Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
4 Hernád-part, Eleink em&éhe&eie Choma József, a természet festője Citoma Jtizsef ISM. május 5-én született Miskolcon. Édesapja fésűkészítö mester volt. Középiskoláit városunkban végezte, polgáriba, majd reálgimnáziumba járt. A család anyagi helyzete nem engedte meg, hogy tovább tanuljon; legidősebb fiúként, az apjának kellett segítenie. A gimnázium utolsó osztályát már magánúton tette le. A szorgalmas, tehetséges ifjú 1920-ban került a helyi művészek által vezetett: képzőművészeti szabadiskolába. „Itt vált véglegessé bennem az elhatározás, hogy örökre eljegy- zem magam a művészettel” — írja később önéletrajzában. Tanárai bíztatására úgy döntött, hogy miután egy kevés pénzt összegyűjtött, jelentkezik a Képzőművészeti Főiskoláira. „ ... kitartóan, szívósan dolgoztam, minden fillérem félretettem négy évig, hogy mire a főiskolára bekerülök, legalább az első években szűkösen megélhessek és tanulhassak. Álmom teljesült, 1923-ban sikeres felvételi vizsgát tettem az Országos Képzőművészeti Főiskolán, így lettem Rudnay mester növendéke hat éven át” — emlékezik vissza a nehéz időkre. Miskolc város próbálja anyagilag segíteni a tehetséges festőnövendéket, 24 pengős ösztöndíjjal támogatja a megélhetésben, de a Bajza utcai internátusbán lakó Choma József élete így sem gondtalan. A nyarakat a főiskola művésztelepein tölti 1924-től az egymást követő években Mátrafüreden, Makón, Szegeden és újra Makón. A nyári művésztelepi kiállítások kapcsán neve egyre többet szerepel a sajtóban. ígéretes töhetségnek tartják, művei jó kritikát kapnak. A Szegedi Friss Újság kiemeli az „igaz elmélyülésre és a táj szeretetére utaló tájképeit és utcarészleteit.” Anyagi sikerei is vannak. Szegeden festett képeit megvásárolják, több rajza a szegedi múzeumba kerül. 1928 őszén megnősül, makói leányt vesz el feleségül, s Makón telepedik le, majd 1932-ben Maroslellére költözik. Kibérel egy tanyát, tehenet vásárol, gazdálkodni kezd. Nemcsak életmódja, érdeklődési köre is a jeles alföldi festőinkhez kapcsolja. Vásznain egymásután jelennek meg környezetének egyszerű, düledező házai, a Maros-part bokros-erdős részletei. Az egész országon végigsöprő gazdasági válság miatt 1935-ben a családjával együtt visszaköltözik szülővárosába, Miskolcra s a Diósgyőri Gépgyárban helyezkedik el mint műszaki rajzoló. Az átállás nagyon nehéz, „időbe telik, amíg a Bodrog és a Szinva pótolni tudja a Marost, és Miskolc a kedves makói vidéket.” — írja önéletrajzában. De 1936-ban már önálló tárlattal jelentkezik Diósgyőrben, olyan híres műveivel, mint a Diósgyőri Szin- va-part télen, Látkép az Avasról. A felszabadulás Miskolcon találja, s az elsők között fog csákányt, lapátot a lerombolt gyár helyreállítására. 1945-ben belép a kommunista pártba. Üzemű dekorációkat készít, az első felszabadulási felvonuláson is az ő Lenin-képeivel vonulnak végig a városon a gyár dolgozói. Itt lenne a lehetőség, hogy elismert festővé váljon. Stílusán azonban nem tud változtatni. Erről a korszakáról írja: „Vannak, akik azt mondják, hogy az én művészetem hamis. Pedig én csak azt folytatom, amit a mesteremtől tanultam a főiskolán. A természet szépségét akarom visszaadni.” Ismertebb festményei: Soproni Ikva-part, Diósgyőri vár, Diósgyőri vár-kert, Büfckal- ja, őszi hervadás. Legsikerültebb portréja az 1968-ban festett Tlszalúci parasztbécsi. 1964-ben így zárta önéletrajzát: „Szeretnék még sokáig dolgozni, s egy olyan gazdag anyagot összegyűjteni, hogy azzal egy önálló kiállításon megjelenhessek szülővárosom közönsége előtt.” Terve nem sikerült. 1969. december 18-án meghalt. Egy tájképet igyekezett befejezni, amikor régóta en- gedetlenkedő szíve felmondta a szolgálatot. Műveit Makó. Miskolc és Szeged közgyűjteményei őrzik. A Miskolci Képtárban található az 1928-ban festett Vihar című olaiképe. Szülővárosa 1970-ben a Rónai Sándor Művelődési Közoontban megrendezett emlékkiállítással tisztelgett munkássága előtt. ......