Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)

1986-11-06 / 260. szám

A városi szakmaközi bizottság véleménye jfc A termékek nagyobb részét közúton szállítják el Túl az egymillió tonnán Fénykorát éli a cementgyár ifc A gyár minőségellenőrző laboratóriumában folyamato­san értékelik az anyagminta kai. Most gördült ki a Ce­vent- és Mészművek Hejő- csabai Gyárából az egymil- liomodik tonna cement. A HCM idei cementgyártási terve 1 millió 70 ezer tonna. Minden jel arra mutat, hogy az év hátralevő részében a Hejő menti kollektíva nem­csak teljesíti a tervet, ha­nem bizonyára túlteljesíti. — Jelenleg öt gyár állítja elő az országnak szükséges cementet. A HCM teljesít­ményét minősíti, hogy az összmennyiség egyharmadát mi adjuk ebben az évben — tájékoztat Nagy István mű­szaki igazgatóhelyettes. —A másik termékünk a mész. Az első tíz hónapban 106 ezer tonnát adtunk el be­lőle. Ezzel ugyancsak meg­közelítettük a 120 ezer ton­nás éves tervünket. S az sem mellékes, mindezt mi- i ’en gazdaságosan s meny­nyi energia felhasználásával értük el. Egy kilogramm cementalapanyaghoz mi leg­feljebb 3600 kilojoule hő­energiát használunk fel. Az országos átlag 4700 kilojoule kilogrammonként. Bizton ál­líthatom, ezen a területen felvesszük a versenyt Euró­pa bármelyik hasonló gyá­rával. — Az eredményeik való­ban biztatóak, annak elle­nére, hogy a csökkentett la­kásépítési programhoz nyil­ván kevesebb cementre van szükség. Milyen nyereséget várnak ezek után ebben az évben? Kérdésünkre dr. Csabalik István gazdasági igazgató- helyettes válaszol: — Először- azt hangsú­lyoznám, hogy a gyárunk most éli virágkorát, de egy­ben érett korát is. Ez azt jelenti, hogy az állóeszköz­fenntartási költségünk meg­képest többet kell költe­nünk. A nyereségünket, en­nek figyelembe vételével, már most megbecsülhetjük: valószínűleg meghaladja majd a 400 millió forintot. Ám, hogy ebből a becslésből tény lehessen, azért kemény munkát kell még végeznie a kollektívának. Ahhoz pe­dig, hogy a tervezett bérfej­lesztésünket el tudjuk érni, a cementgyártási tervet leg­alább 80 ezer tonnával túl kell teljesíteni... Sokat se­gített mindeddig a piacfel­táró munkánk. Mi nemcsak Miskolcra és közvetlen kör­nyékére, hanem például a Dunántúlra is szállítunk. A tatabányai cementgyárban ezt zsákolják. Sokatmondó adat, hogy ebben az évben 200 ezer tonnát értékesítet­tünk az ország másik végé­ben legfontosabb termé­künkből. (soltész) Ha kiforr a must Indokolt az új, szigorúbb lakásügyi tanácsrendelet Az új lakásügyi tanácsren­delet tervezetéről nyilvání­tott véleményt a héten a Szakszervezetek Miskolc Vá­rosi Szakmaközi Bizottsága. A testület tagjai meghallgat­ták ez ügyben Miskolc nagy­üzemeinek, azok szakszerve­zeti szerveinek, valamint a társadalmi aktívahálózatnak a tanácsait is. A szakmaközi bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy az új ötéves tervben szükség van egy szigorúbb, de igazságosabb lakáselosz­tási rendszerre, hiszen gaz­dasági helyzetünk miatt egy­re kevesebb állami beruhá­zású lakás épül. Javaslataik közül az élre kívánkozik, hogy célszerű­nek látják: a telekjuttatásban vezesse­nek be pályázati rendszert, így már ténylegesen kiala­kított területekért folyhat­na a verseny, s ezzel csökkenne az adminisztrá­ció, s kevesebben lennének a visszalépők is. A mostani gyakorlatban ugyanis ez utóbbi sűrűn elő­fordul: nem a juttatott tel­ken, vagy egyáltalán nem szándékozik már építkezni az egykori igénylő. A testület véleményei nem volna célszerű 30 százalékra csökkenteni ' a névjegyzéken lakáshoz jutók számát, leg­alább fele részben indokolt a listás elosztást alkalmazni. Abban viszont teljesen egyet­értenek a készülő rendelet megalkotóival, hogy lakésigénylést csak ser. ál­landóan városunkban lakók nyújthassanak be, azzal a megszorítással, hogy ez a jog kizárólag a nagykorúa­kat illesse meg. Továbbra is figyelembe ve­szik majd a miskolci szüle­tést, s a városunkban töl­tött évek számát, de az eze­kért járó pontok mennyisé­gét a jelenlegi pontrendszer megújításánál ismét szabá­lyozzák majd. Azt is javasolta a szak­maközi bizottság, hogy egy­értelműen fogalmazzák meg az új rendeletben, hogy a garzonházak egyedülál­lóknak esetleg végleges, fiatal házasoknak pedig csak átmeneti megoldást jelenthetnek. A vte-trtkár válaszából meg­tudhattuk: nem volt arra még példa, hogy fiatal há­zasok öt évnél hosszabb időt töltöttek volna ilyen lakás­ban. A kétgyermekesek pe­dig még" hamarabb kijuthat­tak a garzonból. Nem volt kedvező a vál­lalati bérlőkijelölés, illetve -telekjuttatás fogadtatása. Mint ismeretes, a tanácsiak szeretnék, ha továbbra is segíthetnék dolgozóikat az otthonte­remtésben az üzemek, de az új rendelet szerint őket terhelő összeget vár­hatóan csak az igen jól pros­perálok állhatják ezután. A dolgozók lakásügye pedig nem csupán rájuk tartozik. A bizottság tagjai azt is sürgették, hogy a tanács számolja fel a lakásokkal való spekulálást. Megesik például, hogy valaki még be sem költözik a listán kapott otthonába, máris eladásra hirdeti azt. S az esetek egy részében — a jelenlegi jo­gi szabályozás miatt — nem léphetnek közbe az illetéke­sek. így a közvéleményt fel­háborító jelenségeken edu- pán az új rendelet nem vál­toztathat majd. S egy kérés is elhangzott a testület ülésén: ha már végleges formába öntik az új lakásügyi ta­nácsrendeletet, legyen az mindenki számára hozzá­férhető. A válasz: természetesen sok­szorosítják a dokumentumot, s azt bárki megvásárolhatja. Ezen kívül a végrehajtó bi­zottság titkárságán, a lakás­ügyi hatóságnál is tájékozód­hatnak az érdeklődök. B. A. Kicserélik a zajos ventilátorokat Késik a főid alatti párisié Már több mint egy eszten­deje, hogy átadták az új Lottó-ház lakásait a Szemere utcán. Az épület alatti par­koló azonban még mindig üresen áll. És mint megtud­tuk, jó ideig nem is számít­hatnak az ottlakók a ga­rázshelyek átadására. Városunk első föld alatti parkolóháza már átesett az összes „gyermekbetegségen”, s úgy tűnik a gyógyulás igen hosszú folyamat, Erede­tileg úgy tervezték, hogy az autótulajdonosok fotocellás rendszerrel nyitják-zarják a garázskaput. Erről a luxus­ról hamar le kellett monda­ni. Kiderült,’ hogy a szén- monoxid érzékelő készülék állandó felügyeletet követel. A fokozottabb tűzveszély miatt mindenképpen éjjel- nappali portást kell alkal- ■mazni. S ha már ott van, nyithatja-csukhatja a kaput is. S alighogy megszűntek az ezzel kapcsolatos műszaki vi­ták, megkezdték a parkoló­hely szellőztetését. S ekkor jöttek rá, hogy a ventiláto­rok a szokottnál is zajosab­bak. A műszaki leírás szerint 75 decibel a zajszintjük, a valóságban azonban eléri a 80-at is. Ugyanakkor a meg­engedett szint csupán 60 de­cibel. Ráadásul ezek a repü­átadása lőgépzúgás hatását kettő be­rendezések az új Lottó-hás közepén, az udvaron helyez­kednek el. A próbajáratás idején már egy-két kellemet­len éjszakát okoztak az ott- lakóknak. Emiatt az OTP — jogosan — nem vette át * föld alatti garázst. Tóth István, a BÁÉV la­kásépítési igazgatója elmon­dotta, hogy már megrendel­ték az újabb, állítólag ki­sebb zajjal működő szellőz- tetőket. Mihelyt megérkez­nek, egy hónapon belül be­szerelik azokat. Talán az év végére használhatók lesznek a föld alatti garázsok. Idáig ez városunk — s egyben az ország — első ilyen létesítménye. A sátor­garázsok felszámolását kez­deményező tanácskozáson el­hangzott, hogy több emele­tes és süllyesztett parkolóhá­zat kell tető alá hozni a kö­zeljövőben. Bízunk abban, hogy azoknak a megvalósí­tásánál az itt szerzett tapasz­talatokat valami módon majd kamatoztatják. Az ebben a beruházásban részt vevők ugyanis nagy árat fizetnek járatlanságukért. Ám az okosabbja más kárán tanul. Az itteni garázsépítés min­den buktatóját el lehet ke­rülni a jövőben. (szántó) közelíti a félmilliárdot. Vagy egyszerűbben fogalmazva: azonos termelési színvonal fenntartására a korábbihoz Márton lúdja időt jósol Telelőben a csikóménes Kertbarátok találkozója A Budai József és Kovács Pál kertbarát szakkörök fog­lalkozásainak időpontja meg­változott. A legközelebbi fog­lalkozást hétfőn, november 10-én, 17 órakor az Ady Endre Művelődési Házban rendezik meg, amelyen dr. Orosz Gábor egyetemi ta­nársegéd tart előadást. Megyénk szőlőtermő vidé­kein, különösen a Miskolc környéki, valamint a délbor- sodi, bükkaljai településeken kitüntetett jeles napként tar­tották számon november 11- ét, Márton napját. A Nyék- ládháza, Harsány, Bogács, Kacs és más községek hatá­rában szüretelt must ugyan­is ekkorra már kiforr, s mértéktartó pinceszerezés mellett kóstolgatják az új bort a termelők, amelynek „Márton volt a. bírája”. Ez a szokás napjainkig fennmaradt. És környékün­kön is levágják ilyenkor Márton hídját, amelynek ha- gyománya a germán kultúr­körből került át hozzánk. Időjósló mondás: „Ha Már­ton hídjának mellcsontja vé­res, kemény tél lesz.” S_ járja az a szólás is: „Márton meg­jön fehér lovon” — vagyis már havazás várható. Más népi regula szerint: „Ha Márton lúdja jégen áll, ka­rácsonykor sárban botor­kál”. Az asszonyok tartják a szokást, hogy ezen a napon sem mosásra, sem ruhatisz­tításra nem vállalkoznak, nehogy „dögvész üssön a négylábúakba”. Ez a nap volt — a vil­lany bevezetése előtt — falu­helyen a boltok és a mű­helyek első gyertyagyújtásá­nak ünnepe amikor a mesterek vacsorát adtak a , legények részére, s ezen li­basültet tálaltak fel, amit likprádlinak, vagy gyertya­pecsenyének hívtak. A nép is levágta a maga libá'ját, amelyből a pap egy dara­bot kapott. Persze a legke­vesebb húsú „püspökfalat­ját” küldték részére. A Bükkfensíkon, Csipkés- kúton nevelődik hazánk egyetlen tisztavérű lipicai csikómcnese. Az első-, má­sod- és harmadfűcsikók a sziklás hegyi terepen, a szár­mazási helyükhöz hasonló zord éghajlatú vidéken vál­nak az időjárás viszontag­ságait jól tűrő, kecses járá­sú, igavonásra és lovaglásra egyaránt alkalmas egyedek- ké. A pompás hegyi környe­zetből a fedett telelőbe haj­tották a ménest. Az istál­lóban is kötőfők nélkül, szabad tartásban töltik majd napjaikat, s naponta meg­járatják, meghajtják a „he­gyi csikósok” a ménest. A fiatal jószágok naponta több órát töltenek el a szabadté­ri karámban is. A csikókat születésük után telepítik át a szilvás­várad! anyaménesből a csip­késkúti hegyi legelőkre, ahol hároméves korukig ne­velődnek. Innen kerülnek vissza Szilvásváradra, és ott tanítják őket, alkalmassá­guk szerint, sporthintó, vagy pedig kocsilónak. Emlékeztetőül jegyezzük meg: a,; fogathajtó verse­nyeken kiváló eredménnyel ' szerepeltek a csipkéskúti csikóménesben nevelődött lipicaiakból összeállított fo­gatok.

Next

/
Thumbnails
Contents