Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskole, 3591. PL 39. — Tel.: 18-225. KérJUk olvasóinkat, levelezőinket, bogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8— M óta között keressenek (el bennünket. Semmitmondó irányjelző tábla A Kiss Ernő utcán, a Herczeg Ferenc utca felé autóval közlekedők a jelzőlámparendszer és az útkereszteződés előtt irány jelző táblát látnak maguk előtt. 'Ez tudatja, hogy jobb­ra Lillafüred, Diósgyőr, balra Ipartelepek találhatók. Mint tősgyökeres miskolci, nem nehéz kitalálnom, hogy az „ipar­telepek” gyűjtőnév az LKM-et, a DIGÉP-et, a Ládi fatele­pet, a Zöldért-szeszfőzdét stb. jelöli. De honnan tudja ezt például az a külkereskedő, vagy hazai kereskedőpartner, aki először jár Miskolcon, a Vasgyárban?! Neki ez a szó: Ipartelepek, nem mond semmit. Arról már nem is beszélve, hogy meglehetősen furcsa, s talán az országban is egyedülálló gyártelepet megjelölni irányként olyan úton, amelyen egyebek között Bükkszent- lászióra és Bükkszentkeresztre, azaz lakott, az adott úton megközelíthető településekre juthatunk el. Mit gondoljon például az az autós, aki a Kiss Ernő utcáról balra kanya­rodva a Herczeg Ferenc utcán át Bükkszentkeresztre akar jutni, a helyszínt nem ismeri, s a településre utaló helység­név helyett ezt látja az irányjelző KRESZ-táblán: Iparte­lepek?! ,.. Egy szó, mint száz, ez a tábla így semmitmondó. Ezért javasoljuk, jelöljék meg konkrétan — miként látható ez a Diósgyőrből a Marx tér felé vezető úton — az LKM-et és a DIGÉP-et. sőt tegyék ki Bükkszentlászló és Bükkszent- kereszt községek nevét is. — ny — s — Sierkesifmi üzeneteleim Nagy Endre (Szrogb S. u., Miskolc): Olyan hó- és útviszonyok kö­zött. mint amilyeneket az utób­bi időben átéltünk, akadozhat a szemétszállítás. Azóta nyil­ván Önöktől is elvitték a sze­metet Cs. G. (Miskolc): Ha egy utasítás végrehajtása a dolgozó egészségét vagy épsé­gét közvetlenül és súlyosan ve­szélyeztetné, az utasítás végre­hajtása megtagadható. Ez a munkavégzés jogos megtagadá­sa, amelyről a Munka Törvény- könyve 34. paragrafusának 3. bekezdése rendelkezik. Nehéz helyzetben a kis utcák lakói áronban meg kell beszélnie a hallgatónak az egyetem­„ ... Miskolc, Felszabadí­tók útja 4. sz. alatti épület bejárati vaskapujának zár­hatóvá tételét vállalatunk dolgozói 1986. december 30-án elvégezték. Az udvar­ban lévő szemét és, törme­Ne kíméljék a Furcsa jelenetet láttam a napokban: egy fiatal hölgy az Avas alatti buszmegálló­ban vidáman biztatta' két kicsinyét: úgy csússzanak le a domb oldaláról, hogy az minél gyorsabb legyén. A gyerekek, ruhájukat nem kí­mélve, hasznosították a rossz tanácsot, persze, testi épségük is veszélyben volt, „Fiam nappali tagozatos egyetemista. Ösztöndíjat kap, de tanulmányai mellett mun­kát is vállalna egy vállalat­nál, meghatározott heti óra­számban. Félünk azonban, hogy ez esetben elveszíti az ösztöndíjat. Jogosan aggó­dunk-e? - kérdezi G. Á.-né miskolci olvasónk. A felsőoktatási intézmé­nyek hallgatóinak állami tá­mogatásával a Magyar Köz­löny 37. számában megjelent miniszteri rendelet foglalko­zik. E szerint a nappali ta­gozatos hallgatók támogatás­ként pénzbeli juttatást és természetbeni szolgáltatást kaphatnak. Ilyen mindenek­előtt az ösztöndíj (általános, kiemelt és népköztársasági ösztöndíj), valamint a szoci­ális támogatás (pénzbeni tá­mogatás, rendkívüli segély) és a kedvezményes termé­szetbeni szolgáltatás, példá­ul a kollégiumi elhelyezés. Ezeket a támogatásokat álta­lában évenként 10 hónapon át fplyosítja az egyetem vagy főiskola, s a rájuk való jo­gosultságot nem érinti a hallgató esetleges munkavál­lalása. A munkavállalást lék elszállítása megtörtént.” (A választ a rovatunkban „Minden a régi” címmel megjelent olvasói észrevé­telre kaptuk a MIK illeté­keseitől.) ruhájukat?.». de az ott várakozók sem örültek a jeges zuhatagnak. Szólni, nem mertek, mert a ■ftálah hölgy vrepdkívül hatá­rozottan' és harciasán intet­te le egyiküket, mondván: nem ő Veszi a ruhát a kicsi­nyeknek. Ezek a gyerekek aiigha becsülik majd meg a holmijukat. A. I. Miskolc es átlageredmény. Vagyis: érdemes vigyázni, nehogy a munkavállalás a tanulmányi eredmény rovására menjen, mert amint látjuk, az visz- szaüthet... Lapunkban rendszeresen beszámoltunk a tél elleni miskolci küzdelem minden­napjairól. Hírt adtunk ar­ról is, hogy a Miskolci Köz­terület-fenntartó Vállalat dolgozói erejüket megfeszít­ve dolgoztak a hó eltakarí­tásán az utóbbi egy-másfél hétben. Természetesen nem juthattak el mindenhová időben, ahol hó és szemét várta őket Ezt bizonyítják olvasóink levelei is. Korai József a Csalogány utcaiak nevében keresett meg bennünket. Elmondta: szinte lehetetlen közlekedni utcájukban. Tudják, hogy a közterület-fenntartók meg­határozott ütemterv Szerint dolgoznak, ennek ellenére most mégis a segítségüket kérik. Hasonló hangnemben írt a tapolcaiak egy része nevé­ben Eperjesi Ibolya, Fenyő utcai lakos is. A 40. szám­tól felfelé — írja — nincs járda az utca egyik oldalán sem. Így az egész utcán áll a hó, a mentő se nagyon tud bemenni. Beszéltünk a vállalat ille­tékesével, aki elmondta: el­sőként a főútvonalakat kel­lett megtisztítaniuk. Most jutnak el a fontossági sor­rendben kisebb . jelentőségű utcákba. A vállalat ugyan­akkor kéri a lakókat, hogy amennyire kötelességük, és amennyire erejükből telik, működjenek közre ők is a hó eltakarításában, az utak járhatóvá tételében. Kontéoer-rend(etlenség) ELVESZÍTI-E AZ ÖSZTÖNDÍJÁT, HA DOLGOZIK? mel. S még valamiről rövi­den. Általában általános ösz­töndíjat egy-egy félévre az kaphat, akinek az előző fél­évi tanulmányi átlageredmé­nye legalább 3,00. A kiemelt tanulmányi ösztöndíj fő fel­if A Gyöngy cukrászda és a toronyház mögötti udvarban felfestett parkolóhelyük van a konténereknek. Konténer­rendről mégsem beszélhetünk, hiszen a szemét- és salak­tároló edények szerteszét vannak, nem egy felborítva. Most ugyan mindez ráfogható a nagy hóra. ám a lakók azt re­mélik, hógy a konténerek hamarosan ismét a szokott he­lyükön sorakoznak majd. F. L. tétele pedig a legalább 4,00­Miakoic Telefontol vájok „dolgoztak” a fülkében if A Miskolci Postaigazgatóság évente hozzávetőlegesen egymillió forintot kénytelen hin­teni a vandalok, tolvajok által tönkretett készülékek megjavítására, cseréjére, a lelefom- , könyvek pótlására. Az egyik napon a miskol­ci 2. sz. postahivatalba kel­lett mennem. Köztudott, hogy a hivatalt csak a vas­úti aluljáró igénybevételé, vei lehet megközelíteni. Az aluljáróból kiérve, az ott álló vasúti épület előtt el­haladva, az egyik telefon- fülke dugig volt 8—lo éves gyermekekkel. Csak négyen fértek be, az ötödik a fi­gyelő szerepét töltötte be. Ez utóbbi rosszul látta el feladatát, mert „munka közben” leptem meg őket. De min is dolgoztak olyan szorgalmasan? A telefonké­szüléket szerelték szét, nagy szakértelemmel. Rájuk szóltam; mit csi­náltok ti itt? Az egyik „fő­szereplő” csavarhúzóval és egy kétforintossal a- kezé­ben, azt lódította, hogy a készülék elnyelte a kétfo­rintost. És ezért teszitek tönkre ezt a drága készü­léket? — szóltam rájuk erélyesen, A suhancok szét­szaladtak. Bementem a pos­tahivatalba, s vártam, hogy sorra kerüljek. Jó tíz perc múlva az előbbi úton haza­indultam. A telefonfülkénél a „stáb” ismét együtt dol­gozott, de — bosszúságukra — megint megleptem őket. Most már magasabb hang- tónusban hagyattam velük abba a „munkát”, s elza­vartam őket a tetthelyről. Az aluljáróból kilépve, más irányból visszapillantottam, s láttam, ismét indulnak a félbehagyott munkájukat be. fejezni, a készülékben ,évő érméket kirámolni. Rend­őrért indultam, de — a te­lefontolvajok szerencséjére — nem találtam őket. Ha­zafelé menve elgondolkoz. tam; vájom az ott eíhatat,4 dó sok felnőttnek nem tűnt fel az éretlen gyermekek nagyon is komoly tevékeny­sége, társadalmi veszélyes­sége?! Vagy csak akkor, háborodunk fel, ha a mi zsebünkből akarják kilop­ni a pénzt? Másnap lehiggadtam és megnyugodtam, mert meg­tudtam; akadt egy felnőtt, aki a rendőröket a szín­helyre vezette. A tol vájná-, lánták ismét „dolgoztak”', de most elkapták őket. Vé­leményem szerint, a < felnőt­tek közömbösségének alig kisebb a társadalmi veszé­lyessége, mint az éretlen gyermekek tolvaj cseleke­deteinek, hiszen a kis tot*' vajokból lesznek később ' a bűnözők. '; v * T. L. Miskole Ezt monjja i* | * “ - • ;*g>v Módosított reodeletek Hói kel! a munkakönyvét kiváltani? A munkakönyvek kiállí­tásáról, kezelésétől, nyilván­tartásáról szóló korábbi jog­szabályt a Minisztertanács elnökhelyettese módosította 1987. január 1-i hatállyal. A módosított jogszabály sze­rint a munkakönyv kiállí­tására az állandó vagy ide­iglenes lakóhely szerinti községi, nagyközségi tanács szakigazgatási szerve, a vá­rosi tanács vb munkaügyi feladatokat ellátó szakigaz­gatási szerve, Miskolcon a városi hivatal illetékes szak- igazgatási szerve illetékes. A munkakönyv iránti ké­relem benyújtását á mun- kakönyv-kiállító hatóság a kérdőív „szelvény” vissza­adásával igazolja. A mun­kakönyvét legkésőbb a ké­relem benyújtásától számí­tott 8 napon belül kell a dolgozó részére átadni, vagy kérésére — a portóköltség megtérítése mellett — pos­tán kell lakáscímére meg­küldeni. Egyszerűsödött a munka­könyv kérése a középfokú oktatási intézmény tanulói részére, mert az iskola az utolsó félévi vizsgakötele­zettségek teljesítése után a végzősök számára csoporto­san igényelheti a munka­könyvét az illetékes ható­ságtól. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatói részé­re a képzési időn belül bár­mikor lehet csoportos kérel­met beadni. A munkahelyen tilos szeszes italt fogyasztani Lapunkban már foglal­koztunk a szeszes ital áru­korlátozásával. A Minisz­tertanács rendeletének vég­rehajtásaként a belkereske­delmi miniszter a szeszes ital értékesítéséről szóló, több mint tízéves rendele­tét módosította. Az új jogszabály — töb­bek között — meghatározza a szeszes ital fogalmát. A rendelet alkalmazásában — a gyógynövények gyógyásza­ti rendeltetésű szeszes kivo­natai, valamint az azok fel- használásával készült, illet­ve az azokat tartalmazó ké­szítmények kivételével — szeszes ital minden alhokol- tartalmú élvezeti cikként forgalomba hozott ital. A vállalat boltjában, üzleté­ben, árusítóhelyén, vendég­látó üzletében palackozott szeszes italt csak akkor áru­síthat, vagy mérhet ki, ha azt a működési engedélyben engedélyezték. Az oktatási és egészségügyi intézmé­nyek, valamint a 100 főnél több dolgozót foglalkoztató munkahelyek bejáratától 20 méteres körzeten belül ital­bolt, sörbár. borozó, borkós­toló nem létesíthető, ezért az árusítás megtiltható. A jogszabály szerint a munkahelyen tilos szeszes italt árusítani és fogyaszta­ni. Munkaidőn kívül, ren­dezvényeken van erre lehe­tőség, de égetett szeszes italt itt sem lehet felszol­gálni. Munkaidőben a ven­degekét szesaes «faltai meg­kínálni (reprezentáció) csak* kivételesen, az alkalomhoz >• illő módon és mértékben, az" erre a célra kijelölt — ren-.'; dezvények megtartására szolgáló — helyiségben (éf-r; kező, klub, fogadóterein stb.)' szabad. Mit kell a táppénz szempontjából . keresetnek venni?- •/. ­1987. január 1-től kezdődő hatállyal kell a Miniszterta­nácsnak a társadalombizto­sításról szóló korábbi rende­letének módosítását alkal­mazni. Az új jogszabály sze­rint a táppénz összegének megállapításánál keresetként azokat a pénzbeli és termé­szetbeni juttatásokat kell fi­gyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak főfog­lalkozásában nyugdíjjárulé­kot, főfoglalkozása mellett fennálló biztosítási jogviszo­nyában pedig általános jö­vedelemadót kell fizetni. Ha a biztosított utoljára elhe­lyezkedési támogatásban ré­szesült, keresetként az el­helyezkedési támogatás alap­jául szolgáló havi összeget kell figyelembe venni. Juta­lékos szervezőnél, ha a ke­reset több mint 50 száza­léka jutalékból származik, a táppénz összegét legfeljebb napi 400 forint alapulvéte­lével lehet megállapítani. Ha a biztosított a keresőképte­lenségét közvetlenül meg­előzően bedolgozó volt, táp­pénzének összegét legfel­jebb 300 forint alapulvételé­vel lehet * megállapítani. Dr. Saw Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents