Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)
1986-12-29 / 302. szám
Már a targoncás is megszokta, hogy téglák helyett bugákat szállít, sÚgy mentek, hogy maradlak Tűzálló tégla helyet!: bugát Ilii gyakran károsítják meg a vásárlókat Nagyító alatt a kereskedők és a? élelmiszer szállítók Továbbra is a régi, megszokott öltözőben kezdi és végzi a műszakot a Lenin Kohászati Művek tűzálló- anyag- és bánya gyáregységének harminc dolgozója, holott már más munkát végeznek. A dolog hátterébe a termék- és termelésiszerke- zet-átalakítás áll. — Nem könnyű napokat éltünk át az Állami Terv- bizottság határozatát követően — mondja Mártinké József gyárrészlegvezető. — A határozat végrehajtása során ugyanis néhány üzemrészt leépülő üzemmé nyilvánítottak. Ennek két oka volt a mi esetünkben. Az első. hogy az évek során elmaradt a fejlesztés, emiatt elöregedtek a berendezések, és egyre több fizikai munkát kellett végezni. A másik ok: régebben évente 22 ezer tonna samott idomot gyártottunk, s az idén — a Siemens—Martin acélgyártás leállítása miatt — csak 19 ezer tonnát írt elő a módosított terv. Az S—M eljár rás megszüntetése pedig azt jelentette, hogy további 4— 5 ezer tonnával kevesebbet kellett készíteni ebből a termékből. A helyzet számunkra ezután egyértelmű lett: kevesebb gyártmányhoz kevesebb kemence és kevesebb munkaerő szükséges. Ezért szeptember 1-jén leállítottuk az alagútkemencét... # Hogyan tudták mégis megoldani, hogy ne kelljen csaknem 30 dolgozót átcsoportosítani a gyár- részlegből? — Felvetődött, hogy az LKM megújulását az is seUj fajta fénycső és izzólámpa A Tungsram Rt-ben újfajta izzólámpák és fénycsövek sorozatgyártását kezdték meg, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak, mint a korábbi típusok. A lakások világítására két új fényforráscsaládda! jelent meg a vállalat. Az egyik az úgynevezett kompakt fénycső, amelyiknek a fényhasznosítása ötször nagyobb, mint a hagyományosaké. A másik új lámpa a halogén, hidegtükrös izzó, amely kétszeres fényerőt ad a régebbi izzókhoz képest. Ezt a lámpát speciális kivitelű tükör veszi körül, a fényt egy irányba sugározza és a keletkező hőt a légtérbe kiengedve, csökkenti a hőértéket. gíti, ha minél több ötvözött acélt állít elő. Ez igen keresett termék a nemzetközi piacokon. Ám a gyártása nagymértékben függ a hőkezelő kapacitástól. Ez utóbbi viszont, a lágyitási teljesítménytől. Vagyis, ha ezt bővíteni tudjuk, akkor az ötvözött acélgyártást is elősegítjük. így adódott az ötlet, hogy az alagútkemencénket újra fel kellene fűteni, s lá- gyításra kellene használni. Kísérleti jelleggel hozzá is láttunk, s miután kedvezőek voltak a tapasztalatok, megszerveztük a folyamatos üzemet. Harminc dolgozónkat így nem kellett átcsoportosítani. • Hogyan fogadták a döntést a munkások? — Azt nem állíthatom, hogy örömmel, de megértéssel vették tudomásul, hogy ezután nem tűzálló téglát gyártanak, hanem bugákat lágyítanak. # Mennyi tett ebből az LKM haszna? — Bővült a lágyitási kapacitás, s ez azért fontos, mert már Budapestre vitték az öntecseket és a bugák egy részét lágyítani. Ez a művelet a szállítással együtt 4500 forintba került tonnánként. Most. hogy mi lágyítjuk — 1200—1300 forintra jön ki. Számottevő tehát a megtakarítás. így évente 9 —10 ezer tonnával több acél gyártását segíthetjük elő a megtakarítások révén. S az sem utolsó dolog, hogy a dolgozók jól érzik magukat itt, a régi helyükön. Majdnem minden harmadiknegyedik vásárlót megkárosítanak. Ez volt a legfőbb tapasztalata annak a vizsgálatnak, amely a fogyasztói érdekvédelem helyzetéről készült városunkban. A népi ellenőrök megnézték, miképpen forgalmazzák az alapvető élelmiszereket, a tejterméket. a húst, a kenyeret és a péksüteményt. Ennek eredményéről számolt be dr. Vi- szoki Gábor vizsgálatvezető, a városi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén. Ellátogattak a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat és az Unió Áfész egységeibe. Sajnos, sok helyen találkoztak túlszámlázással, rosszul beállított mérleggel, ami elég érdekes módon, mindig a vásárló kárára csalt. •V Az új Állami Biztosító folytatja a hagyományt: 1987 első fővárosi és vidéki’ xíj- szülöttjének biztosítási kötvényt ad, amelyet 18 év múlva kamatos kamattal, s évi négyszázalékos biztosítási kamattal növelve válthat ki a szerencsés illető. Az indulóösszeg azonban most már 50 000 Ft Tavaly az első vidéki újszülött borsodi kisbaba volt, s 18 évvel ezelőtt ugyancsak Borsodban, Mályinkán született Mónika, a vidék első újszülöttje. Öt már keresik, s az 52 000 forint körüli összeget ünnepélyes külsőségek között kapja meg az ÁB-tól. S még csak annyit: a televízió szilveszteri műAz üzletek zömében nagy mennyiségű lejárt szavatosságú élelmiszerre bukkantak. S természetesen a raktárakban is körülnéztek. Tapasztalataik lehangolóak; például az egyik húsboltban a baromfit. a tőkehúst és a hentesárut egy hűtőlégterben tárolták. A másikban pedig a mirelit-árut tartották a normál hűtőben. És az sem számított ritkaságnak, hogy hiányzott a bolti ellenőrző mérleg. Lakatos Attila, a városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke hangsúlyozta: a fogyasztói érdekek védelme nem különíthető el a termelő, a szállító, illetve a nagykereskedelmi vállalatok munkájától. Ezért a mostani ellenőrzéskor a Miskolci Sütőipari Vállalat, a megyei Tejipari Vállalat és a megyei Húsipari sorában, éjjel 2.30 órakor ad hírt arról, hogy L987-ben ki a főváros, illetve a vidék első újszülöttje. Ma este különleges adásnap lesz az Avas-délen: a városi televízió szilveszteri műsort kínál nézőinek. Arról nemrég írtunk, hogy a műsor — amely a szokott időben, este hétkor jelentkezik — a jókedv jegyében született, és egy kis „elő- szilveszteri” szórakozást nyújt az avas-délieknek. Híradásunkba egy kis hiba csúszott, ugyanis, amikor a kábelhálózat továbbépítéséről irtunk, úgy értelVállalat tevékenységét is nagyító alá vették. Bőven találtak hiányosságokat, ám a korábbi ellenőrzésekbe* képest mindhárom vállalatnál a termékek minőségének javulását tapasztalták. Megjegyezték, hogy a sütö- és a tejipari vállalatnál egyaránt csak nagyobb beruházások árán javíthatnák a technikai felszereltséget. A húsiparnál viszont már a gyártástechnológiai utasítások szigorú betartásával is jobbítható a termékek minősége. A miskolci élelmiszeripari vállalatok termékeinek jó részénél mindent rendben találtak, míg a prügyi kolbásznál, a bajai disznósajtnál, ,a göcseji sajtnál, a sátoraljaújhelyi juhtúrónál, a budapesti minivajnál, a szabolcsi Tűrő Rudinál több minőségi hibára bukkantak. Természetesen erről értesítették az érintett termelőket. A mostani NEB-ülésen úgy határoztak, hogy a tejipari vállalatnál a nyáron megismétlik a vizsgálatot. A mostani ellenőrzésben részt vevőket az alapos, mindenre kiterjedő munkáért a NEB elnöke dicséretben részesítette. meztük, hogy a lakótelep egyes és kettes ütemében fogható lesz az adás. Ügy látszik, inkább a, kívánságokat fogalmaztuk meg. mind a valódi helyzetképet, ugyanis a bibővített kábelhálózattal is csak a lakótelep kettes és hármas ütemében fogható a készülékeken a városi televízió adása. Tehát, aki a lakótelep egyes ütemében lakik, az idén még nem láthatja a szilveszteri adást! Soltész Rudolf Virágnyelv Azzal kezdem, amivel a múlt századi „pesti arszlán” befejezte: nélkülözhetetlen gyakorlati tanáccsal. Nehogy feltűnjék az egynemű virág az átadáskor, s hogy azt avatatlanok észre ne vegyék; ajánlatos a jelző virágokat több más virággal csokorba kötve átadni. Az érdekelt fél ki fogja olvashatni azért a jelző virágok számából az üzenetet, anélkül, hogy azt más is észre- vehetné. No, igen. Ha az érdekelt fél tud virágnyelven. S egyáltalán, tud ma még valaki virágnyelven? Akkor, amikor a TIT (népszerűbben: tudományos ismeretterjesztő társulás, egyfajta géemká, szellemi kisipari szövetkezet stb.) is legfeljebb „világnyelvek” oktatását hirdeti, hol tanulhat meg az ember „virágul”? . ■. Nem tudom, de ismerve mai vállalkozói kedvünket, előbb-utóbb alakul valamilyen munkaközösség a „virágnyelv” oktatására is. Elvégre, még mindig nem fizetik elég jól a pedagógusokat. Az első. mindmáig legautentikusabb forrásmű e témában egyébként 1857-ben látott napvilágot. Egy levert szabadságküzdelem alig begyógyult sebeit titkolva szenvedő Pest-Budán, egy maníros „biedermeier” ízlést és módit álarcként magára vevő. polgárosuló társaságban. Mily lassan haladt ez a polgárosulás! Vagy tán a. sebek gyógyulása ... A Monarchia ágensei és spionjai fürkésző pillantásainak kereszttüzében. Hát hogyne jött volna divatba a „virágnyelv” ilyen időkben. A „virágszótár” ábécé-sorrendben mintegy 320 virágnevet sorol fel. a hozzá tartozó „megfejtéssel" együtt. Valahogy így pl.: „akáclevél (a házién blatt) — Te titokban teszed a jót. szíved nem sóvárog a világ hálaja után — öntudatod adja meg boldogságod.”, vagy: „áloélevél (aloeblüte) — Bar vész én nyomor dühöng szívem egén, s a bősz világ csatára száll velem, tiéd szírem, életem, mindenem — te szende, tiszta, túlvilági lény.” Vannak persze kevésbé költői üzenetek is: ..cetlis — Az est hasábén. ha magunk leszünk — akkor!” s ha a válaszvirág fahéjrózsa volt ez esetben („Nem, nem lehet! Nem szabadf) az arszlán biztos lehetett a sikerében. A fenti példákból is látható, hogy a virágnyelv a szerelmi üzenetek kódrendszere volt elsősorban. De hát szolgálhatott bizonyára más titkok s üzenetek közvetítésére is. A mai gavalléria a felsorolt 320 virágot, növényt aligha ismeri már. Igencsak leegyszerűsödött maga a széptevés, nem is szólva annak szókincséről. Rózsát azért ma is visz, küld az udvarló a kedves leánynak. De hogy mi mindent el lehet a rózsa segítségével mondani, aligha tudja már. Pl.: „rózsabimbó (rosenknospe) — Szerelmem irányodban mindinkább növekszik; minél többször látlak, annál inkább érzem, hogy nélküled nem élhetek.” „rózsa (fehér) — Oly tisztán, mint én szeretlek, senki sem fog többé szeretni.” „rózsa (piros) — Szenvedélyeim egész hevével szeretlek” „rózsafüzér — Szere{mem kisérjen mindenütt: az legyen vigasztalód a búban, őrangyalod a kísérte t — és veszélyben". ..rózsalevél — Igen." rózsaszár — Nem.” „százlevelű rózsa — A szerelem találékony, ezer és ezer nyílást kutat föl.” Gondolom, ennyivel is sikerült érdeklődést keltenem a „virágnyelv” s az azt tartalmazó fontos forrásmű. A pesti művelt társalgó iránt. Szórakoztató, mosolyt, derűt fakasztó olvasmány ez a könyv múlt századi eleink szokásairól, viselt dolgairól. Róluk, akik — e könyv tanúsága szerint — ily szavakban köszöntötték szilveszter estéjén az érkező új esztendőt: „Az év elmúlik, örömünk, bánatunk feledve lesznek, uj tér nyílik előttünk, köddel borús láthatár terül szemünk elé. Adja Isten, hogy kik együtt töltjük itt az év végperceit, boldogságot leljünk a ködfátyol alatt levő új évben. s oly megelégedetten, vidáman fogadjuk a jövő év búcsúcsókját, mint azt most tesszük. Leheljen minden év ezer s ezer örömet szíveinkbe, egyszóval szeretve, tisztelve, gond s baj nélkül: éljünk!” Vagyis: mindenkinek boldog új esztendőt. Fapp Lajos * Karácsonykor kitettek magukért a miskolci postások: még az ünnep első napján is házhoz vitték az expressz küldeményeket. Ennek eredményeként karácsonyra elapadtak a csomaghegyek es a levélhalmok. Újévre hasonló jót letérnek. Gyakrabban ürítik a levélgyűjtő ládákat, és még az óévben kikézbesítik a jókívánságokkal teli üdvözlőlapok millióit. Most már félszázezer forint ÁB-bébik Csak a ILes és Ill-as ütemben! Kábeltévészilveszter
