Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-04 / 232. szám

A December 4. Dr ót művekben Jövőre ünnepli megala­kulásának 75. évfordulóját a December 4. Drótmüvek. A gyárban nagy hagyományai vannak a szocialista mun­kaversenynek, jelenleg is 110 szocialista brigád több mint ezer tagja igen sokat tesz azért, hogy a vállalat maradéktalanul teljesítse terveit: különösen nagy fi­gyelmet fordítanak az ex­portra. > A közelmúltban a szocia­lista brigádvezetők értekez­letén a Marx Károly nevét viselő brigád felhívással for­dult a többi kollektívához, hogy a gyár alapításának 75. évfordulója alkalmából jubileumi vállalásokat te­gyenek. A szocialista kol­lektívák csatlakoztak a fel­híváshoz és pótvállalásokat tettek, melynek keretében a szervezett, fegyelmezett munkavégzéssel, az energia­* Jó minőségű termékeket időre takarékosság fokozásával, a belső kooperációs fegyelem erősítésével kívánják az ex­porttervet túlteljesíteni, ' jó minőségben és határidőre. Kezdődik a J\ ép kert rekonstrukciója Kivágják az odvas iákat A Népkert rekonstrukció­jának terveit készítő Miskolc- terv szakemberei úgy talál­ták, hogy különféle okokból csaknem 300 fának kell a kivágás sorsára jutnia. A ki­vitelező, a Miskolci Kerté­szeti Vállalat nem nyugo­dott bele ebbe. és speciális vizsgálatot kezdeményezett. A fafúróval vett minták alapján igyekeztek - eldönte­ni, hogy melyik fa sebei or­vosolhatók még. Az ügy legújabb fordula­táról Prekop Erzsébettől, a kertészeti vállalat parkfenn­tartási üzemágának vezető­A szakemberek növény­védő szerekkel kezelik majd a még megmenthető fák odvait. (Kiss József felvétele) jétől értesültünk. Megtudtuk: megkapták az engedélyt a Városi Hivatal műszaki osz­tályától a fák kivágására. A munkálatokat három lépcső­ben tervezik elvégezni. Az október 6-ával kezdődő hé­ten a katolikus és az evan­gélikus temetőben összesen 80 darab fát vágatnak ki. Ezzel párhuzamosan folytat­ják a fafúrós vizsgálatokat, s ha indokolt, újabb geszte­nyék, hársak kerülnek a fűrész foga alá. A népkerti temetőkben egyetlen hagyományos favá­gási eljárás sem alkalmaz­ható. Könnyű belátni, mi­csoda anyagi és erkölcsi kárral járna, ha egy-egy rönk rádőlne a síremlékek­re ... Ezért olyan szakem­bereket kerestek — és ta­láltak a Styl gmk személyé­ben (az ő árajánlatuk volt a leginkább reális, és a vá­ros számára a legolcsóbb, így ők kapták a megbízást), akik az úgynevezett alpin- eljárással végzik majd a munkát. Minden egyes fát a tetején kezdenek vágni, s szeletenként haladnak lefe­lé. A kivitelezők ígérik, hogy november 1-e környé­kén, azaz halottak napján, senkit sem zavarnak majd a kegyeletben, s addigra igyekszenek a temetőkertet megtisztítani a nyesedéktől is. A megmenthető növények sebeinek kitisztítása után az üregeket különféle növény­védő szerekkel kezelik. Ko­rábban felmerült annak a lehetősége, hogy a lyukakat betonnal öntik ki, de ezt a szakértők véleménye alap­ján elvetették. B. A. Finn művészek kiállítása kívánnak előállítani, s határ­A jubileum! munkaválla­lás két szakaszból áll; az év hátralevő időszaka, az 1987- es év első fél éve. Így a szocialista brigádok nagy­ban hozzájárulhatnak mind a két évben a vállalati ter­melési célkitűzések elérésé­hez, fokozásához. A szocialista brigádok to­vábbra is nagy figyelmet fordítanak a korábban vál­lalt kötelezettségeik teljesí­tésére. Annak idején az SZKP XXVÍI. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy december 3-ra teljesítik a szovjet exportot. •oravec) Stefan Bremer és Keijo Kansonen finn művészek képeiből nyílt kiállítás a Molnár Béla Ifjúsági Ház Fotógalériájában. A más országot és művészi látás­módot bemutató tárlat ok­tóber 24-ig látogatható. Nem szociális támogatás! Ujraelkeiyezkedési segély Egyelőre megoszlanak a vélemények az újraelhelyez- kedési segély bevezetéséről. Sokan azon az állásponton vannak, hogy ez a lehetőség majd azoknak kedvez, akik­nek egy „regény” a munka­könyvük. Állami pénzen strandolnak majd, miköz­ben válogathatnak a felkí­nált munkahelyek között? ... E kormányhatározat vég­rehajtása során mekkora létszámfelesleg várható a megyében ? Hogyan készül­nek a munkaügyi vezetők arra, hogy minél kevesebb ember szoruljon rá e se­gélyre? Mennyire lesz nyit­va a kapu, hogy ebből egye­sek komótosan eléldegélje­nek? Ezekkel a kérdések­kel kerestük fel dr. Perjé­st Zoltánt, a megyei tanács munkaügyi osztályának ve­zetőjét. • A LÉTSZÁM- FÖLÖSLEG — A határozat célja köz­ismert: a gazdaságtalan ter­melés megszüntetése. Borsod megye gazdasága sajnos válságágazatokkal terhes, en­nek okán a megyei szervek is részt vettek az Állami Tervbizottság határozatának előkészítésében. Ez a kohá­szatra és a bányászatra konkrét feladatokat is meg­fogalmazott. Állami segít-» séget ígér, de cserébe fel­tételeket is saafct, bizonyos gazdasági lépéseket kötele­zően előírt. A gazdaságtalan termelés megszüntetésével a felszabadításra váró létszám ezek szerint a Borsodi Szén­bányák Vállalatnál 3700, az Ózdi Kohászati Üzemekben 2100, a Lenin Kohászati Mű­vekben pedig 1600 dolgozót jelent. De e számok után nem tehetünk egyenlőségje­let, hogy akár ideig-óráig is ennyien munkanélküliek lesznek, azaz újraelhelyez- kedési segélyben részesül­nek. Központi pénzeszközö­ket kapnak a vállalatok, amelyből a termékszerkezet­váltást végrehajthatják. Fel­számolhatják a gazdaságta­lan termelőhelyeket, kor­szerűsíthetnek, vagy új, jövedelmezőnek ígérkező üzemet hozhatnak létre. Ezt a programot elbocsátások nélkül, a tervidőszak végé­ig, 1990-ig kell végrehajta­ni, tehát nem egy-két éven belül kell több ezer ember számára új munkahelyről gondoskodni. • KAPUN BELÜL - ÁTKÉPZÉSSEL Kezdeti lépések már tör­téntek is. Az Ózdi Kohásza­ti Üzemekben már van stra­tégia, miszerint az egyik le­állítandó régi üzem dolgo­zóit termelékenyebb, gaz­daságosabb üzemben foglal­koztatják majd. Ez a leg­hatékonyabb forma, hiszen kapun belül akarnák úrrá Eleink emlékezete Az első magyar primadonna A magyar színészet egyik legragyogóbb alakja: Déryné, Széppataki Róza, családi ne­vén Schenbach Róza, nagyon sok szállal kötődött Miskolc- hoz. 1793. december 23-án született Jászberényben. Már korán, gyermekkorában meg­mutatkozott színészi tehetsége. Alig nyolcéves volt, amikor már egyedül énekelt a temp­lomban. „Csak kimentem a kertbe és szüntelenül dalol­tam ..." írta később Naplójá­ban. Anyja tiltakozása ellené­re színésznő lett Pesten, s 1813-ban férjhez ment Déry Istvánhoz, színésztársához. Bár a házasságuk nem sikerült, mégis egész pályafutása alatt Déryné néven szerepelt. Első­sorban énekesnő volt, operák és könnyű zenés darabok pri­madonnája, de tragédiákban és komédiákban is játszott nagy sikerrel. Benke József és Murányi Zsigmond vezetésével 1815- ben Miskolcra érkezett a pesti színjátszó társaság. Köztük volt Déryné is. Először a Korona vendéglő udvarán levő kocsiszínben kaptak helyet, majd később a csizmadiaszínben. Déryné így ír erről a korról: „A 'sötét városi kapu alatt volt egy ronda külsejű épület, nagy üres vakolatlan abla­kokkal... És a ronda külső dacára mégis eljárt oda az a jó publikum, s bundába burkolózva hallgatta az elő­adást végig.” Ö volt a miskolciak bál­ványa. Valahányszor fellé­pett, virágözönnel, fergete­ges tapssal köszöntötték, akinek ablaka alatt a fél város hallgatta dalait. Ö volt az, akinek páratlan mű­vészetén a vármegye urai úgy fellelkesültek, hogy el­határozták egy állandó szín­ház felépítését. Hazaszeretetét mi sem bizonyítja jobban, mint az, jjc Déryné mint LiszU az Al­pesi rózsában. (Szathmáry Károly festménye után.) hogy amikor a német szín­ház igazgatója hívta a tár­sulatához, állhatatos maradt és így szólt: „Hazám szült, az nevelt fel, temessen is el.” Számtalan korabeli kritika elismerően szólt játékáról, tehetségérőL Vándorlásai közben ké­sőbb is gyakran megfordult Miskolcon. Itt tartózkodásai a vándorévek nyugvópont­ját jelentették, ahol, mint írja: „...felmelegedtem is­mét a régi, szerető karoktól átölelve.” 1837-ben Pesten játszik az első magyar Nemzeti Szín­házban, később Kassa váro­sát hódította meg művésze­tével. Ekkor már túl volt művészete virágkorán, já­tékmodorát, stílusát Vajda János és Vörösmarty Mihály is avultnak érezte. Egy ün­nepelt színésznő számára az idő elmúlása nagyon fájdal­masan hat. Déryné 1852-ben végképp megvált a színpad­tól. Visszavonult a férjével, s előbb Diósgyőrben, majd WRskcúcon éft. itt fogott hozzá, már idősen és be­tegen, a Naplója megírásá­hoz. Nemcsak színészi, hanem irodalmi képességei is ki­válóak voltak. Több külföl­di darabot fordított ma­gyar nyelvre, melyeket a társulat elő is adott. Iro­dalmi munkásságának a legérdekesebb és legjelentő­sebb darabja azonban a Naplója. Ez színművészet­történetünk hőskorának leg­értékesebb forrása, hiteles dokumentuma. Ezzel a mű­vel az irodalomtörténetbe is beírta a nevét. Tizenhat évi visszavonult- ság után, 1869-ben még- egyszer és utoljára színpad­ra lépett. Az ünneplés lázá­tól meghatódott, öreg mű­vésznőt csaknem ölben vit­ték a társai a színpadra, de a hálás közönség még em­lékezett s lelkesen ünne­pelt. A percekig tartó taps­vihar és éljenzés könnyeket csalt szemébe, s a valami­kori csengő hang helyett most csak egy halk, de öröm­teli köszönömre futotta. A csodálatos ünnepség után még három évig élt magányában a miskolci Hu­nyadi úti lakásában, ahol a Naplóját is írta. 1872. szeptember 29-én halt meg. A magyar vándorszínészet halhatatlan alakjának ham­vai a miskolci -Szent Anna temetőben nyugszanak. Egyik életrajzírója így em­lékezik rá: „... csengő hang­ja, sírása és nevetése he­lyett csak emléke él az utó­dok szívében, és csodálatos Naplója, amelyben élettör­ténetét örökítette meg. De az idő mégis megőrizte őt a múlandóság porától.” Emlékét Miskolcon utca, szobor és számos emléktáb­la őrzi. Molnár István lenni a gondokon, s ez okoz nagy törést az embe­rek életében. Az új üzem 300 dolgozót foglalkoztat majd, egy részük arra is jo­gosult lesz, hogy átképzési segélyben részesüljön, így keresetveszteség nem éri, A modernebb vegyiparon belül is akad erre jó pél­da. A Borsodi Vegyi Kom­binát leállítja kaprolaktám- üzemét. Állami pénzből, 15 —20 fős csoportokban telje­sen más technológiára kép­zi át dolgozóit. — Az említett vállalatok és gyárak esetében a felvé­teli zárlat is ezt az ügyet szolgálja. A munkaerő-elván­dorlás mértéke is jelentős, a távozók helyére nem vesz­nek fel új dolgozókat. Az LKM például nem is tervez számottevő elbocsátást. Jö­vőre körülbelül 500—1000 olyan dolgozóval számolunk., a megyében, akiknek új munkahelyről kell majd gondoskodni. — Van-e elegendő és meg­felelő? — Igen is, és nem is. A Munkaügyi Szolgáltató Iro­da dolgozói felmérték a kü­lönböző területek fogadó- készségét. A statisztika azt mutatja, hogy számszerűsé­gében a kereslet és a kíná­lat végösszege megegyezik. De! A vállalatok többnyire szakképesítéssel rendelkező munkásokat keresnek, nem szakképzetleneket, és még ritkábban szakképzetlen nő­ket. Van viszont lehetőség a foglalkoztatottság szempont­jából elmaradt területek fej­lesztési pénzalapjából ennek megváltoztatására is. Kivá­ló példa erre az encsi kon­fekcióüzem, amely 400 nő­nek biztosít munkát. A szük­séges összeg pályázatok út­ján nyerhető el. Az alumí­niumgyár szendrői üzeme is így bővül. S minden olyan törekvést támogatunk, amely jó lehetőséget ígér a mun­kahelyek számának gyara­pítására. Egyre többen él­nek ezzel a lehetőséggel is, és azzal is, hogy az átkép­zési támogatást igénybe ve­gyék. • HA MEGFELEL, VÁLLALNI KELL — S mi lesz a sorsuk azoknak, akik a tanulással járó kötöttséget nem akar­ják vállalni. vagy nem part­nerek a munkahelykeresés­ben? — Az újraelhelyezkedési segély nem egyenlő a szo­ciális gondoskodással. A határozat megszabja, hogy a munkahelyet kereső dolgo­zónak állandóan kapcsolat­ban kell lennie a munka­ügyi szervekkel. Az előírás, hogy képzettségének és egészségi állapotának meg­felelő munkahelyről kell gondoskodni. Ha ilyet aján­lanak neki, de azt nem fo­gadja el, az újraelhelyezke­dési segély folyósítása au­tomatikusan megszűnik. Ha úgy adódik, vállalnia kell a tanulást, sőt még a napi két« órás utazást is. Téves te­hát az a hiedelem, hogy ea valamiféle jótékonykodó gazdasági intézkedés. Na­gyon is szigorú követel­ményrendszere van. A cél, hogy a munkaerejét, tudá­sát mindenki a leghatéko­nyabban és legeredménye­sebben kamatoztassa. S nem titkolt szándék az sem, hogy ezáltal is megteremtődjék a munkahely becsülete és fel­értékelődjék a jól végzett munka. O. E.

Next

/
Thumbnails
Contents