—, Minden nyolcadikosnak jut Jó taná továbbtanulóknak Hová érdemes jelentkezni? Első ízben jelent meg a Bor- sod-Abaúj-Zempién Megyei Pedagógiai Intézet kiadványaként a Pályaválasztási tájékoztató című könyvecske, a megye általános és középiskolásai számára- Az intézet a múlt év közepén alakult meg, a Nevelési Tanácsadó, a Pedagógus-továbbképző és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ösz- szefogásával, s a Marx Károly utca 96. sz- alatt található. A százhúsz; oldalas tájékoztatót meg karácsony előtt postázták az általános iskolákba, mégpedig annyit, hogy minden nyolcadikosnak jusson belőle. Akik még nem kapták meg, azok érdeklődjenek osztályfőnöküknél. Korábban szétküldték már a megye általános iskoláiba annak a szándékfelmérésnek az összefoglalóját, amely azt mutatja meg, hogy a mostani nyolcadikosok hetedikesként milyen pályát, iskolát terveztek maguknak 14 éves koruk utánra. Ebből a tájékoztatóból minden nyolcadik osztálynak jut egy-egy darab. • NÉPSZERŰ AZ EGÉSZSÉGÜGY Megyénkben a legnépszerűbb iskolatípus változatlanul a szakközépiskola. Egyedül ebben az iskolatípusban haladja meg a jelentkezők száma a férőhelyekét. Komoly versenyre kell felké- - szülniük a közepes vagy még gyengébb tanulóknak — hívja fel a figyelmet a szándékfelmérésről szóló tájékoztató —, mivel a gimnázium mellett második helyen körülbelül ezerötszáz négyes, vagy annál jobb eredményű tanuló jelölt meg valamilyen szakközépiskolát. A szakközépiskolákban a lányoknál túljelentkezéssel, a fiúknál körülbelül annyi jelentkezővel lehet számolni, amennyi hely van. Változatlanul divatos az elektronikai műszerész, irányítástechnikai műszerész, autóvillamossági szerelő, számítástechnikai folya- manban, Zrínyiben várható, idegen nyelvi, . igazgatási ügyviteli szak — bár ez utóbbi, közgazdasági szakok inkább Miskolcon telítettek —, körülbelül kétszeres a túljelentkezés az egészségügybe városunkban. • AZ AVAS1 GIMNÁZIUMBA IS Sokan szeretnének háztartási felszerelések eladói lenni, ruházati boltban dolgozni — mutatják a szakmunkásképzők adatai. A fiúk a megyében 70—80-íéle szakma közül választhatnak, ezek közül a legdivatosabbak a bú- torasztalos, autószerelő, szobafestő és mázoló, központifűtés-szerelő. A lehetőségek húsz százalékát sem éri el az érdeklődők aránya a vas- és fémszerkezet-lakatos, a mintakészítő, szedő, magasnyomó gépmester, vasbetonkészítő, borász szakmáknál. (Felsorolásunk sem a divat-, sem a hiányszakmáknál nem teljes, csupán válogatás az ismertetőkből.) A gimnáziumok népszerűsége évről évre csökken. Túljelentkezés elsősorban a miskolci Földesben, Her- manban, Zrínyiben várható. A speciális tantervű osztályok esetében azonban kiélezett versengés fog kialakulni, itt nem ritka a négyszeres túljelentkezés. A 87— 88-as tanévben megkezdődik az oktatás a most épülő avasi gimnáziumban. Négy osztály indítását tervezik, összesen 144 tanulóval. A felvételüket kérők a jelentkezési lapot a Herman Ottó Gimnáziumba küldjék. # FELMÉRHETIK AZ ESÉLYEKET Gyerekek és szülök haszonnal forgathatják a Pályaválasztási tájékoztatót, reálisan felmérhetik a továbbtanulás, a választott iskolába jutás esélyeit. És biztosan sokan találnak olyan szakmákat, iskolákat, amelyek eddig elkerülték a figyelmüket, holott közel állnak a rég megálmodott- hoz, amely azonban esetleg örökre csak álom maradna. A megyében nem oktatott szakmákat röviden ismerteti a kiadvány — ezekről országos összeállítás fog megjelenni —, amely szól a felnőttoktatás lehetőségeiről, a kisipari keretek között elsajátítható szakmákról —és a jelentkezés feltételeiről —, továbbá bemutat több megyei nagyüzemet. Rácz Endre és Szabó Györgyné szerkesztette az idei tájékoztatót. Sí— CBozsik István rajza) Bükki