Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-30 / 254. szám

Futott a kórház a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8— 14 óra között keressenek fel bennünket. Ember a barlangban Miután megtudták, hogy a barlangászat a szenvedélyem, sokan és sokszor nekem szegezték már a kérdést: veszélyes kedvtöltés-e ez? S erre mindig egyértelmű igennel feleltem. Igen veszélyes — vá­laszoltam —, ha valaki egyedül megy barlangba; ha a barlangot nem ismerők társaságában történik a túra; ha valaki nem a kép­zettségének, testi és lelki állapotának megfelelő barlangba megy (például részegen a Kecske-lyukba); ha nem megfelelő eszközzel történik a túrázás (például egy pislákoló zseblámpával a Kő-lyuk­ban). De nem veszélyesebb tevékenység (sport, tudomány, emberformá­lás), mint amit az ember nap mint nap csinál, ha betartja a szük­séges óvórendszabályokat. Mire gondolok? Terepi túrázás során sokszor találunk ásító, sötét üregeket. Mind hív, hogy gyerünk befelé. De egyedül, vagy a barlangot nem is­merőkkel a legegyszerűbb barlang is veszélyes lehet. (Például a rossz fényviszonyok miatt a csúszós, sáros, vizes talajon nagyon bizonytalanná válik a mozgás.) Viszont ha van képzett, az adott barlangot ismerő vezető, (s ilyen a négy miskolci barlangkutató­csoportban száznál is több akad), be lehet oda menni. Természete­sen megfelelő védőruhában, sarat, vizet, mászást bíró lábbeliben, megbízható világítóeszközökkel, üzemképes mászó- és ereszkedő­eszközökkel, jól karbantartott kötelekkel, hágcsókkal, fémlétrákkal. Emellett van egy másik kérdéskör, amit általában elhallgatunk, bér ide tartozik. Mégpedig az, hogy az ember veszélyes-e a bar­langra, az élőlényeire, más barlangászokra? Sajnos, a válasz itt is igen. Ezért kérek minden túrázót, barlan­gászt, barlanglátogatót, hogy a következőkre legyen tekintettel: Ne zavarja a barlang állatvilágát! Elsősorban a mindenkinek sze­met szúró, előítéletekkel is sújtott denevéreket ne bántsa, őket a fény és a mozgás is zavarja. Rendkívül kegyetlennek, barbárnak, természetellenesnek tartom, ha valaki a fürtökben lógó denevére­ket bottal vagy kővel kívánja leverni, vagy füsttel akarja kiűzni a barlangból. A denevér nemcsak hasznos, de minden magyarországi faja védett is. S légióként: a denevér a barlangban jobban otthon van, mint mi! Ne szemeteljen a barlangban, mert megváltoztatja az élővilág táplálékláncát, szennyezi az átszivárgó vizeket, esetleg lehetetlenné ♦eszi a barlang bejárását. A sörösüveg, csokoládépapír, nejlonzacs­kó, stb. a szemétgyűjtőbe való, nem a barlangba! — Ne törje le a barlang képződményeit, mert, egyrészt pótolha­tatlan károsodást okoz a barlangban, másrészt otthon a polcon kö­zel sem olyan szép a cseppkő. — Ne dobáljon követ az éppen előtte ásító üregbe; lehet, hogy abban éppen emberek vannak, akiket egy lehulló kő is halálosan megsebesíthet! Végezetül ne feledje senki, ma Magyarországon minden barlang- törvényesen védett természeti érték, azt megőrizni magunk és utó­daink részére kötelességünk. t. L. L. . az újságcikkben sze­replő hatvanéves iskolai osztálytalálkozót Kovács Já­nos, az LKM egykori igaz­gatója szervezte, készítette elő. Hosszas utánajárással sikerült felkutatnia 10 osz­tálytársát az egykori meleg­üzemi végzősök közül. Egy­kori iskolatársaival is egyez­tetve, valamint az 1930. jú­lius 1-én készült osztály­fényképet is átvizsgálva meg­állapítható, hogy a meleg­üzemi végzősök között Ön nem szerepel. Ez az oka an­nak, hogy ön nem kapott meghívást erre a találkozó­ra, amely — ismételjük — a melegüzemi végzősök talál­kozója volt. A cikkből ez sajnos nem derül ki, ez okozhatta a félreértést az ön számára. Sajnáljuk, hogy akaratunkon- kívül fájdalmat okoztunk, de reméljük meg­érti, milyen oknál fogva ala­kult így a helyzet.” (A vá­laszt Fülöp István, miskolci olvasónk panaszos levele ki­vizsgálása nyomán kaptuk Kalóczkai Istvánnétól, az LKM személyzeti és szociá­lis igazgatójától.) Sima járdán A miskolci Város­gondnokság — reagál­va korábbi lakossági észrevételekre is — az elmúlt napokban sokat tett azért, hogy a Di­ósgyőri Vármúzeum környéke rendezettebb, kulturáltabb legyen. Az elmúlt héten ismét si­került egy lépést ten­ni előre. A Vár utca páros, nyugati oldala az óvodától a háztar­tási boltig bitumenbo­rítást kapott. A sok évtizedes járda ugyan­is nagyon megkopott már, nem egy helyen összetöredezett, meg­süllyedt, s esőzéskor tócsák között kellett ügyeskedniük a gyalo­gosoknak. Nos, mind­ennek rhár vége, a si­ma, por- és vízmentes bitumenborítást igen nagy tetszéssel jogad­ták az ott takók. —ny—s— Csúfítják % a városképet Örömmel olvastam a Déli Hírlapban, hogy a városi tanács intézkedni fog a sá­torgarázsok ügyében. Nekem sem kocsim, sem garázsom nincsen, de mint miskolci lakos, teljes egészében egyetértek azzal, hogy a sok tákolmány csúfítja a város képét. Az újságban közölt egyéb körülmények is in­dokolttá tfeszik a rendezést. Megemlítem, hogy a Vo­logda városrészben éktelen­kedő bekerített akármi — valószínűleg az építkezésnél volt szükséges bizonyos anyagok tárolására — sem valami szép látvány! Az építkezés már sok-sok éve befejeződött, ugyan minek + Így jutottak a kórháziak Az egészségügyiek igye­keznek jó példával elöljár- ni, mozdulnak az egészsé­gük érdekében, ha tehetik. Minden évben a birtokukba veszik egy-egy napra a vá­rosi sportcsarnokot, hogy erejüket, ügyességüket pró­bára tegyék. Az idén no­vemberben a megyei kór­ház szervez majd egy ilyen sportnapot. E rendezvények sikerén felbuzdulva, a Semmelweis Kórház szakszervezeti bi­zottságának sportfelelősei „fut a kórház” versenyt hir­dettek, amire meginvitálták Miskolc valamennyi egész­ségügyi dolgozóját, család­tag jáikkal együtt. Szomba­ton csaknem kétszázan áll­tak rajthoz, s kitűnő han­gulatban kocogták végig a kórháztól a Népkerten át vezető háromkilométeres tá­vot. A szervezők azt mond­ják, hogy ezzel a jó példá­val akarnak másokat is ha­sonló versenyekre buzdíta­ni. A verseny után a legjob­bak dija sem maradt el. A legnépesebb családdal Ko­rom Lászlóné vezető védő­nő futott — hatodmagával —, s ezért különdíjban ré­szesültek. A ^fiatalabb „férfi” befutó a hároméves Győrji Ákos, a „nők” közül Dr. Jánváry Anna, a Semmelweis Kórház igazgatója át­adja a legjiatalabbnak kijáró dijat a három és fél éves Virág Viktória lett. A leggyorsab­bak természetesen a férfiak voltak. A dobogós Sárvári Péter, a mentőszolgálat dol­gozója, a második Bényei Zsolt, a Semmelweis Kór­ház, a harmadik pedig Sza­bó István, a Vasgyári Kór­ház versenyzője. A nők kö­zül dr- Kovács Anikó, a (Csorba Zoltánná jelvételei) Semmelweis Kórház képvi­selője futott elsőként acél­ba. - ; . Az izmokat megmozgató futás után valamennyien jöt-"' ízűén fogyasztották a ‘tej­ipari vállalat által. felaján­lott ínyencségeket, amelyol^, szintén nem ártottak az egészségnek. O. E. •, ■ i MELYEK A JOGORVOSLATI FÓRUMOK ADÓZÁSNÁL? Ellömődött a vízlevezető Kozma István miskolci olvasónk két javaslatát az­zal a szándékkal közölte szerkesztőségünkkel, hogy a rovatunkon keresztül tolmá­csoljuk az illetékeseknek. Gergő Ueresi átékbabáj it Kisírt szemű jiúcs- ka tipegett be a szer­kesztőségünkbe, édes­anyja kíséretében. Ger­gő napok óta sirdoggl elveszettt játékbabája után. A nappal még csak elmúlik valahogy, de az esték keserve­sek. Nem tud elalud­ni Gergő. Keresi az „apababát”, amely tá­vol élő édesapjára em­lékezteti. Ez a bábu 30 centi nagyságú, s kis vörös szakálla van. Édes­anyjával együtt na­gyon kérik, ha valaki megtalálta a fura sza­kállas babát, juttassa el a Rácz Ádám u. 38. 'V sz. (Berták) címre, vagy szerkesztőségünk levelezési rovatához. Az elmúlt napok esőzése után az Uitz Béla utcában, az OTP és az Állami Biztosí­tó mellett levő autóbusz- megállóban eltömődött a vízlevezető akna. Véleménye szerint ki kellene tisztítani, mielőtt beköszönt a csapa­dékos Időjárás, mert a vára­kozók vallják a kárát, ha a megállóba érkező buszok — mégha óvatosan állnak is be — összefröcskölik a ruhá­jukat. De az ott levő intéz­mények fehérre festett fa­lainak sem használnak a sárfoltok. A másik észrevétele, hogy ugyanitt a megállónál elkel­ne egy újságospavilon. Vé­leménye szerint a buszra várakozók közül sokan szí­vesen vásárolnának úti ol­vasnivalót. Két kulcscsomó Kulcscsomót találtak a múlt hét végén a Győri ka­puban, s egy másikat a Jó­zsef Attila utcában, október 24-én. Tulajdonosaik áftrehe- tik szerkesztőségünk levele­zési rovatánál. éktelenkedik itt?! Tavasszal észlelhető volt valami moz­gás pár napig, gondoltuk, rendet csinálnak, de abba­maradt minden ... Jó lenne arról is olvasni az újságban, hogy a Szondi- telepet is felszámolják, az sem dísze a városnak. „ M. Kovács László Miskolc Az adóigazgatási eljárás az államigazgatási eljárás része, ezért az adóhatósági fórumrendszer szervesen il­leszkedik az államigazgatási szervek alá-, fölérendeltségi rendszeréhez. Általános jog­orvoslati út a fellebbezés, amelyet a közvetlen felettes szakigazgatási szerv bírál el. Rendkívüli jogorvoslati lehe­tőség (bizonyos értelemben szűkebb körű felülvizsgálatot tesz lehetővé) a felülvizsgá­lati kérelem és az adomeg- állapítás jogalapjának kere­settel való megtámadása a bíróság előtt. A fellebbezési fórumrend­szer a következő: azon köz­ségek esetében, amelyek va­lamely — megyei irányítás­ban közreműködő — város­hoz vagy nagyközséghez tar­toznak, másodfok az említett irányításban közreműködő városi, nagyközségi adóható­ság. Azoknál a községeknél, amelyek közvetlenül a me­gyei irányítás alá tartoznak (nincs körzetközpontjuk), il­letőleg a megyei irányítás­ban közreműködő városok, vagy községek esetében má­sodfok a megyei adóhatóság. Megyei illetékhivatali, to­vábbá a megyei adómegál­lapító hivatali előírás esetén másodfok szintén a megyei adóhatóság. Megyei városi adó- és illetékhivatali adó­megállapításnál másodfok a megyei városi adóhatóság, továbbá akkor is, ha a me­gyei adómegállapító hivatal olyan kisiparos vagy ma­gánkereskedő adóját állapít­ja meg, akinek a megyei vá­rosban van telephelye. A felülvizsgálati kérelem­nél a másodfokú szerv fe­lettese jár el, bírósági út igénybevétele esetén a me­gyeszékhely szerint illetékes járásbíróságnál lehet a kere­setet benyújtani. Az adók — néhány kivételtől eltekintve — évente két ízben, féléven^' ként egyenlő részletekben» a fél év első napján esedé­kesek és a fél év harmadik hónapjának közepéig (rriárci- * us 15-ig és szeptember 15-ig)'.' fizethetők adópótlékmente- . sen, Az adóív (fizetési meg­hagyás) kézhez vételéig az előző évi adómegállapitás alapján kell az első félévi fizetési kötelezettséget telje­síteni. Soron kívüli adómeg­állapítás esetén az adó az erről szóló határozat kézhez­vételének napján esedékes és 15 napon belül fizethető még adómentesen. Aki az adó pótlékmentes fizetési ha­táridejét elmulasztja, kése­delmi kamatként adópótlé­kot is köteles fizetni. Az adó­pótlék mértéke a késedelem minden megkezdett hónapja után 1 százalék, (azaz az öt­éves elévülési időn belül maximum a tőketartozás 60 százalékára emelkedhet). N. L. (Miskolc): A postánál dolgozok esetében a munkavédelmi munkakör be­töltése szempontjából felsőfokú munkavédelmi szakképesítésnek minősül az 1980 előtt sikeresen elvégzeti SZOT felsőfokú mun­kavédelmi tanfolyam IS. Körülkerítve sem szebb... A felvételünkön látható szemétgyűjtő konténer Tapolcán, a sétány mellett, a pecsenyesütők közelében található. Igaz, körülkerítették, ám így talán még csúnyább látványt nyújt. Üdülőterületen nem is volna helye ilyen konténernek: ad­ni kellene az esztétikumra is. • K. J. Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents