Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)

1986-12-29 / 302. szám

Már a targoncás is megszokta, hogy téglák helyett bugákat szállít, s­Úgy mentek, hogy maradlak Tűzálló tégla helyet!: bugát Ilii gyakran károsítják meg a vásárlókat Nagyító alatt a kereskedők és a? élelmiszer szállítók Továbbra is a régi, meg­szokott öltözőben kezdi és végzi a műszakot a Lenin Kohászati Művek tűzálló- anyag- és bánya gyáregysé­gének harminc dolgozója, ho­lott már más munkát vé­geznek. A dolog hátterébe a termék- és termelésiszerke- zet-átalakítás áll. — Nem könnyű napokat éltünk át az Állami Terv- bizottság határozatát köve­tően — mondja Mártinké József gyárrészlegvezető. — A határozat végrehajtása során ugyanis néhány üzem­részt leépülő üzemmé nyil­vánítottak. Ennek két oka volt a mi esetünkben. Az el­ső. hogy az évek során el­maradt a fejlesztés, emiatt elöregedtek a berendezések, és egyre több fizikai mun­kát kellett végezni. A má­sik ok: régebben évente 22 ezer tonna samott idomot gyártottunk, s az idén — a Siemens—Martin acélgyár­tás leállítása miatt — csak 19 ezer tonnát írt elő a mó­dosított terv. Az S—M eljár rás megszüntetése pedig azt jelentette, hogy további 4— 5 ezer tonnával kevesebbet kellett készíteni ebből a ter­mékből. A helyzet számunk­ra ezután egyértelmű lett: kevesebb gyártmányhoz ke­vesebb kemence és kevesebb munkaerő szükséges. Ezért szeptember 1-jén leállítottuk az alagútkemencét... # Hogyan tudták mégis megoldani, hogy ne kell­jen csaknem 30 dolgozót átcsoportosítani a gyár- részlegből? — Felvetődött, hogy az LKM megújulását az is se­Uj fajta fénycső és izzólámpa A Tungsram Rt-ben új­fajta izzólámpák és fény­csövek sorozatgyártását kezdték meg, amelyek ke­vesebb áramot fogyaszta­nak, mint a korábbi típu­sok. A lakások világítására két új fényforráscsaládda! jelent meg a vállalat. Az egyik az úgynevezett kompakt fény­cső, amelyiknek a fényhasz­nosítása ötször nagyobb, mint a hagyományosaké. A másik új lámpa a halogén, hidegtükrös izzó, amely két­szeres fényerőt ad a régeb­bi izzókhoz képest. Ezt a lámpát speciális kivitelű tükör veszi körül, a fényt egy irányba sugározza és a keletkező hőt a légtérbe ki­engedve, csökkenti a hőér­téket. gíti, ha minél több ötvözött acélt állít elő. Ez igen ke­resett termék a nemzetközi piacokon. Ám a gyártása nagymértékben függ a hőke­zelő kapacitástól. Ez utób­bi viszont, a lágyitási telje­sítménytől. Vagyis, ha ezt bővíteni tudjuk, akkor az öt­vözött acélgyártást is előse­gítjük. így adódott az ötlet, hogy az alagútkemencénket újra fel kellene fűteni, s lá- gyításra kellene használni. Kísérleti jelleggel hozzá is láttunk, s miután kedvezőek voltak a tapasztalatok, meg­szerveztük a folyamatos üze­met. Harminc dolgozónkat így nem kellett átcsoporto­sítani. • Hogyan fogadták a döntést a munkások? — Azt nem állíthatom, hogy örömmel, de megértés­sel vették tudomásul, hogy ezután nem tűzálló téglát gyártanak, hanem bugákat lágyítanak. # Mennyi tett ebből az LKM haszna? — Bővült a lágyitási ka­pacitás, s ez azért fontos, mert már Budapestre vitték az öntecseket és a bugák egy részét lágyítani. Ez a művelet a szállítással együtt 4500 forintba került tonnán­ként. Most. hogy mi lágyít­juk — 1200—1300 forintra jön ki. Számottevő tehát a megtakarítás. így évente 9 —10 ezer tonnával több acél gyártását segíthetjük elő a megtakarítások révén. S az sem utolsó dolog, hogy a dolgozók jól érzik magukat itt, a régi helyükön. Majdnem minden harmadik­negyedik vásárlót megkárosí­tanak. Ez volt a legfőbb ta­pasztalata annak a vizsgá­latnak, amely a fogyasztói érdekvédelem helyzetéről ké­szült városunkban. A népi ellenőrök megnézték, mikép­pen forgalmazzák az alapve­tő élelmiszereket, a tejtermé­ket. a húst, a kenyeret és a péksüteményt. Ennek ered­ményéről számolt be dr. Vi- szoki Gábor vizsgálatvezető, a városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság legutóbbi ülésén. Ellátogattak