Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)

1986-12-06 / 284. szám

A Zrínyiben

Kassai testvérlapunkban olvastuk

Kiállítás, ízlésficamokból

Tallózás

Az értelmező szótór lako- nikus tömörségű megfogalmazása szerint a giccs, az irodalom, a művészet, az iparművészet terén Ízléstelenségre valló, olcsó hatású, külsőségei, elcsépelt eszközökkel létrehozott alkotás.

Mit lehet ehhez hozzátenni? Elég sokat, mert a témának könyvtári irodalma van. Mármost az a kérdés, hogy ki mit ítél giccsnek, van-e olyan mérce, amely objektív módon sorolja be a tárgyakat a giccskategó- riába, illetve a művészet fogalomkörébe? Anélkül, hogy belebonyolódnék valami hosszabb eszmefuttatásba, annyi' megállapítható: ilyen objektív mérce nincs, noha igen sok „alkotás'’ van, amelyről bárki kapásból megállapítja, hogy az bizony giccs. És persze ez sem igaz; épp ezért hódít tombol, szedi áldozatait á giccs. Merthogy mégsem állapítja meg bárki, hogy ez vagy az a mütyür, kép, ilyen-olyan iakásdísz giccs-e avagy nem

Szóval nincs az a gyógykovács, aki az ízlésficamot egyetlen rántással helyre tudná hozni. És most felsorolás következik: kacsintga- tós pénztárca, tavas-hattyús mázolmány, harminc centiméternyi műanyag narancsfa, műanyag cserépben, műanyag földben, falvédő, megfelelő falvédő-szöveggel, asztalra helyezhető műanyag boroshordó, amely a megszólalásig hasonlít az eredetire, csak éppen nem folyik belőle semmi, mert a csapnál nem fúrtak belé Ivókat... Hosszan lehetne még sorolni azokat a szörnyűségeket, amelyekből szép (?)„ pontosabban elborzasz- tó Kiállítást rendeztek a Zrínyi Ilona Gimnázium ióíz- lésű diákjai, Forrainé Poll- ner Erika rajztanárnő irányításával.

A gazdag anyag ott díszeleg az iskola folyosóján, a tárlat létrehozói közül

Az irodalomtörténetből kitűnik, hogy szükebb pátriánkban nagyon sokat tettek a magyar nyelv művelése, megreformálása érdekében. E tájon, Aba- újban készült az első magyar nyelvű nyomtatvány, Károlyi Gáspár Bibliája, itt élt közöttük Kazinczy Ferenc, a nyelvújító, s innen, Miskolcról indult el a XVIII. százod második felének jeles tudományos alakja, a magyar nyelv első hazai professzora, Vályi K. András.

Vályi András 1764-ben született Miskolcon. Szülei kereskedőemberek voltak, és sok áldozatot hoztak fiuk taníttatásáért, ami abban a korban nem volt könnyű. Alsóbb iskoláit az akkori oskolaszékben végezte, majd tanárai biztatására szülei a sárospataki kollégiumba íratták be a tanulni vágyó kisdiákot. Töretlen szorgalmával, tehetségével az iskola legjobbjai közé küzdötte fel magát. A sárospataki iskola magas színvonala, hagyományai mély nyomot hagytak Vályi András tudományos munkásságában. A haza, s a magyar nyelv iránti szerete- te is itt bontakozott ki először.

Tanulmányait befejezve, előbb házitanítóként tevékenykedett, majd 25 éves korában, 1789-ben a kassai kerület iskolafelügyelöjévé választották meg, s ezt a tisztséget három évig töltötte be.

Amikor túlzott hazafias megnyilvánulásai miatt ösz- szetűzésbe került a felsőbb hatóságokkal, áttért a katolikus hitre, s Batthyány hercegprímás támogatásával 1792-ben elnyerte a pesti egyetemen a magyar stílus tanszéket. A magyar nyelvnek ő volt az első profesz- szora a pesti egyetemen. Nagy lelkesedéssel fogott a pedagógiai és tudományos munkájához, s az egyetemi hallgatók között hamarosan nyelvművelő kört alapított: a Pesti Magyar Társaságot. Ez a magyar nyelv ápolását, a magyarság fejlődésének elősegítését tűzte ki célul, s a majd’ 30 évvel később felállított Tudományos Akadémia elődjének tekinthető. Az újonnan alakított tanszék tanítási tervét is ő készítette.

Gyakran járt vissza Miskolcra szüleihez. A művelt, jóképű férfi egy ilyen alkalommal Ismerkedett meg Bácsi Mária kisaszonnyal. A véletlen találkozásból szerelem, a szerelemből pedig hamarosan házasság lett.

Vály fő műve az első magyar betűrendes helységnév- tár: Magyar Országnac Leírása. Ebben megtalálható a vármegyék, a városok, falvak, puszták, uradalmak, huták, hámorok, orvosló vizek, fürdőházak, nevezetes hegyek, barlangok, folyóvizek, tavak, barlangok stb. leírása. A címlapon pedig ez állt: Készítette Vályi András, királyi magyar universitásbeli professzor, Buda, 1796—98., három kötetben.

Ezzel a művével a földrajzi szótárnak vetette meg az alapjait. A könyv anyagát óriási levelezéssel gyűjtötte össze, de felhasználta Bél Mátyás korábbi gyűjtését is.

Borsod vármegyéről többek között ezt olvashatjuk: „A Szepességnek és más vármegyéknek is az élet tárja...” Miskolc városáról megjegyzi: „ ... gyakorta oly héti vásárok esnek itten, melyek a*

Pesti héti vásárt messze felül halaggyák. A kenyérsütésben is híresek a Miskol- tziak... Régen lakott történelmi hery, amely az évszázadok viszontagságai során helytállt az áradatban. A Bükk-hegység vesszi körül, híres hegye az Avas, s nem messze folyik a Sajó folyó ..

Műve komoly tudományos munka, a kor színvonalának megfelelően. Nyelvezete a nyelvújítás előtti ódon, magyar nyelv. A magyar nyelv fontosságára és a magyar tanszék ügyében számos beszédet mondott, füzetet adott ki. Cikkei is e tárgyból jelentek meg az Orpheus című lapban.

Műveiben azt fejtegeti, hogy szeretné, ha magyarjaink többet olvasnának, műveltebbek lennének, s mint egyik munkájában írja: „Félő, hogy a régi nagy szívű, tüzes magyarok, az erős vitézek maradéki helyett, el- puhult, velőtlen férfiakat, s még a szél előtt is lézengő bábukat kéntelenítettünk szemlélni Hazánkban.”

Munkásságával, tevékenységével sokat tett a magyar nyelv fejlesztése, ápolása érdekében. Tudományos és pedagógiai munkája a XIX. század nagyarányú reform- mozgalmának az alapjait vetette meg.

Magyarország földképét is megírta 1798-ban.

Élete utolsó éveiben beutazta az egész országot feleségével, meglátogatta a városokat, várakat. Rajzokat, vázlatokat készített munkáihoz. Száznyolcvanöt éve, 1801. december 2-án halt meg Pesten.

Molnár István

ma is, amire — hála az 6$ szociális programnak — minden esélyük megvan.

*

Kelet-Szlovákia számos síparadicsommal rendelkezik, így nem csoda, hogy a Veder hasábjain rendszeresen foglalkoznak a téli üdülőhelyek kínálta lehetőségekkel. Már csak a hó hiányzik — derül ki abból a cikkből, amely Jahodnára invitál bennünket. Az ismert üdülőhely újdonsággal várja a síelőket; egy új, 200 méter hosszú gyermekfelvonóval, amely 250 apróságot tud elszállítani egy óra alatt. A nyár folyamán rendbehozták a lesiklópályát is, eltüntették a buckákat, amelyek tavaly sok bosszúságot okoztak a síelőknek. Beszereztek egy új Lavina típusú hóekés traktort is, ezzel egész télen karbantarthatják a pályát. Megszervezték a síiskolát, s új megőrzőt nyitottak. A ja- hodnáiak legnagyobb gondja is megoldódott; van elegendő ivóvíz, és sikerült felújítani a téliesített faházakat is, amelyek 80 vendég elszállásolását teszik lehetővé.

★

Kassán is elkezdődött a bevásárlási láz, a karácsony előtti készülődés. A város olyan, mint a ! élboly dúlt méhkas, az üzletekben a vásárlók egymásnak adják a kilincset — tudjuk meg a Vederből. Amely arról is tudósit, hogy december 12— 22. között ismét megrendezik a „Karácsonyi vásár’’ és a „Karácsony a városban" elnevezésű akciókat, amelyeket a város kereskedelmi egységei együtt szerveznek. A látogatókat nemcsak gazdag választékkal várják, hanem jó tanácsokkal is szolgálnak az ajándék kiválasztásához. Az akciónak, immár hagyományosan, a sétá3(c Nem gyönyörű?

Koncz Zsuzsa-koncert

Tavasszal — amerikai vendégszereplése miatt — elmaradt Koncz Zsuzsa tervezett országos turnéja. A fellépésekből őszi—téli hangversenysorozat lett. Miskolcon a Rónai Sándor Művelődési Központban lép fel a

népszerű énekesnő, akit a volt Fonográfból, valamint a KFT-ből és az IXlT-ből verbuvált legénység kísér. Vendégként Bródy János is elénekel néhány dalt. A Koncz Zsuzsa-koncert kedden este fél 6-kor kezdődik.

A Josca

a színházban

Hangversenytermi előadás formájában mutatják be

hétfőn- Puccini Toscáját a Miskolci Nemzeti Színházban. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Mura Péter vezényli; közreműködik a Miskolci Bartók Kórus (karigazgató Szűcs Sándor és Balás István), valamint Sud- lik Mária, Csurja Tamás, Róka István, Katona Lajos, Nádas Tibor és Lengyel Gábor (ének). Az előadás este fél 8-kor kezdődik.

lóutca ad otthont.

Mura Péter vezényli a Tosca hangversenytermi előadását hétfőn a Miskolci Nemzeti Színházban.

j(c Gobelinbe álmodott hattyú. Színesben sokkal szebb.

(Kiss József felvételei)

Bolla Ildikó, Bihari Tünde, Káposztássy Béla és Kun László érdemel említést. Valamennyien rajztagozatosak, és egy kivétellel művészi pályára készülnek. Büszkén vezetnek végig a kiállításon, amelynek rémsége® tárgyait a diákok otthonról hozták el, természetesen szülői hozzájárulással. Nagy vívmányként könyvelik el, hogy csak igen keveset kérnek vissza, a legtöbbtől minden szív- fájdalom nélkül mondtak le tulajdonosaik. (Nyilván nem akarnak „égni” a gyerek előtt.)

rők, fémet imitáló műanyag borzadályok. A kikiáltási ár néhány fillér. Már csak a móka kedvéért is biztosan lesz, aki három-négy forintot is megad egy-egy súlyosabb darabért.

Jó lenne ezzel a kiállítással — vagy egy újabbal — kilépni az iskola falai közül. Hátha ... Bár nem valószínű.

(szabados)

A Vecer pénteki számaiban rendszeresen helyet kap az „Esti beszélgetések” című sorozat, amelyben az olvasók közérdekű kérdéseire válaszolnak az illetékesek. Ezúttal a kassáikat évek óta foglalkoztató belvárosi rekonstrukció és a sétálóutca további sorsa került terítékre. Mivel a történelmi városmag épületei nagyon rossz állapotban vannak, sürgősen el kell kezdeni a mentést és felújítást. Jelenleg a Szent Erzsébet dómon dolgoznak, s jövőre elkezdik az Állami Színház épületének rekonstrukcióját is. A Kováéska és a Sverdlo- vova utcákon egész sor műemléképület szorul felújításra. Nem kis munka ez, s nem szemet gyönyörködtető látvány a feldúlt belváros, viszont valamit valamiért — szoktuk mondani. S ez sürgős és elengedhetetlenül fontos feladat, amelyet el kell végezni. Sok kassai fájlalja s teszi szóvá, hogy miért kellett kivonni a sétálóutcából a villamosforgalmat? Az utca ugyanis 1200 m hosszú, s a gyerekek és idős emberek részére nem kis próbatétel végigmenni rajta. Az illetékesek válasza nem végérvényes. Amíg a belváros rekonstrukciója tart, nem állítják vissza a villamosforgalmat, utána viszont, ismét megvizsgálják a lakosság kérését. Az olvasók az iránt is érdeklődtek, mi lesz azokkal a társadalmi normákhoz nem alkalmazkodó csaEleink emlékezete

ládokkal, akik a belváros gyönyörű műemléképületeiben laknak, s magatartásukkal tönkreteszik a legszebb részeket? A válaszból megtudhattuk, hogy az ilyen családok kiköltöztetése már folyamatban van. A 8. ötéves tervidőszakban a Krásna nevű városrészben 209 olyan lakást építenek, amelyeket kimondottan a belvárosból kiköltöztetett családok kapnak meg. Eddig 36 lakást vehettek birtokukba.

*

A Kassai Építőipari Vállalat sok éven át küszködött munkaerőhiánnyal — Írja a Vecer. De ez már a múlté. A vállalat vezetése ugyanis rájött arra, hogy nem elég jól megfizetni a dolgozókat, hanem olyan munkakörülményeket kell teremteni, amelyek meg is tartják őket. Milliókat költöttek a szociális program végrehajtására, s ez végül is meghozta a várt eredményt. 1984. és 85. között a Kosicky vladny program lakótelepről — ahol a vállalat legtöbb alkalmazottja dolgozott — eltűntek a pléh bodegák, s modern építkezési telephely nőtt ki a földből. A munkásszállások berendezését is kicserélték, komfortosabbá tették. Bővítették a csereüdültetést, ebben az idén 2300 dolgozó vehetett részt. Szeretnék, ha a jövőben ez a szám tovább növekedne. S természetesen, a vállalat dolgozóinak száA magyar nyelv első professz

A téli szünetig áH a tárlat, utána aukcióra kerülnek a kiállított giccsek, köztük nippek, csicsás bőmé-