Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-03 / 231. szám

Jól vizsgázott a magyar eljárás OlGjcsapda % a Tiszte közepén Tokajban, az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság IV. sz. szakaszmérnök­ségén tartották meg az éven­ként szokásos országos víz- minőségvédelmi, kárelhárí­tási gyakorlatot. A feltétele­zés szerint — amint rről dr. Pados Imre igazgató tá­jékoztatást adott —, a Bod­rogon olyan olaj- és szerves- anyag-szennyezés vonult le, amely halpusztulással, fertő­zéssel, a toxikus anyagok felhalmozódásával iárhat. Ugyanakkor a Tiszán agy hajóból nagy mennyiségű olaj került a folyóba. Ezért gyors, jól összehangolt be­avatkozásra van szükség A Bodrogon végzett véde­kezési munkálatokról már beszámoltunk, a főpróba alapján. Normaidőn belül si­került az igazgatóság és az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi, belvízvédelmi készenléti szolgálata mint­egy 100 fős csapatának vég­rehajtani a feladatokat, az úgynevezett hajós elzárást, a T-merülőfalas elzárást, a le. vegőfüggönyös olajterelést, a levegőztető berendezések, az olajterelők üzembe állítását. Megkezdték a rendszeres vízmintavételt és ezek elem­zését. Eközben a Tiszán fel­készültek az állóvízi olaj le­szedésre. A feltételezés szerint itt egy hajóból — jelen esetben az igazgatóság Jégvirág X. jégtörő hajójából — nagy mennyiségű olaj került a folyóba. A budapesti szolgá­lat gyorsegysége hajtotta végre a védekezési gyakorla­tot, Szereday Pál főkoordi­nátor irányításával. A be­jjc Ebéd a gyakorlaton. Vo- lom János vízügyi dolgozó­nak is ízlett az étel. 2k A tiszai védekezési munkálatokat a budapesti szakegy­ség hajtotta végre. Az olajleszedő gépnél Bánnert Miklós gépész. (Kerényi László felvételei) mutatott technológia már nagy sebességű, széles folyó­kon is bevált. A gyorsaság itt döntő tényező, mivel ké­sőbb a beavatkozás már eredménytelen. Az olajtere­lést és -leszedést magyar gyártmányú, felfújható mű­anyagmerülő fallal, T-merü- lőfallal, olajcsapdával és an­gol gyártmányú olajleszedő berendezéssel hajtották vég­re. A szennyező anyagot szivattyú továbbította a par­ton telepített átmeneti táro­lómedencékbe. Ez a komplex magyar eljárás azért is elő­nyös, mivel a széles folyókon több elem is telepíthető egymás mellé. A gyakorlat idején rend­szeressé tették a vízminta­vételt, ennek elemzését mo­bil kis laboratóriumokban, míg a komplex vizsgálato­kat a miskolci központi la­boratóriumban végezték el. A védelmi helyek között a kapcsolatot közvetlen URH- lánccal biztosították, az írá­sos anyagokat gépkocsis fu­tárok továbbították. Merre csörög a dió? Az értékelésnél a végrehaj. tási időt, a szakszerűséget, a biztonságot, a hatékonysá­got, a fegyelmezettséget és a kapcsolattartást vették fi­gyelembe. Megállapították, hogy a végrehajtás nagy fel- készültségről tett tanúbi­zonyságot. Kiváló volt az együttműködés az egyes munkahelyek, a vízügyi igazgatóság és a budapesti szakszolgálat között is. (oravecj A kultúráit lakókörnyezetért 2• Az ablak mint szemétledobó Tegnapi számunkban, sorozatunk első részében arról ír­tunk, hogy a kulturált lakókörnyezet megteremtéséért igen sokat tehetnek a tervezők. A városi tanács jelentésében — melyet a közelmúltban vitatott meg a párt városi végrehajtó bizottsága — bőven találtunk rossz példákat a nem eléggé körültekintő és szakszerű tervezőmunkára, a túlságosan szűkre szabott lakótelepi zöldterületektől a járművel meg­közelíthetetlen kukatárolóig. A jelentéssel együtt elfogadott állásfoglalásban a teendők sorában nem véletlenül említik a tervezőmunka javítását: „Fontosnak tartjuk, hogy a meg­valósítandó létesítmények, közterületek tervezése során kap­jon fokozottabb figyelmet a városüzemeltetés igénye, véle­ménye, olyan megoldások megtervezése, melyek alkalma­sabbak az eredményes, hatékony munkavégzésre, és figye­lembe veszik az üzemeltetők műszaki felszereltségét és a beszerezhető technikát. Ha szükséges, ki kell dolgozni ennek a követelményrendszerét is.” Bizony, sok minden hiány­zik a mi lakótelepeinkről, hogy mást ne mondjunk, például „elfelejtettek” nyil­vános illemhelyeket tervez­ni. Ám nem csupán az ilyen praktikus létesítményeket kell nélkülöznünk, hanem azokat a virágládákat is a legtöbb helyen, melyek — növényzettel betelepítve — szépen díszítenék a monoton szürke falfelületeket A közterület-fenntartó vál­lalat vezetői évek óta mondogatják, hogy kevés a kukásedény és ezért, ha rendszeres is a szállítás — különösen hétvégi napokon — a háztartások hulladéká­nak nagy része ott halmozó­dik, bűzlik a kukák mellett Tejesen megoldatlan mind­máig a hulladékledobó-csö- vek tisztítása. Egyes épüle­tekben a lakók közfelkiáltás­sal megszavazták, hogy nem használják a csőrendszert, inkább vállalják, hogy min­den veder szeméttel lebal­lagnak a földszintre. Akik kényelmesebbek — és ezt igazán nem nevezhetjük túl­zott kényelemszeretetnek —, kénytelenek tűrni az állan­dó bűzt és a csótányok in­vázióját. Tegyük mindehhez hozzá még azt is, hogy — finoman fogalmazva — nem mindegyik házfelügyelő lát­ja el rendesen takarítási fel­adatát, és máris kialakul a képünk a legközvetlenebb lakókörnyezetünkről, amit bizony jóakarattal sem lehet kulturáltnak nevezni. Mielőtt azonban tovább lépnénk és körülnéznénk ut­cáinkon, tereinken, marad­junk még egy kicsit a lakó­házakban és közvetlen kör­nyékükön. Néhány évvel ez­előtt egy avasi szemle alkal­mával hívta fel a bejárá­son résztvevők figyelmét az egyik tanácsi vezető arra, hogy milyen nagy különbség van a tanácsi bérlakások él a szövetkezeti otthonok kör­nyezete között. Az előbbiek bejárata mellett jócskán ki­taposott, száraz fűcsomók, az utóbbiaknál apró, gondozott kertek. Lehet, hogy amihez olcsón jut az ember, azt nem tudja annyira megbecsülni, mint aminek az árát, tör­lesztési részletét úgy kell összekuporgatni ? Arról pe­dig, hogy mi mindent dobál­nak ki laza kézmozdulattal az ablakon a tiszteletre mél­tó lakók, hosszú listát lehet­ne írni. E tárgyak és étel­maradékok felsorolásától azonban kíméljük meg egy­mást! Elég azt látni, és ke­rülgetni is... És ezzel eljutottunk oda, hogy a lakókörnyezet kultu­ráltsága az általános kultúra része. Megannyi jó rendelet, tökéletesen szervezett, gépe­sített közterület-fenntartó munka sem hozhat ered­ményt anélkül, hogy mi, mindannyian akarjuk a ren­det, tisztaságot. De erről még lesz módunk bővebben is szólni a következő fejeze­tekben. (Folytatjuk) B. a Hölgyek választják ki Babérkoszorú a „teremtés koronájának” Tavaly, az első miskolci férfinapon óriási publicitást kapott a férfi-szépségver­seny. A jelen volt hölgyek szerint a mezőny minden­Miskolci gmk-k 4. Ha megesik a baleset Hiába keressük a dióbelet a boltokban. A tavalyi már elfogyott, az ideinek pedig még a nyomát sem leljük. Hová tűnt a dió? — kérdez­tük Pollner Gusztávtól, a megyei Zöldért Vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyette­sétől. — A tavalyi dióból már nincs készletünk, sok újra pedig nem számíthatunk. A saját kertemben a fákon mindössze néhány szem ter­mett. Országosan sem jó a helyzet, virágzáskor elfa­gyott a termés zöme. Előze­tes becslések szerint a mos­tani termés a tavalyinak legfeljebb a fele lehet. A halmaji áfész kilónként 130 forintért vásárolja fel a dió- oelet. Mi még el sem kezd­hettük a begyűjtését, de már sejtjük: az üzletekben alig­ha lesz olcsóbb 150—160 fo­rintnál. Vevőszolgálati iroda Ma délelőtt nyitja meg vevőszolgálati irodáját a Fegyver- és Gázkészülékgyár a Magyar—Szovjet Barátság tér 12. szám alatt. Az iroda a gyár által készített készü­lékek garanciális javítá­sához és szervizéhez nyújt majd segítséget. Lakások felújítására vál­lalkozott egy fővárosi gmk. Mint a televízió Kék fény című műsorában láttuk, mil­liós megrendeléseket kaptak az egyik kerületi ingatlan- kezelő vállalattól. Bár híján voltak a technikai, műszaki felkészültségnek, mégis több százezer forintot kerestek a rosszul végzett tatarozásokon. Ezt csak úgy tehették, hogy megvesztegették az ingatlan- kezelő műszaki ellenőrét. Vajon mindenütt törvényes felügyeletet gyakorolnak-e a gmk-k fölött? Előfordulhat­nak-e hasonló esetek nálunk is? A helyi tapasztalatok sze­rint a miskolci gmk-knak nem sok lehetőségük marad tisztességtelen manipuláci­ókra. Sőt, mintha a vállalat- vezetők még a szokottnál is szigorúbban vizsgálnák át az itteni gmk-k számláit. A munkaközösségekbe tömö­rült taxisok panaszolták, hogy az ő számláikat „na­gyítóval” vizsgálják a köny­velők, míg a közületek fu­varozóival szemben már nagyvonalúak. • KÉZ KEZET NEM MOSHAT Az itteni gmk-k többsége elsősorban vállalaton belül működik. A munkát, a meg­rendelést saját üzemüktől kapják, s könyvelésüket, számláikat alaposan felül­vizsgálják. Tisztességtelen haszonszerzésre nincs mód­juk. Ennek megelőzését szol­gálja az a rendelet is, mi­szerint a gazdasági vezetők nem lehetnek tagjai azok­nak a vgmk-knak, amelyek­kel szerződéses kapcsolatban állnak. Így akarják elejét venni a kéz kezet mos, fik­tív elszámolásoknak. • FELELŐS KERESTETIK Nagyobb gond területün­kön, hogy sokáig a kelleté­nél kevesebbet törődtek a gmk-zók munkavédelmével. Ma már a legtöbb helyen a szakszervezeti bizottságok­kal közösen meghatározták a műszak utáni munkaidő terjedelmét. Ezt csaknem mindenütt négy órában maximálták. A Borsod Megyei Munka- védelmi Bizottság már ta­valy megtárgyalta az ezzel kapcsolatos gondokat. Fel­fedték, hogy a „két-három napos baleseteket”, amik a délutáni műszakban történ­tek, egyszerűen úgy könyve­lik el. mintha délelőtt kö­vetkeztek volna be. Azokat a baleseteket, amelyek a többletmunkaidőben történ­tek, külön kell jegyzőköny­vezni. Miért is terhelné ez az úgynevezett anyavállalat baleseti statisztikáját? @ CSAK KÉPVISELŐ A gmk-knak nincs veze­tője, csak képviselője. Így aztán nehéz megtalálni a felelős személyt, ha a kö­zösség nem megfelelően használja a munkagépeket, s ebből valamilyen baleset ered Meglepően sok a megvá­laszolatlan'kérdés a gmk-ban történt üzemi balesetekkel kapcsolatban. A délutáni rá­adásműszak idején bekövet­kezett balesetekért ki fizes­sen kártérítést: a gmk, vagy a munkát és szerszámot biz­tosító vállalat? Ezekre majd a folyamatban lévő munka­ügyi bírósági perek adnak választ. S hogy mindenkit megnyugtatnak-e ezek a döntések, azt még aligha tudhatjuk. (Vége) Szántó István képpen elérte a világszínvo­nalat. Az előzetes hírek sze­rint ez az idén sem lesz másképpen. A részletekről dr. Lehoczky Alfrédné, a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ propa­gandaosztályának vezetője tájékoztatott bennünket. — A „teremtés koronájá­nak” kiválasztásánál a dön­tés objektivitását igyek­szünk szavatolni. Október 10-én délután 5 órakor az erősebbik nem jelenlevő képviselőinek mellére gyön­géd női kezek — a népsze­rű Majorette együttes tag­jaié — fognak jól látható számokat feltűzni. Az est folyamán az úgynevezett elő- zsűri választja ki a tíz leg- szebbiket. Ezután az öt hölgyből álló „főzsűri” pon­tozással dönti el. ki lesz az 1986-os esztendőben a ..te­remtés koronája”. Feltétlenül meg kell még említenem, hogy minden a 10-es szám jegyében történik. Tehát: a művelődési központban, a X. hónap. 10. napján, este 10 órakor alakul ki a végső sorrend. Megjegyzendő, hogy akik formahanyatlás, vagy egyéb, előre nerr látható okok miatt most nem vé­geznek az élmezőnyben, vi­gasztalásképpen megnézhe­tik azt a látványos műsort, amelynek háziasszonya To. mási Eszter lesz. Számítógép- bem itta tó Hét napig tart az a tegnap megnyílt számítógép-bemuta­tó, amelyet a Borsodi Ipar­cikk-kereskedelmi Vállalat rendez a Testvérvárosok ut­cai szolgáltatóházban. Mik­roszámítógépeket, Kompentl. bilis gépeket, valamint kü­lönféle programcsaládokat tekinthetnek itt meg a szá­mítástechnika iránt érdeklő­dők.

Next

/
Thumbnails
Contents