a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, a Miskolci Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat és az Unió Áfész egységeibe. Saj­nos, sok helyen találkoztak túl­számlázással, rosszul beál­lított mérleggel, ami elég érdekes módon, mindig a vásárló kárára csalt. •V Az új Állami Biztosító folytatja a hagyományt: 1987 első fővárosi és vidéki’ xíj- szülöttjének biztosítási köt­vényt ad, amelyet 18 év múlva kamatos kamattal, s évi négyszázalékos biztosí­tási kamattal növelve vált­hat ki a szerencsés illető. Az indulóösszeg azonban most már 50 000 Ft Tavaly az első vidéki új­szülött borsodi kisbaba volt, s 18 évvel ezelőtt ugyan­csak Borsodban, Mályinkán született Mónika, a vidék első újszülöttje. Öt már ke­resik, s az 52 000 forint kö­rüli összeget ünnepélyes kül­sőségek között kapja meg az ÁB-tól. S még csak annyit: a televízió szilveszteri mű­Az üzletek zömében nagy mennyiségű lejárt szavatos­ságú élelmiszerre bukkantak. S természetesen a raktárak­ban is körülnéztek. Tapasz­talataik lehangolóak; például az egyik húsboltban a ba­romfit. a tőkehúst és a hen­tesárut egy hűtőlégterben tá­rolták. A másikban pedig a mirelit-árut tartották a nor­mál hűtőben. És az sem szá­mított ritkaságnak, hogy hi­ányzott a bolti ellenőrző mér­leg. Lakatos Attila, a városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke hangsúlyozta: a fogyasztói érdekek vé­delme nem különíthető el a termelő, a szállító, illet­ve a nagykereskedelmi vál­lalatok munkájától. Ezért a mostani ellenőrzés­kor a Miskolci Sütőipari Vál­lalat, a megyei Tejipari Vál­lalat és a megyei Húsipari sorában, éjjel 2.30 órakor ad hírt arról, hogy L987-ben ki a főváros, illetve a vidék első újszülöttje. Ma este különleges adás­nap lesz az Avas-délen: a városi televízió szilveszteri műsort kínál nézőinek. Ar­ról nemrég írtunk, hogy a műsor — amely a szokott időben, este hétkor jelent­kezik — a jókedv jegyében született, és egy kis „elő- szilveszteri” szórakozást nyújt az avas-délieknek. Híradásunkba egy kis hi­ba csúszott, ugyanis, ami­kor a kábelhálózat tovább­építéséről irtunk, úgy értel­Vállalat tevékenységét is na­gyító alá vették. Bőven ta­láltak hiányosságokat, ám a korábbi ellenőrzésekbe* képest mindhárom válla­latnál a termékek minősé­gének javulását tapasztal­ták. Megjegyezték, hogy a sütö- és a tejipari vállalatnál egy­aránt csak nagyobb beruhá­zások árán javíthatnák a technikai felszereltséget. A húsiparnál viszont már a gyártástechnológiai utasítá­sok szigorú betartásával is jobbítható a termékek minő­sége. A miskolci élelmiszeripari vállalatok termékeinek jó részénél mindent rendben találtak, míg a prügyi kolbásznál, a ba­jai disznósajtnál, ,a göcseji sajtnál, a sátoraljaújhelyi juhtúrónál, a budapesti mi­nivajnál, a szabolcsi Tűrő Rudinál több minőségi hi­bára bukkantak. Természetesen erről értesí­tették az érintett termelőket. A mostani NEB-ülésen úgy határoztak, hogy a tejipari vállalatnál a nyáron megis­métlik a vizsgálatot. A mos­tani ellenőrzésben részt vevő­ket az alapos, mindenre ki­terjedő munkáért a NEB el­nöke dicséretben részesítette. meztük, hogy a lakótelep egyes és kettes ütemében fogható lesz az adás. Ügy látszik, inkább a, kívánságo­kat fogalmaztuk meg. mind a valódi helyzetképet, ugyan­is a bibővített kábelháló­zattal is csak a lakótelep kettes és hármas ütemében fogható a készülékeken a városi televízió adása. Te­hát, aki a lakótelep egyes ütemében lakik, az idén még nem láthatja a szilveszteri adást! Soltész Rudolf Virágnyelv Azzal kezdem, amivel a múlt századi „pesti arszlán” befejezte: nélkülözhetetlen gyakorlati tanáccsal. Nehogy feltűnjék az egynemű virág az átadáskor, s hogy azt avatatlanok észre ne vegyék; ajánlatos a jelző virágokat több más virággal csokorba kötve átadni. Az érdekelt fél ki fogja ol­vashatni azért a jelző virágok számából az üzenetet, anélkül, hogy azt más is észre- vehetné. No, igen. Ha az érdekelt fél tud virágnyelven. S egyáltalán, tud ma még va­laki virágnyelven? Akkor, amikor a TIT (népszerűbben: tudományos ismeretterjesztő társulás, egyfajta géemká, szellemi kisipari szövetkezet stb.) is legfeljebb „világnyel­vek” oktatását hirdeti, hol tanulhat meg az ember „virágul”? . ■. Nem tudom, de ismerve mai vállalkozói kedvünket, előbb-utóbb alakul valamilyen munkaközösség a „virágnyelv” oktatására is. Elvégre, még mindig nem fizetik elég jól a pedagógusokat. Az első. mindmáig legautentikusabb for­rásmű e témában egyébként 1857-ben lá­tott napvilágot. Egy levert szabadságküzde­lem alig begyógyult sebeit titkolva szen­vedő Pest-Budán, egy maníros „biedermei­er” ízlést és módit álarcként magára ve­vő. polgárosuló társaságban. Mily lassan haladt ez a polgárosulás! Vagy tán a. se­bek gyógyulása ... A Monarchia ágensei és spionjai fürkésző pillantásainak kereszttü­zében. Hát hogyne jött volna divatba a „virágnyelv” ilyen időkben. A „virágszótár” ábécé-sorrendben mint­egy 320 virágnevet sorol fel. a hozzá tar­tozó „megfejtéssel" együtt. Valahogy így pl.: „akáclevél (a házién blatt) — Te titok­ban teszed a jót. szíved nem sóvárog a vi­lág hálaja után — öntudatod adja meg bol­dogságod.”, vagy: „áloélevél (aloeblüte) — Bar vész én nyomor dühöng szívem egén, s a bősz világ csatára száll velem, tiéd szí­rem, életem, mindenem — te szende, tiszta, túlvilági lény.” Vannak persze kevésbé köl­tői üzenetek is: ..cetlis — Az est hasábén. ha magunk leszünk — akkor!” s ha a vá­laszvirág fahéjrózsa volt ez esetben („Nem, nem lehet! Nem szabadf) az arszlán biz­tos lehetett a sikerében. A fenti példákból is látható, hogy a virágnyelv a szerelmi üzenetek kódrendszere volt elsősorban. De hát szolgálhatott bizonyára más titkok s üzenetek közvetítésére is. A mai gavalléria a felsorolt 320 virágot, növényt aligha is­meri már. Igencsak leegyszerűsödött maga a széptevés, nem is szólva annak szókin­cséről. Rózsát azért ma is visz, küld az udvarló a kedves leánynak. De hogy mi mindent el lehet a rózsa segítségével mon­dani, aligha tudja már. Pl.: „rózsabimbó (rosenknospe) — Szerelmem irányodban mindinkább növekszik; minél többször lát­lak, annál inkább érzem, hogy nélküled nem élhetek.” „rózsa (fehér) — Oly tisztán, mint én szeretlek, senki sem fog többé sze­retni.” „rózsa (piros) — Szenvedélyeim egész hevével szeretlek” „rózsafüzér — Szere{mem kisérjen mindenütt: az legyen vigasztalód a búban, őrangyalod a kísér­te t — és veszélyben". ..rózsalevél — Igen." rózsaszár — Nem.” „százlevelű rózsa — A szerelem találékony, ezer és ezer nyílást kutat föl.” Gondolom, ennyivel is sikerült érdeklő­dést keltenem a „virágnyelv” s az azt tar­talmazó fontos forrásmű. A pesti művelt társalgó iránt. Szórakoztató, mosolyt, derűt fakasztó olvasmány ez a könyv múlt szá­zadi eleink szokásairól, viselt dolgairól. Ró­luk, akik — e könyv tanúsága szerint — ily szavakban köszöntötték szilveszter esté­jén az érkező új esztendőt: „Az év elmú­lik, örömünk, bánatunk feledve lesznek, uj tér nyílik előttünk, köddel borús láthatár terül szemünk elé. Adja Isten, hogy kik együtt töltjük itt az év végperceit, boldog­ságot leljünk a ködfátyol alatt levő új év­ben. s oly megelégedetten, vidáman fo­gadjuk a jövő év búcsúcsókját, mint azt most tesszük. Leheljen minden év ezer s ezer örömet szíveinkbe, egyszóval szeretve, tisztelve, gond s baj nélkül: éljünk!” Vagyis: mindenkinek boldog új esztendőt. Fapp Lajos * Karácsonykor kitettek magukért a miskolci postások: még az ünnep első napján is házhoz vitték az expressz kül­deményeket. Ennek eredményeként karácsonyra elapadtak a csomaghegyek es a levélhalmok. Újévre hasonló jót letér­nek. Gyakrabban ürítik a levélgyűjtő ládákat, és még az óévben kikézbesítik a jókívánságokkal teli üdvözlőlapok millióit. Most már félszázezer forint ÁB-bébik Csak a ILes és Ill-as ütemben! Kábeltévé­szilveszter

Next

/
Thumbnails
Contents