túrák A diósgyőri vasas turisták vasárnap a Bükk-fennsíkon túráznak. Útvonaluk: Ómas- sa — Vadászvölgy — Nagy- Csipkés — Vácikért —■ Kis- Mező — Jávorkút — Svéd- fenyves — Bolhási víznyelő — Ómassa. Indulás: a majálisparki végállomásról 9.10 órakor közlekedő 15-ös busz- szal. Az igen szép útvonalon vezető túrát Hirti ing Gizella vezeti. A miskolci helyiiiparj turisták vasárnap megszokott helyükre, a Helydipari-forráshoz gyalogolnak. Az útvonal: Majálispark — Molnár-szikla — Dotkatető — Csókás-forrás — Helyiipari- forrás — Garadna. Indulás: a majálispanki buszvégállomásról 8.30 órakor. Túnave- zető: Fereaczi Lajos. Értékelték a pályázatot Az Akadémiai Bizottság jutalmai A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) 1986. évi pályázati témáira érkezett tudományos dolgozatok következő szerzői részesültek jutalomban : A MAB „A környezetvédelem szankciórendszerének hatékonysága” c. témájára Jánosi Marianna (Edelény); „A magyar jogrendszer egyik intézményének íejlődése a felszabadulástól napjainkig” c. témára dr. Torma Andás (Miskolc); „A marxi vaUáskritika és a mai valóság” c. témájára Törő esik Miklós (Eger); „Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkásmozgalma történetének főbb szakaszai” c. témájára dr. Emődi Gyula (Miskolc) ; a Nógrád Megyei Tanács Ma* dzsar József Kórháza „Emlőtumorok korai felismerésének és az emlők ultrahang vizsgálatának jelenlegi lehetőségei” c. témájára dr. Nagy Klára (Salgótarján) és dr. Bozó M. Zsuzsanna (Salgótarján); „Az endo- scopos mikrosebészet lehetőségei a gégerák korai felismerésében és kezelésében” c. témájára dr. Halmos Péter (Salgótarján) és dr. Molnár Lajos (Salgótarján) ; „Az életmód befolyásolásának lehetőségei az egészség megőrzése érdekében ’ c. témájára dr. Szabó László (Miskolc) és Tikász Erzsébet (Ede- iény); a Nógrád Megyei Tanács „Nógrád mgye politikai vezető rétege a dualizmus korában” c. témájára Kosján László, (Salgótarján) ; „Főbb társadalmi folyamatok Nógrád megyében a 70- es évektől napjainkig” c. témájára dr. Gyöngyösi István, ill. dr. Molnár Pál (Salgótarján) ; a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács „Chronikus betegségek komplex rehabilitációja gyermekkorban” c. témájára dr. Peja Márta (Miskolc); az LKM—SKÜ—ÓKÜ „A gyártás reprodukálhatóságának növelése az acéltermékek garantált minőségi paramétereinek figyelembevételével” c. témájára Büdi Ferenc (Miskolc) : a BVK „Vállalatgazdálkodási elemzések módszereinek továbbfejlesztés” c. témájára Gazdik Zoltán (Kazincbarcika): a BKRFKV „A kukorica termelés fejlesztésének ökonómiai és ökológiai lehetősége Eszak- Magyarországon” c. témájára dr. Matos Lőrinc (Baja) részesült jutalomban. Fotópályázat, amatőröknek A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ — a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ közreműködésével — fotópályázatot hirdet amatőröknek. A Borsodi fotó ’87 elnevezésű pályázat célja: felmérni a megyében működő alkotó közösségek és egyéni alkotók felkészültségét, illetve újabb, színvonalas képek készítésére ösztönözni őket. A pályázaton részt vehet minden fotóamatőr, aki megyénkben éi, betöltötte tizenhatodik életévét, és nem tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, illetve a Művészeti Alapnak. A pámája. Két kategóriában küldhetők be munkák: fekete-fehér papirképeket és színes diapozitíveket fogad el a zsűri. A részletekről a megyei Közművelődési Módszertani Központban, az Egressy Béni Művelődési Központban, vagy a Hírlánc című kiadványból tájékozódhatnak az érdeklődők. A legjobb képekből kiállítást rendeznek Miskolcon: a megnyitó keretében szakmai fórumot is rendeznek. Beadási határidő: 1987. február 28. A fotókat és diákat az Egressy Béni Művelődési Központ címére (Kazincbarcika, Fő tér 5. 3700) keli 4c A babám babája az én babám (Herényi László fétnj Molnár István
