Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-09 / 236. szám

Hamarabb sár a Termál Megisszuk a forrás vizét W * Napi nyolcszáz mázsa szőlő Diákszüret a Hegyalján — Tanárnő! A kettes egy lá­da ! Tanárnő, az ötös kettő!... És az osztólyfönöknő, Tarcsi Lajosné, aki oroszt, és mint egy srác megjegyzi, osztályfő­nökit tanít a IV. B-seknek, szorgalmasan jegyzi a négyta­gú brigádok teljesítményét. A Killián Gimnázium tel­jes létszámban kivonult Tár­cáira. A Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombi­nát harmadik kerületében szüretelnek a héten. Ked­den látogattuk meg őket, hogy a mai napjuk miként alakult, azt még nem tudni e sorok írásakor. (Az eset­leges esőre gondolok.) Sok éves az iskola és a gazdaság kapcsolata — tud­tuk meg Sindel Imre igaz­gatóhelyettestől, aki épp a szülői munkaközösség tag­jait várta ottjártunkkor. *• '/ <• < í. jjc Praktikus szüreti divat, a lezser, térden Jelül érő nejlon­zsák. Most hatszáz diák szüretel, huszonhét pedagógus van velük. Az első nap körül­belül 800 mázsa szőlőt szed­tek, átlagosan, 800—1000 ^ Virsli fő majd a kempingfőzőn. (Keringi László felvételei) mázsa szokott lenni a telje­sítmény. A IV. B. testnevelés ta­gozatos osztály, ennek meg­felelően strammul viselte el Mikulyák Heriette, hogy a kezén megszúrta egy darázs. Amiatt már inkább panasz­kodik — a többiekkel együtt —, hogy nem valami jó te­rületet kaptak. Ez persze keddre vonatkozott, azóta lehet, hogy a legdúsabban termő tőkék jutottak nekik. A vízellátás sem nevezhető ideálisnak, van, amikor elég sokat kell kutyagolni, amíg az ember felfedezi a lajtot. Keveslik a félórás ebédidőt, amibe beletartozik a neki- készülődés, kézmosás, és az említettt „vízfakasztás”. Napi öt órát dolgoznak, vonattal mennek és jönnek. Körülbelül 300—600 forin­tot keresnek a munkával, ezt egy hónap múlva kapja ki-ki kézhez. Nem sokkal több ez a pénz annál, amit az egy hét alatt becsomagol­nak nekik a szülők. Nem beszélve a ruha- és cipőel- használódásróL Viszont nem kell iskolába járni. És ez sem mellékes szempont. Meg különben is; ha szép az idő, akkor mindenképpen jó móka a diákszüret Ss. G. Miki s Imre emlékezik Spanyolországban harcolt Spanyolország riadalomra ébredt 1936. július 18-an: Francisco Franco vezetésével a tábornokok katonai pucs- csot kíséreltek meg a pol­gári ítormány ellen. A hír akkor a világsajtó címolda­laira került, s felháborodást, aggodalmat keltett a de- j motírácia híveiben. Akik ké­szek voltak fegyverrel is har­colni a spanyol nép szabad­ságáért - ezzel is gátat vet­ve a fasizmus terjedésének- nemzetközi brigádokba tö­mörültek. Egy ilyen csapat­ban küzdött Miklós Imre, a 3. számú ÉPrU nyugalma­zott igazgatója is. — 1936 szeptemberében Komámóban éltem, s rend­szeresen eljártam a Munkás- otthonba. Richter elvtárs, a nárttitkár itt ismertette a Spanyol Köztársaság felhí­vását, amelyben nemzetközi segítségadásra szólították fel a világ haladó szellemű munkásait — kezdi a vissza­emlékezést Miklós Imre. — A csehszlovákiai kommunis­ta pártnak • voltam akkor a tagja, és 12 társammal egye­temben úgy döntöttünk: el­indulunk mi is harcolni. Prágában további önkéntesek csatlakoztak hozzánk, és már negyvenen voltunk. Párizs­ba utaztunk a Francia Kom­munista Párt Központi Bi­zottságán fogadtak minket, és Ismertették a feladatot. Mi­re a francia határhoz értünk, 15U0-ra nőtt a létszámunk. Innen már egyenes volt az út a barcelonai Kari Marx laktanyáig. Ott aludtunk, s másnap indultunk ki Aba- cettba. Előtte én a csehszlo­vák hadseregben tüzérki- j képzést kaptam, itt viszont géppuskásnak osztottak be. — Mikor kezdődtek meg a frontharcok? — 1936 novemberében a németek a Mazonárez folyó partján nagy offenzívába kezdtek. Igen nehéz csatá­kat vívtunk, rengetegen el­estek közülünk. November 7-ét egy gyomorszáj-lövés következtében ágyban fekve kellett megünnepelnem ... Több mint egy hónapig be­teg voltam, de december 20- ra, amikor a Gottwald lég­védelmi üteget kezdték szer­vezni, felépültem. Jelentkez­tem én is. Ezután ismét ko­moly harcok vártak ránk. Két és fél év alatt alegysé­günkkel 198 fasiszta repülő­gépet lőttünk le. Roppant nagy szerencse kellett ahhoz, hogy életben maradjunk, mert ők is lőttek és bom­báztak rendesen... Mi akkor szinte semmivel sem törőd­ve, a spanyol jelszót ismétel­gettük: No pasarán! — azaz Nem törhetnek át! Ott vol­tam ezután a Morate de Tajunánál is, ahol a fasisz­ták újra támadásba lendül­tek. 1939. január 15-én ha­józtunk át Barcelonába, itt a miniszterelnök fogadott bennünket. Elmondta, hogy érdemeink elismeréséül spa­nyol állampolgárnak tekin­tettek bennünket. Ez nagy megtiszteltetés volt számom­ra. Akárcsak az, hogy több­ször is találkozhattam He- mingway-jel. — Mi történt az ezt köve­tő hónapokban? — 1939. február 13-ára ke­serű szájízzel emlékszem vissza: egységünket Port- bounnál leverte a francia gyarmati hadsereg. Itt lesze­reltek minket. Ekkorra én már hadnagy voltam, de ők ezt nem vették tudomásul, és elvittek a ciprieni kon­centrációs táborba. A haza­kerülésem is kalandos volt, és a II. világháborúban ugyancsak harcoltam a fa­siszták ellen. így talán nem vélejtlen, hogy megtanultam a spanyol, a francia, a por­tugál, az orosz és a német nyelvet. A Skoda Művek egykori bemutató sofőrje, Miklós Im­re, érdemeit lengyel, cseh­szlovák, szovjet kitüntetések mellett, többek között a Zalka Máté Érdemrenddel, a Szocialista Hazáért Érdem­renddel, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel és a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrenddel is elis­merték. S. R. Szárazon hörögtek a csapok az avasi lakótelep több ezer lakásban kedden este. Közben valósággal szikrázott a vízmü­vek ügyeletének telefonja. Jo­gosan méltatlankodtak, hogy nincs vizük az esti főzéshez. Aligha lehetett mindenkinek elmondani telefonon, hogy a Vasgyári Kórház katasztrofális vízhiánya késztette a vízmü­veket a lakótelepet ellátó gép­házak szivattyúinak leállítá­sára. Bizonyára ha ezt tud­ják, nagyobb megértéssel fo­gadják a kényelmetlen intéz­kedést. Vajon számithatunk-e hasonló vízkorlátozásra még ezekben a napokban? — kér­deztük Grósz Györgytől, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat igazgató­jától. — Reméljük, hogy a kedd estéhez hasonló manőverre már nem kényszerülünk. Vállalatunk nagy erőfeszíté­seket tesz, hogy a meleg nyári napokra emlékeztető 115 ezer köbméteres víz­igényt kielégítse. Még ked­den este rákapcsoltunk egy második szivattyút a tavi- forrásra, aminek az eredmé­nyeként 24 óránként újabb 2Ó00 köbméter vizet nyomat­hatunk a hálózatba. A város nyugati részének a jobb víz­ellátására a tapolcai Termál fürdő vizét is felhasználjuk. Ez egyébként kiváló ivóvíz minőségű. Sajnos emiatt a szokásosnál korábban, dél­után 4 órakor bezárjuk a Termálfürdőt. Ezenkívül az Augusztus 20. strandfürdő vizének egy részét is a há­lózatba áramoltatjuk. Ezek az intézkedések is tanúsít­ják, hogy mindent megte­szünk a vízkorlátozás beve­zetésének elkerülésére. Na­gyobb gondjaink a város nyugati területén vannak, ahol a magasabban fekvő he- lyenken akadozik a vízszol­gáltatás. Nem maradhatnak víz nélkül a kórházak, a ren­delőintézetek és az élelmi- szeripari üzemek. így ha mégis időszakős vízhiányra kerülne sor bárhol is, kér­jük a lakosság megértését S Megelőzik a nagyobb bajt Vakolat esett a fejére Vakolatdarab esett P. T. 12 éves miskolci fiú fejére vasárnap délelőtt 10 óra táj­ban az Aranycsillag kávé­ház előtt. A mentők kopo­nyatörés gyanújával vitték kórházba. A balesetet köve­tően megjelentek a MIK dolgozói és leverték az er­kély alatt omladozó vakola­tot, nehogy újabb baleset következzék be. Sajnos a főutcai épületek közül még nagyon sok fe­nyeget ehhez hasonló ve­széllyel. Ezért az ingatlan­kezelő vállalat dolgozói most alaposan szemügyre veszik a Széchenyi úti épületek front­ját, és ahol gyanús nyomok­ra lelnek, megelőzik a bajt. Ez korántsem kis munka, mivel hajdan megfeledkez­tek a hófogók építéséről a tetőn: emiatt sok helyen a hóié a külső vakolatot mál- lasztotta. Mivel a vállalat felelősséggel tartozik az ilyen balesetekért, a most veszé­lyesnek látszó omladozó va­kolatot inkább leszedik, mintsem, hogy az magától leperegjen. szeretnénk, ha mindenütt fokozottabban takarékoskod­nának ezzel a drága kinccsel. — Javít-e a helyzeten a ked­di csendes eső? — Talán ha két hétig egy­folytában esne, akkor az a víz nyolc-tíz napon belül megjelenne a karsztforrások- ban. Csak a tartós eső jelen­tene kedvező változást, a zá­por, s zivatar ugyanis lezú­dul a hegyekből, számunkra elvész. Boldog városlakó az, aki­nek az életét sem csótány, sem fáraóhangya nem ke­serítette meg ez idáig. Min­denesetre a panelházak szá­mának növekedésével ezek az állatkák is egyre jobban elszaporodnak. Irtásuk ed­dig csak hosszadalmas és kö­rülményes eljárással, főleg permetezéssel sikerült Ha sikerült... Ónodon sokan érdeklőd­nek Horánszky Istvántól, a II. Rákóczi Ferenc Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet elnökétől irtószer ügy­ben. 'Amint az a rádió hír­adásából kiderült, a téesz bicskei szakcsoportja képes, hazánkban egyedülálló eljá­rással, tökéletesen és gyor­san kiirtani a fáraóhangyá­kat és a csótányokat. Breuer Imre, a szakcso­port elnöke a napokban ér­kezett haza Brazíliából, egy nemzetközi kártevőirtási konferenciáról. A fáraóhan­gyák ellen kifejlesztett pusz­tító „hadjáratukról” így ő nyilatkozott; • „LÁNYKOLÓNIÁK” — Tíz éve Tatabányán azonosították először Ma- gyorországon ezt a hangyát. Abban különbözik a korább­ról ismertektől, hogy apróbb, keskenyebb és vörös színű. Az életmódja is eltérő az egyéb hangyákétól. Nem egy bolyban élnek, hanem úgynevezett lánykolóniák­ban. Az épületeken belül az elektromos vezetékek mellett és a csövek közötti rések mentén ideális életteret ta­lálnak maguknak. Viszont a lakók életét megkeserítik, amikor csapatostól megje­lennek ... Akinek nem volt még a lakásában az örülhet, mert például Tatabányán és Óbudán úgy elszaporodtak, hogy többen már a kör­nyékről is elköltöztek. Mis­kolcon eddig nem érkezett jelzés róluk. — Előfordul, hogy araik«* akadozik a vízszolgáltatás, gyengébben csordogál a hasz­nálati meleg víz is. Miképpen lehetséges ez? — Mivel a Borsod távhő is a hálózatból nyeri azt a vizet, ami majd felmelegítve a lakásokba jut, természetes ez a jelenség. Ha a hálózat víznyomása csökken, a meleg víz mennyisége is ennek megfelelően mérséklődik. (szántó) — A hagyományos irtósze­rekkel nehézkes az elpusztí­tásuk. Azonnali permezetés- sel ugyan meg lehet őket ölni, de a királynő a boly­ban viszonylag gyorsan szü­li az újabb utódokat... Mi kutatva az ellenük való küz­delem lehetőségét — mond­ja Breuer Imre — rátalál­tunk az elmúlt évben forga­lomba hozott Viodat 10 PA néven ismert anyagra. Ez mézbe, májkrémbe keverve, s lerakva a vonulás irányá­ba a királynő meddőségét idézi elő. Ettől a hangyákat még el kell pusztítani, ám ezáltal nem képesek további szaporodásra. • NYOLCADRÉSZ KÖLTSÉG — Szerencsénkre rábukkan­tunk egy másik irtószerre is, egy granulátumra, ami gyomorméreg tartalmú. A Combat nevű anyag hazánk­ban szabadforgalmú. Olyan receptúra szerint készült, hogy az emberre ártalmat­lan, de a hangyák nagyon szívesen fogyasztják és el­pusztulnak tőle. Ezt etetődo­bozban kell elhelyezni a vonulási helyeken. A han­gyák behordják a szemcsé­ket és négv-öt nap múlva a királynővel együtt elpusz­tulnak. Jelenleg Komárom megyé­re van az Egészségügyi Mi­nisztériumtól engedélye a szakcsoportnak erre a han­gyairtási eljárásra. Folya­matban van viszont az enge­délyezés az egész ország te­rületén. Ez az új eljárás szakértelmet nem igényel, gyors és olcsó szer. A ko-áb- biakhoz képest egv lakás hangyamentesítése nvolcad- rész költségbe kerül. S mi­vel nem kell permetezni, toxikus mellékhatások sin­csenek. Ahol ezzel irtottak, mindenütt elkönyvelhették a teljes eredményességet... (soltész) ★ Korábban egy lakás hangyamentesitése 2500 forintba ke­rült. Ezekből az etetődobozokból hat darab szükséges egy lakáshoz, és áruk mindössze 300—500 forint körül lesz. Az ónodi téesz „csodaszerével” Kürí hat ók a fáraóban gy

Next

/
Thumbnails
Contents