Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-29 / 24. szám
J Válaszol: a városi pártbizottság első titkára A hatósági munka: szolgálat Közbiztonság és környezeti kultúra, gazdaság és városfejlesztés — hétfőn este Dudla József, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára ezekről a témákról is szólt a városi televízió adásában. A stúdióbeszélge- tés során a nézők telefonon is feltehettek kérdéseket. Jóval több kérdés érkezett, mint amennyinek a megválaszolására elegendő lett volna a műsoridő, ezért jó néhányra lapunk hasábjain találhatják meg az érdeklődők a választ. De előbb tekintsük át, némileg tömörítve, mi hangzott el a bevezető beszélgetésben. A kérdező Kecskés Sándor volt. — Mi a településfejlesztési hozzájárulás jövője Miskolcon? — A városlakók 1990-ig szavazták meg a hozzájárulást, így egyelőre négyéves, megtervezett jövője van. Ügy számolunk, hogy ez 50 miiliós bevételt jelent. A kezdetben megjelölt célok, összegek nem találtak kedvező fogadtatásra, ezért módosítottunk az elképzeléseken. Megszületett az a döntés, hogy az állampolgárok helyben döntik el, mire kívánják fordítani a lakóhelyükön a teho forintjait. Én nem tartom természet- ellenesnek, hogy ahol nincs elegendő központi forrás, ott az emberek hozzájáruljanak anyagiakkal, szellemiekkel lakókörnyezetük formálásához. Tény, hogy óriási vita előzte meg a hozzájárulás elfogadását az egész országban, és Miskolcon is. Sokan felvetették: megérte-e ennyi energiát befektetni 50 millióért, hiszen a város négyéves költségvetése 13 milliárd forint. Én azt mondom, megérte. Nagyon meg kell becsülni ezt az 50 milliót, mert az a világ elmúlt, hogy benyújtjuk az igényt, és jön a pénz. Minden fillért nagyon meg kell becsülni. De a hozzájárulás teremtette azt a lehetőséget, hogy kommunikáltak az állampolgárok és a város fejlesztéséért felelősök. A teho nagyobb nyilvánosságot teremtett a tanácsi munkának, és megAvasi házfalakon futna A borostyán-akció Az avasiak a fejükbe vették, hogy a lakótelep élénkítésére borostyánnal futtatják be a falakat. vpCaramvölgyi Péter, az 54. sz. avasi kerület tanácstagja; — Az elképzelésnek kezdettől fogva lelkes patrónu- sa volt a Hazafias Népfront II/6-OS, helyi körzeti ‘bizottsága, ezért a lakótelep második építési ütemében lévő házakat lehetne először borostyánnal lefuttatni. A Városgondnokság illetékesével már tanácskoztam: lehetőségeikhez mérten támogatják az akciót. A Bokányi Dezső utca 36-os számú házon szeretnénk először próbát tenni az örökzöldekkel. A lakók nagy része egyetért a borostyán felfuttatásával, sőt volt, aki felajánlotta, hogy szívesen részt vesz a munkában is. A Lenin Kohászati Művek környezetvédelmi klubjának tagjai is segítenek, amikor a ház tövében fúróval helyet csinálnak egy nemesített borostyánfajta gyökereinek. (A klubtagok egy része az Avason él, de a többiek is szívesen közreműködnek, egy otthonosabb küllemű város reményében.) Támogatást ígért Komolya Gizella, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára is: — Mi is segítjük ezt az akciót. Az ültetést már most tavasszal szeretnénk elkezdeni. A fásítási program céljaira rendelkezésünkre álló pénzből lehet majd borostyánt vásárolni. Valószínűleg lesznek ellenzői is ennek a munkáMunknvédehni konferencia Munkavédelmi konferenciát tartanak a Lenin Kohászati Művek kombinált acélműjének tanácstermében pénteken délután egy órakor. A tanácskozáson értékelik az elmúlt év eredményeit, és meghatározzák az elkövetkező év feladatait. nak: a Búvár című lapban például megütköztek a vélemények a borostyán és a vadszőlő kapcsán. A fővárosi példa mindenesetre azokat igazolta, akik hozzáláttak a telepítéshez, s netú riadtak Vissza azoktól a fejtegetésektől, hogy a növény tönkreteszi a házak falát. B. A. alapozta a szélesebb társadalmi ellenőrzés lehetőségeit. A demokrácia iskolája volt ez, és az állampolgárok érettségét bizonyítja. — Tavaly a megszokottnál többet vitáztak a városlakók az illetékesekkel. A Lottó-tömbi foghíjbeépítés, a Prieszol utcai műhelytelepi- tés — sok példa akad. Vajon a városi pártbizottságon örülnek-e az efféle vitáknak vagy sem? — Én örülök a vitáknak, és ennek több oka van. Egyrészt a tervek elkészülte és a megvalósítás között idő telik el. Közben változhatnak a körülmények és a vélemények is. Természetesnek tartom, hogy a megvalósítás előtt is megkérdezzük az állampolgárokat. Másrészt nagyon fontos, hogy egy' ekkora településen a városlakók s a városépítők, tervezők a fontos kérdésekben összecsiszolódjanak. Miskolc esetében ez különösen lényeges, hiszen 20 év alatt százezerrel lettünk többen, sokaknak most válik otthonává ez a város. Ezért helyes, ha az ő véleményüket is kikérik. A példák azt bizonyítják, hogy nálunk a demokratikus, nyílt várospolitika nem szólam, hanem gyakorlat. Azzal azonban számolni kell. hogy nem minden javaslatukat fogadják el. De fontos, hogy merjünk szólni, vessük fel! A szocialista demokrácia, és ennek része, a nyílt város- politika tartalmát az ilyen viták adják. Örömmel tapasztalom : Miskolc város állami vezetése egyre korszerűbb felfogást tanúsít a lakossági kapcsolatokban, a hatóság egyre inkább szolgálatnak tekinti munkáját. Legyünk bizalommal nép- képviseleti szervünk, a tanács iránt, hiszen döntései korrektek, előremutatóak. (Folytatjuk) jjc Lillafüredre nemcsak a Palotaszálló, a Hámori-tó kedvéért látogatnak a. vendégek, hanem a kisvasút romantikájáért, az út szépségéért is. Az erdei vasutak sehol sem nyereségesek Inokáink is utazhassanak rajta... Olcsóbb megőrizni, mint újjáéleszteni Ne engedjük sorsára hagyni a lillafüredi kisvasutat! Aggódó hangú levél érkezett szerkesztőségünkbe a múlt heti cikkünk nyomán, melyben felmerült a kisvasút megszüntetésének gondolata is. Városvédőként szólalt meg az illető, mondván: jó volna, ha unokáink is utazhatnának rajta. Másrészt elképzelni sem tudja, milyen lenne Lillafüred az állomásépület nélkül, vagy mi célt szolgálhatna egyáltalán ... Javasolja, nézzünk utána, mi lett a sorsa a nagy-börzsöny—nagvirtás- pusztai kisvasúinak; úgy tudja, hogy az újraélesztésével kísérleteznek. A tanácsot Az eleő csavartól a vízre bocsátásig. *. Hajóépítők a Tisza mentén A nagy hideg és a hó miatt leállították a munkát a sólyatéren. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Tiszalöki Vízlépcső és Hajójavító Üzemében azonban egy percig sem szünetelt a termelés, A jól fűthető hatalmas üzemcsarnokban teljes kapacitással dolgoznak — amint ezt Kovács Gábor megbízott üzemvezető elmondotta. Munkája bőven lesz az idén is a 130 fős munkáskollektívának, amely többször érdemelte ki a Kiváló Üzem címet. Jól sikerült a múlt esztendő; a 4i millió forintos termelési értéktervüket 45 millió forintra teljesítették, s ezzel arányosan túlteljesítették a nyereségtervüket is. A jó munkaszervezés és az anyagellátás lehetővé teszi, hogy határidőre, költségszinten belül és jó minőségben oldják meg feladataikat az idén is. A sólyatéren félkész állapotban van már egy 450 tonna űrtairtalmú uszály, amelyet a szegedi központú Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság részére gyártanak, szekciós technológiával. Ez lehetővé teszi, hogy a hosszú hajótestet részenként készítsék el a csarnokban, és „csak” a végső összeillesztés céljából veszik igénybe a sólyateret. Hasonló módon készül a 300 tonna űrtartalmú kőszállító uszály, amelyet a Közép-dunántúli — a siófoki — Vízügyi Igazgatóság rendelt meg. Itt van a szabadban és felújításra vár az igazgatóság tokaji szakaszmérnökségének Hejő motoroshajója is. Az üzemcsarnokban szinte minden talpalatnyi helyet munkára használnak fel. Szitár György vezetésével szerkezeti lakatoscsoport dolgozik a Vezseny nevet A Vezseny hajócsavarját Oláh Sándor és Csőke József lakatosok illesztették a helyéré. viselő kitűzőhajó teljes felújításán, amely a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tulajdona. Egy másik lakatoscsoport, Németh Sán- dorék a Szegedre készülő uszály egyik szekcióján tevékenykedik; az úszótest bordázatára most szerelik fel a héjlemezeket. Az üzemcsarnokot uraló hajó másik oldalán 15 tonna teherbírású komp összeállítását végzik az előre kiszabott elemekből; összesen három hasonló készül a Borsod-Aba- új-Zempléa Megyei Tanács megrendelésére. Hasonló — folyón való átkelési — célra gyártanak három, egyenként 10 személyes révcsónakot is. Javításra vár egy minivontató—jégtörő is, a Berettyó II., amely felújítása után majd a Körösöket járja. A munka csak akkor szünetelhet majd kis időre, amikor a sólyatérről vízre bocsátják az új s felújított járműveket. De addig — nyárig — még sok víz folyik le a Tiszán ... O.J. megfogadván, szétnéztünk néhány erdei kisvasút háza- táján. ♦ Sípos Ferenc, az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nagymarosi erdészetének vezetője: — A nagy-börzsöny— nagyirtáspusztai kisvasutat 1984. november 1-jén leállították, mert veszteségesen üzemelt. A televíziónak is nagy része volt abban — nevezetesen Ilkei Csabának —, hogy szinte ezzel egy- időben megmozdult a megye a kisvasút megmentése érdekében. Összefogtak a párt- bizottságok, a tanácsok, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság, a Pest Megyei Idegenfogalmi Hivatal. A felújításához kaptunk állami támogatást, s a MÉM még külön is hozzájárult. A Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán társadalmi munkában elkészítették a felújítási tervet, s a Rétság térségében a honvédség segített; ugyanígy a szobi kőbánya dolgozói. Ma már ott tartunk, hogy az idén várhatóan újból megindulhat a forgalom ezen a kisvasúton. Az üezemeltetési költségekből részt vállal a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, bár a végleges szerződéskötésünk még hátra van. ♦ Minden fórumon azt hangoztatjuk, hogy a kisvasutat nem szabad csupán a gazdaságosság szemszögéből vizsgálni. Amikor 500—600 gyerek utazik a „Zsuzsi-vonaton”, s látni, hogy nekik ez mekkora élmény, gondolni sem lehet a megszüntetésére — ezt tartja Nagy Géza, a Debreceni Közlekedési Vállalat igazgatója. Itt ugyanis ez a vállalat üzemelteti az úttörövasutat tavasztól iskolakezdésig, azaz négy hónapon át. Természetesen nekik sem hoz semmiféle nyereséget, és nem is olcsó mulatság az üzemeltetése. Tanácsi és állami támogatásban részesülnek azonban: évente különböző összegeket kapnak attól függően, milyen értékű karbantartási és felújítási munkát kell elvégezni. ♦ A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság három kisvasutat üzemeltet. Simon István, vasútüzemvezető: — A legnépszerűbb a szilvásvárad—szalajkavölgyi kisvasútunk. Ezt elsősorban nyáron üzemeltetjük, akkor van a legnagyobb forgalom; hétvégeken 5—6 ezer ember utazik rajta naponta. A gyöngyösi Mátra-vasutat is szép számmal veszik igénybe, a felsőtárkányi viszont már kevésbé van kihasználva. Természetesen a mi kisvasútjaink sem nyereségesek, mi is állami támogatásban részesülünk, hiszen ezeken a vonalakon teherszállítást egyáltalán nem végzünk. A turistaforgalomban viszont olyan híresek, hogy nem szabad a megszüntetésük gondolatával foglalkozni. 1979—80-ban jelentős pályafelújítást végeztünk, 1984-ben Szilvásváradon új állomást építettünk, s nemsokára átadunk egy új mozdonyszínt. Ez már mind annak jegyében történt, hogy sokan vágynak az efféle romantikus utazásra. Az idegenforgalmi hivatalokkal, az utazási irodákkal jó a kapcsolatunk, s a kérésükre télen is kiállítjuk a szerelvényeket a turista- csoportjaiknak. Nyereségről tehát egyetlen kisvasút sem tud dicsekedni. Az viszont tény, hogy a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság elég tetemes veszteségre számít az idén a kisvasút üzemeltetése címén. Becsléseik szerint több mint kétmillió forint lesz ez az öszeg. A vészharangot meghúzták a kisvasút fölött, azaz a legkülönbözőbb fórumokon elmondták gondju- kat-bajukat. Főleg ott, ahonnan segítséget várnának. Talán idejében le kellene másolni az Ipolyvidéki Erdőgazdaság példáját, mert az újjáélesztés sokkal többe kerülhet, mint kisvasútunk megőrzése. O. E. Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Csútor Tivadar az 1/2. számú párt- alapszervezetben (Baross Gábor a. 18. szám), 18 órától. Vitázó miskolciak
