Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)
1986-11-25 / 274. szám
A cukros víz csodája Fokhagymát a gyümölcsfák közé Mit tegyünk, hogy kertjeink növényeit gyomirtósze- rek nélkül védhessük meg? Biológiai értelemben való tiszta gyümölcsöt, zöldséget nemcsak a kedvező piaci árak miatt érdemes termeszteni; indokolja ezt a gyomirtó szerek magas ára is. Ezek a készítmények nemcsak minket károsítanak, hanem még ntódaink egészségét is veszélyeztetik. Munkácsy Gyula, a Kertbarátok és Kistenyésztök Miskolc Városi Szövetsége, Buday József és Kocsis Pál mezőgazdasági szakköreinek legutóbbi összejövetelén ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni. Mindenekelőtt tápanyagdús talaj kell növényeinknek — mondotta. — Ezt a megfelelő komposzt földbe juttatásával érhetjük el. Ha lehet, a gyomokat se dobjuk ki földünkről,, mert gondos beforgatásukkal ezzel is növelhetjük a termőtalaj tápanyagtartalmát. Csak az erős növény veheti fel a harcot a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Személyes tapasztalataként említette, előfordult, hogy a túl töményre sikerült permetező oldat lombhullást okozott. és ekkor a jól bevált receptet vette elő: enkrosvízzel permetezte a fákat. Az eredmény ámulatba ejiő4vőA ' ?;*’ l.M A kis fák szebbek lettek, mint valaha, s a vegyszernek nyoma sem maradt. Szőleink kapálása nemcsak sok munkával és gonddal jár, hanem időnkből is jócskán elvesz. E feladatot végzi el helyettünk a földi giliszta. A termőföld legmélyebb rétegeit is levegőssé, szellőssé teszi járataival. Szintén jó hatást érhetünk el azzal, ha a gyümölcsfáink Borsod paleontológiája A Lévay József Közművelődési Baráti Kör ma 5 órától történelmi estet rendez a Kossuth u. 17. szám alatti székházban. H. Szabó Béla Borsod paleontológiája (A bükki ősember nyomában) címmel tart előadást. közé fokhagymát ültetünk, ugyanis kellemetlen illata távoltartja az élősködőket. A sárgarépa és a hagyma is szebben fejlődik, ha közé egy sor kapor kerül. A sárgarépában élősködő kukacok ugyanis nem kedvelik a kapor közelségét. Házi kísérleteiben jól vizsgázott a közismert büdöske vagy más néven bársonyvirág; egy négyzetméternyi paprikaágyásba egy tövet ültetett, s a paprika-fonálféregnek még nyomát sem találta. Ugyanilyen eredményt kapott, amikor a petrezselyemzsálya lisztharmata ellen borsikával (borsfűvel) védekezett. Bevált a lisztharmat ellen az is, ha propolisszal permetezte a leveleket. Ezeket a módszereket más kertekben is érdemes kipróbálni. De a leghatásosabb növényvédelmet a katicabogaraktól és a fátyolkáktól remélhetjük, ezek megeszik a kertek kártevőit Ne pusztítsuk tehát ezeket a hasznot hajtó rovarokat! (bonta) Lobogózzuk (el épületeinkéi! A Miskolc Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, szövetkezetek és intézmények vezetőit, a város lakosságát, hogy a város felszabadulásának 42; évfordulója, valamint a magyar-szovjet barátsági napok tiszteletére lobogózzák fel épületeiket! A zásziódísz november 27- december 4. között köszöntse az évfordulót. az eqész Az egészségügyi KISZ-tit- károk VI. megyei tanácskozását tartják e hét péntekjén és szombatján Tokajban. A programban egyebek között szó lesz az egészségügyi párt- és tömegszervezeteknek az MSZMP Politikai Bizottsága májusi határozatát követő feladatairól, az egészségügyi dolgozóknak a békemozgalomban betöltött szerepéről, a fiatal orvosok bizottságának tevékenységéről, valamint az egészségügy-politika aktuális kérdéseiről. A találkozót a megyei KISZ- bizottság Értelmiségi Fiatalok Tanácsa és a KISZ Miskolc Városi Egészségügyi Bizottsága szervezi. Miskolc változásai Szakiparosok dolgoznak még a Papszeren levő műemléki épület helyreállításán, de a Herman Ottó Múzeum munkatársai már megkezdték azt a nagyszabású munkát, amelynek eredményeként Miskolc történetét bemutató kiállítás nyílik majd az újjávarázsolt ősi épület falai között. A város történetét, fejlődését bemutató kiállítás utoljára az 1960-as években nyílt. A most gyűjtés alatt álló anyagból Miskolc társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai történetét ismerhetik meg a látogatók. Bemutatják például a város iparának fejlődését a céhes iparűzéstől a szocialista nagyüzemek kialakulásáig, s azt is, hogyan változott a hajdani koronauradalmi birtok az 1920-as. 1930-as évekre polgári várossá. Külön érdekessége lesz a kiállításnak a néprajzi rész. Bemutatják itt a viseletekben bekövetkezett változásokat csakúgy, mint a munkaeszközök fejlődését. Helyet kapnak a polgári társadalomra jellemző újsághirdetések, plakátok is, egy életforma sajátosságai. Kocsmajelző-tábla Közhasznú intézményeinket gyakran éri az a vád, hogy hiányosak a hozzájuk vezető útbaigazító táblák. Bosszankodunk, ha új lakótelepeinken órák hosszat keresünk egy-cgy címet az összevissza számozott házak dzsungelében. Am a hejőcsabai Horvath-kert kocsma homlokzatán villogó táblát az avasi lakótelepről is jól lehet látni. A tapolcai úton autózók sem téveszthetik szem elől. S ha valaki figyelmét mégis elkerülné, az út mentén is elhelyeztek egy útbaigazító táblát, sőt egy külön lépcsősort építettek a főútvonal mellé, ami egyenesen a kocsmához vezet. A lépcső tervezőit még az., sem zavarta, hogy acélkorlát zárja el az arra haladók útját a kanyarban. Aki igazán szomjas, nem lehet akadály számára a 40 centiméter magas vaslemez. Legfeljebb visszaúton eshet nehezére a korlát áthágása. Kérdésünk: ki adhatott engedélyt kocsmába irányító tábla kihelyezésére a tapolcai út mentén? Tudomásunk szerint ilyen helyeken, csak az autóvezetőknek szóló információkat tartalmazó feliratok rakhatók ki. Feltételezzük, hogy ezt nem a volánforgatóknak szánták! (szántó) í éfja Teljesen felújítják a múzeumi épület pincéjét, s benne kőtárat, valamint régészeti kiállítást rendeznek be. Az előkészületek, az anyag válogatása hosszú időt vesz igénybe. Ez lehetőséget nyújt arra,, hogy a város történetének, fejlődésének legjellegzetesebb vonatkozásait ismerje meg a közönség. A házakat tatarozni, korszerűsíteni nem kis munka lesz Védett lesz a „gyári gyarmat” /Vem proletár-skanzen Furcsa világ a két nagyüzem közötti gyári kolónia. A piros téglás házak, a szabályos utcák hangulata, bája akkor is megragad, ha látjuk; a házikók megroggyantak, falaikon virágzik a salétrom, és úgy ahogy van, az egészre nagyon ráférne már egy alapos tatarozás... Tatarozás?! Hisz’ nem is olyan régen még arról volt szó, hogy a kolóniát lebontják, és helyére véderdőt ültetnek... Ma úgy látják a szakemberek, hogy a kolónia értékeit meg kell menteni, nem rombolni, hanem építeni szeretnének! • AZ EGYETLEN, AMI MEGMARADT Lassan elérhetjük, hogy hazánkban több, sok évszázados emlékünk marad az ezredfordulóra. mint ahány épület őrzi az ébredő XX. század arculatát. Ezért nemzetközi akció keretében vizsgálták meg az LKM és a DIGÉP közötti lakótelep építészeti értékeit is. Ma ez az,egész város legteljesebb, szinte egyetlen, eredeti állapotában megmaM László A 70 éves Tőrök Lászlót köszöntötte tegnap délelőtt a pártbizottságon Dudla József, a városi pártbizottság első titkára. A ma is tevékeny Török László 1945-től párttag, 1974 óta a Lenin Kohászati Művek nyugdíjasa. Nyugalomba vonulása után az MSZMP miskolci III/l. számú körzeti pártalapszerve- zetében lett előbb vezetőségi tag, majd titkárhelyettes, 1979-ben pedig titkár. A 150 tagú alapszervezet Török László vezetése alatt kiváló eredményeket ért el valamennyi politikai akció végrehajtásában: a társadalmi munkák szervezésében, teljesítésében, vagy például a településfejlesztési hozzájárulás megszavazása érdekében végzett agitációban. Török László megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, ez évben pedig november 7. alkalmából eddigi munkájáért az Eredmé- nyés Pártmunkáért Emlékplakettel tüntették ki. racft, nagy méretű építészeti együttese, amelynek párja alig akad az országban — így szól az elkészült műemléki szakvélemény. Ráadásul „a gyári gyarmat” 80—100 évvel ezelőtt felépített utcái ma is példaként szolgálhatnak: egységes stílus, hangulat, emberi lépték, kertvárosias környezet, igényes kivitelezés — mindaz jellemző rá. amit manapság lakótelepeinken nem nagyon tudunk megvalósítani... Csakhogy ez az a terület, ahol a legrosszabb a levegő a városban, ide hallik az üzemek zaja, és sok épület akad, amelyet szinte újjá kellene építeni... • SZITÁL A KOROM, A POR Egy értékes terület, ahol ma értéktelenek az életfeltételek — mondta Tímár Vilmos, a városi pártbizottság titkára, a kolónia sorsáról szólva. Csak akkor lehet megmenteni a városnak és az országnak az ódon házakat, ha csökkentjük a levegőszennyezést, és javítjuk az itt élők életfeltételeit. A városatyák leszögezték, hogy fordítani kell a régi sorrenden : nem a lakóterülettel kell elmenekülni innen, hanem a nagyüzemekben kell tenni a levegőszennyezés ellen. Ez annál is inkább fontos, mert minden miskolci ugyanazt a levegőt szívja ... Végül is arról döntöttek az illetékesek, hogy elvégeztetnek egy részletes környezet- védelmi vizsgálatot. Ennek alapján el lehet határozni, hogy milyen lépéseket tegyenek a kolónia érdekében a továbbiakban, a két nagyüzemben megvan a készség arra, hogy költsenek a környezetvédelemre, és bekapcsolódnak ebbe a programba is. A nagy kérdés persze az, hogy a válságágazatba tartozó nehézipar mennyit képes a környezetvédelemre - fordítani a közeljövőben... • AKIK in ÉLNEK Nem proletár-skanzen lesz a kolóniából. Ez nem halott világ, hiszen itt emberek élnek, akik rendkívüli módom- ragaszkodnak megszokott környezetükhöz, és most," hogy erre esély van, nagyon- sok helyen jelezték; megvennék az eddig bérelt otthonaikat. A tanácsiak szerint a kolónia lakóit bekapcsolva a tervezési munkába, el lehetne érni, hogy a későbbiekben állami pénzből és magánerőből lehessen megőrizni az utókornak a kolóniát, kitatarozva, korszerűsítve, bővítve a lakóhazakat. Hogy milyen' építészeti - lehetőségek vannak erre, 'éri * ről tanulmány is készült. Csakhogy aki itt él, az többnyire kispénzű nyugdíjas, idős ember. Azért is ragaszkodnak a kolóniához, mert itt olcsón lehet lakni. Miből lesz akkor a „magánerő”? Ragaszkodnak-e majd továbbra is a házhoz, ha a komfort megteremtésével együtt megnő a rezsi? Mi lesz addig, amíg vizsgálódnak a környezetvédők, és ké- ”' szülnek a tov.ábbi tervek?? Nem fog-e teljesen tönkre- : menni, lezülleni ez a terület is, a Békeszállóhoz hasonló ' sorsra jutva? (Hisz ne feledjük: a kolónia értéke nemcsak a falakban van; hanem az itt élő, nemzedékek óta idekötődő emberekben is!) A tervek elkészültének vég-' ső határideje 1988. Addig választ kell keresni a kérdé-' sekre. Talán a siker egyik záloga lehet az az elhatáro-1 zás, miszerint az építészek, hivatalnokok együtt akarnak munkálkodni a kolónia lakóival. (kiss) ' 4 Kheopsz-piramis titkos kamrái A 4600 éves gizai Kheopsz- piramis belsejében nemrég három titkos kamrát fedeztek fel a régészek. Egy francia régészcsoport most próbafúrásokat végez a kamrák felderítése érdekében. Ah- mes Kadri egyiptomi tudós szerint ezek a fúrások alapvetően megváltoztathatják a gizai piramis kutatásának történetét. A tudósok azért végzik a próbafúrásokat, hogy különleges fényképezőgép segítségével felvételeket készíthessenek a kamrák belsejéről. Abban reménykednek, hogy ajtót fedeznek fel, amely talán Kheopsz fáraó sírkamrájához vezet. Ügy vélekednek, hogy az eddig ismert sírkamra csak a sírrablók. félrevezetésére szolgált. Ebben»; a kamrában csupán egy megrongált szarkofág volt; Kheopsz múmiáját mind a mai napig nem találták meg.
