Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1986-10-30 / 254. szám
Mit ültessünk a kiskertekbe? Újdonság a vilmoskörte A kiskertekben már ültetik a gyümölcsfacsemetéket, oltványokat. Sokan azonban — főleg a kertészkedést még csak kóstolgatok — tanácstalanul állnak a különböző növényfajták sokasága előtt. Melyeket ajánlja az idén a kezdő, s a tapasztalt kertbarátoknak egyaránt Jas- kó József, a Miskolcj Kertészeti Vállalat csoportvezetője? — Annak ellenére, hogy az idei nyár nagy szárazsága nem kedvezett a fiatal csemeték fejlődésének, az őszi oltvány- és szaporítóanyag jónak mondható. Érdekes tapasztalatunk, hogy az aszályos időjárás nem hátráltatta a zsenge hajtások megerősödését. Az oltványok szépek, egészségesek, és jól érett állapotban vannak. —• Nem minden gyümölcs- fajtából lesz elegendő. Az almából kisebb a választék, mert népszerűsége csökken. ^ Közel 70-fajta facsemete vár gazdára a bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet he- jőcsabai gyümölcsfaleraka- tában. Számítógépes adatrögzítő verseny színhelye volt a Lenin Kohászati Művek számítástechnikai épülete. A vállalat fiatal dolgozói háromhónapos szaktanfolyamon sajátíthatták el a komputeres adatrögzítés csinját- bínját. A verseny szervezésében oroszlánrészt vállalt az LKM KISZ-bizottsága. A 30 fős versenyzőgárda két számítógéptípuson tanúsíthatta tudását. A gyakorlati feladatok megoldását követően szakmai, politikai, munkavédelmi kérdésekre kellett válaszolni. A géppel történt értékelés végeredménye: az R—22-es számítógép csoportjában Szolnoki Erika, míg a CM— 4-esek kezelői közül Hubai Klára vitte el a pálmát: A gvőzteseknek járó 2000—2000 forint jutalmat a vállalat december 3-i ünnepségén adják majd át. A verseny magas színvonalát jellemzi, hogy mindkét kategóriában mindössze fél pont különbség volt az első és a második helyezett között. + Az idei szárazság ellenére a fiatal facsemeték épek és egészségesek, s a legkritikusabb tekintetű vásárló sem talál hibát bennük. Kevesebb a keresettnél a körte-, cseresznye-, meggy-, kajszibarack-csemete is. Ez utóbbiból a Rakovszy fajta az idén is sláger, mivel az utófagyot jól bírja. A dió, amely közismerten fagyérzékeny és szaporítása is nehézkes, csak magonc-formában kapható. A vörös borszőlőoltványok közül a hagyományos kékfrankoson és opor- tóin kívül a vásárlók figyelmébe ajánlom a medina és a zweigel. s csemegeszőlők közül a cegléd szépe, a Pannónia kincse, a boglárka, s a Kozma Pálné muskotályfajtákat, ezek iránt egyre növekszik az érdeklődés, ugyanis mind az ellenállóbbak közé tartoznak. Annak is öröme telhet bennük, aki ritkábban ér rá ápolásukra, permetezésükre. — Az idén újdonságokkal is szolgálhatunk. Több éve hiánycikk a piros vilmoskörte, ebből most 200 oltványt kínálhatunk. Ezt a fajtát nemcsak kiváló íze, hanem a kevés munkával is elérhető bő termése miatt keresik. Újnak számít a csonthéjas termésűek közül a szomolyai rövid szárú cseresznye, valamint a zöld ringlószilva csemetéje is. — Mandula és mogyoró is lesz lerakatunkban. Ezeket főleg igénytelenségük, de ritkán és drágán kapható termésük miatt is. szívesen vásárolják. Ami az újabban keresett különleges gyümölcsfákat illeti, bátran próbálkozzanak a tüske nélküli szederrel és a ribiszke-köszméte keresztezéséből kialakított jostával is. A kiwihez, mely már egy pár éve felkapott a háziasszonyok körében, már csak tavasszal juthat hozzá a vevő. B. P. Vezető beosztás: naponkénti megmérettetés Káderpolitikánk és a kor követelményei „A jó kádermunka a leggyümölcsözőbb vállalkozás” — így fogalmazott az egyik felszólaló a városi pártbizottság legutóbbi ülésén, melyen azt vitatták meg a testület tagjai, milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt 12 év alatt a káder- és személyzeti munka Miskolcon, valamint a város- környéki községekben. Magyarázatra szorul, hogy miért éppen 12 évre tekintettek vissza: azért, mert 1974-ben született a városi pártbizottság ide vonatkozó feladatterve, melyet kiegészített az 1981-es állásfoglalás. A vitára bocsátott jelentés így összegez: „...a feladatterv — figyelembe véve a felső pártszervek határozatait is — eredményesen szolgálta a káderpolitikai elvek megvalósítását, a párt-, a tömegszervezeti, a gazdasági vezetők és testületek felelősségének növekedését, a kádermunka demokratizmusának érvényesülését, a hatáskörök decentralizálását, s a hatáskörbe tartozó funkciók számának csökkentését.” Azt is megállapítják a jelentés készítői, hogy a vezetők többsége megfelel a követelményeknek. Döntő többségük rendelkezik az előírt politikai és állami iskolai végzettséggel és életvitele is megfelel a szocialista erkölcs normáinak. Ám a vitathatatlan fejlődés mellett a jelentés készítői — csakúgy, mint a vitában felszólalók — rámutattak káderpolitikánk végrehajtásának fogyatékosságaira is. Címszavakban: kevés vezető beszél idegen nyelveket; elvétve találunk közöttük olyanokat, akik tudományos fokozattal rendelkeznek; több kellene a mozgékony, menedzser típusú irányítóból: Vannak, akik nem állnak ki határozottan a párt gazdaságpolitikája mellett; sokukban él a hajlam a felfelé mutogatásra, miközben saját portájukon eltűrik a lazaságokat. Végül, de nem utolsósorban: az utóbbi időben sajnálatosan sok vezető ellen kellett pártfegyelmi eljárást, sőt, bűnvádi eljárást indítani, a hatalommal való visszaélés, harácsolás, korrupció miatt. Korábban megtárgyalta az anyagot a párt városi végrehajtó bizottsága is. így Szűcs Erika, a városi párt- bizottság titkára — a napiMit tesz a gyár? Az ellenőrök nem tisztelik a sarzsit Az alkoholstop sem mindenütt vadonatúj „Olyan helyzetet kell teremteni: eszébe se juthasson senkinek sem, hogy ittasan menjen dolgozni, vagy a munkahelyére italt vigyen és munkaidőben szeszt fogyasszon!” — Mátyás Lajosnak, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának ez a véleménye. S ez természetesen már tükrözi azt is, hogy a november 1-től bevezetendő kereskedelmi alkoholstoppal egyetért az igazgató. Sorozatunk előző cikkeiben írtunk róla, hogy a boltvezetők körében sem hiányzik az elvi egyetértés — már ami a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítását illeti. A bevétel miatt azonban, érthető módon, szoronganak. — Igaz, egyelőre nem várhatunk „kasszasikert” a rendelkezés nyomán — ismeri el Mátyás Lajos is. — De hát akár Keletre, akár Nyugat felé nézünk, soksok országban megoldották már. Nagyon következetes és nagyon jól összehangolt intézkedéssorozattal nálunk is célt jehet érni. Bízom benne, hogy előbb-utóbb a szeszipar is változtat termékszerkezetén. S nem feltétlenül a 40—50 fokos pálinkákat forszírozza majd, hanem a könnyű, 5—6 százalék alkoholt tartalmazó, bólészerű italokkal bővíti repertoárját. Az üdítőital-kínálatot is lehet még vonzóbbá tenni, s jó kereskedőink mihamarabb megtalálják a módját annak, hogy más portékákkal is pótolják a kieső bevételt. Mi mindenesetre megtesszük, amit kell azért, hogy a munkahelyeken könnyebb legyen fegyelmet teremteni. Most már a munkáltatókon múlik a többi... Nem 1986-os találmány a kereskedelmi alkoholstop. A vasgyári Konzumban például évek óta gyakorlat, hogy műszakváltáskor nem adnak el italt. A Lenin Kohászati Művek indítványozta a korlátozást, a belső fegyelmező eszközök erősítésére, legkivált pedig a munkahelyi alkoholizálás megelőzésére. Beke Árpád üzletvezető-helyettestől tudjuk: a Konzum forgalma havonta így is meghaladja a hat és fél millió forintot. Hogy kereskedőinknek ne maradhassanak kétségei a munkahelyi intézkedések felől, az LKM pártbizottságán és iparszervezési főosztályán kérdeztük meg: mit tesz a gyár? Csíki Csaba, a pártbizottság agit.-prop. munkabizottságának elnöke majd- hogy drákói szigorról beszél. A rendszeres és legváratlanabb helyeken, pillanatokban megjelenő szondás ellenőrök tekintélye ugyancsak megnőtt. Ha alkoholról van szó, nem tisztelik a sarzsit. Ha okuk van rá, a főnököt akár a beosztott előtt is megszondázzák az irodákban is. S a legha- tátosabb eszköz: a gyári közlönyben név szerint hozzák nyilvánosságra azokat, akiknek leheletétől elszíne- ződik a szonda. S ha párttag esik az ittasság vétkébe, nem marad el a pártfegyelmi sem. Ajánlatos hát meggondolnia bárkinek, hogy ittasan menjen be, vagy italt vigyen be a kohászatba. Nincs pardon annál, akit rajtakapnak: az első fegyelmi büntetést is fél évig érzi meg a zsebe, merthogy csökkentik az órabérét. Az ismétlést pedig a legkeményebben, akár elbocsátással is büntetik. R. É. (Vége) rend előadója — már a vb- ülésen elhangzott javaslatokra, véleményekre is alapozhatta szóbeli kiegészítőjét. Szólt arról, hogy a vezetőket sokszor szélsőségesen ítéli meg a közvélemény. Egyesek túlzott elvárásokat támasztanak velük szemben, mások a végtelen türelmet hirdetik. A mai gazdasági viszonyok között — fejtegette — a gazdasági vezetőt elhalmozzák mindennapi gondokkal, naponta kell döntenie fontos termelési kérdésekben. Emellett azonban nem szabad szem elől tévesztenie a hosszabb távra szóló feladatokat, a jövőt építő munkát, így például a műszaki fejlesztést. Bizonyos zavar mutatkozik annak a bizonyos hármas követelménynek a megítélésében is. Van, aki az egyik, s van, aki a másik követelményt hangsúlyozza. A helyes álláspont, ha komplex módon ítéljük meg a vezetői alkalmasságot, egyaránt fontosnak tartva a politikai elkötelezettséget, a szakmai hozzáértést, a vezetői készséget és az erkölcsi tisztaságot. Sajnos, ez utóbbival néha baj van, pedig a vezető általában tiszta lappal indul, s ha később hibát, vagy hibákat vét, azért a környezete is felelősséggel tartozik. Az utánpótlás-nevelésről szólva Szűcs Erika kiemelte: sok vezető önmagához hasonlítja a kádertervben szereplő jelöltet — magát tartja mércének —, és nem ahhoz a feladathoz, melyre kiszemelték. A pályázati rendszer, illetve a vezetők választása kapcsán nem ritkán tapasztalni, hogy — szubjektív alapon — valamelyik belső ember mellett döntenek, akkor is, ha kevésbé felel meg a követelményeknek, mint a gyárkapun kívülről ajánlkozó, mondván; őt legalább ismerjük. A vitában elsőként felszólaló Kárpáti Zoltán, a DI- GÉP pártbizottságának titkára arról beszélt, hogy jelentős változások zajlottak le vállalatának politikai és gazdasági vezérkarában az elmúlt években. Erősödött a vezetés, de szerinte is jobb lehetne a nők és a fiatalok aránya az irányító posztokon. Kifejtette azt is, hogy a munkahelyi demokráciának igen lényeges eleme a káderügyek demokratizmusa, Szabó Károlyné, az ÉMV laboránsa nemcsak a vállalatánál szerzett információira támaszkodva mondhatta el véleményét, hiszen tagja a Magyar Nők Országos Tanácsának is. Statisztikai adatokkal bizonyította, milyen kevés nőt találni a különböző vezető testületekben. Kissé tréfásan, de nagyon komolyan így fogalmazott: úgy látszik, a „férfias” pályák közé tartozik a vezetői. Több időt ken szén* telni a káderekkel való foglalkozásra — ajánlotta Sírvári Bertalan, az LKM főművezetője. Szerinte bizalmatlanság és esetenként a munkakör féltése miatt nem támogatják egyes vezetők a fiatal szakemberek magasabb beosztásba való kerülését. Koval Pál, egyebek közöt® azt fejtette ki, hogy erősebbek vagyunk a kritikában, mint az önkritikában. Ha valahol valami hiba van, akkor a vezetők szívesebben fogalmaznak így: „mi” vagyunk a felelősek, és csak elvétve így: „én” mulasztottam. Dobozy Zsolt, a városi KISZ-bizottság első titkára is arra mutatott rá, hogy bár növekedett a fiatalok száma a gazdasági vezetésben, az aránnyal még korántsem lehetünk elégedettek. A fiatal megítélésénél gyakran az alkalmazkodóképesség játssza a legnagyobb szerepet és nem az, hogy mennyire felel meg a számára kijelölt poszt betöltésére. Másfelől nézve a kérdést, az is vitathatatlan, hogy valamelyest leértékelődött a vezetői beosztás minden vonalon; sok fiatal úgy véli, nem érdemes magasabbra törni, mert a nagy felelősséggel nem áll arányban sem az anyagi, sem as erkölcsi megbecsülés. Kocsis Gyula, a MÁV-pártbi- zottság kommunistáinak képviseletében állapította meg: mostanában meglehetősen sok kirívó erkölcsi problémát tapasztalni vezető beosztású káderek körében is. Jó lenne megelőzni az olyan fegyelmiket, mint amilyenekre náluk is sor került!-. Poós László, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese a káderpolitikai elvek és a gyakorlat összevetése után leszögezte, hogy jelentősen javult mind a megyében, mind Miskolcon és a városkörnyéki községekben a káderállomány. A pályázatokról, illetve a vezetők választásáról szólva arra mutatott rá, hogy lényegesen jobb a „tartása” annak a vezetőnek, akit a kollektíva választ, mint annak, akit e posztra „kijelölnek”. A döntési jogról és az önállóság tiszteletben tartásáról beszélt — más témák mellett — Pócza István sa- jóvámosi tsz-elnök. Riczv Gábor felszólalásából megtudtuk, hogy a Borsod Volán pártmunkásai, KISZ-fia- taljai jól érzékelik és előnyösnek tartják, hogy az eddiginél fokozottabban érvényesül a káderek kiválasztásánál a szakmai hozzáértés. Horváth József, a DI- GÉP többszörösen kitüntetett esztergályosa, mint hajdani alapszervezeti titkár fejtette ki, milyen fontos szerepet játszanak a káderek kiválasztásában, útra- bocsátásában az alapszervezetek. Szűcs Erika összefoglalójából most csak azt emeljük ki, hogy a káderutánpótlási tervben szereplő ember nem biztosítékot kap, hanem lehetőséget arra, hegy a küzdőtérre kerüljön és bebizonyítsa: alkalmas.
