Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)

1986-12-09 / 286. szám

Terülefvita a város határában Minek fütyül? ügye mindenki ismeri az Arany János megénekelte fülemüle-pert? Kistokaj és Mályi községek területvitá­ja komolyabb dolog ennél; legutóbb Mályi község falu­gyűlésén esett szó az ügy­ről. Mályi község tanácselnöke elmondta, hogy a kistokaji tanács felpanaszolta: az a terület, amelyen ma az Ag­roker, az EGBOR és a Mát­ra Füszért telepe van, jog­talanul került Mályihoz. Nem valamiféle hatalmi vil­longás ez, vagy a lokális gőg megnyilatkozása: egy­szerűen arról van szó, hogy ezek a cégek fizetnek az ittlétükért, és egy község amúgy is nagyon szűkös ta­nácsi költségvetésében bi­zony ez a befizetés fontos tétel. Azt is hallottuk a fa­Brandenburg, Freital, Diósgyőt Barátsági szerződés, acélgyártók között Brandenburg és Freital neve közismert a vaskohá­szati szakmában, hiszen e két város az NDK acélgyár­tásának a fellegvára. Az LKM és a két német acélmű között már hosszú ideje eredményes munkakapcsolat van, amely kiterjed a gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés széles területeire. A korábban meg­kötött szerződés ebben az esztendőben lejárt, s döntés született a közvetlen együtt­működésre szóló újabb szer­ződés kidolgozására és alá­írására — a VEB Qualiiäts nnd Edelstahl-Kombinat Brandenburg, a VEB Edel­stahl-Werk „8. Mai 1915” Freital, valamint a Lenin Kohászati Művek között. A szerződések megkötésé­re a közelmúltban az LKM négytagú küldöttsége látoga­tott Brandenburgba és- Frei- talba: Lenkei) Tibor, a párt- bizottság titkárhelyettese. Drótos László vezérigazgató, Móri Lajos, a szakszervezeti bizottság és Szedlacsek György, a KISZ-bizottság titkára. A korábbiaktól eltérően, ezúttal olyan barátsági szer­ződést kötöttek, amely ma­gában foglalja a műszaki-tu- dorfiányos együttműködés, a politikai-ideológiai tapaszta­latcserék. valamint a szociál­politika területét is. Részle­tes és konkrét munkaprog­ramot dolgoztak ki 1987-re, ugyanakkor megállapodás született az acélművek kö­zötti közvetlen műszaki-tu­dományos együttműködés témáiban is, 1990-ig. Szó van a programokban többek között technikai és technológiai rendszerek, acélgyártási tapasztalatok cseréjéről, új és korszerű acélminőségek gyártásáról. Terveznek ugyanakkor két­évenkénti munkáscseréket. „Barátsági olvasztás és ön­tés” elnevezéssel, csúcstelje­sítmények elérését célzó mű­szakok megszervezését és végrehajtását is. A legfon­tosabb feladatok között is el­ső helyen szerepel az acél­minőségek javítása. Kinttartózkodása során az LKM küldöttsége a megláto­gatott vállalatokkal részletes megállapodást kötött az 1987. évi csereüdülések lebo­nyolítására, s tanulmányoz­ták a kooperációs lehetősége­ket is az NDK vállalataivaL (pataky) lugyűlésen: egy 1978-ban ké­szült térképen úgy rögzítet­ték az állapotokat, hogy ez a terület Mályihoz tartozik. A mályi tanács azt kérte: a megyei tanács döntsön úgy, hogy ez az állapot ma­radjon fenn. A kistokajiak kompromisszumot javasol­tak: legyen az Agroker terü­lete — s ezzel együtt a befi­zetés — a mályiaké, a többi pedig Kistokajé. Ez nagy­jából a „fifti-fifti”-nek felel meg. A falugyűlésen azzal zárták le a témát: újólag kérik a megyei tanácstól, hogy nyilvánítsa a térképi állapotot véglegesnek. Távol álljon tőlünk, hogy gúnyolódjunk ezen az ügyön, mert mindkét község azt szeretné, ha kicsit többet tudna a gyarapodására for­dítani. Az elkövetkezendő években ahhoz, hogy ezt megtehesség, minden lehe­tőséget meg kell ragadniuk. Az ügy annyiból tanulságos, hogy a terület-nyilvántartás már máskor is okozott gon­dokat. Gondoljunk csak ar­ra, hogy a jelenlegi miskolci városi szeméttelep tulajdon­jogát sem tisztázták és töb­bek között emiatt feneklett meg a biogáztermelő telep létesítésének ügye. Szoktuk mondani, hogy a föld, a te­rület vagyon. Jó lenne, ha ugyanolyan precízen tud­nánk nyilvántartani, mint ahogyan tudjuk, forintra, fil­lérre, mennyi van a kasszá­ban, a bukszánkban. ♦k—fii Az lntegrál-Szolg felajánlása Versenyben az idővel, a megrendelőkért Jól startolt a Gelka miskolci leányvállalata Az lntegrál-Szolg szövet­kezeti szakcsoport fennállá­suk óta második alkalom­mal szervez a tagság köré­ben kommunista műszakot. Az elsőnek a bevételét an­nak idején a vérellátó állo­más építésére ajánlották fel; most pedig városunk fel- szabadulásának évfordulója alkalmából vállalkoztak ha­sonló munkára. A Lenin Kohászati Mű­vek kombinált acélművében, a durvahengerdében és a nemesacél-hengerműben vé­geztek karbantartási munká­latokat. A kommunista mű­szakon részt vevő 42 dolgozó a nyolc órai munkájának összegét (csaknem 37 ezer forintot) ajánlotta fel, újból nemes célra. Kelendő a bükki faszén Még füstölnek a boksák Az erdei emberek a mí­nusz néhány fokos hideget még nem érzik télnek, leg­feljebb zimankós időnek, s az sem zavarja őket, hogy hajnalonkint „ködöt pipál­nak” a völgyek a bükki vi­déken. így aztán a viszony­lagos enyheséget kihasznál­va, még füstölnek a faszén­égető boksák. A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság már tel­jesítette az idei íaszénizzí- tási tervét. Kereken 3200 tonna faszenet égettek, ame­lyet túlnyomórészt exportál­nak. Most újabb 500 tonnát égetnek, elsősorban Hollós­tetőn és a Garadna völgyé­ben rakott boksákban. Ezt már a jövő évi előszállítá­sokra szánják, hogy a követ­kező esztendő turistaszezon­jának beköszöntével késede­lem nélkül ki tudják elégí­teni a külföldi megrendelők igényeit. Mert — elsíjforban a nyugati országokban — a kempingezés, a szabadtéri grillezés következtében mind nagyobb kereslete van a jó minőségű bükki faszénnek, amely nem kormol, jól iz­zik és tartós parazsat ad. Tudják, hogy a Lenin Ko­hászati Művek üzemegész­ségügyi szolgálatánál is srác fontos orvosi eszközre len­ne szükség, a korszerű adat- feldolgozáshoz pedig egy számítógépre. Ez alkalommal az lntegrál-Szolg ezt az ügyet támogatja ezzel az összeggel. A Gelkának hosszú éve­ken át nem volt konkuren­se az országos szervizháló­zatban. Aztán 1983-ban megszűnt a monopolhely­zet, s kemény próba elé ál­lította a céget. Most már nevükön tudják nevezni versenytársaikat..« • AZ ÉV MINDEN NAPJÁN NYITVA — Ha a VILLKESZ szom­baton egy óráig tart nyitva, nekünk is legalább addig kell, vagy még tovább. Nem kis feladatot jelent, hogy az év 365 napján szünnap nél­kül dolgozunk. A szervezés magasiskolájára van szük­ség, hiszen a munkahét né- lünk is 40 órás, tehát a sza­badnapokat is ki kell ad­nunk dolgozóinknak — mondja Darab József, a Gelka miskolci leányvállala­tának igazgatója. A Gelka 1986. január 1- jén Budapesten, Pécsett, Békéscsabán és Miskolcon egy-egy leányvállalatot ala­pított Nem kisebb a tét, mint a talponmaradás. Az önállósággal élni tudni kell! A hírek szerint eddig a mis­kolci leányvállalat eredmé­nyei a legbiztatóbbak. Pedig nem indultak valami jól. Az év első napján mindössze 500 forint volt a kasszájuk­ban, s a kezdet kezdetén az igazgató saját zsebből fizet­te a kiszállók benzinköltsé­gét is. Nem szédültek meg m önállóságtól. A titkuk egyik nyitja, hogy nem szaladtak el egyik napról a másikra a bérekkel. 