Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1986-10-06 / 233. szám
A rádiótól kérdezték — a DH válaszol Rozskenyér és rostos ital A pult két oldalán címmel fórumműsort sugárzott a közelmúltban a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója. Az adasban szakemberek válaszoltak a hallgatók levélben és telefonon feltett, a kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseire. Az idő hiányában el nem hangzottakra mi kértünk választ. • Budapesten, a Keleti pályaudvarhoz közeli élelmiszer- boltban ízletes, egykilogram- mos rozskenyeret vásároltam. Miért nem készítenek ilyet Miskolcon? — kérdezte Diósgyőri Gyuláné Miskolcról, a Gagarin utcából. Válaszol dr. Makai Tibor, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője: rolható. Méghozzá elfogadható áron, 6 forint 10 fillérért. • Ml az oka annak, hogy a rostos gyümölcslé rendkívül drága? — érdeklődött Orczi József, a Gyula utca 42-böl. Levelében azt is megírta, hogy miután 35 forintért akartak adni neki egy üveg rostos levet, inkább egy kis üveg sört vett 18-ért. Megemlítette, hogy vannak országok, ahol ha valaki két gyümölcslevet vásárol, annak egy harmadikat ajándékba adnak, így is küzdve az alkoholizmus ellen. Dr. Makai Tibor válasza : — Miskolc üzleteiben öszszesen 35-féle hűsítő ital vásárolható meg. Ezen belül igen széles a rostos gyümölcslevek választéka is. A készítmények ára mindenkor függvénye az előállításukhoz felhasznált alapanyag árának. Ezek az italok általában valamennyi esetben drágábbak, mint például a szénsavas üdítők. Mindazonáltal véleményem szerint meglehetősen borsos ár lenne 35 forint egyetlen üveg ilyen nedűért, s nem is tudom elképzelni, melyik termék kerül ennyibe. Jól tette a levélíró, hogy nem fizetett 35 forintot a rostos gyümölcsléért. Ha tudnánk, melyik üzlet forgalmazza ennyiért, megvizsgálnánk, hogy reális-e az áralkalmazás. 4c Gazdaságos lehet a hagyományos tevékenység is a Patyolatnál... Ismét nyereséges a miskolci Patyolat 1. II lakossági tarifát nem emelték elég. Űj, nyereséget hozó, kiegészítő tevékenységek meghonosítására is szükség van. Ilyen lehetőség volt nagy mennyiségű, importból használt ruhanemű olcsó áron való átvétele. Ezeket tisztították, majd ők maguk árusították. — Ma mór úgyszólván minden Patyolat-fiókban vásárolhatnak ügyfeleink ilyen extraolcsó ruhaneműt — folytatja az igazgató. — S mi magunk is meglepődtünk, amikor az derült ki a napokban, hogy az első három negyedévben ez is kerek 1 millió forint nyereséggel járt. * JÓ MINŐSÉG, HATÁRIDŐRE Jó néhány szolgáltatásuk szabadáras, azaz a vállalaton múlik, hogy bizonyos határok között emelik-e vagy sem a díjakat. Nem volt könnyű a döntés. — Végül is arra az álláspontra helyezkedtünk — emlékezik vissza dr. Veszprémi Géza igazgató —, hogy a lakossági szolgáltatások érát semmiképpen sem srófolhatjuk feljebb. Emeltük viszont a közületi árainkat. Persze tudtuk, hogy ezt a partnerek csak akkor fogadják el, ha az áremelést minőségi munkával és a határidők szigorú betartásával kompenzáljuk. Meggyőztünk egyes, eddig saját mosodával rendelkező közületeket is, hogy olcsóbban jönnek ki, ha velünk dolgoztatnak. S az idei első háromnegyed évben 1,9 millió nyereséget könyvelhettünk el a közületi szolgáltatások után. (Folytatjuk) Kelet-est Áhított egyensúly címmel, bemutatkozó irodalmi estet tart a miskolci írók, költők közreműködésével ma fél 6- kor a Kelet Irodalmi és köz- művelődési alkotócsoport. Az estnek a Szabadság téri akadémiai székház ad otthont. Pár évvel ezelőtt az ország Patyolat vállalatai közül előbb a miskolci, majd további négy másik társvállalat veszteséges lett. Az Idei első félévet követő országos tanácskozáson azonban már elhangzott: a miskolciak ismét nyereségesek, A Miskolci Patyolat Kisvállalat 1985-öt még 3,4 millió veszteséggel • zárta, 1986 első három negyedévében viszont az éves tervhez viszonyítva 2,6, az előző évi kilenc hónaphoz képest pedig 5,2 millió forint eredményjavulást produkált. A gyökeres változásra — amely eleven cáfolata a szolgáltatások veszteségességéről közszájon forgó érveknek — örömmel figyeltek fel mindenütt, ahol a vállalat tevékenységét számon tartják. Sok helyütt nem is értették; hogyan lehetséges ez? Erről beszélgettünk mi is dr. Veszprémi Gézával, a miskolci Patyolat új igazgatójával, aki az igen nehéz körülmények közé került kollektíva irányítására vállalkozott alig egy éve. + DRÁKÓI TAKARÉKOSSÁG Az újrakezdés embert próbáló hónapjaiban azt igyekezett megértetni mindenkivel az igazgató, hogy a közös kiút keresésen kívül nincs más alternatíva. — Eleinte bizony néhány dolgozónak nem tetszett, hogy szinte drákói anyag- és energiatakarékossági intézkedéseket vezettünk be — emlékezik vissza. —■ Megmondtuk: az elfolyatott vízzel, az elpocsékolt gázzal és a villamos árammal a saját pénzünket dobjuk ki az ablakon. Az eredmény önmagáért beszél: 2 millió forint megtakarításunk ebből származik. Ám világossá vált az Is, hogy ez önmagában nem * A tisztított ruhaneműt a címkézőgép azonosító jellel látja el, így nem keveredhet össze. Kenőasszony unokája A masszőr titkai — Városunkban is készítenek rozskenyeret, amit minden nagyobb ABC értékesít és forgalmaz. Ez az úgynevezett fóliás, fél kilogrammos komáromi rozskenyér. Nemcsak az említett üzletekben, hanem a Széchenyi úti pékáruboltban és a Nagyváthy utcai kenyérmintaboltban is tnegvásáŐrlik a kalocsai paprikát Még tart a fűszerpaprika szedése, de a Kalocsai Agráripari Egyesülés paprikagyárában már a korábban leszedett csöveket őrlik á hengerek. A gyár a tavalyinál nagyobb mennyiségű, összesen mintegy 7500 tonnányi termésre számít. Az előmérések szerint az idei termés jobb minőségű, mint a korábbi években, így a kalocsaiak remélik, hogy visszahódíthatják, sőt még bővíthetik is az utóbbi években elvesztett piacokat. Már jelentkeztek új vevők Japánból és az Egyesült Államokból Ókori mesterség. Talán egy kicsit még titokzatos is. Sokan nem is tudják, milyen élettani hatása van a masz- szirozásnak. S azt is csak kevesen, miért választja egy korábban gépésztechnikus fiatalember a masszőr pályát? A kérdésre Antal Jenő, gyógymasször válaszol: — A nagymamám Cserépváralján, úgynevezett kenőasszony volt. Gyermekkoromban tőle láttam, hogyan gyógyít meg nyomkodással, tapintással különféle derék- és fejfájásokat. Ezt az emléket jó ideig csak őrizgettem, mert műszaki embernek készültem, kilenc éven keresztül az Északtervnél dolgoztam szerkesztőként. Köztudott, hogy itt sokat kell rajzolni és ülni. A munkatársamnak egyszer csak annyira fájni kezdett a feje, hogy nem tudott tovább dolgozni. Én segíteni szerettem volna rajta — ezért meg- masszfroztam. Pár perc múlva teljesen megszűntek a tünetek és folytatni tudta a munkát. Aztán egyre több kollégám' kérte, masszírozzam meg napközben. Az egyik meg hozzá is tette: „Jenő, miért nem lettél te hivatásos masszőr __” — Hallgatott a tanácsára? Mi történt ezután? — Igen. Gondolkoztam egy kicsit, azután elmentem a Miskolci Vízművekhez dolgozni, mert tudtam, hogy egy tervezővállalat nem javasolhat masszőri tanfolyamra. A Szabadság fürdőbe kerültem és Pólónkat István üzemvezető megígérte, szak- tanfolyamra küld. A régi masszőrök pedig elláttak tanácsokkal és rengeteg szakmai fogásra megtanítottak. Egy év után Hajdúszoboszlón kitűnő eredménnyel elvégeztem a fürdőmásszőr-tarifo- iyamot, ami már képesítést adott. Később kedvet kaptam arra, hogy még magasabb szintre jussak, ebben a szakmában. A gyógymassző- ri tanfolyamot is elvégeztem. Itt anatómiát, traumatológiát, reumatológiát or- topériát és etikát kellett tanulnunk, és gyakorlati vizsgát is tettünk. Miskolcon csak néhány gyógymasszór van — -és én is közéjük tartozom. — Mostanában hol masz- sziroz és járnak-e önhöz neves személyiségek? — A városban hamar híre ment, hogy jól masszírozok és egyre többen hozzám jöttek a táncosok és a művészek közül. A Miskolci Nemzeti Színházba rendszeresen bejárok masszírozni. De én masszíroztam fellépés előtt a Brazil Tropical táncosait is. Sajnos kevesen tudják, hogy a masz- szírozás önmagában passzív mozgás. Ezt sporttal, aktív mozgással kiegészítve élhetünk csak valójában egészségesen. A masszírozás elsősorban a vérkeringést serkenti, és a kezelt területet ezáltal friss oxigénnel látja el. Ez táplálja a sejteket, ' azok felfrissülhetnek és regenerálódhatnak. Éppen ezért használjuk a masszírozást a sérült emberek gyógyításánál. Van még fáj- dalomcsökkentő hatása is és számos vérkeringést betegséget, illetve visszértágulatot lehet vele megelőzni. — Es mi a titka egy jó masszőrnek? — A kéz. Erre a pályára születni kell. amihez megfelelő kéz kell. A legfontosabb. ne legyen se túl nagy, se kicsi. Kellemes tapintásúnak és testmelegnek kell lennie. Nem szabad erővel masszírozni — csak fájdalommentesen és addig, amíg enyhe bőrpír keletkezik a bőrön .. — Végezetül arra lennék kiváncsi: ki masszírozza a masszőrt? — A szintén jó érzékkel rendelkező feleségem. Ö a Semmelweis Kórházban, a belgyógyászaton ápolónő ... A kertgyűrű szorításában A zártkert. hétvégi telek a városlakók bosszúja a panelért — így fogalmazott találóan egy tanácsi Illetékes, a kiskertekről kezdődött vitában. Arról volt szó ugyanis, hogy ma Miskolcot kiskertgyűrű fojtogatja. Ezt persze városrendezési értelemben kell gondolni, azaz manapság bárhol akarunk építeni, ott kiskerteket kell kisajátítani. A város kénytelen terjeszkedni, hiszen így is zsúfolt a völgybe szorult település. A domboldalakon akármerre nézünk, bármelyik égtájat célozzuk, mindenütt ott vannak a hétvégi parcellák. Ha pedig megkezdődik a kisajátítás, akkor kitör a vihar, hiszen a telektulajdonosok sok évi, évtizednyi munkájukat látták veszni, ha megjelenik a bulldózer. Áldás vagy átok a kiskert? Ez is, az is. Mert hogy hasznot hajt akár csengő forintokban, akár a levegőn eltöltött szabad idő egészségjavító hatását mérve, az kétségtelen. Mégsem jó. hogy akármerre járunk a város határain, mindenütt a parányi telkek szoros gyűrűjébe ütközünk. Hosz- szasan lehetne azon meditálni, hogy miért engedték annak idején, hogy ott és úgy szaporodjanak a telkek,- aminek eredménye a mai állapot lett. Közrejátszott ebben néhány nem igazán bölcs és előrelátó döntés, s az is, hogy nehéz volt ellenállni a pár négyzetméteres lakótelepi lakásokba szorult városiak zöldre, kertre vágyó rohamának. A jósolgató szakértők azt mondják, hogy ez az egész kiskertügy nemzedéki kérdés Is. Ugyanig ma a fiatal generációnak lakásra kétségbevonhatallanul nagyobb szüksége van, mint hétvégi telekre. Ezt bizonyltja az is. hogy sok telken megpróbálnak lakóházat kialakítani, ha ez tiltott Is. Bizonyára a most még kertjüket szenvedélyesen védelmezők közül is sokkal könnyebben lemondanának a mlnlgazdaságról, ha ezzel fiaik, lányaik, unokáik lakásgondját oldhatnák meg. Ehhez persze az kell, hogy akit „kisajátítanak”, annak ioga, módja legyen elsőként építkezni, építtetni a lakásteremtésre szánt területen. Valami Ilyesmit terveznek az Özugró—Bodó-oldalon is, ha majd néhány év múltán lakásépítési terület lesz belőle. Azért egy kérdésre a legokosabb, s jóslásra hajlandó városépítők sem tudnak ma választ adni: vajon a most építkező generációnak tudunk-e majd hétvégi telket adni? (kiss) (Kiss József felvételei) Soltész Rudolf
