Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-07 / 5. szám
A DH várospolitikai fóruma Merre tart a MIÉP hajója? Kockázatvállalás nélkül nem meny Nehéz idők járnak mostanában az építőipari vállalatokra: kevés a megrendelés, növekednek a minőségi igények, futni kell ,az üzlet után ... Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a Miskolci Építőipari Vállalatnál egy, a vállalat régebbi vezetését érintő bűnügy is kavarta a kedélyeket, akkor igazán nagyra értékelhető az az eredmény, amivel a cég az 1986-os évet zárta: több mint negyvenmilliós tisztes nyereséggel. Hogy milyen vizeken halad a MIÉP hajója, az nem lehet közömbös a miskolciaknak, hiszen ez a vállalat végzi a belvárosi rehabilitáció, az épületfelújítások jó részét. + MENNI A MUNKA UTÁN Hogy sikerült mindezt elérni? A kérdésre Dudla Balázs, a vállalat igazgatója válaszolt: — Elsősorban kockázat- vállalással! Az egyik legjobban jövedelmező munkánknál, a prágai egyetemi építkezésnél, ha nem sikerül tartani a határidőt, akkor a kötbérterhek elvitték volna a teljes vállalati nyereségünket. Kockáztatni kell, és menni a munka után! Én úgy látom; aki komolyan veszi, hogy versenyhelyzet van az építőipari piacon, az nem marad munka nélkül. — A MIÉP jó néhány miskolci vállalkozásban is részes: belvárosi házakat újítottak fel, átépítik a tanácsházát, a Pannónia Szállodát, és ez a cég nyerte a Tulipán-tömb rehabilitációjának versenytárgyalását is. Meg lehet élni a tanácsi megbízásokból? — Ugyanolyan munkák ezek, mint bármilyen más beruházás. Több éve csináljuk már az épületfelújításokat, van némi tapasztalatunk. A Tülipán-tömb azért egy kicsit mégis más: nagy falat, és, hogy miként sikerül az első teljes tömbrehabilitáció, arra az egész, város oda fog figyelni... + DRÁGÁBB, DE JOBB — A Széchenyi út 107. számú ház homlokzatát nézve mindenki láthatja: itt más, jobb minőségben végezték el a munkát, mint ahogy megszoktuk. Minek köszönhető ez? — Elsősorban a versenyhelyzetnek. Ma a vállalkozónak garanciákat kell nyújtania a megfelelő minőségre. De a város vezetői is megfogalmazták erre vonatkozó igényüket; változott, ha úgy tetszik, a megrendelői szemlélet is. Mi készültünk erre: szakmunkásokat képeztünk ki, és ezt folytatjuk a jövőben is. — A míves munka jóval drágább... — Ez tény. De más, több az érték is, amit megteremtünk. Hasonlítsuk össze a Széchenyi 107-tel például a Hunyadi utca 6. számú ház homlokzatát: a Széchenyin teljes homlokzatfelújítást végeztünk, a Hunyadin csak javítgattunk. Szerintem ma csak időtálló, igényes munkát szabad végezni. — Sokszor elhangzott a tanácsi testületi üléseken.: kevés a pénz, a megrendelés. Mi lesz azokkal az építőipari kapacitásokkal, amelyek most kihasználatlanul maradnak, de később szüksége lesz rá a városnak? — Nem állítom, hogy minden részletében és minden Ezt a háéat a tervek szerint nem lebontják, hanem felrobbantják majd. A Tulipán-tömb teljes rehabilitációját a MIÉP vállalhatta el^ versenytárgyalás eredményeként. (Kiss József felvétele) szakmában már most le van kötve a teljes jövő évi kapacitásunk. De nagy vonalakban rendben vagyunk, van elegendő munkánk! + ITTHON, ÉS TÚL A HATÁROKON — Kockáztatnak-e a jövőben is? — Enélkül nem megy. Sok ajánlatunk fut még a legkülönfélébb partnereknél. Az bizonyos, hogy tovább dolgozunk Prágában, és tárgyalunk a kassaiakkal is. Munkálkodunk a Széchenyi úton és a városban. Tovább kívánjuk fejleszteni belső érdekeltségi rendszerünket. A prágai vállalkozásunknál is tapasztaltuk: többet is kereshettünk volna rajta, ha sikerül hatékonyabb ösztönzést megvalósítani. — Nem kerülhetjük ki a kérdést: a napokban került nyilvánosságra a cég volt igazgatója és néhány társa ügyében hozott bírósági ítélet. Vajon a kollektíva túl van-e a megrázkódtatáson? — 1985 nyarán kerültem ide. Bizalommal fogadtak, mert visszajöttem, hiszen itt dolgoztam jó néhány évig főmérnökként. A kölcsönös bizalom átsegített minket a feszültségeken. Annak ellenére, hogy sokaknak tárgyalásra kellett járniuk, mindenki lelkiismeretesen elvégezte a munkáját, és nem hiányzott az akarat sem. Azt hiszem, ezt bizonyítják eredményeink is __ (kissj Még szerelik A felső képen üresen kongó előcsarnok, az alsón véradás a Csabai kapui- rendelőintézet alagsorában. A kontraszt szembetűnő. De mi a magyarázat? December 3-án felavatták ugyan az új megyei vérellátó-állomást, ám a véradókat még a régi helyen fogadják. Nem kis feladat egy ilyen egészségügyi intézményben üzembe helyezni és kipróbálni a korszerű, de ugyancsak bonyolult gépeket, speciális műszereket. Ahhoz, hogy teljes intenzitással megkezdődhessen itt a munka, egyebek között szükség van tartalék hűtőrendszerre is, amely automatikusan működésbe lép, ha az egyik meghibásodik, vagy az áramszolgáltatás szünetel. A vérellátóban igen értékes anyaggal dolgoznak, melynek megbízható tárolásáról gondoskodni kelL A szerelés folyik, s remélhetőleg most már hamarosan megteremtődnek a feltételei annak, hogy ezt az építészetileg szép létesítményt mielőbb birtokba vegyék a véradók és a vérellátó-állomás dolgozol. Városkörnyéki csatornatársulások Még az idén elkészül az a főgyűjtőcsatorna, amely a városkörnyéki településekhez tartozó Mályi és Nyékládhá- za községek szennyvizét a A tervező levele A szemetes ürügyén a „csobútorokróF „Az 1986. december 23>-4 Déli Hírlapban olvashattunk a miskolci sétálóutca új szemetesedényéről. A képaláírásnak az volt a lényege, hogy: Önöknek nem tetszik, de arról nem olvashattunk, hogy miért, milyen szempontból. Mivel a sétálóutcára kikerült utcabútorcsalád tervezője és részben kivitelezője vagyok, kérem, hogy érvekkel fejtsék ki véleményüket e tárgyban. Anélkül, hogy szempontokat sugallnék, szívesen tanulok bármilyen összehasonlításból, avagy objektív tárgyelemzésből. Csak úgy tanulságos számomra a kritika, ha érvekkel, vagy akár fényképekkel együtt van ösz- szehasonlítva a munkám. Elképzelhető olyan összehasonlítás, hogy Miskolcon hol található különb utcabútor, vagy más magyarországi városban, vagy akár külföldön. Elemezni lehetne a tárgy használati funkcióját, esztétikai funkcióját, összhangiát a többi utcabútorhoz, illeszkedését az épített környezethez, stb.” A fenti sorokat Litwin József formatervező iparművész leveléből idéztük. * Olvasóink még emlékezhetnek rá, hogy cikkünkben a miskolciakat kérdezgettük jfc Mi jobban szeretnénk olyan utcabútorokat látni a Széchenyin, amelyek jobban illenek környezetükbe. arról: mi a véleményük az új szemetesedényröl. Azért tettük ezt, mert nem tartjuk a saját véleményünket mindenhatónak, és elsősorban arra voltunk kíváncsiak, mit szólnak maguk a miskolciak az új formákhoz. Valóban azt írtuk a képaláírásunkban: uekünk nem tetszik. Hogy miért? Elsősorban azért, mert úgy látjuk: nem illeszkedik a környezetébe az egyelőre még csak a Centrum Áruházig tartó szakaszon telepített, utcai „csőbútor-család”. A miskolci „főutca” filigrán, díszes homlokzatú, kis házai között nem szerencsés választás a modern, rideg formák tömeges alkalmazása. Kétségtelen az is, hogy az utcabútor-család egységes. De ez az egység könnyen átcsaphat monotóniába, szürkeségbe, ha végig ezekkel a bútorokkal, csövekkel találkozunk majd a Széchenyin. Szívesebben láttuk volna viszont sétálóutcánkon azokat a vasmíves- ség hagyományait átmentő, díszesebb, a város múltját, a Széchenyi út hajdani hangulatát idéző favédő rácsokat, lámpákat, padokat, amelyekkel hajdanában sok helyen találkozhattunk a városban, és másutt az országban is. Nem kívánjuk kétségbevonni a bútorcsalád egyedi értékét, és az is meglehet, hogy más hazai vagy külföldi rokonaival összevetve is kiállná a próbát. (Bár arról is lehetne beszélni, hogy vandálveszély ide vagy1 oda, nem ártott volna egy kicsit kecsesebbre, könnyedebbre formálni a szerkezeteket.) De a Széchenyin a „csőbútorok” szerintünk nem vizsgáztak jelesre. miskolci központi szennyvíz- tisztítóba vezeti. Az egészséges ivóvízhálózat megteremtése után most a következő fontos feladat a szennyvizek elvezetése. A kiviteli tervek több város- környéki településre, Mályi- ra, Alsó- és Fesőzsolcára vonatkozóan már elkészültek. Megrendelték a kiviteli terveket Harsány és Nyéklád- háza községek részére is. Több helyen, így Alsó- és Felsözsolcán, valamint Má- lyiban a csatornamű-társulások ázervezése is megkezdődött. Különösen fontos ez Mályiban. amely a házhelyosztás révén egyre gyarapodó település, ugyanakkor pedig Miskolc „Balatonjának” számít, üdülőtelepe, valamint tórendszere révén. Mind az ott lakók, mind az üdülők érdeke megkívánja — nem is beszélve a környezetvédelemről —, hogy a csatornázás, ezzel pedig a szennyvíz elvezetése mielőbb megvalósuljon. A lakossági hozzájárulás a számítások szerint portánként 36 000 forintot tesz majd ki. Ezt az összeget 15 éves részletfizetéssel lehet törleszteni. Ezt alapul véve. havonta mintegy 200 forintos befizetésre lehet számítani, ami nem jelent túl nagy tehertételt. Tehetséggondozás Holnap ülésezik a városi tanács végrehajtó bizottsága. Beszámolót hallgatnak meg az önerős közműépítésről, valamint az általános iskolás korú gyerekek tehetséggondozásának helyzetéről, lehetőségeiről. feladatairól. A következő tanácsülés előkészítéseként tárgyalnak a temetőkről és a temetkezési tevő- kenységről szóló új tanácsrendelet-tervezetről is.