1983-ban az át­lagfizetésük 3506 forint volt, s most 5076 forint. Az idén H százalékos bérfejlesztést terveztek, s ezt a jó mun­kájuk eredményeként valóra is tudják váltani. • HÁZHOZ MENNI 2 ÓRÁN BELÜL — A televízió vagy a ház­tartási gépek javítására, vá­rók legnagyobb gondja, A premier sikerűit Forintot ad a valutáért a posta is A Magyar Posta az Mén július 28-ától teremtette meg » lehetőségét annak, hogy a kijelölt postahivata­lokban külföldi valutát le­hessen beváltani. Az idegen- forgalmi szezonban, amikor bizony hosszú sorok kígyóz­nak az utazási irodák vagy pénzintézetek valutabeváltó pénztárai előtt, ez nagy könnyebbség. Azóta a miskolci 1. Sz. Postán és az avasi 23-as nagy postahivatalban váltha­tó be valuta, az igazgatóság területén ezen kívül az egri, a mezőkövesdi, a gyöngyösi 1. Sz. Postahivatalt, Illetve a sárospatakit jelölték ki, A legjobban Egerben sike­rült a postai valutabeváltás premierje; augusztusban is sok külföldi kereste fel a hí­res történelmi várost. Mis­kolcon az utóbbi időben vá­lik mind népszerűbbé e szolgáltatás, itt egyre több OTP-forint utazási csekket váltanak be, A külföldi va­lutaátváltás alól kivétel a zloty, s vannak megkötések bizonyos összegig más or­szágok valutái esetében is. A külföldiek vámokmányá­ba bejegyzik a beváltott összeget. A magyar állam­polgároktól csak konverti­bilis valutát fogadnak el. Az értékhatár ez esetben is meghatározott. Milyen térítési díjért vég­zik mindezt? Az OTP-forint utazási csekk esetében egy százalék, rubelelszámolás esetében három százalék vagy minimum 5 forint a tarifa. A konvertibilis valuta esetében pedig ingyenes a szolgáltatás. Eddig a megye postahivatalaiban körülbelül 700 ezer forint értékben vál­tottak valutát. A jelentősebb és a nagyobb forgalmat való­színűleg a jövő év turista- szezonja hozza meg'; akkorra jobban elterjed a híre. hogy a posta is vállalkozott a pénzátváltásra. Nagy gondot fordítanak az utánpótlás biztosítására. Szak­munkásvizsga a Gelkánál. hogy mikor érkezik házhoz a szerelő, önökre mennyit kell várni? — A jelen pillanatban két lehetőséget ajánlunk az ügy­feleknek; vagy délelőtt, vagy délután kérjük őket otthonmaradásra. Ám a munkaidőalap kihasználása érdekében ezen változtat­nunk kell. Ügy tervezzük, hogy két órán belül kiérünk majd a megadott címre. Hin­nék egyik alapfeltétele, hogy a telefon mellett szolgálatot teljesítő ügyfélfogadó a hi­vatása magaslatán álljon. Indítottunk számukra egy tanfolyamot, amely azt szol­gálja, hogy jól tudjanak kérdezni. Nekik kell ugyan­is megítélni a televízió vagy a hűtőgép feltételezett ba­ját. Ezt a „diagnózist” ad­ják tovább a szerelőknek, tehát jól meg kell becsülni­ük azt az időt, amit a mű­szerész javítással tölt majd el. Most két, CB-készülék- kel felszerelt kocsink van. Ha a felgyorsított vállalást bevezetjük, akkor mind a hat kiszálló műszerész ko­csiját el kell látni adó-vevő­vel. Mert a neheze az lesz, hogy két órán belül a vidé­ki címekre is eljussunk. Most télen, a köd és az út­viszonyok miatt, még nem merünk belevágni: nincs ugyanis nagyobb baj annál, mintha valaki ígér, de azt nem teljesíti. A háztartási­gép-müszerészek egyébként már megadott órára vállal­ják a javításokat • AZ AVASON MINDENKI KÁBELTÉVÉZHET — Az alkatrészhiány örök­zöld téma. Egyhül-e a gond­juk? ■ , 'V-— a korábbi rendszerben csak a Gelka-központtól vá­sárolhattunk alkatrészt. Ha ott nem volt, ami kellett, nem vehettünk máshonnan. Az önállóság ezt a kötöttsé­get feloldotta. Természetesei» most is vásárolhatunk a központtól, de élhetünk a többcsatornás beszerzés le­hetőségeivel is, s ennek már kézzelfogható eredményei vannak. Ha lerövidül a ja­vítás ideje, több készüléket teszünk üzemképessé, s- en­nek alapján díjazzuk a mű­szerészeket. Sok általánydi- jas javítási szerződést kötöt­tünk. Azért is tartunk nyit­va az év minden napján, hogy akik ennek költségeit felvállalták, biztonságban érezzék magukat. S jó hír­rel tudok szolgálni az ava- siaknak is: vadonatúj ká­beleket fektetünk a lakóte­lepre. Karácsonykor — ha minden jól megy — már ott is vehetik a városi kábelte­levízió adásait, ahol eddig nem volt rá mód. De össze­hasonlíthatatlanul jobbak lesznek mindkét csatorna vételi lehetőségei az egész Avason. O. E. ^ Három éve megszűnt a monopolhelyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents