Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

Miskolc idei költségvetési és fejlesztési terve Jelentős év volt a tanácsi gazdaság életében 1986. hiszen már a gazdaságirányítási rendszer általános korszerűsítésé­hez illeszkedő új tanácsi tervezési és szabályozási rendszer elvei alapján történt a középtávú és éves tervezés, ez szab­ta meg a gazdálkodást. A korszerűsítéssel azt kívánták el­érni elsősorban, hogy növekedjen a tanácsok önállósága és ennek gazdasági megalapozottsága, csökkenjen a megyei ta­nácsok elosztó funkciója, mérséklődjenek a gazdálkodás sza­badságát korlátozó előírások, lehetőség nyíljék a helyi kez­deményezések kibontakoztatására, és ezzel egyidejűleg kap­janak nagyobb szerepet a vállalkozási elemek, fokozottan érvényesüljön a felelősség. Az új rendszer közé so­rolható, hogy a fejlesztések körében megszűntek az úgy­nevezett „célcsoportok”, a bevételek jelentős hányadát a népességgel arányosan ha­tározták meg. Megvalósult az egységes tanácsi pénz­alap, amelynek a fenntartá­si és fejlesztési feladatokra történő felhasználásában va­ló döntés — elsőbbséget ad­va a meglévő intézmények üzemeltetésének —, a ta­nács hatáskörébe tartozik. A vállalati pénzügyi kapcso­latok is módosultak. Koráb­ban a tanács bevételi lehe­tőségeit — bizonyos korlá­tok között — a városban lé­vő^ gazdálkodó szervezetek működésének jövedelmező­sége közvetlenül befolyásol­ta. Az új szabályozásban ez a közvetlen területi kapcso­lat megszűnt, azonban a vállalati nyereségképződés népgazdasági szintű változá­sa most már korlátozás nél­kül befolyásolja a tanácsok pénzügyi helyzetét. ■ 1986 MÉRLEGE Az elmúlt évi tervező- munka során kialakított el­képzelések azzal számoltak, hogy városunk tanácsi el­látóhálózatának fenntartásá­ra és fejlesztésére több mint 3 milliárd 871 millió forint felhasználására lesz lehető­ség. Az előzetes elképzelések csak részben valósultak meg. A tervezett bevételek­hez mért elmaradás — töb­bek között a vállalati befi­zetések jelentős hiánya mi­att — meghaladta a 113 millió forintot. A hiányt az 1987. évi költségvetés terhé­re sikerült mérsékelni. A tervezettnél nehezebb felté­telek ellenére azonban az ellátási és fejlesztési célki­tűzések döntő része mara­déktalanul megvalósult. A feladataink megoldására 3 milliárd 745 millió forintot használtunk fel, melyből 2 milliárd 549 millió forint a fenntartást-működtetést és 1 milliárd 196 millió forint a beruházást-fejlesztést szol­gálta. A területi döntések­nek megfelelően, a felada­tok sorolásánál elsőbbséget kapott a városi ellátó háló­zat, intézményrendszer mű­ködtetése. Az évközben je­lentkező feszültségek elle­nére zavartalan, kiegyensú­lyozott gazdálkodás volt jel­lemző a csaknem 200 váro­si intézményben, a 424 mil­lió forintot felhasználó kommunális ellátó hálózat­ban. A 424 millió forint a fenntartási költségek egyha- toda. Ebből egyenlítették ki a városi köztisztasági, park- fenntartási, belvíz rendezési és egyéb, a környezet ápo­lásával kapcsolatos számlá­it. A városi jelentőségű köz­művek közül megkezdte működését a szennyvíztisz­tító telep második, 70 ezer m3 napi kapacitású mecha­nikai egysége. Megfelelő ütemben folytatódott a Széchenyi út rekonstrukció­ja, megkezdődtek a 600-as távfűtővezeték építési mun­kái. A városi beruházások között 1986-ban is kiemelt jelentőséggel bírt a lakás­építés, lakásgazdálkodás. A mennyiségi lakáshiány mér­sékelése, a kiemelt kategó­riába tartozók lakáshelyze­tének javítása érdekében folytatódott a telepszerű la­kásépítés. 1986-ban a város­ban összesen 1537 db lakás épült meg, amely a terve­zettet 10%-kal haladja meg. A lakások 83%-a magán-, 17%-a pedig állami. Ennek eredményeként mintegy 5 ezren költözhettek új, kor­szerű otthonba. Emellett 84 millió forint ráfordítással, a visszavásárolt lakások újra­elosztásával 384 családnak, a minőségi lakásgondjain is sikerült enyhíteni. A 37 millió forintos pénzügyi tá­mogatás a fiatalok lakás- helyzetének javítását segí­tette elő. ■ KORHÁZAK ÉS ISKOLÁK A kereskedelmi és' szol­gáltató hálózat is fejlődött: a Korvin Ottó utcán több mint 2200 m2-es üzletköz­pontot adtak át. A perem­területi alapellátás javításá­ban jelentős előrelépést je­lentett a komlóstetői üzlet- központ megnyitása. Az egészségügyi és szociális há­lózatba a két kórház és ren­delőintézet, a 128 orvosi körzet, a 22 bölcsőde, a szo­ciális otthon és számos öre­gek napközi otthona tarto­zik. Az ellátás színvonalá­nak javításához nagyban hozzájárult a két kórház A TANÁCSI FEJLESZTÉSEK 1987. ÉVI NATURALIS MUTATÓI MEGNEVEZÉS mértékegység naturália LAKÁSÉPÍTÉS allami bérlakás / db 145 EGYÉB ALLAMI LAKÁSÉPÍTÉS db 33 ALLAMI LAKÁSÉPÍTÉS ÖSSZESEN db 178 TELEPSZERŰ OTP-TARSASLAKAS ÖSSZESEN db 222 MAGÁNLAKAS-ÉPITÉS ÖSSZESEN db 541 LAKÁSÉPÍTÉS ÖSSZESEN db 719 KULTURÁLIS ELLÁTÁS Avasi gimnázium « 16 Komlóstetői ált. isk. tt 16 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS fh 30 Győri kapui ONO KERESKEDELEM fh 30 Győri kapu-nyugat, épület alatti üzletek m= 1452 Ömassa, élelmiszerbolt m2 150 Szentpéteri kapui ABC m2 630 KERESKEDELEM ÖSSZESEN m2 2232 TELEKALAKÍTÁS db 215 TELKEK TARTÓS HASZNÁLATBA ADÁSA db 455 ★ A tanácsi forint... Rajzaink az 1987. évre tervezett tanácsi költségvetés 3809 millió forintos bevételének és azo­nos összegű kiadásának felhasználását mutatják be. A baloldali ábrán látható, hogy honnan hány százalék (egy ta­nácsi forintból hány fillér) származik, a jobboldali ábra pedig arról tájékoztat, hogy milyen célra hány százalékot (egy tanácsi forintból hány fillért) terveznek fordítani 1987-ben. * MISKOLC MEGYEI VÁROS TANACSA 1987. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE FORRÁSOK millió Ft % SZABÁLYOZOTT BEVÉTELEK 1 413 37 Ebből: intézményi adó 165 4 lakossági adó 178 5 vállalati adó 1 070 28 ÁLLAMI TÁMOGATÁS 1 474 38 Ebből: normatív 413 11 ÉRDEKELTSÉGI BEVÉTELEK 515 14 Ebből: hitel 160 4 BEVÉTELEK EGYÜTT 3 402 89 MEGYEI CÉLTÁMOGATÁS 437 11 FORRÁSOK ÖSSZESEN 3 839 MN FELHASZNÁLÁS LAKÁSBERUHÁZÁS és -GAZDÁLKODÁS 457 12 KOMMUNÁLIS FELADATOK 974 25 KERESKEDELEM 65 2 EGÉSZSÉGÜGYI és SZOCIÁLIS FELADATOK 739 «9 OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS, SPORT 1405 36 KÖZIGAZGATÁS 99 3 EGYÉB 100 3 FELHASZNÁLÁS ÖSSZESEN 3 839 ne folytatódó rekonstrukciója és az új vasgyári sebészet működése. A korábbiaknál nehezebb feltételek mellett is lehetőség nyílt a korsze­rű egészségügyi eszközök felhasználásának bővítésére, a műszerezettség javítására, a rászorulók étkezési és se­gélyezési lehetőségeinek nö­velésére. A város oktatási-művelő-. dési célokra 1163 millió fo­rintot költött. Ez az összeg 7350 óvodás, 26 350 általános és 17 370 középiskolás gyer­mek ellátására, 19 650 tanu­ló étkeztetésére, kollégiumi férőhely fenntartására, a város színházának és szá­mos más művelődési intéz­ménynek működtetésére, a Martintelep 8 • tanterem építésére, a Gépipari és a Kóhóipari Szakközépiskola korszerűsítésére volt ele­gendő. Az oktatás lehetősé­gei bővültek, lényegében megteremtődött a számítás- technikai képzés eszközbázi­sa, kialakultak az új típusú technikumi oktatás feltéte­lei. Az épületek felújításá­nak elmaradásait nem lehe­tett a szükséges mértékben mérsékelni. A város közmű­velődési élete színesedett, új rendezvényekkel, intézmé­nyekkel bővült. Megkezdő­dött a Kossuth mozi felújí­tása. Társadalmi összefogás­sal felépült az új műjégpá­lya. 1986-ban folytatódott több, társadalmi összefogás­sal megvalósuló létesítmény kivitelezése, (Tudomány és Technika Háza, lovasiskola stb.), és játszóterekkel, par­kokkal, zöldterületekkel is szépült, gazdagodott környe­zetünk. A tanács 1986. évi gaz­dálkodása összességében eredményes volt. Az új gaz­dálkodási rend lehetőségei­vel élve sikerült áthidalni az átmeneti pénzügyi ne­hézségeket, megvalósítva a tervezett fejlesztéseket. Az 1987. évi tanácsi terv ösz- szességében 3 milliárd 839 millió forinttal számol, melyből a tanács határozata alapján 2 milliárd 588 millió forint a fenntartási-működ­tetési, 1 milliárd 251 millió forint a fejlesztési-beruhá­zási feladatokat szolgálja. ■ MÉRSÉKELTEBB TEMPÓBAN Bár a terv továbbra is a VII. ötéves terv fő célkitű­zéseinek valóra váltását tartalmazza, az elmúlt év kedvezőtlen pénzügyi hely­zete, valamint az ez évre várható anyagi lehetőségek a korábbiaknál mérsékel­tebb ütemű fejlesztést tesz­nek lehetővé. Az elhatározásoknak meg­felelően fokozott figyelem irányul a várős üzemeltetés- re, az úthálózatra, a köz- tisztaságra, a parkfenntar­tásra, a közműépítésre. A fenntartási feladatokra ösz- szességében 16 millió forint­tal több jut, mint 1986-ban. Az úthálózat bővítésére, fel­újítására és karbantartására több mint 166 millió forin­tot fordíthatunk, melyből 40 millió forint a Széchenyi úti rekonstrukció folytatá­sát, 7,9 millió forint a tár­sadalmi munkák anyagkölt­ségeit, 7,8 millió forint a magánlakás-építési területek úthálózatának kiépítését szolgálja. A karbant.artási feladatok körében elvégzik a téli fagy okozta hibák ki­javítását, többek között a Gárdonyi, a Mész és Stadi­on utcák burkolatának fel­újítását. A meglévő és épü­lő utcák, járdák és egyéb közterületek tisztításának feladatait ellátó Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat gépi felszereltségének javí­tására 2 millió forintot jut­tat a terv. ■ TÖBB TÁMOGATÁS A LAKÁSRA VÁRÓKNAK • A lakásgazdálkodásban a fő célkitűzés a lakáshoz ju­tás feltételeinek további ja­vítása, a komplex lakásgaz­dálkodás elvének erőtelje­sebb érvényesítése. Bár a telepszerű lakásépítés ez évben — a szerényebb pénzügyi lehetőségek mi­att —, a korábbi évekhez képest csak mérsékeltebb ütemben folytatódhat: a terv 400 telepszerű lakás megépítését tartalmazza. A lak asszam csökkenését a ta­nács a lakásgazdálkodás egyéb elemeinek fokozot­tabb felhasználásával igyek­szik ellensúlyozná Így a pénzügyi támogatás össze­gének jelentős emelésével — az 1986. évi 37 millió fo­rinttal szemben 75 millió forint felhasználásával — a korábbinál több család la­kásproblémája oldható meg. Jelentős összeg, 84 millió forint áll rendelkezésre ez évben is a meglévő lakás- állomány mobilizálására, mozgatására. Évente 300— 400 tanácsi bérlakás vissza­adásával növelhető az el­osztható lakások száma. A lakóházfelújítási program 468 állami lakás felújításá­val számol. A lakásfelújítá­sok döntő hányadát a bel­városi rehabilitáció kereté­ben végzik el. A magánlakásépítés segí­tése, feltételeinek előterem­tése érdekében a terv 215 telek kialakítását, és 455 telek tartós használatba adását tartalmazza. Megkez­dődik az új, tömeges lakás- építési terület, a Bodó-tető feltárása. Erre több mint 50 millió forintot juttat a terv. összességében 1987-ben a komplex lakásgazdálkodás feladataira — a lakásépítés­hez szorosan kapcsolódó la­kótelepi közművesítésekkel együtt — a terv a fejlesz­tésre szánható anyagi erő csaknem 50%-ának felhasz­nálásával számol. A terv 719 új lakás tartalmazza, amelyből 178 állami (25%) és 541 magánlakás (75%). ■ A BODÓ-TETŐN A vízgazdálkodási-vízel­látási feladatokra 87,8 mil­lió forintot fordíthatunk, melyből 18,3 millió forint a fenntartást, 69,5 millió fo­rint pedig a fejlesztést szol­gálja. A fenntartási munkák körében folytatódik a Szin- va medertisztítása, a ta­polcai Békás-tó rekonstruk­ciója, az avasi szivárgó­rendszer karbantartása. A fejlesztéseknél a magánla­kás-építési területek vízgaz­dálkodási feladataira 9,3 millió forint jut a terv sze­rint. A fő lakásépítési te­rületek közül az Avason 22 millió, a Győri kapuban 5,2 millió, s a Bodótetőn 17,8 millió forintot költhetünk a vízellátásra, vízgazdálko­dásra. A parkok, zöldterületek fenntartására, újak építésé­re — 50—50%-os arányban — 78 millió forint költhe­tő. A fejlesztés döntően az új lakótelepeken valósul meg (Szentpéteri kapu, Győri kapu). A környezeti kultúra ügyének fokozott előtérbe helyezését jelzi, hogy a köztéri műalkotások számának növelésére, a meglévők felújítására * 2,2 millió forint fordítható. A város „villanyszámlája” 65 millió forintot tesz ki, és 18 millió forint használható fel az elektromos hálózat bőví­tésére. Az egyéb alapköz- , művek építésén belül a gáz­ellátás fejlesztésére mintegy 31 millió (ebből a magán­lakás-építési területek 8.6 millióval részesednek), a te­lefonhálózatra és a tévéan­tenna-rendszer kiépítésére 17 millió, a távhő-ellátásra 106 millió forint fordítható. Az egészségügyi ellátásra a terv 716 millió forintot irányoz elő, melyből fenn­tartásra, s az ellátás bőví­tésére 680 millió forint, fej­lesztésre, s a műszerezett­ség javítására 36 millió fo­rint fordítható. Bővül a reuma- és a szemészeti szakrendelés fogadóképessé­ge, növekszik az üzemi és fogászati körzetek száma, és folytatódik a kórházrekonst­rukció. A szociális gon­doskodás lehetőségeit jelzi, hogy állandó és rendkívüli segélyre 20 miihó forintot lehet fordítani. 190 szociális gondozó láthat el naponta 660 rászorulót, 13 öregek klubjában 400-an kaphat­nak helyet. Bővül a Szociá­lis Foglalkoztató, és átadnak egy 30 személyes öregek napközi otthonát is a Győri kapuban. Kulturális, közművelődé­si és sportcélokra terv sze­rint 1405 millió forintot költhetünk. Az ágazat leg­jelentősebb fejlesztése az avasi 16 tantermes gimnázi­um tanulmányi szárnyának, valamint a komlóstetői 16 tantermes általános iskolá­nak a tanév kezdetére való felépítése. Az előző években meghonosított kulturális rendezvények pénzügyi fe­dezete az idén is rendelke­zésre áll. ■ TÁRSADALMI MUNKÁBAN Kereskedelmi, szolgálta­tási feladatokra majd’ 65 millió forintot tartalmaz az idei terv. A fejlesztések el­sősorban az új lakásépítési területekhez kapcsolódnak, így ez évben átadják a Győ­ri kapuban a lakóépület alatti üzleteket, valamint a Szentpéteri kapuban az ABC-áruházat. A településfejlesztő társa­dalmi munka anyagköltsé­gére a ten' 29 miilió forin­tot juttat. így a megvaló­sítható társadalmi munka tervezett értéke 105 millió forint. Ez évben folytatódik több létesítmény kivitelezé­se. A terv számol a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás felhasználásával is. Minden lakossági forinthoz a tanács ugyanannyit tesz hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents