Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-10 / 237. szám

Tűzvész után Élelmiszermfnták a lab or asztalon Az élelmiszerek higiéniá­ját rendszeresen ellenőrzik a Borsod Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellen­őrző Állomás laboratóriu­maiban. Ám vizsgálatokra akkor is szükség van, ha az élelmiszerek fogyaszthatósá- ga válik kétségessé. Mint például most, amikor a Centrum Áruház tűzesetét követően, az élelmiszerosz­tály áruiról kértek véle­ményt. Mit mutatnak a vizs­gálatok? — kérdeztük az állomás igazgatóhelyettes fő­mérnökét, Sebestyén Jánost. — Több mint 130 tétel minőségét ellenőrizzük. A növényi eredetű élemiszerek, a csokoládék és borok mi­nőségét is felmérjük. Min­den beérkezett árunak elő­ször a csomagolását ellen­őrizzük. Vannak köztük olyanok, amelyek kisebb tisztogatással, ha kell, újra­csomagolással ismét teljes értékűvé válhatnak. Tájéko­zódunk a kötelező jelzések, így példul a gyártási idő­pont megléte felől, ám a legfontosabb szempont, hogy maguk az élelmiszerek te­gyenek eleget az előírások­nak. Idegen anyagot — port, szennyeződést — nem tar­talmazhatnak. ha a legke­vésbé is eltérnek a megen­gedettől, csökkent értékűvé nyilvánítjuk, és a fogyaszt­hatósági határok túllépése esetén, forgalomba már nem kerülhetnek. Eddigi adata­ink szerint a legnagyobb kár az édesipari termékek között mutatkozott, ahol ez a húsz, illetve a negyvenöt százalékos értékcsökkenést is elérte. Jelenleg a pörkölt kávé fogyaszhatóságát el­lenőrizzük, mind szemes, mind pedig lefőzött formá­ban. Végleges eredményről nem számolhatunk be, hi­szen vizsgálatainkat még csak a beküldött minták ötödrészén végeztük el. Stop, egy percre! Rejtekúton Több úgynevezett rejtek- utat is ismernek azok a miskolci autósok, akik gyak­rabban vesznek részt a bel­város néha kaotikusnak tű­nő forgalmában. Ezek közül a legismertebb név nélküli utca a Korvin Ottó utcából a Vándor Sán­dor utcába vezető átjáró. Ez a különös útszakasz a Szinva nyomvonalát követ­ve a temetkezési vállalat volt épülete előtt a Vándor Sándor utca 2. számú ház előtti parkolóba torkollik. Miután ez nem hivatalosan számon tartott utca, a par­kolóba csak a járdán ke­resztül juthatunk. A gépjár­mű kerekeit oda-vissza egy­aránt óvatosan kell le- vagy fölléptetnünk, a magasított járda miatt. S mondani sem kell: e szakasz forgalmi rendjének szabályozásáról megfeledkeztek. Elkészült a Munkácsy utca, amelyen keresztül a gyalogosok átsétálgathatnak a Mese cukrászda irányába. Akik először járnak erref- lé, szinte nem is sejtik, hogy a sétálóutcából a tér felé haladva milyen veszé­lyeknek teszik ki magukat A járda nélküli nevesincs utcácskában állandósult az autósforgalom; kerülgetni kell az ott minden irányban szabálytalanul parkoló gép­járműveket. Nem először írunk erről . az áldatlan helyzetről. Már többször szóvá tettük, hogy ha átjáró utcának tekintjük ezt a szakaszt, akkor ennek megfelelően rendezzék a közlekedést. Járda híján fe­hér festékkel jelöljék az út­vonalat, illetve a gyalogjár­dának tekintendő részt. És a parkoló előtti bukkanónál építsenek kocsilejárót! Ha azonban ennek valamilyen akadálya van, akkor lánc­korláttal tiltsák meg az át­járó forgalmat, s tegyék za­vartalanná a gyalogosok köz­lekedését. (szántó) Szebeni Győző, a 20-asból Az úttörőmozoalom az élete Holnap délelőtt kilenc órakor kezdi meg munkáját a városi úttörővezetői konfe­rencia a pártszékházban. A több mint 300 résztvevő kö­zött ott ül majd Szebeni Győző, a 20. Sz. Általános Iskola igazgatója, aki egy­ben most leköszönő tagja a Magyar Cttörők Szövetsége Országos Tanácsának, s a miskolci úttörőelnökségnek is. A város ma már közis­mert — s köztudottan szó­kimondó — pedagógusa ko­rán elkötelezte magát a leg­kisebbek mozgalma mellett. Meghatározó volt a családi háttér — édesapja szintén pedagógus volt, a Szeles ut­cai iskolában éltek, szolgála­ti lakásban. Sok emléket őriz ebből az időből. Elme­reng azon, hogy bár akkor megkövetelték, a csapatve­zetők mégis kerülték a for­maságokat. A Szeles utcá­ban választották először ve­zetői posztra: ő lett a csa­pat első úttörőtanács-elnö­ke. A sárospataki Rákóczi Gimnáziumtól azt az útra- valót kapta, hogy a véle­ményét mindig tisztessége­sebben kimondani, mint el­hallgatni. Patakon azt is magába szívhatta — mint 1957-től KISZ-tagként az úttörőket patronáló kollégis­ta, hogy türelemmel, megér­téssel kell közeledni a ki­csik alakuló személyiségé­hez. Az eeyetemi történe­lem—nénművelés szak elvég­zése után Edelénybe került járási népművelési felügye­lőnek. KÖZÖSSÉG, A GYERMEKEK KEDVÉRE Miskolcon 1968 óta dolgo­zik, előbb a 30-as, majd a 10-es Sz. Általános Iskolá­ban. Itt lett csapatvezető, s innen került 1974-ben a vá­rosi úttörővezetői tanács — az úttörőelnökség elődje — elnöki tisztébe Egy évvel ezután megválasztották az országos elnökség és az or­szágos tanács tagjává. Az­után mondott le a városi út­törőelnöki posztjáról, amikor a 20-as iskola éppen meg­nyílt, s ő lett az igazgatója. Üj volt az iskola, szokatlan, monstre-lakótelepi környe­zetben, a tantestületnek együtt kellett „belakni” az épületet, kialakítani az is­kola arculatát, közösségeit. Mára elmondhatja: eredmé­nyesen dolgozhatnak, jó közérzettel. S a gyerekek kedvére való az itteni úttö­rőcsapat. Megszívlelendő, amit Sze­beni Győző ezzel kapcsolat­ban mond. Érvelésének ve­leje: amiben nem hisz az ember, az nem is lehet ered­ményes. A 20-asban úgy tartják: a mozgalomnak igazán önkéntesnek kell len­nie. A közösségi nevelés al­fája. amit a gyerekek meg­tanulnak: a szolidaritás a padtársadnál kezdődik. A NÍVÓDÍJAS CSIPOGÓ Jó példa a 20-asból arra, milyen eredményekhez ve­zethet, ha a kicsik azt csi­nálhatják, amit szeretnek. Egy lelkes pedagógus ötévi munkája kellett ahhoz, hogy mára 120 táncosunk, s olyan egciyüttesük leeven, mint a Csipogó, ez a nívódíjas cso­port, amelyet messze a vá­ros határain túl is jól ismer­nek. Az iskolán belüli nép­szerűségükről pedig csak annyit: nem ritka látvány, hogy az udvari szünetben a „csipogósok” a foglalkozáso­kon tanult népi játékokba vonják be társaikat. Még valami, amit igen fontosnak ítél: ha ma még részben csak illúzió, hogy a társadalom igényei szerint készítse fel a gyerekeket az iskola, akkor ennek az is oka, hogy nem minden eset­ben épül be a társadalmi környezet a nevelésbe, az úttörőmozgalomba. Meghir­detett cél ugyan a mozgalom társadalmasítása, de az is­kolán kívüli erők segítsége nem mindenkor érzékelhető. A hatékonyabb együttműkö­désért van mit tennie a hol­nap megválasztandó új vá­rosi úttörőelnökségnek is. B. A. Margitka, a jövendő nagymama fiával, s menyével, akivel már kitűnően szót ért. Családi körben Esküvő Moszkvában, lagzi a Budapestben Ugyan mit csinál öt fel­nőtt egy 48 négyzetméteres lakásban, ha éppen nincsen vendégük? — Kerülgetjük egymást — vonta meg a vállát Emő- di Pál, a Családfő, a Huba utcai másfél szobás otthon nagyszobájában. Ahogy elnéztem, a „ke­rülgetésre” is. szűkén hagy­nak helyet a hálóalkalma­tosságok, szekrények, szé­kek. Plafonig rakottak a fal menti polcok, tetejükön vár­ják a „csodát” az új fé<- szekbe szánt nászajándékok. A fiatal mérnökházaspár vörös diplomái is roskadá- sig teli fiókokból kerülnek elő, oklevelek, kitüntető jel­vények társaságában, meg­tetézve egy becses távirat­tal. Mihail Gorbacsov küld­te Elvira Valentyinova Emö- dinek a további sikert kí­vánó, gratuláló sorokat. Ki­váló tanulmányi eredmé­nyének szól az elismerés., • HOVÁ KERÜL A GYEREKÁGY? Az Emődi famíliának min­den tagja külön-külön is megérdemelné, hogy portré készüljön róla. Ritka embe­rek együttese az övék. Hogy mégis az ifjú házasokkal kezdem a bemutatást, az ad okot rá, hogy életüknek fontos fordulópontjait élik. Friss diplomájukkal nyáron költöztek haza Miskolcra — Vologdából. Elvira ugyanis vologdai lány. Asszonnyá Moszkvában lett, ahol Emő­Ideiglenes névjegyzék OTP-lakáshoz jutnak OTP-GABZONHAZBOL OTP-LAKÁSHOZ JUTTATANDÖK 1987/88. ÉVI IDEIGLENES NÉVJEGYZÉKE 40. Ráski András, Klapka Gy. n. 52. 41. Révész Tibor, Leszih A. u. 13. 42. Rogozsán Zoltánná, Klapka Gy. u. 52. 43. Schmild Béla, Lcszib A. u. 15, 44. Schön Ferenc, Leszih A. u. 9. 45. Seres István, Hajós I. u. 32. 46. Soltészné Derekas Erzsébet, Klapka Gy. u. 52. 47. Spisák Péter, Leszih A. u. 13. 48. Szabó Józsefné, Klapka Gy. u. 54. 49. Szabó László, Klapka Gy. u. 54. 50. Szászi Jenő, Klapka Gy. u. 56. 51. Szobota Tivadar, Klapka Gy. u. 58. 52. Szókéné Fekete Gyöngyi, Leszih A. u. 15. 53. Toldi Miklós, Leszih A. u. 11. 54. Tóth Zoltánná, Leszih A. u. 5. 55. Varga István, Klapka Gy. u. 54. 56. Varga Lászlóné. Klapka Gy. u. 58. TANÁCSI BÉR GARZONHAZBÓL OTP-LAKÁSHOZ JUTTATANDÖK 1987/88. ÉVI IDEIGLENES NÉVJEGYZÉKE 05 900/78 12 000 04 199/77 11 650 08 168/77 13 900 05 190/78 04 786/79 12 250 10 300 07 887/77 12 650 08 524/78 14 200 06 985/78 10 850 04 895/77 12 400 07 647/77 13 150 04 880/77 10 900 04 534/78 9 800 07 387/77 12 900 06 510/76 13 100 04 392/78 13 050 03 885 77 13 450 09 984/77 9 100 1. Csendes László, Vándor S. n. 1. 2. Molnár Sándor, Vándor S. u. 3. 3. Solcz Béláné, vándor S. u. 5. 02 710/7 10 079 75 01 253/76 15 350 17 600 13 700 első Átmeneti lakásból otp-lakAshoz juttatandök 1987/88. ÉVI IDEIGLENES NÉVJEGYZEKE 1. Oláh János, Kiss tábornok u. 46. 04 902/78 12 400 A közölt névjegyzék-tervezetekkel kapcsolatban 1986. október 31-ig írásban észrevételt lehet előterjeszteni a lakásügyi hatósághoz. (/Vége) dl Gáborral, a miskolci le­génnyel együtt diákoskod- tak a Közlekedéstudományi Egyetemen, a vasúti auto­matika, telemechanika és híradástechnika tanszéken. Másodévesek voltak — 1983- ban — amikor a szovjet fővárosban házasságot kö­töttek. Lagzit a moszkvai Budapest étteremben tartot­tak, s felnőtt életüket Mis­kolcon kezdik. Rövidesen már harmadmagukkal: Elvi­ra a legifjabb Emődivel no­vemberben ajándékozza meg a családot. Hogy hová kerül majd a gyermekágy — egyelőre még rejtély mindannyi uknak. önálló fészekkel senki sem biztatja a fiatalokat, akik pályakezdőkként lapos buk­szával legfeljebb mosolyt tudnak varázsolni az arcuk­ra. — Azt tartják a legendá­riumok, hogy ezredévenként megesik egy-egy csoda. Mi­ért ne éppen velünk esne meg most? — bizakodik a fiatalság rendíthetetlen hi­tével Gábor, végigsimítva szép szőke asszonyának ke­zét. Miskolcon a vasútnál dol­goznak mindketten. Duplán családi a kötés: Gábor édes­apja Miskolcon vasutas. El­viráé Vologdában mozdony- vezető. • IDEGEN NYELVEK SZERELMESE István — Emődi Pái idő­sebb fia — sem mindennapi ember. 26 esztendős, keres­kedelmi és vendéglátóipari főiskolát végzett, angolul, franciául, oroszul beszél. Kí­naiul és arabul tanul, s jö­vőre nekivág a japán nyelv­nek. Késve érkezett, lemaradt a családi fotózásról, amit azért sajnálok legkivált, mert sok miskolci kislány szívét megdobogtathatná a fényképe is. Éppen pályamó­dosítás előtt áll, közelebb akar kerülni a művészetek­hez. Az idegen nyelvek mel­lett ugyanis a zene szerel­mese. A Musica Kamarakó­rus tagja Miskolcon, a mad­rigálok és spirituálék avatott ismerője. Az Emődiek otthonában Istváné a fél szoba, abban is kevés helyet1' hagynak könyvei: 3000-nél több kö­tetet számlál a sok különle­gességgel rendelkező gyűj­teménye. Margitka, a család legpi­cibb tagja — fiainak válláig sem ér fel — plántálta á könyvimádatot az Emődi fiúkba. „i — István januárban szü- letett, de karácsonyra már meséskönyvet kapott aján­dékba. Sokan nevettek raj­tam emiatt: ugyan minek az ilyen mikurka embernek még a könyv. Én meg csak mondtam: idejében kell ve­le megbarátkozni, hogy ké­sőbb szeresse ... • FAMILIÁRIS • BARÁTSÁGOK... Ahol ennyire egymást ke-' rülgetve él tenyérnyi he­lyen a szaporodó család, pa­nasz-szót vár az ember. Ha­nem a családfőnek mégsem a zsúfoltság csal elégedet­lenséget a mondandójába. Albumokat nyitogat, volog­dai városképekkel traktál. í — Vologda elbűvölő. Ro­koni alapon ismertük meg, a nászomék már többször1 meghívtak bennünket. Mis-: kolcnak testvérvárosa, ám ahogy én a híradásokból ol­vasom, inkább csak hivata­los, protokolláris ez a testvé­ri kapcsolat. Miért nem jut eszébe senkinek, hogy meg­hittebbé színesítsük? Arra gondolok, hogy családi ba­rátságokat kellene teremte­ni. Tudom, hogy sok mis­kolci szívesen látogatna el a testvérvárosba, s a vologdai- ak — akik rendkívül kedves emberek — között is sokan vannak, akik örömmel ba­rátkoznának össze egy-egy miskolci családdal. Saját famíliájának gond­ját huncut fintorral intézi el Emődi Pál. Elvégre ők már megtették dolgukat, a gyerekek felnőttek, sínen vannak. S hisz benne, hogy nem fognak kisiklani... R. É. + Kis kollekció az egyetemen kapott kitüntető jelvényekből. Emődi Gáboré.

Next

/
Thumbnails
Contents