Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

A szakorvos válaszol 5^ Aki a legfrissebb divat szerint akar öltözködni, az tavasszal háromnegyedes, nyújtott vonalú kabátot fog viselni, szűk szoknyával, nyáron pedig ingruhát hord majd. Lehet lezser, de simulhat is az alakra laraszra­nvarra Ar idei tavaszra—nyárra Hóló előrejelzés szerint két fő irányzatot különböztetünk meg a női divatban. Az egyik: vissza az egyszerű formákhoz. A másik: nőies­ség, törékeny sziluett. Mind­két csoportban felismerhető a városi finom elegancia, a fiatalos frissesség, merész­ség. az egzotikum, a távol­keleti hatás. Az első csoport a klasz- szikus alapruhatár tipikus darabjait foglalja magában, de a kontrasztok révén, a nőies és férfias elemek öt­vözésével új, modem, klasz- szikus fiatalos stílus jön létre. Egyszerű, kényelmes, geometrikus szabásvonalak­kal a valóságos alakot mu­tatják, s csak finoman kor­rigálják azt. A férfias ele­mek felhasználása a kabá­toknál, kosztümöknél és blé­zereknél érezhető a legjob­ban. A váll kissé tömött, a derék határozott. A tört, fa­kó árnyalatokban megjelenő, finom szöveteken alapuló irányzat szabásvonalaiban és részleteiben is letisztult meg­jelenést mutat. A legtipiku­sabb formái: könnyű esésű alapanyagból készült, hosszú kabát nadrággal; háromne­gyedes kabátformák rövid, egyenes vonalú szoknyával. Sok a dzsemper-megoldas és a tunika, A rakott szoknyák is egyenes vonalúak; hosszuk a térd felettitől a bokáig érőig terjedhet. Világosan felismerhetők a tengerészöl­tözékek inspirálta megoldá­sok, melyek a téngerészkék- fehór színkombináció révén még jellegzetesebbek. A gal­lér és a kihajtó el is marad­hat. A finom tűzések és pasz­pólozások erős, határozott keretet adnak az egyszerű formáknak. A városi viseletek anya­gai száraz, hűvös fogású szö­vetek, finomabb vagy rusz- tikusabb struktúrákkal. A len karakterű szövetek to­vábbra is divatosak, gyap­jú-, szintetikus- és pamutke­verékekkel. Hogy ki-ki megtalálja a divatban az alkatának meg­felelőt, a második csoportba tartozó öltözékek pontos sza­bást igényelnek, amely érzé­kenyen követi a test vonala­it, híven mutatva az idomo­kat. BÉLYEGGYUJTÉS A MABßOSZ Eszak-magyar- országj Területi Irodája, Mis­kolc. Széchenyi út S3, sz. I. emeleti kiállitötcrmében márci­us 31-ig tekinthető meg az. a bemutató, melyet a Miskolci Közúti Igazgatóság bélyeggyűj­tő köre rendezett Pintér Ferenc kiállítási anyagából. A tablókon Spanyolország és tartományai, volt gyarmatainak bélyegei, el­sőnapi borítékai, carte-maxi- mtimai, illetve magyar—szovjet —román és francia színes carte- maximumok láthatók. A tárlat — szombat és vasárnap kivéte­lével — naponta 8—15 óra kö­zött tekinthető meg (csütörtö­kön ÍJ óráig). Gyöngyösön, a Mátra Műve­lődési Központban, április 2—12. között rendezik meg a 25. Or­szágos Ifjúsági Bélyegkiállítást. E rendezvény propagandabé­lyegzője március végéig szerez­hető meg a gyöngyösi l-es pos­tahivatalban. Az észak-magyarországi terü­let legnagyobb bélyeggyűjtő kö­re, a Miskolc városi, március 25-én, szerdán tartja meg 1986. évi beszámoló taggyűlését. A kör vezetősége ezúton is közli Ideiglenes névjegyzék OTP-lakások A Lakásügyi Társadalmi Bizottság 1987. március 11-én megtárgyalta az OTP beruházáséban épült társasházi la­káshoz juttatandók 1987—88. évi ideiglenes névjegyzékét OTP-BERUHAZASBAN ÉPÜLT TÁRSASHÁZI LAKÁSHOZ JUTTATANDÓK 1987—88. ÉVI IDEIGLENES NÉVJEGYZÉKE (KOMLOSTETO) 173. Szabó Gyula, Stadion u. 69, 174. Szabó Gyuláné, Mátyás kir. 50. 175. Szabó József, Ládi telep 6. 176. Szabóné Fenyvesi Eva, Szinyei M. P. u. II. 177. Szabóné Pálinkás Márta, Zsolcai k. 17/C. 178. Szabóné Szabó Emese, Bársony u. 35. 179. Szalay József, Vörösmarty u, 6. 180. Szalkainé Haraszti Krisztina, László J. a. 54. 181. Szathmáriné dr. Farkas Mária, Blaskovics u. 10. 182. Szeműn istvánné, MÁV-telep 67. 183. Szendi Lajos, Zólyomi u. 1. 184. Szovák István, Elek T. u. 5. 185. Szentgy.dtgyi Zsoltné, Győri k. 71. 186. Szepesi Gábor, Szabadság u- 6. 187. Szerafine Cekeházi Ida, Erzsébet-sétáüy #1. 188. Szigeti Zoltánná, Hegyalja u. 6. 189. Szokol Lászlóné, Szentpéteri k. 36. 190. Szopkó András, Árpád u. 70. 191. Szöged! László, Csajkovszkij u. 85. 192. Szőlőst Istvánné, Széchenyi út. 91. 193. Sztraknáné Mairirus Judit, Dankó P. u. 13. 194. Szuhánszkiné Ladácsi Erzsébet, Apácai Cs. J. u. 6. (Folytatjuk) Nytsz. Pont­sz. 11 08183 11 550 12 719/84 9 500 11 729/83 7 200 05 936 80 11 050 08 712/80 10 500 08 434 81 7 700 05 387/81 7 700 09 569/81 10 100 07 797/82 2 730 00 055/83 7 245 07 547/82 11 950 12 412/83 9 600 12 767/84 10 700 12 178/84 5 400 ®6 312/78 9 415 01 748/81 8 700 11 959/84 6 850 06 277/76 17 350 12 703/84 10 550 12 584/84 7 700 11 943/84 6 300 11 728/83 4 800 tagjaival, hogy az ÉAÉV kul- túrtermében 17 órakor kezdődő rendezvényen ismét megrende­zik a hagyományos bélyegsor­solást. R. L. Mikor fenyeget neurózis es a depresszió? Megelőzését gyermekkorban kell elkezdeni „Változó korban vagyok, kínzó feszültségben élek, ál­matlanok az éjszakáim. Az orvosok azt mondják, neuró­zisom van. Kérdésem: mi a neurózis, megelőzhető, gyó­gyítható-e, s Igaz-e, hogy dep­resszióvá fajulhat?” jelige: „Az én keresztem.” Az „ideges”, neurotikus be­tegség sajnos az orvosok ke­resztje is. Nem lehet ugyan­is a szokásos módon gyó­gyítani, minthogy nem a szervezet betegsége. Leg­alábbis mindaddig, míg kró­nikussá nem válik, vagy depresszióba nem torkollik. A neurózis egyébként olyan — betegségszerű, testi tüne­tekben jelentkező — állapot, amely a viselkedés zavará­ból, a lelki fejlődés hibái­ból ered. Ez a fejlődési za­var nehezíti meg a szemé­lyiségnek a környezetéhez való alkalmazkodását. S eb­ből támad az állandó fe­szültségérzet, amit a . testi tünetek mögé „rejt” — ön­maga elől is — a beteg. Az élet biológiai előreha­ladásából eredő változási pe­riódusokban a leggyakoribb a neurózisos tünetegyüttes. Vannak olyan társadalmi átállási folyamatok az éle­tünkben, amelyeket nehezen képes végigvívni az ember. Kisgyerekeknél ilyen az óvo­da- és az iskolakezdés, a serdülőkor, a felnőtté válás, az intim társkapcsolat, a munkakezdés, a klimaktéri- um, majd a nyugdíj, az ak­tív életkor lezárása. Ha ezekhez a változásokhoz nem tudunk kellően alkalmaz­kodni, neurózis, súlyosabb esetben pedig depresszió alakulhat ki. A neurózis tehát az alkal­mazkodás zavara, aminek a megelőzését már gyermek­korban kell elkezdeni. Aki olyan — úgynevezett stabi­lis — nevelést kap, hogy az „örömháztartása” egyen­súlyban van, érzi azt, hogy szeretik, s még a hibáit is elfogadják, annak jószerével nincs esélye neurózisra. Az idegrendszer stabilitá­sa tehát gyermekkorban alakul ki. Később már csak nagyon fegyelmezetten be­Koós János jön, a film elmarad Egy órát tölthet a közön­ség kedvencével, azaz Koós Jánossal hétfőn este az 'Ady. Endre Művelődési Házban. Jegyek még korlátozott számban kaphatók. De ren- , d ez vény „Qfcán elmarad , ss Tüzvonafhan című film vp­> títése. : A Tolmács voltam Mexikóban 10. Szigorúan titkos edzés A játékosok szívesen nyi­latkoztak (volna), hiszen előbb-utóbb mindegyikük profinak akart szegődni, s a nyilvánosság még ismertebbé teheti őket. Emlékszem, hogy például Nagy Antinak a ké­résére kivágtam a kezembe kerülő újságokból az összes fotót vagy cikket, amelyben ő szerepelt és nejlonszatyor­ban átadtam neki. Hálásan megköszönte, ö tudta, hogy mi az érdekes, csak hát. A következő napon már hallgatólagosan megtűrték az illegálisan belógott újság­írókat és fotósokat is. Má­jus 24-e. Mezey edzőmérkő­zést szervezett a Punto Ver­de csapatával. Szigorúan tit­kosra tervezte. Segédeinek meghagyta, hogy senkit se engedjenek be. Csakhogy erről elmulasztották előző nap tájékoztatni a külföldi újságírókat, a sajtót és a tv-társaságokat. + KITÖRT A BOTRÁNY Tisztességes botrány kere­kedett, hiszen ezúttal két­szer annyi tudósító gyűlt össze, s mind kívülrekedt. Lett is aztán haddelhadd! A másnapi sajtóban az újság­írók kieresztették a körmü­ket, alaposan belénk martak, és most már nemcsak Mezey György szövetségi kapitány­ba, hanem általában a ma­gyarokba. „Mezey már most sztárnak érzi magát, könyö­rögnünk kell, hogy nyilat­kozzék !” „Mezeynek sajtó­iszonya van, nekünk meg Mezey-iszonvunk!” „A ma­gyarok félnek a nyilvános­ságtól, biztosan tudásukat szégyellik!” Ilyen és ehhez hasonló írásokat olvashat­tunk szalagcinamel. Hossz sajtóvisszhangunkat nagyon röstelltük mi négyen, a három újságíró barátom­mal, akik a Népsportot és az MTI-t tudósították. Reg­gelente négy országos és négy leoni lapot vásároltam, me­lyekből fordítottam, s ők tudósításaik egy részét össze­állították. Sokat pironkod­tunk. + SZEPESIVEL EGYÜTT ÚSZVA A sajtóvisszhangot ismer­hette Király Ferenc is, mi­vel ő beszél spanyolul, és valahogy Szepesi Györgynek is tudtára jutott mindez. Szepesi a Comanjilla Szál­ló egyik szobájában öt em­ber előtt kifejtette álláspont­ját, hogy nem érdemes 5—10 ezer példányszámban meg­jelent lapok írásaival fog­lalkoznunk, mert ez nem vi­lágsajtó; meg aztán ki is olvassa ezeket?... Külön­ben is, ezek a lapok ilyen balhésnak tűnő írásokból él­nek, ebből tartják el magu­kat. Nos, hadd szögezzem le elöljáróban, hogy én ott jó szándékú embernek ismertem meg Király Ferencet^ akinek a későbbiekben is komoly erőfeszítések árán sikerült közvetíteni a szakvezetés és az újságírók, a Hotel Coman­jilla és a Hotel Estancia kö­zött, egyensúlyozva, érdeke­ket egyeztetve. • Ezt a nehéz diplomáciai tevékenységet kevesen merték volna átvál­lalni. Szepesi Györggyel is so­kat beszélgettem a Coman­jilla medencéjében úszás közben, bár helyesebben hangzik, ha azt mondom, Szepesi Györgyöt is sokat hallgattam. Sokát mesélt a múltról, Bozsikról, Ausztrá­liáról, Varga Zoliról, meg a klasszikus angol—magyarról. Szerettem a társaságát, ilyenkor biztosan történész­szociológus vérem munkált bennem. + NEM AZ Ö ASZTALUK ... Nos, ezt azért tartottam szükségesnek. elmondani, hogy érzékeltessem: a mu­lasztások és hibák nem egyik vagy másik vezető ereden­dően rossz szándékának a következményei, sőt gyak­ran még csák nem is karak­terbeli gyengeségekből szár­maznak, hanem rosszul föl­mért helyzetekből, vaffv ab­ból, hogy otthon bevált, logi­kát alkalmaztak idegen or­szágban. vagy egyszerűen csak abból, hogy néhány lé­nyeges feladatnak nem vol­tak megbízott felelősei, Inté­zői. Sok fontos dolgot senki nem érzett magáénak, mond­ván. hogv ezt nem nek* osz­tották ki, ez nem az ő asz­tala. Dr. Simon János CFolytatjuk) programozott életmóddal tu* dunk valamit segíteni; A „beprogramozott” élet­mód az egészséges életet, je­lenti. Azt, hogy egyformád adunk és kapunk szeretetet, s emellett a testünket sem hanyagoljuk el:- helyes étke­zéssel, sporttal gondozzuk. Nagyon stabil alapozás kell az élethez, mind testileg, mind lelkileg, hogy legyen annyi tartalékunk, ami vé­gigkísér. Azok a szerencsé­sek, akik stabilis nevelést kaptak, halálukig rendelkez­nek a szükséges lelkierővel; amely a felfokozott tempójú élethez kell. Aki viszont nem, az kénytelen időnként ilyen neurózisos periódussal szembenézni:. minden na­gyobb megterhelés előhívja belőle az egyensúlyzavar^, amiből ráadásul saját magá­nak kell kikeverednie, • A legjobb orvos is ?sak csekély segítséget tud nyúj­tani: egy kis gyógyszert, egy kis lelkitámogatást, jó tan# csőt, hogy mire vigyázzon a neurotikus beteg. Ami a gyógyszerezést illeti: a# szokták mondani, hogy á neurózis fellángolásakor é# ^ demes gyógyszereket alkuig mazni. De csak olyat és.ai# dig, amit és amíg az orvos előír. Csínján kell bánni a gyógyszerekkel, minthogy egy részükhöz hozzá lehat szokni. Ráadásul önmagá­ban a gyógyszer nem segít ^ neurotikus panaszokon. A legnagyobb bajt az okozza, ha valakinél krízis- szerűvé fokozódnak ' a neu­rotikus panaszok. Ilyenkor foí’dulhát depresszióba 3" be­tegség. A súlyos depresszió pedig a cselekvés, a gon­dolkodás, az érzelemvilág oly mértékű beszűkülése, ami időszakosan már-már elmer betegségnek tekinthető. A krónikussá vált ideges dep­resszió pedig megkérdőjel^r, zi az élet értelmét. Szerencsére az á ritkáb­bik eset, hogy depresszióvá- fajul a neurózis. Az alap-'’ bajt pedig felnőttkorban (SÓ „szelídíteni” lehet. Van egy- n agyon jó könyvecske, kü*-‘ Ionosén azok számára ajaj#;, lőtt, akiket még nem erre #. életlempóra készítettek fel? Popper Péter írta, az a cí­me, hogy A belső utak tör­vénye. Leírja azt, hogyan eddze magát az ember a sok: nehézséggel szemben, ami-* vei manapság önmaga és- környezete ellentmondásá­ban találkozik. A szerző aZt] ajánlja, hogy reggelenként írjunk elő magunknak egy pici programot, s este lefek­véskor készítsünk „ered­ménylistát” arról, mit sike­rült belőle megvalósítani, Öi-: zonyos idő múltán egy kis belső biztonságra tehetünk szert e módszer által. S á másik tanács: legyen olyan ember a környezetünkben,, akinek felvállaljuk a gond­ját, s akiben mi is megkar paszkodhatunk, ha úgy érez­zük, hogy megrendült az egyensúlyunk. És azt sem árt tudnunk, hogy a kudarc- élmények is gazdagítanak bennünket. Minden túlhalá-' dott neurózis a személyiség magasabb szintű integrációs állapotát hozza magával. Dr. Tass Gyula ideggyógyász főorvos Rovatunk legközelebb mához egy hétre, szombaton jelenik meg. Továbbra is várjuk kedves olvasóink egészségügyi kérdése­it. Ezekre városunk orvosspecia­listái válaszolnak, akiket a TIT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének Egészségügyi Szakosztálya és a Miskolci - Egészségügyi Pártbizottság kért. fel ismeretterjesztésre. Címünk: Déli Hírlap, Miskolc, 3501, Pf. 39. Levelüket jeligével ellátva — cím és név nélkül! —, de fog­lalkozásukat és életkorukat fel­tüntetve juttassák el szerkesz­tőségünkbe, Kérjük, a boríték­ra írják rá: A „szakorvos vá* laszol”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents