Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-01 / 229. szám

Húszéves ügy • Lebontják, vagy sem? A döntések nem megváitoztatliatattanok... Volna... Nem először írjuk, hogy a kvarcórák tulajdonosainak jő része — tisztelet a kivételnek — nem ismeri az időmérő szerkezetét. Szívesen használja, gyönyörködik a csillogó-vil­logó gombokban, ám beállítani már nem tudja. Ez bebizo­nyosodott a hét elején is, amikor megrohanták városunk va­lamennyi órásműhelyét, átállítatni a villogó-csipogó szerke­zeteket. Az órások elmondták, egy-egy ügyfelük nyolc-tíz ilyen időmérőt is vitt beállíttalni. S ami különös: az órások szövetkezetének Kossuth utcai műhelye hétfőn zárva volt. Mint az üzletvezetőtől megtud­tuk, szerdáig leltároznak. Hangsúlyozta, hogy csupán a vé­letlen műve (!) a mostani hét eleji leltár. Erre ők sem szá­mítottak, s csupán a rosszindulatú kollégák állítják: ily mó­don akarták lerázni azt a sok ezer ügyfelet, akik díjmente­sen szerették volna óráikat átállíttatni. Számukra reklám lett volna, ha részt vállalnak ebből az akcióból. Volna... Sz. I. Segítséget kérnek a festéshez Várják az iskolásokat Trófeák a Vaóasparkban Vannak, akik már elővet­tek a szekrény mélyéről a korcsolyáikat, s várják azt a napot, amikor megnyílik a miskolci műjégpálya. Az idei télen már dupla akkora jégfelületen korcsolyázhat­nak a fiatalok, mint tavaly. Ahhoz azonban, hogy ez mi­hamarabb így legyen, még egy kis segítségre van szük­ség. Többször is irtunk már róla, hogy a társadalmi munkában készülő új mű­jégpályát s a hozzá tarto­zó öltözőket december elején szeretnék átadni a nagyvá­ros korcsolyázni vágyó kö­zönségének. A tennivalók részével már végeztek a vá­rosunkért tenni akaró szo­cialista brigádok, vállalatok, kisiparosok. Hátramaradt még egy fontos munka: a kerítés lefestése. Ehhez kér­nek most segítséget a tár­sadalmi munkát szervezők a KISZ-szervezetektől, munka­helyi kollektíváktól. Kisebb- nagyobb csoportok jelentke­zését várják; ecsetet, festé­ket, kesztyűket és szakértő munkavezetőt minden cso­port számára adnak. Jelent­kezni a Városgondnokság társadalmi munkákat szer­vező osztályánál lehet. A ré­gi telefonszám megváltozott, így most a 84-411-est kell tárcsázni. A városi Vadasparkot ilyenkor ősszel talán a szo­kottnál is több iskolai cso­port keresi fel. A Város- gondnokság talán ebből a megfontolásból döntött úgy. hogy a hazánk állatvilágát bemutató kiállítást a hónap végéig nyitva tartja. A ma­dár- és kisragadozó-prepará- tumok, amelyek a Herman Ottó Múzeumból, illetve ma­gángyűjteményből származ­nak, kiváló lehetőséget nyúj­tanak a szemléltetésre, vagy éppen rendhagyó biológia­órák megtartására. A Vadaspark bemutatóhá­zában az érdeklődő felnőttek is találhatnak látnivalót: azt a trófeakiállítást, amely a Borsodi Bányász Vadásztár­saság gyűjteményének leg­szebb darabjait vonultatja fel. Az összeállítás a szarvas, őz, muflon és vaddisznó, te­hát a Bükkben előforduló vadak életével is megismer­tet. Érdemes tehát októberben is kirándulni ide családostól. Jó tudni, hogy a Vadas­park hétköznap délelőtt 10 órától délután 4-ig, szomba­ton és vasárnap pedig dél­után öt óráig várja a láto­gatókat. if A Rácz György utca 6. számú ház falához ragasztott vis­kó is eltűnik a felújítással. nácselnök idén májusban a lakókat, hozzátéve; a tűzfal elbontására s ezzel együtt az öreg ház felújítására 1987-ben kerül sor. Azt is megtudtuk, hogy itt nem egyszerű felújításról van szó, ugyanis a Rácz György utca sarkán álló viskókat is lebontják, és a Rácz György utca 6. számú házat „hom- lokzatosítják”, hogy tényleg ne maradjon egyetlen tűzfal sem. Jövőre lesz húsz éve, hogy a Bacsó Béla utca 4. számú ház lakói közül jónéhányan amikor kitárják az ablakot, csak egy tűzfalat szemlél­hetnek, amely úgyszólván karnyújtásnyira meredezik a szomszédságban, elfogva a fényt és a levegőt. A lakók évek óta szívósan harcolnak azért, hogy ez a tűzfal el­tűnjön. Most talán valóban így is lesz... Ez a bizonyos tűzfal a Rácz György utca 6. számú házhoz tartozik. Vajon ho­gyan engedhették meg, hogy a Bacsó Béla utca 4. számú házat a hatvanas években ilyen közel építsék a szom­szédos épület tűzfalához? A válasz egyszerű: akkoriban még az a döntés volt ér­vényben, hogy a Rácz György u. 6. számú ház nap­jai meg vannak számlálva, hamarosan lebontják... A ház persze ma is áll. Ez az állapot nem is idegesítette igazán a türelmes lakókat, amíg meg nem tudták: nem­hogy lebontanák, hanem el­lenkezőleg, fel akarják újí­tani a tűzfalon túli öreg házat! 1983 novemberében a vá- )si tanács építési osztálya st válaszolta a lakók pana- iára, hogy a Rácz György teái ház a végrehajtó bi- >ttság által jóváhagyott fel- iítási címjegyzékben szé­péi, a részletes rendezési tf rv megmaradónak java­lja, s különben is „a vá- sszerkezet megóvásának, a tásállomány csökkenése ^akadályozásának érdeké­ben csak romos, életveszé­lyes lakóépületek bonthatók le”. hagyták annyiban a dolgot — a városi tanács általános elnökhelyettese arról ír, hogy a felújítást a végleges döntésig felfüggeszti; át kell ugyanis értékelni a rendezé­si tervet, amely nem tartal­mazott korrekt megoldást a tűzfal árnyékában élők gondjára. A lakók vártak, majd újra protestáltak, ez­úttal a tanácselnöknél. Ez év januárjában a tanácsel­nök arról írt, hogy a hátsó épületszárnyat — a tűzfal­lal együtt — lebontják, még az idén. Az épület többi ré­szének felújítására s a le­bontásra vontkozó terveket márciusban kell az ÉSZAK- TERV-nek leszállítania. Idő­közben azonban mégsem ké­szült el márciusra a terv, mert gondok adódtak a ter­vezés pénzügyi hátterével. Erről is informálta a ta­De lapozgassunk tovább a tűzfal-ügy vaskos levél­csomójában. 1984 februárjá­ban — miután a lakók nem így fest ma a háztömb belső udvara Ugye alig hiszik el első látásra a kedves olvasók, hogy ez a makett az Augusztus 20. strandfürdőt ábrázolja? Ha v dióra válnának az építészek álmai, így festhetne a ma leg­elhanyagoltabb állapotban lévő városi strandunk. De vajon mikor lehet az álomból va­lóság? Az bizonyos, hogy egy hamar nem, de ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várnák a vízművesek, amíg összegyűlik a pénz. Kisebb-nagyobb rekonstrukciókkal sze­zonról szezonra kulturáltabbá kívánják tépni az Augusztus 20. strandfürdőt, a meglevő adottságok kihasználásával. Szobrot választottunk Jli lett az Ülő lánnyal? Sokféle tanulságot kínál ez az ügy. Például azt, hogy a várospolitikai döntések nem megváltoztathatatlanok, s ha úgy hozza a szükség, felül kell vizsgálni azt, amit tegnap még helyesnek tar­tottunk. Az más kérdés per­sze, hogy ezt mennyi idő alatt teszik meg, s arra várnak-e az illetékesek, hogy a szívós városlakók noszogassák őket, mint ese­tünkben. Ez a felújítás ko­moly anyagi áldoesatokat kí­ván a várostól, különösen ma, amikor általános a pénzszűke. De vajon azt szá­mításba vette-e valaki, mit jelent a lakók pénztárcájá­nak az, ha felépítenek egy társasházi lakást, amit az­tán a tűzfal miatt mélyen leszállított áron tudnának csak eladni szükség esetén? Még az is eszünkbe jutott, hogy 1967 óta — ekkor ké­szült el a Bacsó Béla utcai ház —, voltak a város életé­ben jóval bőségesebb esz­tendők, amikor aligha a pénzhiány akadályozta meg, hogy rendet tegyenek tűzfal­ügyben. S végül még egy tanulság, ami érvényes talán az egész miskolci belváros­ra. A meglehetősen rozzant Rácz György utcai ház belső udvarában ma áldatlan ál­lapotok uralkodnak, hiszen ismerős a képlet: ahogy pusztult a ház, úgy cseré­lődtek a lakók, s bizony ma azt mondják a Bacsó Béla utcaiak, hogy a tűzfalat könnyebb elviselni, mint a szomszédokat —. Kiss László Árellenőrzések tapasztalatai A jövő héten ülésezik a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Elsőként meghall­gatják a Masterfil Pamut­fonóipari Vállalat Miskolci Gyára igazgatójának beszá­molóját a dolgozók érdeké­ben hozott szociális, kultu­rális, egészségügyi és mun­kaügyi szabályok betartásá­ról. A második napirendi pont a tanácsi árellenőrzé­sek tapasztalatairól szóló jelentés. A testület végeze­tül áttekinti a városi beru­házások helyzetét Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Gáspár Sán­dor, Erdei termék-feldolgo­zó Vállalat (Szentpéteri ka­pu 5—7.), 17 órától. Válasszon szobrot! — erre szólítottunk fel lapunkban tavaly februárban minden olyan városlakót, aki úgy érezte: ő is részt kíván venni abban a döntésben, hogy kilenc köztéri szobor közül melyiket vásárolja meg a városi tanács. A vá­lasztáshoz a tanács először a Miskolci Városszépítő Egyesület segítségét kérte, az egyesület pedig lapunk hasábjain keresztül a mis­kolciakhoz fordult. A mis­kolciak szavaztak, s úgy tű­nik, most már nem kell so­kat várni arra, hogy helyé­re kerüljön a kiválasztott szobor. Akkoriban is leírtuk, hogy olyan szobrokról van szó, amelyek eredetileg már va­lamelyik magyar városban láthatóak. A városi tanács másolatot vásárol tehát, de ez nem von le semmit a műalkotás értékéből, hiszen a cél az, hogy szebbé te­gyük környezetünket, gazda­gítsuk a városképet. A ki­lenc alkotás közül végül is a miskolciak Kerényi Jeni Ülő lány című szobrát vá­lasztották. Ez a műalkotás bronzból készült, körülbelül két méter magas, s eredeti­je Pécsett, az Uránvárosnak nevezett negyedben látható. A kiválasztott szobornak több helyet is kijelöltek. Szóba került a Miskolci Szimfonikus Zenekar szék­háza — az átalakított régi malomépület — melletti te- recske, a Tanácsház tér, ilf letve a Pátria üzletház mel­letti sarok. Végezetül az a döntés született, hogy a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar székháza mellé kerüljön a szobormásolat. Miskolcon 1990-ig a ter­vek szerint hat helyszínre helyeznének el köztéri mű­alkotásokat. A hat közül az egyik a miskolciak által vá­lasztott Ülő lány. A szobor­másolat ügye most ott tart, hogy felkérték levélben a szobrász özvegyét: járuljon hozzá a másodpéldány elké­szítéséhez, s ezután pedig — az igenlő válasz esetén — megrendelik az öntést. 4 műjégpálya kerítése még hátra van II tűzfal árnyékában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents