Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
Módosul az iskolák működése A portától a végbizonyítványig Eleink emlékezete A Reményi fivérek Szép formájú butéliák. Múzeumunk páratlanul qom* dag üveggyűjteménnyel rend elkezik. Kamara kiállítás a múzeumban Üvregefe a máink Csodák és furcsaságok zeum, és most elmondhatják, hogy minden magyar- országi üveghutából van tárgyuk. Havonta más kamarakiállítást rendeznek a múzeum Felszabadítók úti épületének előterében. Februárban az új szerzeményekből mutatnak be néhányat. A tizennyolc-tizenkilencedik században készült palackok, boroskorsók, porciós üvegek, pincetokok, pálinkás korsócskák észak-magyarországi, erdélyi és dunántúli mesterek munkái. furcsaságok. A Dolák Saly Róbert Band kíséri a népszerű színésznőt a délelőtt 10-kor és délután negyed 3-kor kezdődő előadásokon. A diák annak örül, ha soha nem kerül rá sor, hogy bármelyik tanára, különösen pedig az iskola Igazgatója paragrafusra hivatkozva vonja felelősségre. A kívül, nyíre nem is tudja, hogy az iskolák működését paragrafusok szabályozzák, hogy a ma még életben levő rendtartás törvény, és hasonlóan törvény lesz a következő tanévben a rendtartást felváltó, úgynevezett működési szabályzat. Az új oktatási törvényről t’*dr legfeljebb. Hogy mennyire nem egy iskola belügye pedig mindez, arról beszélg“’ Pigay imrénével, a Zrínyi Gimnázium igazgatójával. — Szívesen gondolkodom hangosan, hiszen az idei tanév kezdete óta egyebet sem teszünk itt, házon belül is. Az oktatási törvény folyamatos bevezetése ugyanis éppen a rendtartást felváltó működési szabályzat kidolgozása esetében egyáltalán nem üres szó: kaptunk rá időt. Szeptemberben kell egy teljesen kész, éppen a mi iskolánkra szabottan árnyalt, jogszabálygyűjteménnyel előállnunk. Abban a tudatban, hogy ez azután ki tudja hány diákgenerációra érvényes. Ha az emberben van felelősségtudat, akkor sokszor meggondolja, miben rögzítse majd iskolája működésének a szabályait. * Kizárólag az iskolákon múlik, hogyan művödnek a következő tanévtől? — Nem egészen. A Művelődési Minisztérium még az elmúlt év augusztusában Ritka vendégként üdvözölhette városunk koncertlátogató közönsége a világhírű Bartók Vonósnégyest. Az Országos Filharmónia kamarabérleti estjére szokatlanul sokan voltak kiváncsiak, s az érdeklődés egyaránt szólt a neves együttesnek (Kom- lós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza, Mező László) és a Beethoven és Schubert műveiből összeállított műsornak. Közismert tény, hogy a zeneirodalom e két nagy egyénisége egymás mellett élt és dolgozott. Beethoven egy heroikus küzdelem végén, szörnyű végzetével magányába zárkózva „formát és tartalmat bontva”, az utókornak komponál. Az ifjú Schubert a nagy költőóriás árnyékában, tisztelettel tekintve felé, barátainak, önmagának, — s mint az A-dúr zongoraötös esete is példázza, megrendelésre önti dallamokba sűrített üzenetét a naponta változó életről. Beethoven cisz-moll vonósnégyese a kvartettirodalom csúcsa. Csak olyan együttesek játsszák el, akik jól ismerik a mögötte álló 13 másik művet is. A Bartók Vonósnégyes ilyen. A II. hege7 dűt megszólaltató Hargitai Géza kivételével — új tagja a társaságnak — sokszor bejárták már Beethoven megAZ AGRO-SKÁLA K. L. V. MISKOLC szakképzett raktárost keres Jelentkezés: Miskolc; Búza tér 2., szolgáltatóház. rendelkezésünkre bocsátotta az intézmények működéséről szóló alapvető jogszabályokat. Azt hiszem, mára ez minden iskolában olyan agyonolvasott rendelet, mint az enyém. Hogy mi a feltétlenül kötelező, azt meghatározták. Ez az órakezdéstől a tanórákon kívüli foglalkozásokon át, a diákok teljesítményének a mérésén keresztül a szülői munkaközösségekig, a majdani iskolatanácsokig, tehát a felnőtt világ beleszólási jogáig mindennek megadja a keretét. Nagyon fontos, hogy soksok szempontból csak keretet ad. Szemben a rendtartással, amely minden apró kérdésben intézkedett. Ahogy nézem, a tanárok nagy többségének az a véleménye, hogy nem lesz rossz ez a változás, mert a rendtartás ugyan tökéletes védelmet nyújtott, de nem adott elég szabadságot. A szónak abban az értelmében, hogy a gyakorlat mutatja meg, mi minden történhet egy iskolában és a hozzá kapcsolódó, de a gyerekeik révén nálunk, alkalmasint rajtunk lecsapódó felnőtt társadalomban is. A Zrínyinek ebben a tanévben majdnem 700 diákja van, ez 700 családot, ifjú- és felnőttvéleményt. mindenképpen ennek a városnak, a közoktatásnak és a bennünket körülvevő világnak egy meghatározó, és a dolgok lényegét tekintve mindig igaz részét rendítő vallomásának állomásait. A klasszikus zeneszerző, a romantika határán barokk műfajjal, fugával indítja a művét. Komlós Péter együttese pontosan tudja és közvetíti, hogy ez a fúga egy végtelenül érzékeny lélek fájdalmas üzenete. (Nem véletlen, hogy ez a téma különböző megjelenítésben végig jelen van, a VII. (!) tételben „szabályos” megfordítását halljuk.) A mű előadásának legszebb perceit idézte az Adagio érzékeny, kifejező megoldása. A grandiózus alkotás további részel (daloló, majd fantáziaszerű Allegro, lenyűgöző varációsorozat, szándékosan vulgáris Presto, áhítatos zsolozsma , és egy búcsúzó, szimfonikus jellegű finálé) ugyancsak magas színvonalon szólaltak meg. A Pisztráng-ötös nem véletlenül egyike a legnépszerűbb kamaraműveknek. Schubert különleges hangszerösszeállítást alkalmaz; a négy vonós hangszer (hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő) mellé csillogó zongoraszót állít. A miskolci hangversenyen Ruzsonyi Béla és Hegedűs Endre játszotta a nagybőgő, illetőleg a zongora szólamát. Nem volt teljesen hibátlan a produkció: a bevezető tételben a kívántnál erőteljesebbnek éreztem a nagybőgő játékát, néhány mellécsúszott zongorahang is zavarólag hatott. Ezzel együtt a mű előadását az a jókedvű kamarazenélés hatotta át, amely a hallgatóságot is mindig magával ragadja. A negyedik tételig kell várni, amíg felhangzik a Schubert közismert dalára irt tündökletes variációsor. Biztosra vehettük, hogy az együttes játékát újrázó tapsok hatására még egyszer felcsendülnek Schubert változatai, s talán még tökéletesebben, mint korábban. Barta Péter jelenti. Mindenekelőtt az a dolgunk, hogy tanítsunk, de az is, hogy akiket tanítunk, azok emlékezzenek rá, hogy éppen ebbe az iskolába jártak, hogy az érettségi bizonyítvány a továbblépés szempontjából is annyira bonyolult világunkban biztos útravaló legyen. És ami a legfontosabb: a mindennapok során, mint minden iskolában, legyen meg az a nyugalom, amely a koránál fogva is törékenyebb fiatalt kötelezően kell hogy védje, és amely megnyugtatja a környezetet is. ♦ Az idegent már a portánál megállítják: az iskolába nem mehet be akárki. Arról van tehát szó, hogy a dolgok lényegét tekintve sem juthat be az iskolába akárki? — Ahogy a rendtartásnak része volt a házirend, éppen úgy része a működési szabályzatnak is. Az iskolába valóban az menjen be, akinek dolga van ott, vagy aki használni tud. Fogalmazhatunk úgy is valóban, hogy a portától a végbizo- I nyítványig a mi felelősségünk ez a 700 fiatal, s a következő generációk 700— 800 fiatalja is. Ezért nem sietünk a működési szabályzat kidolgozásával, de mindenkinek a véleményére kíváncsiak vagyunk, és ez sem üres szó. Megkérdezzük a diákokat, és megmondjuk, figyeljenek, mert szeptembertől ahhoz is tartják magukat, amit ők mondanak, Ugyanez a teher nehezedik a szülői munkaközösségre, az egyes tantárgyak szaktanári munkaközösségeire, és mindenekelőtt a tantestületre. Még ebben a tanévben eldől, hogy mi kerül bele a dokumentumba, aztán nincs rajta mit változtatni. Annyira komoly ez, hogy Miskolc középiskoláinak az igazgatói felosztották egymás között a minisztériumtól kapott jogszabály-gyűjteményt, tanulmányozzák, és bizony véleményt cserélnek. Azért Miskolcon a XIX. század első felében a Reményi (Hoffmann) családban évente születtek a gyereken. Felváltva, elosztva négy fiú és négy leány. Az aranyműves apa, Reményi (Hoffmann) Henrik jól fizető foglalkozásával igyekezett megfelelő anyagi hátteret biztosítani a népes családjának. Ebből a nyolc gyermekből kettő vált országos, sőt nemzetközi hírűvé: Antal és Ede. Antal 1825. április 15-én született. Alsóbb iskoláit Miskolcon, majd miután a család áttelepült Egerbe, jogi tanulmányait ott kezdte el, és Pesten fejezte be. 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett, de nem sokáig folytatott ügyvédi gyakorlatot, mert 1848-ban, a szabadságharc kitörésekor beállt honvédnek. Klapka seregében harcolt, ahol vitézi tetteivel századosi rangra emelkedett. A világosi fegyverletétel után külföldre emigrált, 12 évet töltött Angliában és az Egyesült Államokban. Több expedícióban, így 1853-ban a Mississippi forrásától nyugatra eső, indiánok lakta területek, majd a Panama földszoros vidékének feltérképezésében vett részt. Kalandos, felfedező útjáról 1861-ben tért vissza Magyarországra. Pesten bírói állást vállalt, de 1872-ben lemondott a hivataláról, s ettől kezdve publicisztikai tevékenységet folytatott, főleg történeti, földrajzi és közgazdasági cikkeket írt. Fő művei: A Szent Szövetség hadjárata U. Szelim szulis. mert az új működési szabályzatnak az a célja, hogy minden iskolának legyen egyéni arculata. + Fontos, hogy a volt diák a legjobbként emlékezzen a saját iskolájára. Ezt segíti a több lehetőség? — Nagyon fontos az identitástudat, de ez a gyakorlatban bonyolult. Saját profil alatt egyelőre minden iskola a diákönkormányzat valóban rájuk is érvényes felelős szabadságát jelenti, az oktatásban a fakultáció lehet meghatározó, és a mindennapi tanítás intenzitása. Az új oktatási törvény nemcsak hosszú távra szóló, de a maihoz viszonyítva ideális feltételeket is kínál. Csak egy példa: a miénk humán iskola, az ilyen érdeklődésű gyerekek vannak többségben, nem könnyű itt például matematikát tanítani. A működési szabályzat lehetőséget ad a csoportbontásra, és meg is fogom csinálni abban a pillanatban, ha lesz hozzá elég tanterem, ha a többi tantárgy oktatását tudom úgy működtetni, hogy helyet kapjak ehhez. + Éppen a Zrínyi Gimnázium miben sajátos? — A táblán még mindig kinn van a név: leánygimnázium. Nyilván elsősorban a lányok boldogulását kell hogy szolgáljuk majdani továbbtanulásuk idején is. A nyelvoktatás magas színvonalú, emellett az a pedagógia, az ének-zene. A rajz, esetleg más művészeti ág szerepelhet majd további fakultációs elkéozeléseink között. Még a diákoktól is elvárom, hogy véleményük legyen ezekben a kérdésekben. A felnőttektől sokszorosan el kell, hogy várjam. Tudom, hogy aki júniusig véleményt nyilvánít, azzal szeptembertől sok évre előre biztosan dolgozom együtt. Ritán ellen (Bp., 1903), valamint a Kolumbus származása és családja (Bp., 1903) — máig tanulsággal szolgáló olvasmányok. Testvérével, Edével együtt jelentős szerepe volt a pesti Petőfi-szobor 1882-i felállításában. Magas kort ért meg, 87 éves korában, 1912. november 28-án halt meg Budapesten. Öccse, Ede még az övénél is kalandosabb, és még sikeresebb pályát futott be. 1828. január 17-én született, szintén Miskolcon. Zenei tehetsége hamar kibontakozik, s már egész fiatalon a bécsi konzervatóriumban találjuk, ahol Josef Böhmnél folytatott zenei tanulmányokat. Húszéves, amikor megkezdődik a magyar szabadság- harc. Azonnal beáll honvédnek, ahol az akkor már híressé vált hegedűjátékával buzdította a honvédeket. Görgey Artúr tábori hegedűse lett, s emiatt a bukás után menekülnie kellett. Útja Konstantinápolyon, Londonon át az Egyesült Államokba vezetett. Szerencséjére zenei tehetsége, zenéje külföldön megértésre talált. Számtalan városban koncertezett nagy sikerrel. A magyar zene lelkes, értő hirdetőiéként ismerték meg. Mint képzett, kulturált zeneművész érkezett vissza Európába, ahol rövid idő alatt fényes karriert futott be. Kapcsolatba került a kor több kiemelkedő zeneszerzőjével. Az 1852—53-as hangverseny- kőrútja során a fiatal Brahm- sot vitte magával. 1853-tól Liszt Ferenc weimari köréA Herman Ottó Múzeumban található hazánk egyik legjelentősebb — ha nem a legjelentősebb — üveggyíij- teménye. A tizenhatodik századtól napjainkig átfogja a magyarországi üvegművessé- get az anyag, de szép számmal akadnak értékes darabok. kollekciók német, cseh- morva, francia és velencei mesterek munkáiból. Tavaly értékes szerzeménynyel gyarapodott a gyűjtemény: 216 darabból álló magyar anyagot vásárolt a múPeremartony Krisztina gyermekműsorával jön kedden Miskolcra; a Vasas Művelődési és Oktatási Központban szerepel, összeállításának címe: Csodák és hez tartozott. Később több éven át a londoni királyi zenekar szólóhegedűse volt, Viktória királynő az „udvari virtuóz” címmel is kitüntette. Hírneve a hazájába is eljutott. A nemzet büszke volt a fiára. A haza sorsáért aggódó Arany János akkoriban írja Reményinek című híres versét: „Hirdesse szózatos fád a világnak, / Hogy újra érez, újra él e hon.” 1860-ban az Egyesült Államokban tartózkodott, amikor amnesztiát kapott, hazatérhetett. Tizenöt éven át volt a magyar zenei élet központi alakja. Hangversenyekt adott az ország városaiban, különféle alapítványokat tett. Részt vett 1875-ben a Zeneakadémia megalapításában. Körútja valóságos diadalment volt. Miskolcon, a szülővárosában, 1862. december elején három hangversenyt is adott. Szénfy Gusztáv. Miskolcon élő zenetanár így írt az eseményről: „Már tisztelet, becsület, én is hallottam néhány virtuózt játszani, de azzal a passzióval, mint Reményi, ki mindenkit magával ragad, még sohasem hallottam.” A színházban megrendezett hangverseny bevételének a felét jótékony célra ajánlotta fel a városnak. Szülővárosába később még gyakran visszatért, sőt feleséget is itt talált magának, 1872-ben vette feleségül Fáy András zenész, zeneszerző miskolci születésű leányát. Gizellát. Az esküvőre Liszt külön szerzeménnyel köszöntötte barátját. Ebben az időben zeneszerzéssel is foglalkozott. Ekkor születtek a híres dalai: a Repülj fecském, Hull a fának a levele, Isten hozzád édes... Konstantinápolyi, olaszországi levelei a Zenészeti Lapokban jelentek meg, de találkozhatunk a nevével a Pesti Napló, a Magyar Sajtó és a Hölgyfutár hasábjain is. 1878-ban már ismét az Egyesült Államokban élt. Nyughatatlan természete újabb vándorlásra késztette. 1891-ben tért haza újra. Körútra indul, amelyből természetesen nem maradt ki Miskolc és Eger sem. Diadalút- járól így ír a korabeli sajtó: „...Miskolcra és Egerbe megint legelébb látogatottéi, mert szülővárosa és a város, ahol nevelkedett, mindvégig első helyek maradtak számára.” A körút után ismét elhagyta a hazáját, előbb Párizsban, majd élete utolsó éveiben New Yorkban telepedett le. A színpadon érte utol a halál. Művészi játéka közben, San Franciscóban halt meg 1898. május 15-én. New Yorkban, az Evergreen temetőben temették el fényes külsőségek között. Magyar dalárda énekelte a Szózatot az Egyesült Államokban Miskolc szülöttének hamvai előtt, öt cigányzenekar húzta a dalait, miközben a koporsóját leengedték. Sírját sok ismerős, barát, tisztelő állta körül, köztük a világhírű feltaláló, Edison is. Emlékét Miskolcon utcanév őrzi. Molnár István A Bartók Vonósnégyes hangversenye
