Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
Gyenge italok, díszdobozban Alkohol nélküli utasellátás A vasútállomásokon és a környékükön tovább korlátozzák a szeszesital-fogyasztást ettől az évtől. Milyen változásokra számíthatunk? — kérdeztük Juhász Ferenc- nétől az Utasellátó Vállalat Borsod—Heves Megyei területi igazgatójától. — A legújabb rendelet szerint lényeges változtatásokat léptetünk életbe ez év januárjától a Tiszai s a Gö- möri pályaudvari egységeinkben. Az étteremben továbbra is tarthatunk mindenféle szeszes italt, és változatlanul fölszoigálhatjuk ezeket reggel 9 órától. Újdonság, hogy a büfékben és a vágányok közötti pavilonoknál 9 óra után is csak 12 fokosnál alacsonyabb alkoholtartalmú italokat árusíthatunk, s ezeket is csak Hídvizsgálat A Miskolcterv tanácsi tervező kisvállalat a városi tanács megbízásából felülvizsgálja a miskolci hidak állapotát. Erre azért van szükség, mert a pontos híd- kataszter lehetővé teszi a felújítások precíz ütemezését. így jobban elkerülhetők az olyan helyzetek, amikor gyors egymásutánban több hidat is le kell zárni, felújítás miatt. díszdobozban adhatjuk el. És mint minden munkahelyi büfében, a Tiszai pályaudvaron is megszüntetjük az alkoholtartalmú italok kimérését. Az Utasellátó területi igazgatóságát nem érte váratlanul a Minisztertanács és a Belkereskedelmi Minisztérium legújabb rendeleté. Fölkészültek a végrehajtására, egyetlen egységük felmentését sem kérték a tanácstól. Jól tudják., hogy ez a szigorítás az alkoholizmus elleni küzdelmet szolgálja. Az Italok eladásából származott bevétel pótlására már megszülettek a terveik: megpróbálják fokozni a büfékben az ételfogyasztást. Különleges szendvicseket, salátákat és keresett üdítőitalokat kínálnak majd az új évben. Sajnos, nem a legjobbkor kell bezárniuk a Tiszai pályaudvar éttermének konyháját. Ezt az állomásépület foghíjának a beépítése teszi szükségessé. Hasonló felújítást terveznek Füzesabonyban is, az ottani étterem konyhája is konténerben kapott helyet. Ha ezek a munkák befejeződnek, két esztendőn belül megújul a területi igazgatóság valameny- nyi egysége. S remélik, hogy akkorra az ételfogyasztás legalább akkora lesz büféikben, mint az Idén a szeszes italokból származó bevétel. Sz. I. Van szén A vártnál jobb teljesítménnyel zárta a tavalyi esztendőt a hazai szénbányászat,: 23,1 millió tonna tüzelőanyagot termeltek ki. Mindössze néhány tízezer tonnával maradtak el a vállalati tervektől, holott október elején még tetemes volt az adósságuk. A mélyművelésű bányák közül a borsodi, az oroszlányi, a nógrádi és a veszprémi vállalat jelentősen túlteljesítette éves tervét. A hazai és az import szénnel együtt zavartalan a lakosság ellátása, elegendő fűtőanyagot kínálnak a Tüzép-telepeken. Korízni • / 10 00 0 Vitathatatlanul népszerű Miskolcon a műjégpálya. A két jégfelület tegnap, az új év első napján is zsúfolt volt; igen sok fiatal egészséges testmozgással töltötte itt idejét. Ám örömük nem mindig felhőtlen; bizonyos időközönként csak egy pályát használhatnak. Az ok: néhány felelőtlen fiatalember azzal szórakozik, hogy mély lyukakat vág korcsolyával a jégbe. Ilyenkor — a javítás, a feltöltés idejére — le kell zárni valamelyik pályát. Ez nemcsak többletmunkát, árbevétel-kiesést jelent, hanem megnő a zsúfoltság is. A sportcsarnok személyzete, a rendezők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fiatalok és az idősek egyaránt zavartalanul hódolhassanak szenvedélyüknek. Ám nem ártana, ha a közönség is segítené őket abban, hogy a re- nitenskedőket eltávolíthassák a pályákról. (Ktss József felvételét) Műszakonként másfél óra veszteség Miért „lazít” a munkás? Országos felmérés igazolja, hogy a munkaidő egy- harmad részében nem végeznek munkát a dolgozók. Igaz, ebbe beletartozik a fizetett szabadság és a beteg- állomány. sőt hozzájuk társul az igazolatlanul hiányzás és az úgynevezett törtnapi veszteséig Is. Ez utóbbit többnyire anyaghiány, vagy szervezetlenséig okozza. A miskolci nagyüzemekben vajon milyen tényezők segítik s melyek gátolják a munkaidőalap jobb kihasználását? ♦ Pavela László, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa: — Ehhez meg kell vizsgálni : milyen a szervezettség, egyenletes-e a munka- és anyagellátás, és érdekeltek-e a dolgozók a jó eredmény elérésében. A Digép- ben igen széles a termékskála. S ezért előfordul, hogy bizony akadozik az anyagellátás. A vállalat szervezeti felépítése sem a legjobb. Mire a gépem mellé kerül a nyersdarab, sok-sok kézen megy keresztül. Elég, ha valahol elakad egy kicsit, s ón akkor eleve késve kapom meg. Teljesítménybérben dolgozom, s nem mindegy, mivel töltöm el a műszakomat. Olykor később kell ráhajtani. A felfokozott munka pedig az esetek többségében növeli ugyan a teijesítményszáza- lékot, de a minőség romlásához vezethet. Egy vérbeli szakember ezt nehezen viseli el 1... a Digép dolgozói is látják, hogy egyes, főleg kisebb üzemekben fegyelmezetlenebb, s kevesebb munkával is lehet annyit keresni, mint nálunk. Talán ezért próbál a nagyüzemi munkás olykor „lazítással” kompenzálni. Adott esetben így gondolkodik: ha már a vállalat hibájából — például anyaghiány miatt — nem tudok intenzívebben dolgozni, akkor megengedhetem magamnak a reggeli hosz- szabb kávézást és a műszak végén azt, hogy fél kettőkor felmenjek az öltözőbe... Olykor én is ezt teszem, mert munkásként nem tudok kibújni a bőrömből. így adódik, hogy egy műszakban ténylegesen csak hat, hat és fél órát dolgozom. Ám tudom azt is, hogy az elveszett perceket miként hozom majd be — ami persze nem könnyű. ♦ Nagy Istvánnc, a húskombinát töltőüzemének csoportvezetője: — Mi közvetlenül a kereskedelmi igényeknek megfelelően gyártjuk a húskészítményeket. Naponta 240 mázsa töltelékárut kell előállítanunk. Ha van anyag, és jók a gépek, akkor becsülettel végig lehet és kell dolgozni a műszakot. Olykor a véletlen géphiba hátráltat ebben, s ezt túlórával vagyunk kénytelenek behozni... Csoportnorma szerint fizetnek minket, ezért nem engedhetem meg senkinek sem, hogy a 10 perc kávészüneten és a 20 perc reggeliidőn kívül „ellopjon” a munkaidőbőd. Volt már olyan kolléga, aki megpróbálta, de rövid időn bedül kikerült a csoportból... 4 Jámborfi József, a Miskolci Üveggyár gépésae: — Brigádunk főleg felügyeletet lát el. Az üveg folyamatosan „jön ki” a kemencéből, ha minden jól működik. Négyen vagyunk, s ha olykor valaki hiányzik, akikor a többieknek kell erősebben figyelni, koncentrálni. Ez fárasztó a szemnek és az idegeknek is. EbTanfolyam a tiszteletbeli munkatársaknak Lelki elsősegély Miskolcon K«t.három évvel ezelőtt közöltünk cikksorozatot arról, hogy a Megyei Kórház II. számú idegosztályán — melynek része a toxikológia Is — úgynevezett krízis intervenciós részleg létrehívását tervezik. Az elképzelést erőteljesen indokolta, hogy megyénkben az országos átlagnál Is magasabb az öngyilkosságot vagy öngyilkossági kísérletet elkövetők száma. Ez pedig arra utalt, hogy valami módon segítségre szorulnak a lelki krízisbe jutottak. S minthogy az öngyilkossági kiserieteket megelőzni csak egyféleképpen lehet — a problémák megoldásához kapaszkodót és támogatást adva — jutott el az osztály vezető töorvosa, dr. Tass Qyula, a gondolatig: megteremteni ehhez a tárgyi és személyi feltételeket. Hogy végül is az elképzelés az eredetinél szerényebb formában valósul meg, annak sok oka van. Részletezése ma már szükségtelen azért is, mert a szerényebb megoldás sem ke- esegtet kevésbé eredményes lehetőségekkel. Még az ősz elején meghirdették, hogy S. O. S. lelki elsősegély-szolgálatra várnak önkéntes jelentkezőket városunkból. Arra számítottak, hogy összejön harmincnegyven olyan ember, aki hajlandó éjszaka és ünnepnapokon telefonszolgálatot vállalni a lelki krízisbe jutottak javára. Az idegosztály szakembrei maguk is meglepődtek, amikor néhány hét alatt több mint száz jelentkező névsorát állíthatták össze. Nyugdíjas pszichológustól a pedagógusokig, jogászoktól a mérnökökig, fiatalabb és idősebb korosztályokig sokféle réteget képviselnek ők. • TELJES TITOKTARTÁS S hogy nem valamiféle hirtelen fellángolás adta az indíttatást, azt tanúsítja az is, hogy a jelentkezők vállalták a szolgálat előkészítő tanfolyamát, ahol — havonta egyszer — hírneves szakemberek tartanak előadást az elengedhetetlen tudnivalókról. Nem csupán arról tehát, hogy mi a célja ennek a szolgálatnak, hanem arról is, hogy mit kell, mit lehet és mit tilos tennie, mondania annak, aki a segítségre szorulók hívását fogadja. A sürgősségi telefonszolgálatnak — amit szűkebb pátriánkban S. O. S. lelki elsősegélynek neveztünk el — szigorú nemzetközi normái vannak. 1973 áprilisában Genfben állították össze ezeket, a módszertani szempontokkal együtt. Alapelvei között markánsan fogalmazták meg a teljes titoktartást. Az információkat, amelyek a szolgálat birtokába jutnak, csakis és kizárólag a segélykérők beleegyezésével lehet közölni más szervekkel. De megfogalmazták azt is, hogy a szolgálat tevékenysége során sem a munkatársakra, sem a segélykérőkre nem szabad semmiféle vallási, politikai vagy ideológiai nyomást gyakorolni. Nem szabad a telefonálótól sem pénzbeR, sem egyéb anyagi honoráriumot elfogadni. A szolgálat munkatársai még bírósági vallomást sem tesznek. amennyiben az hátrányos volna a segélykérőre, vagy a szolgálat szervezeti egységének tevékenységére nézve. • MEGOLDANI A KRÍZIST A segítségnyújtás készségének ki kell terjednie a krízishelyzet teljes idejére, mindaddig, mig a segítséget kereső ember a beszélgetést és Irányítást igényli. S ha kívánja, hogy valakivel — aki még segíthet rajta — személyes kapcsolatba kerüljön, a sürgősségi telefonszolgálat ezt is közvetítheti. Mindezt pedig éppen azért, hogy az S. O. S. telefonszolgálat munkatársai erősíthessék a segítséget kérők bátorságát az élethez, s lehetőséget biztosítanak krízishelyzetük megoldásához. A miskolci S. O. S. lelki el- sösegélyszolgálat tiszteletbeli munkatársai számára szervezett tanfolyamon immár a harmadik előadás következik. Legalábbis az első csa- porté, minthoCT,T a száznál több jelentkezőt két-három csoportban lehet csak kiképezni. Néhány hónap tehát még eltelik, addig, amíg végre a telefonhívásra fogadókésszé válik a segítőkész csapat... m bői adódóan úgy szervezzük a munkát, hogy elég, ha két oldalról egyszerre csak egy-egy ember figyeli a folyamatot, a harmadik ilyenkor öt—tiz percre elmehet. Ebben a kis szünetben étkezhet, kávézhat és beszélgethet. S ha valaki olyan mentalitású, bizony visszaélhet ezzel, és naponta többször is igénybe veszi ezeket a tízperceket... Szerencsére ez nem jellemző a mi brigádunkra. Egy műszakból, ha nincs különösebb probléma. legfeljebb egy órát nem dolgozunk. A főgépész szigorú, és a folyamatos üzem sem enged több lazítást. A fenti vélemények is W- zonyitiák. hogy elsősorban nem az igazi munkásembereken múlik a munkaidőalap jó kihasználása. A vezetők kötelesséae megteremteni. a zavartalan, folyamatos munkavégzés feltételeit — anyag, szerszám, alkatrész stb. Csak ezen az anyagi és erkölcsi alapon követelhetik meg a munka- és technológiai fegyelmet, valamint a teljesítmények növelését és a jó minőséget. A kiemelkedő teljesítményeket pedig el kell ismerni, mert nagy lendítőerő, ha egybeesik a dolgozó, a vállalat és a népgazdaság érdeke. (soltész) A madarak és fák napján is Nyílt túrák, fiataloknak Hétvégi tóraprogram-aján- tatalnkban rendszeresen olvashatták a természetkedve« Kk a VTSO nyílt tárára invitáló sorokat. Ezeket a tórákat, amelyeken bárki részt vehet, a városi tanács testnevelési és sportosztályának (Innen a VTSO rövidítést természetbarát szakszövetsége rendezi. Már készen van az Idei programjuk, amely ismét gazdag lehetőségeket kínál. Az első nyílt túrára március 14-én indulnak a fiatalok, hogy az örvénykői Jókai-emlékműnél emlékezzenek a márciusi ifjakra. Ezt követően havonta ismét általában két nyílt túra következik. Ezek talán az ideieknél Is vonzóbbak lesznek. Hiszen igen népszerűek a virágszedő vagy például a Bükk gombáit megismertető kirándulások. Május végén a madarak és fák napját Szentiéleken úttörő tájékozódási versennyel és vetélkedővel kötik össze. A nyárvége egyik legérdekesebbnek ígérkező túrájának fiatal résztvevői egyetlen napon megismerhetik a Kecskelyuk-, a Büdöspest-, a Szeleta-, a lillafüredi Mésztufa- és az István-baf- langot. ősszel pedig nagyszabású ifjúsági vetélkedővel búcsúztatják a nyarat a Kőpüs-íörrásnál.
