Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1986-10-31 / 255. szám
r ★ A nehéz fizikai munka után mindenféle gondoskodás jólesik az itt dolgozóknak. Vita az új tanácsrendelet tervezetéről Lakáscsere, megszorítással Az új lakásügyi tanács- rendelet —, amelyet a városi tanács testületé várhatóan decemberben tárgyal — több pontban is szigorítást jelent a korábbi, s jelenleg is érvényben levőhöz képest. Sok olyan lakáscsere történt például Miskolcon az elmúlt években, amikor nagyobb alapterülethez jutott, s kisebb szobaszámúra váltotta át a lakó, ám mégsem járt rosszul: a kevesebb szobaszámmal ugyanis nagyobb alapterülethez jutott, s ráadásul nem kis pénzt markolhatott fel. Az új rendelet kikötné: csere csak azonos alapterületig történhessen. A társadalmi vitán ezt a módosítást egyértelműen helyeselték; erkölcstelennek tartották, hogy bárki többszörös hasznot húzhasson ezekből az akciókból. Nem volt viszont egyértelműen kedvező a használatbavételi díj visszatérítésénél bevezetendő módosítás fogadtatása. Most egységesen ötszörös summát vehet fel, aki visszaadja lakását. Az ezzel szembeni változat: a lakást leadó, s utána magánerőből építkező ügyfél kapjon hatszoros visszatérítést, mindenki mást ötszörös illessen meg. A harmadik verzió: aki Miskolcon, vagy a városkörnyéken építkezik, ötszörös összeget; aki személyi tulajdonú, vagy szabadkeretes vásárlásba kezd, négyszereset; a névjegyzék alapján lakáshoz jutó háromszorosát, mindenki más az alap használatbavételi díjat kapja vissza. Az igényjogosultság megállapításánál alapvető változást nem terveznek, finomítások viszont szükségesek. Továbbra is adható majd felmentés a vagyoni viszonyok figyelembe vételével, egyedi elbírálás alapján. A népfront területi vezetőségeinél rendezett társadalmi viták résztvevői méltányosnak minősítették a 3100 forintos jövedelmi határt, de szóvá tették: nem egységes a jövedelemigazolás. Néhány vállalat a levonásokkal csökkentett jövedelmet veszi Nem robbanhatnak fel a radiátorok Miskolcon más típusúak a kőközpontok Széthasadtak a radiátorok Tatabánya egyik új lakótelepén, s a kiömlő forró víz gejzírként pusztított a nemrégiben átadott otthonokban. A szivárgások kiderítése érdekében megfestették a csövekben keringő vizet, ennek következmcnye- sént „zöldár’' lepte el a padlószőnyeget, a bútorokat, a lakás berendezési tárgyait. A miskolci lakások fűtőtest- jeivel is történbet-e hasonló baleset? — kérdeztük Sit- ku Györgytől, a Borsodtáv- hő műszaki osztályának vezetőjétől. — Nálunk nem kell tartani radiátorrobbanástól! A tatabányaihoz hasonló hőközpontból mindössze kettő található Miskolcon, s mindkét helyen biztonsági szelep gondoskodik a vezetékben keletkező túlnyomásos víz kiengedéséről. Ezek a hőközpontok valóban nagyobb figyelmet igényelnek, mint a nyílt rendszerűek. Rendszeres időközönként tartunk „próbafuvátást”, ilyenkor «aándékosan növeljük a víz hőmérsékletét. Valószínű, hogy Tatabányán nem működtek rendesen a szelepek; vízkő vagy festék tömíthet- te el a biztonsági íúvóká- kat. Miskolcon a hőközpontok többsége az épületek földszintjén található. A tágulási tartályt és az ehhez kapcsolódó csapot, amelyen a túlnyomásos meleg víz kifújhat, az épületek tetején helyeztük el. A szelepes megoldást csak a földszintes, különálló épületben elhelyezett hőközpontoknál alkalmaztuk, szükségmegoldásból. A tágulásos tartály- lyal rendelkező hőközpontok egyszerűbbek és biztonságosabbak; ha a szokásosnál melegebb víz áramlik a radiátorokba, a forró ár köny- nyen utat talál magának a szabadba. így a radiátorokban keringő meleg víz nem roppanthatja szét a fűtőtesteket. Egyébként a Radal- radiátorok akár tíz atmoszféra nyomást is kibírnak. A házgyári épületek fűtőtestei négy-hat atmoszférás nyomásig biztonságosak. alapul, máshol viszont nem veszik figyelembe a levonásokat. Azt is javasolták, hogy a saját jogon lakással rendelkezők, ha egyszer bármiért — például a már említett visszatérítésért — lemondtak otthonukról, tíz évig szóba se jöhessenek, mint új lakásigénylők. Öt évig ne adhassanak be igénylést, s további öt esztendeig ne rangsorolják őket. Közismert, hogy egyre csökken a megépülő állami beruházású lakások száma Szükségszerű tehát támogatni a magánerőből építkezőket, így újra kell gondolni a telekjuttatás rendszerét is. Ezután előre kialakítaná a tanács a telkeket, azaz készre jelentkezhetnének az igénylők, akik — ha kedvez nekik a szerencse is — azonnal birtokukba vehetnék a területet. Megszűnne tehát a mostani hosszú várakozási idő. Az is újdonság, hogy az eddigieknél jobban szeretnék bevonni a vállalatokat; bizonyós számú telek felett ők rendelkeznének az elosztás jogával. A társadalmi vita azt jelzi, hogy a városlakók döntő többsége egyetért a tervezett szigorító, ám mindenképpen igazságosabb elosztást célzó paragrafusokkal. A vitában elhangzott javaslatok közül, amit lehet, beépítenek az új tanácsrendeletbe, s a lakosság véleményét ismertetik a döntés előtt a tanács testületével. B. A. Harminc nitilt, de még; mindig szép a menyasszony Mit ad a panuiifoRó a fizetésen túl ? Az egyik fonónő Ismerősöm a raktárosi állását cserélte fel e sokkal jobban fizető mesterségre. Több pénzt visz haza havonta, mint a férje, de keményen megdolgozik érte. Három műszakba jár, boszorkányos gyorsasággal dolgozik, naponta teljesíti a hosszútávgyaloglók edzésadagját. S nem ózondús levegőn, hanem iszonyúan zakatoló, pilléket eregető gépek közölt. Mégis jól érzi magát a Masteríil miskolci gyárában. Ahol így és ennyi nő dolgozik, egészségük védelme, munkahelyi közérzetük figyelemmel kísérése rendkívül fontos feladat. S a több mint 30 éves pamutfonó vezetősége és szakszervezeti bizottsága példás összmunkával igyekszik mind magasabb szintre emelni a dolgozók szociális ellátását. Önmagában az összeg is sokatmondó: az elmúlt ötéves tervidőszakban egy-egy dolgozóra számítva több mint 861 ezer forintot költöttek szociális célokra. • FORGALMAS AZ ÜZEMI RENDELŐ A miskolci szakorvosi rendelő zsúfoltságát tekintve, bizony nagyon jó dolog, ha itt helyben kereshetik fel panaszukkal a minden munkanapon rendelő üzemorvost. A rendelő forgalmának statisztikája ugyancsak beszédes: évente 5500 páciense van. Itt végzik a munkába állók alkalmassági vizsgálatát, és az üzemi ártalmakkal kapcsolatos szűrővizsgálatokat is. A fogászati és a nőgyógyászati szakrendelést hetente két alkalommal kereshetik fel az itt dolgozók. Egy rádióriport alapos kritika tárgyává tette, hogy sok üzemben nem is tudják, mi fán terem a rehabilitációs bizottság. Itt ez a háromtagú testület is érdemben tevékenykedik. Jelenleg 47 dolgozójukról állapították meg, hogy csökkent a munkaképességük. Akiknek helyben nem tudtak az egészségi állapotuknak megfelelő munkát adni, azoknak Az idő itt — élet Néhány hete korszerűsítették a megyei kórház telefonközpontját, Azóta nem sok rózsa terem mindazoknak, akik megpróbálják hívni a 21-211-et. Mert igaz ugyan, hogy foglaltat szinte sohasem jelez, a szakadatlan csöngetés kimegy, ám ahhoz, hogy a központosok közül valaki — ahogy szaknyelven mondják — „lekezelje”, sok-sok türelem kell. Négyszer öt, tehát húsz percen át biztattam magam sikerrel legutóbb. míg végre gyümölcsözött türelmem. S ha első ízben fordult volna elő az eset, talán nem tűnik fel... Sokan panaszkodnak erre a „korszerűsítésre”. Kardos Istvántól, a Miskolci Posta fenntartási osztálya üzemmérnökétől kérdeztem a miértre. — A megyei kórház távbeszélő-forgalma rendkívül nagy. Korábban két különálló vonalsorozaton futottak be az alközpontba a telefonhívások. Összesen húsz vonal volt a két sorozaton. Akkoriban az volt a panasz, hogy állandóan foglaltat jelez a hívó félnek a telefon. Most öt vonallal bővítettük az alközpontot, s egyetlen vonalsorozatra raktuk. A főközpontnak könnyítettünk ezáltal, csakhogy az alközpontban, a kórházban, hihetetlen nehéz helyzetbe kerültek a telefonkezelők. A három központos zsonglőr módjára dolgozik, s mégsem győzi fogadni a hívásokat. A napokban az egyik szakemberünket kiküldtük, hogy nézze meg, mit lehetne tenni. Fél órára beült a hívásokat fogadók közé. Azzal jött vissza, hogy képtelen volt akár csak rágyújtani is a szakadatlan hívások miatt... Hogy bölcsebb megoldást a kórházi központ korszerűsítésére lehetne-e találni, a kívülálló nem döntheti el. Hogy a jelenlegi nem optimális, azt ki-ki a maga elvesztegetett idején lemérheti, ha a 21-211-et hívja. Az idő pedig pénz — szoktuk mondani. Csakhogy ez egy kórház esetében nem igaz. Az idő itt élet, s ezért nem mindegy, hogy hány perc telik el, míg kapcsol a központ! B. £, a városi tanács rehabilitációs bizottsága nyújtott segítséget. A bajt azonban legjobb megelőzni, s ennek érdekében is példásan sokat tesznek a pamutfonóban. Nem könnyű beszerezni azokat a védőruhákat és -felszereléseket, amelyeket a különféle munkakörökben előírnak. Egyre nagyobb összegeket áldoznak erre, de megtérül ez, hiszen kellő védettséget ad a dolgozóknak. Sajnos, egyedül a fonónők munkaruhaellátása mondható megfelelőnek; ezt az öltözetet helyben készíti a megyéi szociális foglalkoztató. • ÉLELMISZER, TÜZELŐ ÉS LAKÁS A gyár Március 8. Leányszállójának nagy része van abban, hogy a pamutfonó nem küzd súlyos létszámgondokkal. Az összlétszám 47 százaléka így is bejáró. Az ő bevásárlási gondjaikon is helyben igyekeznek segíteni. A legszükségesebb élelmiszereket a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat itt üzemelő büféjéből szerezhetik be, de ezen túl vásárok szervezésével is köny- nyítenek az asszonyokon. Még a tüzelőellátásra is van gondjuk. Több mint 200 000 forint értékben vásároltak tüzelőutalványokat, amit a dolgozók részletekben tör- lesztenek. A szociális ellátás egyik fontos feladata a lakáshoz jutás támogatása. Korábban a munkáslakás-akcióban tanácsi keretből is jutott a pamutfonósoknak. Mivel ez megszűnt, a vállalat csak kamatmentes kölcsönnel tudja támogatni dolgozóit. A pamutfonóban számos olyan társadalmi bizottság is működik, amelyik valóban személyre szólóan nyújt segítő jobbot akár a munkahelyi, akár a személyes gondok megoldásában. ® A KÖRNYEZETÉRE IS HIÚ EZ A GYÁR Másutt sokat panaszkodnak az érdektelenségre, ha ismeretterjesztő előadásokat, kiállításokat, művelődési programokat szerveznek. A fonodásoknak kitűnő a kapcsolatuk a Rónai Sándor, a Gárdonyi Géza Művelődési Házzal, a Vasas Művelődési Központtal. Rendezvényeik sikeresek, pedig az asszonyoknak igazán lenne más elfoglaltságuk is. Hogy mégis ott maradnak műszak után? Minden bizonnyal azért, mert érdekli őket, amit hallanak; vonzóak, amit a kedvükért rendeznek. A dolgozók érdekében hozott szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok betartásáról, a gyár vezetősége a közelmúltban számolt be a városi tanács végrehajtó bizottsága előtt. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben igazán nincs szégyenkeznivalójuk — állapították meg a testület tagjai. Minden gyár és irodaház a saját udvarával és környezetével is bizonyítványt állít ki magáról. Ez egy nőiesen hiú gyár — véli e sorok írója (noha az igazgatója az erősebb nem képviselői közül való) — s pedantériájukkal kiérdemlik a leg- ápoltabb miskolci gyárnak kijáró dobogót is. O. E. c Az üzemi könyvtár is állandóan gyarapszik. Új külszíni szénfejtés A Borsodi Szénbányák Vállalat parasznyai külfejtésében még november végéig folyik a széntermelés. Ugyanakkor folyamatban van a külfejtés rekultivációja. Mint dr. Reményi Gábor bányafejlesztési vállalati főmérnök erről tájékoztatott, a vállalat Vadna térségében új külfejtést nyit. Az első ütemben a 26. sz. út mellett december végén indul meg a termelés, ezen a részen mintegy 300 ezer tonna a viszonylag jó minőségű szenvagyon. A kéthárom méter vastagságé széntelepből a 21. Sz. Volár termeli ki és szállítja el i termelvényt a központ szénosztályozóba. A munkálatokat mindvégig gépesítik, nagy teljesítményű rakodógépekkel és tehergépkocsikkal. Jövőre ez a külfejtés 200 ezer tonna szenet ad amelynek 30—40 százaléka lakossági szénként értékesítik, a többi erőművi fel- használásra kerül. A külfejtés első ütemének beruházási költsége mintegy 50 mik lió forint.
