Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető! Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel 14 óra között keressenek tel bennünket.-------- ------^ Kihasználatlan tévécsatornák A legutóbbi tv-robbanás óla a figyelem bizonyos tipusú készülékek, azok cseréje, bevizsgáltathatósága felé fordult. Vannak azonban a tévéüzemeitetüknek hétköznapibb gond­jaik is ... Bizonyára sokan tudják, hogy a manapság forgalomba ke­rülő készülékek nemegyszer 16, sót 39 csatornával vannak ellátva. Bizvást hiheti a vevő, hogy ezek révén — hiszen ez lenne a természetes — a hazánkban közvetített, fogható adások mindegyike beprogramozható a készülékbe Ez csu­pán ábránd! Sok időnek kell még ahhoz eltelnie, hogy így legyen. De hát nem is ezért appellálok én. Sokkal inkább azért, hogy amit már megtehetnénk, azt sem tehetjük meg. A diósgyőri városközpont tanácsi lakásaiban mindössze két tévéadást foghatunk, legyen bár alkalmas a készülék akárhány csatorna beprogramozására. A két állomás: a ma­gyar 1-es és 2-es műsor. Noha a város több pontján a cseh­szlovák tévé adásai is foghatók, nálunk sajnos nem. A kér­dést, hogy miért?, mi is feltettük. Azt a választ kaptuk, hogy a városrész mögötti domborzat miatt gyenge a térerős­ség. Szomorúan tudomásul vettük. Aztán véletlenül betértem a bérházaink között üzemelő borozóba, ahol televízió is szó­rakoztatja a vendégeket. S csodák csodája, mit látok?! Az üzemeltető véletlenül éppen az egyik csehszlovák csator­nára kapcsolt, s jött az adás gyönyörűen! No Iám, gondol­tam, valószínűleg a borillat teszi, hogy itt van megfelelő térerősség ... Kérdezősködni kezdtem, miképpen lehetséges ez, amikor az egyik vendég elárulta: ő a Kuruc utcában la­kik, s ott is hibátlanul fogják a csehszlovák adásokat. Igaz, ezek szövetkezeti lakások — úgy tűnik, szintén külön tér­erősséggel. Mégegyszeri érdeklődésünkkor már azt válaszolta az il­letékes, hogy megfelelő antenna kellene, de hát a tanácsi lakásokban lakók antennacseréjére most nem számíthatnak. Ami van, azt kell használni. Ezen elgondolkodtam. Hiszen ma már kábeltévé, műholdas adás, s egyre korszerűbb készülékek állnak sokak rendelke­zésére. Akkor mi ebből kimaradunk? Fel tudnánk szerelni saját kivitelezésű antennát is, csak hát azt meg nem szabad, azt leszerelik... S még csak annyit a jövőre vonatkozóan tanulságul: ha netán a tanácsi lakások antennáit is ngyan- az a cég szerelte volna, mint a szövetkezetiekét, most talán nem lenne semmi gondunk ... Eittvay Péter Miskolc 3501. Pf. 39 — Tel.: 18-225. héttőtől péntekig, lehetőleg 8— „...a Széchenyi úttal pár­huzamos. úgynevezett szer­vizút tisztaságáért a hatósá­gokkal együtt sokat fárado­zunk. A közterületen kiala­kított alapra elhelyezett kon­téner elszállítása folyamato­san történik. A * környező boltok eladói részéről a kon­téner mellé lerakott dobo­zok, műanyag zsákok való­ban rontják a városképet. A közterület-felügyelettel ismé­telt vizsgálatot végzünk an­nak érdekében, hogy tisztáz­zuk a környező boltok hul­ladék-elszállításának ügyét Amennyiben a közületek hulladék-elszállítása megol­dódik, a lakók részére biz­tosított 1,1 köbméteres kon­téner az eredeti helyén ma­radhat. A végleges megoldá­sig kérem az ott lakók tü­relmét.” (A választ a Széche­nyi út 87. sz. alqtt lakók pa­naszos bejelentésére kaptuk Nyíri Istvántól, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatójától.) A Martintelep Robija Jól megtermett kutya sé­tálgat békés nyugalommal a Martintelep utcáin. Miért is ne volna nyugodt? Hiszen őt a lakótelepen mindenki is­meri, szereti, ő 'a mindenki Bobija. Kölyökkorában hoz­ták oda — a közhiedelem szerint — az új lakótelep építői hogy segítsen az épí­tőanyagok őrzésében. A la­kótelep. majd az iskola épí­tése egy pár évet igénybe vett,, ő pedig közben hatal­mas kanna fejlődött. Ha két lábra áll. magassága egy jól megtermett emberét is túl­szárnyalja! Kinézetre félel­metes. a valóságban naevon békés jószág Szeretik a mar­tintelepiek: felnőttek, gyer­mekek egvaránt. d^ különö­sen az utóbbiak vannak oda érte Mindenki egy kicsit a magáénak is tekinti. Ételt s vize* qrlnak neki. Ö pedig a gondoskodást kutyshűséegel viszonozza- csak szólni kell hozzá s k’séri a gyermeke­ket oda ahová úticéHuk ki­várna. Persze mindjárt kijár neki a kísérésért egy-esv kis csemege, ő viszont hatalmas manójával pacsit ad az ada­kozónak. Elgondolkoztam ezen a ku­tyasoron: az építők tovább­mentek, de kutyájukat, volt segítőtársukat ott felejtették. „A mór megtette kötelessé­gét”, de — a szólás-mon­dással ellentétben — a Bobi maradt. Még mindig őrzi azt, amit hajdan reá bíztak, éppen ezért leggyakrabban az új iskola közelében lehet megtalálni. Bobi szinte is­meri a KRESZ-t, így bizton­sággal közlekedik még a vi­szonylag forgalmas Kisfaludy utcán is. Félő azonban, hogy egyszer a gazdátlan ebek sorsára jut. hiszen védőoltá­sáról senki sem gondosko­dott, meg azután ebadót sem fizetnek érte. Egyszer utoléri a kutyasors, és a sintérek zsákmánya lesz. Na­gyon sajnálnánk, ha ez be­következne! Jó volna, ha valamelyik állatbarát — aki még nem kutyatulajdonos — ..örökbe fogadná” Bobit, s valakihez tartozva nem volna csak a Martintelep kedvenc kutyá­ja. Tarcsi Lajos Miskolc Jelzőlámpák nélkül nehéz... A Győri kapui vil- lamospálya-felújítás miatt alaposan meg­nőtt a forgalom a Kiss Ernő utcán, például az LKM 10-es kapuja vagy az 1-es kavu előtti útkereszteződés­ben. Nem csupán mű­szakváltáskor, hanem navközben is. A jár­művek még csak el­mennek valahogy, de a gyalogosok sokkal gyakrabban vannak ki­téve veszélunek. mint korábban. Ezért sze­retnék az LKM dolgo­zói, hogy amíg a pá­lyafelújítás tart, s a forgalom a Kiss Er­nő utcára van terel­ve, ideiglenes jelző­lámpát állítanának fel a 10-es kavu előtti gyalogosát kelöhely- hez: az 1-es kapa előtti csomópontba pe­dig állandó jelleggel kellene lámpa. P. L. Miskolc Vigyázz, ha jön a szánkó!... Hányán vagyunk? Ezekben a napokban gya­korta jelentkezik a televízió hirdetései között a MÉH ne­vében egy férfi. Feladata szerint megköszöni a 30 mil­lió partner segítségét. Azaz, a hasznosanyaggyűjtők köz­reműködését. Mi meg szá­molunk, hogy hányán is va­gyunk? Tudtommal még ti- zennégymillióan sem, ezek­nek is csak egy része gyűjti a papírt, rongyot, fémet... Ki akkor a 30 millió part­ner?! Netán arról lenne szó, hogy a magyar hasznos­anyaggyűjtők 1986-ban 30 millió esetben álltak kapcso­latban a MÉH-hel? Ez azon­ban teljesen más dolog, mint amit a MÉH képviselője állít. Ha nem hiszik el a MÉH Trösztnél, kezdemé­nyezzenek egy népszámlá­lást, vagy beszéljenek dr. Lőrincze Lajossal... S. S. Miskolc * Vigyázz, szánkó! — hangzik a kiáltás ezekben a napok­ban sok-sok meredek, miskolci, szánkózásra alkalmas utcá­ban. De hát hiába a járókelők, sőt a gépjárművezetők fo­kozott figyelme, az ilyen helyekről nap'mint nap be kell szállítani egy vagy több kéz- és lábtöréses beteget a men­tőknek a kórházba. Az elmúlt csütörtökön délután példá­ul a Kőporos utcába sietett vijjogva a mentőkocsi. Két 11 éves kisfiú a. meredekről ereszkedett le az utcára (szánkó­val természetesen), s személygépkocsival ütköztek. Egyikü­ket lábszártöréssel, másikukat zúzódással szállították a men­tők a gyermeksebészetre. S ez csak egy eset a sok közül, amelyek mind-mind arra figyelmeztetnek — elsősorban a gyermekekért felelős szülőket, felnőtteket —, hogy vigyáz­zunk az utcai szánkózásokkal! Kocsmák a kertek alján Miközben ádáz harc dúl az alkoholizmus ellen, s jó pár vendéglátóhely felett Da­moklész kardjaként lebeg a bezáratás veszélye, a kert­szövetkezetek környékén egy­re gyarapodik a „hüfé"-nek nevezett kocsmák száma. Így például az Özugróban, Lyukóban és még több más helyen. Nem . vitás, hogy ezek a büfék bizonyos szol­gáltatási igényeket is kielé­gítenek, ám ugyanakkor kocs- majellegük is van. Oda kel­lene hatni, hogy legfeljebb — az üdítők mellett — sört árusíthassanak, de töményt semmiképpen! Nem egy csa­lád megsínylette már, hogy a telken serénykedő apuka hazafelé menet itt „szívott be” a barátokkal, telekszom- szédokkaL Miért nem lehet ennek elejét venni? B. r.-né Miskolc KELL-E GÉPKOCSIADÓT FIZETNIÜK? „Egy karambolos gépkocsi örökösei lettünk. A kocsit az­óta sem - az eset majdnem egy éve történt - tudjuk el­adni. Kell-e ilyen esetben adót fizetnünk?" - kérdezte telefonon magát megnevező) de nevét közreadni nem kí­vánó olvasónk. Az adókötelezettséget — mint megtudtuk — a gép­járműnek a forgalomból va­ló kivonása (hiszen ez az eset állhat fenn), használha­tatlanná válása, vagy az üzembentartó halála nem szünteti meg. Ehhez a forgal­mi engedélynek és a rend­számtáblának az illetékes hatósághoz való beszolgálta­tása is szükséges. Ha pél­dául egy autóbaleset során a gépkocsi tulajdonosa meg­hal, s a gépkocsi javításra, vagy roncsként eladásra vár, akár egy évet meghaladó időn keresztül is, és a rend­számot és a forgalmi enge­délyt a családtagok, vagy az örökösök nem adták le vala­mi oknál fogva, a gépjármű­adóért az örökösök a felelő­sek. Télen síkos az út... jjc Mármint a Tetemvárra vezető. A gorid az. hogy nincs, aki leszórja. Mert az utca legelején pincék vannak, a fel­jebb eső lakóházakban élők pedig saját házuk előtt szórnak — többnyire hamuval. Ám képzeljük csak el, ha fel kell itt menni ilyenkor egy idős embernek, vagy kismamának gye­rekkel ... r. L. Miskolc Módosított reodeletek A dolgozó felmentése munkavégzés alól A Munka Törvénykönyvé­ről szóló törvény 27. parag­rafusát módosította a VGT 1986. évi 16. sz. tvr.-ével. miszerint ha a munkáltató mond fel, új munkahely ke­resése végett a dolgozó ré­szére a munkaviszonyra vo­natkozó szabályban megha­tározott szabad időt kell biztosítania. Ezt meghaladó időre, vagy a dolgozó fel­mondása esetén a munkál­tató a dolgozót a munka­végzés ától csak rendkívül indokolt esetben (pl. szer­vezett munkaerő-átcsoporto­sításnál) mentheti fel. A felmentés tartamára a dol­gozót átlagkeresete megille­ti. Hány napot kell dolgozni egy évben? A Minisztertanács módo­sította a Munka Törvény­könyve végrehajtási rende­letének egy részét. Eszerint a heti ötnapos munkarend­nél az évi munkanapok szá­ma 255 napnál nem lehet kevesebb. Az e napokon a rendes (átlagos) munkaidő­ben végzett munka nem minősül túlmunkának. A gazdálkodási szervezet (vál­lalat, szövetkezet, intéz­mény stb.) termelési, gaz­dálkodási érdekből — a kollektív szerződés és a munkaügyi szabályzat mó­dosítása nélkül — előre nem/ látható körülmény mi­att elrendelheti munkana­poknak szabadnappal való felcserélését. Ehhez a szak- szervezet munkahelyi szer­vének (bizalmi, főbizalmi) előzetes egyetértése szüksé­ges. Mikor kell a szabadságot kiadui? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének módosítása szerint a szabad­ságot esedékességének évé­ben kell kiadni. Munkator­lódás esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet kö­vető március 31-ig, a dol­gozó betegsége vagy szemé­lyét érintő más, elhárítha­tatlan akadály esetén pedig az akadályoztatás megszű­nésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A kollek­tív szerződés, illetve a mun­kaügyi szabályzat ettől el­térő határidőt nem határoz­hat meg. Az igazolatlan mulasztás hátrányai A Minisztertanács módo­sította a fegyelmi büntetés­sel együtt járó hátrányok szabályait. Igazolatlan mu­lasztás esetén a természet­beni juttatás, a kedvezmé­nyes beszerzés, a prémium és a részesedési alapból jár- ró év végi juttatás mulasz­tott naponként egynegyedé­vel csökken. A kollektív szerződés további vagy szi­gorúbb jogkövetkezményt is előírhat, és azok alkalma­zását az igazolatlan késés esetére is kiterjesztheti. A munkaviszonnyal összefüggő rendelet úgy változik, hogy ha a dolgozó munkahelyén egymást követő 3 munka­napon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszo­nyát a munkáltató jogelle­nes kilépés címén az utol­só munkában töltött nappal megszűntnek tekintheti. A mulasztás utólagos kimen­tése esetén a dolgozó kérel­mére a munkaviszonyt hely­re kell állítani. A munkál­tató a munkaidőben való távozást, vagy más tevé­kenységet csak akkor enge­délyezhet,- ha a feladat a munkaidőn kívül nem vé­gezhető el. Ki viseli a táppénzköltséget? A Minisztertanács vonat­kozó határozata szerint az 1987. január 1-jét követően felmerült elszámolásoknál a gazdálkodó szervezetek (vál­lalat, szövetkezet, intéz­mény stb.) a keresőkénte- lenség ideiére járó táppénz­ből a folvősítás első 3nao- • Iára jutó összeget a költsé­geik terhére számoliák el. Ez a rendelkezés nem vo­natkozik a beteg gvermek ápolásával, az üzemi bal­esettel. a foglalkozási meg­betegedésekkel kapcsolatos táppénzesetekre, továbbá ha a dolgozó a biztosítás meg­szűnése után vált kereső- képtelenné. Dr. Sasa Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents