Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1986-10-29 / 253. szám
Kereskedő — az alkoholstopról Imi a forgalomnál is fontosabb Pálinka kontra felvágott • A mérleg két oldala Valahol el kell kezdeni Nem aratott osztatlan sikert kereskedőink körében az a szakigazgatási határozat, amely november 1-től korlátozza a boltokban az alkoholtartalmú italok árusítását. Mint már több ízben írtunk róla, e hét végétől — szombattól — az állami, a szövetkezeti és a magánkiskereskedelmi üzletekben egyaránt, nyitástól reggel 9 óráig tilos a szeszes ital árusítása Miskolcon és a városkörnyék községeiben. A rendelkezés azt is előírja, hogy a nagyüzemek közelében lévő árusítóhelyeken a műszak váll ások idején — 13 és 15 óra között — is szüneteltetni kell a szeszes ital eladását. Mit szólnak ehhez a kereskedők? — kérdeztük a tegnapi számban közölt cikkünkben Kovács Gábortól, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől. Mint elmondta: nem fogadta taps az intézkedést, noha azzal mindenki egyetért, hogy valamit tenni kell a túlzott alkoholfogyasztás megfékezésére ... De hát erről szóljon inkább az egyik értetett kereskedő. A Besenyői úti ABC-bolt- ban duplán is érintettek: a December 4. Drótművek szomszédságában van ez az üzlet, tehát náluk naponta öt órán át szünetel a szeszes ital kiszolgálása. Jánosi Gyula boltvezető , rezignált: — Annak a 14 boltnak az ' egyike vagyunk, amelyikben í már korábban — nálunk augusztus utolsó harmadában — elrendelték a korlátozást. Nekünk tehát már vannak tapasztalataink arról, hogy mit jelent ez a forgalom szempontjából. S ezek a tapasztalatok bizony nem éppen szívvidítóak ... — Már úgy érti, hogy a kereskedők számára? Mert azért azt el kell ismerniük, hogy ebben az esetben valóban vannak fontosabb szempontok . .. — Pillanatig sem vonom kétségbe, csak hát nehéz megbarátkozni velük, amikor az ember ránéz a bevételi statisztikára. Ez pedig szeptemberben például azt mutatta, hogy körülbelül egymillió forinttal csökkent a forgalmunk a korlátozás bevezetése miatt. — Ennek azért olyan meggondolásból, hogy kevesebb alkoholt fogyasztottak a vásárlóik, örülni kell... — Nem vagyok róla meggyőződve, hogy kevesebbet fogyasztottak. Ha nálunk nem is, de megveszik máshol. Valahol azt a milliót biztosan elköltötték. — Persze ez csak novebi- ber 1-ig van így, utána már máshová is hiába mennek... Jánosi Gyula úgy varyez- zel, mint a legtöbb kereskedő: pontosan tudja, hogy valami módon féket kell vetni a mértéktelen alkoholfogyasztás, legkivált pedig a munkaidőn belüli alkoholizálás burjánzása elé. De azt is tudja, hogy az igazán nagy hasznot a szeszes italok biztosítják a kereskedelemnek. És számol: — Nálunk az egy főre jutó havi termelékenység, vagyis forgalom, ha úgy tetszik, árbevétel, 260 000 forint. A szeszesital-árusítás korlátozása óta ez 190—200 000 forintra csökkent. Hogyan tornázhatnánk vissza 1 magunkat? — ezt még ki kell találni. Tudniillik az egymilliós veszteségünk nem teljes egészében az alkoholeladás csökkenéséből ered. Aki bejött egy palack italért, az egyebet is vásárolt itt. Amióta a korlátozást beHamarosan munkához foghatnak a kertészek a Kós- 2 körül. Jól halad a villa teljes felújítása, s minden nény megvan rá, hogy még az idén megnyithatja a púit a várostörténeti bemutató és a Kós Károly mun- sságának emléket állító tárlat. vezettük, azóta az egyebet is másutt veszik meg. Ráadásul nekünk abból a szempontból sem mindegy a forgalom, hogy mennyi élőmunka-ráfordítást igényel. Míg egy 40 forintos palack pálinka eladásánál 2 forint a hasznunk, addig tíz deka' 7 forintos felvágottból 1 forint a miénk. — Ebben az estben, ha jól értettem, egy kiló felvágott után már 10 forint a maguké. Csak jobban megéri, nem? — Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem. A pálinkát a vevő a polcról maga veszi le. Nekünk csak any- nyi a dolgunk vele, hogy oda kirakjuk. A felvágottat azonban szeletelni, mérni, az árát kiszámolni, csomagolni, az árát ráírni kelL Tehát igencsak munkaigényes. Sokszoran több energiáját köti le az eladóknak, mint a szeszes ital... ■ ■ — Sonvmazhatok tehát úgy, hogy nem ért egyet a korlátozással? — Szó sincs róla: tapasztalatból tudom, hogy az alkoholizmus terjedése ellen végre valamit tenni kell. Csak abban nem hiszek, hogy az emberek azért isznak, mert könnyen hozzájutnak a boltok polcain. Az én munkatársaim között miért nincs egy sem, aki meg merné magának engedni, hogy munka közben italozzon? Pedig ők aztán valóban egész műszakjuk alatt a palackok között mozognak! Szerintem végre a munkahelyeken kellene érvényt szerezni az alkoholfogyasztási tilalomnak. Rendben van: valahol valóban el kell kezdeni ... Rajtunk, kereskedőkön ez ne múljon! De akkor tegye meg mindenki azt a lépést, amit neki kell. A legkisebb főnöktől a lenagyobbig — a munkahelyeken. És persze nem árt., ha személyes a példamutatás! (folytatjuk?) tüh X’ m _ wm lm- ** S-P R. É. jjc Az új székház bejárati homlokzata Tudományos ülés Iák" a lákzi V November 4-én ünnepi tudományos ülést rendeznek Miskolcon a megyei tanács Közegészség- és Járványügyi Állomása új székhazának használatbavétele alkalmából. Az ünnepi ülés helyszíne természetesen az új székház negyedik emeleti tanácsterme. Olvasóink emlékezetnek rá, hogy már többször is írtunk a Köjál-székház építéséről: ez nem tartozott azon beruházások közé, amelyekkel azért dicsekedhetnénk, mert gyors és pontos munkát végzett volna az építőipar. Sajnos némi késéssel költözhettek a kö- jálosok a Bacsó Béla utcai új székházba. Az ünnepi tudományos ©lésen ár. Hutás Imre egészségügyi államtitkár tart előadást a közegészségügy szerepéről az egészségmegóvó társadalmi programban. Dr. Fogadóóra a tanácson A városi tanács tisztségviselői közül ma Veresné dr. Jakab Zsuzsanna vb-tit- kár tart fogadóórát; délután 4 és 6 óra között a hivatali helyiségében lehet felkeresni. Kinek kell a Gulvás-villa? Az egyik napsütéses vasárnap délután tanakodó turista- csoport álldogált az avasi kilátó melletti romos ház előtt. A hajdani várat formázó villa ma már valóban úgy fest, mintha hosszú hónapokig tartó súlyos ostrom után most vonultak volna el falai alól a törökök. Nem először, hanem sokadszor írunk erről az épületről, amelyet Gulyásvilla néven ismernek a miskolciak. Ezt előbb kisajátították, majd javarészt társadalmi munkában helyreállították, és azután ott maradt gazda, gondozó nélkül, kitéve a pusztító indulatú vandálok kénye-kedvénck. Ennek az lett az eredménye, hogy ma már gyakorlatilag csak a falak állnak, de azok sem sokáig, mert itt is, ott is megbontották már az épület sarkait, mellvédjeit. Még ez év elején hírt adtunk arról, hogy talán a kisiparosoknak kellene a ház: CR-rádióközpontot rendeznének be itt a taxisok számára. Egyébként a villa felújítási tervei is elkészültek időközben. A ház azonban tovább romlik, pusztul, s hovatovább nem lesz mit helyreállítani. Hogy miről tanakodhattak a turisták a romház tövében? Nyilván nem értették a helyzetet, s azt gondolhatták, hogy ha kell ez a ház a városnak, akkor miért nem óvják meg, miért nem állítják helyre, ha pedig nincs rá szükség, akkor miért nem bontják le. Mást, okosabbat mi sem tudunk kérdezni... (k-ó) Takács Sándor, a megyei Köjál főigazgató főorvosa pedig a közegészségügy 35 éves borsodi múltjáról beszél majd. Változások a gyalogosköz lekedésben A közeljövőben két új bí«l építése is megkezdődik Miskolcon. Először a Puskás Tivadar,' valamint az Árpád utcák csatlakozásában levő hidat építik át. Ez azzal jár, hogy a gyalogosforgalmat a Blaha Lujza utca végén levő temp lomnál található ideiglenes gyaloglódra kell terelni. A forgalmi változás a városgondnokság szakembereinek információja szerint már ma bekövetkezhet. A másik híd a Blaha Lujza utca végénél található, ennek átépítését azonban körülbelül két hét múlva kezdik el. Ez a közúti forgalom terelésévei is jár majd. A pontos tudnivalókról idejében tájékoztatjuk olvasóinkat. Vita az új tanácsrendelet tervezetéről Kevesebb listás lakás Csak miskolciak igényelhetnek Űj lakásügyi tanácsrendeletet készítenek elő a városi tanácson. Az újra szabályozást az feszi indokolttá, hogy a régi paragrafusok egy része már elavult. A másik ok közismertebb: egyre kevesebb Miskolcon az elosztható, állami beruházású lakások száma, ezeknél lényegesen kisebb mértékben csökken viszont az igénylőké. Az új rendelet tervezetét az illetékesek már véleményeztették: beszámollak a szándékolt változásokról a Hazafias Népfront városi elnökségének, s a dokumentumokat társadalmi vitára bocsátották. A miskolciak reakcióiról dr. Tisza Tibort, a városi tanács igazgatási osztályvezetőjét kérdeztük, hiszen a társadalmi vitákon ő ismertette az elképzeléseket a népfront területi vezetőségeinél az egybegyűltekkel. Kevesen értettek például azzal egyet, hogy legalább 30 százalékra csökkentenék a lista szerint juttatott lakásokat. Ezt egyébként az indokolná, hogy várhatóan sok lesz a szanálás városunkban — lebontják* egyebek között a Széchenyi úti toldaléképületeket —, s az ott élők joggal várnak majd tetőt a fejük fölé. Többen elmondták a vita résztvevői közül, hogy a listás lakások számát fele-fele arányban kellene megállapítani. Az igényjogosultsággal kapcsolatban két alternatívát terjesztett elő a tanács. Az egyik a jelenlegi gyakorlatot követné, vagyis az nyújthatna be igénylést, aki Miskolcon állandó lakó-, vagy munkahellyel rendelkezik. A másik verzió szerint azoktól fogadnák ei az igénylést, akinek városunkban van az állandó lakóhelyük. A vitákon a legtöbben a második elgondolást támogatták, s teljesen egyetértettek azzal a törekvéssel, hogy a Miskolcon lakók részesüljenek előnyökben. Sőt volt, aki felvetette: további, budapesti mintájú szigorításra is szükség lenne az igazságosabb elosztás érdekében. Az ötéves helyben- iakáshoz kötött igényjOgo- sultságnak azonban Miskolcon nincs jövője; a készülő tanácsrendelet csak a központi szabályozás által megengedett paragrafusokat tartalmazna: A letéti (lkakra is több variációt dolgoztak J. Az egyik szerint a jelenlegi rendszer maradna: ^ ’’ é ^típustól — tanácsi vagy >TP — függően szobaszám illetve komfortfokozat ai a n fizetne az igénylő. A változás ez esetben annyi, hogy az új rendelet szerint nőne a letéti díj összege. A miskolciak többsége a másik elgondolást támogatná: eszerint csupán két kategória lenne, tanácsi bérlakásoknál 10 ezer, OTP-lakásoknál 20 ezer forint befizetését kérnék az ügyféltől. Természetesen nem szűnnének meg a rászorulók kedvezményei, például a használatbavéte- okokról van szó Még nagyon sok tervezett változtatás kapcsán mondták el véleményüket a vi- tázók, hiszen módosulna például a használatba vételi díj visszatérítése tovább finomítanák az igényjogosultság feltételeit, s módosulna a telekjuttatások rendszere is.
