Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1986-10-25 / 250. szám
Nagy Ibolya, Kulcsár Imre és Ábrahám István a készülő előadás egyik kulcsjelenetében. if Kiss József felv.) Felnőtteknek szóló mese A Mária főhadnagy próbája A színház régi közönsége biztosan emlékszik rá: huszonöt évvel ezelőtt játszották utoljára Miskolcon a Mária főhadnagy című Huszka-ope- rettet. Sallós Gábor rendezte. Szabó Rózsa és Balogh Emese játszották felváltva a címszerepet, és Varga Gyulának, Fehér Tibornak, Makai Sándornak hozott még az előadás olyan sikert, amelyet (nem törvényszerű ez) a színházban a mai napig számon tartanak. Orosz György, aki most vendégként állítja színpadra a darabot, hálás munkáról beszél. — Évtizedek után szerződtem el a miskolci színháztól, de az együttműködésünk azóta is a legszerencsésebben alakul. Annyira, hogy az elmúlt szezonokban volt módon javaslatot tenni, hogy milyen operettelőadások kerüljenek színre; a Mária főhadnagyot is én ajánlottam. Hosszú pályám során nagyon sok operettet rendeztem, és hozzám az operettirodalomnak az a vonulata áll közel, amely — a műíaj törvényeiből következően — mese, felnőtteknek szóló mese ugyan, de nem az úgynevezett „arisztokratikus” (hercegek. grófok világa) vonulat, hanem az, amelynek köze van a valósághoz. A Gyermekbénulás * elleni védőoltások A három oltásból álló, gyermekbénulás elleni oltássorozat második kampányára 1986. október 27—-november 1. közötti időben kerül sor. Beoltják azokat a gyermekeket, akik 1983. július 1—1986. június 30. közötti időben születtek. A védőoltást Sabin-cseppeknek teában szájon át történő beadásával végzik, ezért a szülők, illetve aozzá tartozók Kávéskanalat vr- amint az oltások idejének jegyzése miatt a gyermekei* - 'í. nvvét is vigyék r>. sí Ajh üb v.uen a kötelező oltásra Korú ^vermelek hozza, a. so oi — átköltözés vagy egyéb ok miatt — az oltási értés»*. '•; oern kapnák meg. úgy a ’aki. szerint illetékes gyermeki: -.T-iii rendelőben jelent kézzé rí uk Miskolc Megyei Város Adatni Köze^észségügyi- Járvánviigyi Felügyelőség Mária főhadnagy címszereplője ténylegesen élt, ismerjük a sorsát, a naplóját. A librettó némi átigazításáva! ma is teljesen a helyén van a ’48-as szabadságharc idején játszódó történet. Hogy Húszba Jenó muzsikájáról, a magyar operett egyik legnépszerűbb szerzőjének halhatatlanságáról már ne is beszéljünk. — A rendező barátja a műfajnak ez természetes, hogy a darab népszerű, azt tudjuk. De annyi értelmetlen vita volt az utóbbi években az operett létjogosultsága körül... — Nem kérdés ez, a műfaj ä. Az nem mindegy, hogy milyen előadásban. A Mária főhadnagyot, mint az operettlibrettókat, nem kell agyonaktualizálni, de újra eljátszásra érdemes a darab, ha még mondandót is találunk benne. Ez szeretetről, segitőkészségről, főként pedig hazaszeretetről szól, a társulatnak pedig hálás feladatot ígér, sőt jelentős színészi teljesítményt követel. Mágia eljátszásához sokat kell tudni: nadrágszerep, amely a primadonnában elsősorban a színésznőt követeli meg. De a többi, a bon- viván, a szubrett, a táncoskomikus, az operettben természetes szereposztás minden egyes alakja ebben a darabban nem csupán operettfigura. Játék, muzsika rajtuk, általuk éljen együtt; nem kicsi feladait ez sosem. — Mi szól még bele a darabválasztásba? — Az, hogy a szerepeket ki lehessen osztani. A jelenlegi társulattal színvonalas előadást várok. A címszereplő Nagy Ibolya pályakezdő, de további pályájára nézve is nagyon biztató kvalitásokat mutat. Alkalmas a szerepre, kedves, fiatal. Ábrahám Istvánt jól ismeri a miskolci közönség, hasonlóan Várhegyi Mártát, Kulcsár Imrét, Több szezonban bizonyított és vált népszerűvé Várkonyi Szilvia, Dézsy Szabó Gábor, Vadász István, Lakatos István, és a többiek mind. Régi munkatársaim segítenek: Wegenast Róbert tervezett nagyon látványos díszleteket, Fekete Mária szép ruhákat. A táncokat, a mozgást Somoss Zsuzsa ko- reograíálja, a zenekart Kalmár Péter vezényli a november elején esedékes bemutatón. OKTÓBER 31 -IG isméi TEXPO-VÁSÁR A VASGYÁRI VÁSÁRCSARNOKBAN. Olcsó ruházati cikkek9 lábbelik Nyitva: keddtől péntekig 7.30-tól 16.30 óráig, szombaton 7.30-tól 12 óráig. VÁRJA VEVŐIT A BORSODI RUHÁZATI KERESKEDELMI VÁLLALAT! A London Baroque együttes hangversenye Többször tapasztalhattuk, milyen érdeklődéssel fordul századunk embere a reneszánsz, a barokk és általában a régi zenék felé. Ennek okát keresve jutottam arra a megállapításra; varázsa van annak a gondtalan társasági hangvételnek, mely jószerével csak a régi korok muzsikájában található meg, és a kortárs-) zenéből hiányzik. Városunk zenei vendége, az Angliából érkezett London Baroque együttes eredetileg trió volt. Ma öten játszanak benne: Ingrid Seifert és Richard Gwilt hegedűn, Charles Mediám viola da gambán, William Hunt violonén és John Toll csembalón. A hangszerek nagy része ugyancsak a régi korokból származik (XVII —XVIII. század), vagy neves hangszerkészítő mesterek egyedi remeke. A kamaraegyüttes repertoárjában nemcsak barokk művek találhatók, hanem klasszikus alkotások is, eznkívül fúvós versenyműveket, kantátákat, oratóriumokat, sőt operákat is előadnak. Magyarországi hangversenyük műsora Corellitől Mozartig terjedt. Elsőként Corelli: g-moll triószonátáját játszották zenekari hangzást keltő gyakorlattal (a legmélyebb szólamot a csembaló, a gamba és a violone játékosa szólaltatta meg). Purcell: a-moll szvitje a régi hangolású csembalóra irányította a figyelmet (az alacsonyabb hangolása miatt az egész koncert műsora egy fél hanggal lejjebb szólt). Händel: F-dúr triószonátája a sonata da chiesa típusához tartozik lassu-gyors- lassú-gyors tételrenddel. Különösen a vidám hangvételű. táncos karakterű záró Allegro előadása tetszett. Majd az egyik legjelentősebb és legnépszerűbb skót zeneszerzőtől, Thomas Alexander Erskin Kellie-tőt hallottunk egy triószonátát, „Earl of Kellie” — (Kelli grófja) nem volt hivatásos zeneszerző. Műveinek legnagyobb része elveszett. Kamarazene-kompozíciói közül mindössze az 1769-tjen megjelent 6 triószonáta maradt az útókorra. Ezek közül hallottuk az utolsót, pompás előadásban a Bartók- termi hangversenyen. 1780 körül keletkezett Pieter Hellandel holland zeneszerző continuo basszussal kísért 8 gordonkaszonátája, melyek közül Charles Median felszabadult előadásában a VII. (C-dúr) szonátát hallhattuk. A műsort klasszikus művek: Haydn: C-dúr triója és Mozart 3 templomi szonátája zárta. Haydn műve az 1790-es években készült mestermunka. Szonátaformájú nyitótételből, lassú variációs andantéból és szellemes. pergő fináléból áll. Az előadók természetes muzikalitása, felszabadult játéka magával ragadó volt. Ez az örömteli muzsikálás jellemezte a koncert utolsó számait, a templomi szonátákat is. E néhány perces miniatűrök szimfonikus igénnyel keletkeztek, s a teljes együttes hatásos játékában csendültek fel. A közönség lelkes tapsaira, ráadásként, egy negyedik sao- nátát is megismerhettünk. Barfa Péter \ Eleink emlékezete A „deákos Dayka Gábor Üjhefyi Dayko Gábor egész életműve belefér egy kis kötetbe. Nagyon rövid időt élt meg, mindössze 27 évet. Még az irodalomkedvelők sem tudnak sokat felőle. Azon kevesek közé tártozott a XVIII. század végi magyar költők körében, akiknek nem volt kapcsolatuk a Martinovics-féie mozgalommal. Mégsem lenne teljes a felvilágosodás irodalma Dayka Gábor költészete nélkül. 1769. március 21-én született Miskolcon. Apja szabómester volt, anyja pedig urasági konyhákon szolgált, mint szakácsnő. A nemesi előnéwel rendelkező szabómester nem emelkedett a gazdagok sorába, annyit ért csak el, hogy mindkét gyermekét taníttatta. Korai halála után csak a szegénységet hagyta a családjára. „Daykának születését Borsod vármegye adta, nem Zemplény, s vezetékneve előtt az Újhelyi nem honn- jára mutat, hanem nemes, régi törzsökére, melynek az a praedica túrna” — írja róla barátja, felfedezője, Kazinczy Ferenc. Dayka Gábor középiskolai tanulmányait 1779-ben Miskolcon kezdte el a minoriták algimnáziumában, ahol három évet töltött, majd Egerben folytatta, s 1734- ben már Kassán bölcseletet tanult. Itt sorvasztotta el először az apjától örökölt betegsége, a tüdővész. A felvilágosodás eszméivel a pesti papneveldében ismerkedett meg. Körülötte izgalmas szellemi műhely alakult ki. Bámulatos nyelvtehetsége és ismerete kora legnagyobb szellemeivel ismertette meg. Utazásra nem volt lehetősége, a könyvek által ismerte meg a világot Ezekben az években a magyar nyelv tanítása volt a szívügye, műfordítóként is ekkor jelentkezett 1790-ben kötött komoly barátságot Kazinczy Ferenccel, aki meglátogatta az újra Egerbe került Daykát A pesti haladó gondolkodású társaság Dayka Gábor számára Egerben minden elmaradott, visszahúzó erejű volt Emiatt került szembe az egyházi hatóságokkal, és alig egy év múlva távozni kényszerült onnan. Lemondott papi hivatásáról is. Ekkor kezdődött a bolyongás időszaka. Nem hosszú ez a szakasz, de költészetében a legfontosabb és a legtermékenyebb. A legszebb, legmafadandóbb értékű versei ekkor fakadtak a leikéből. Dayka költői évei alig 4—S esztendőt ölelnek fel, de amit ez idő alatt alkotott, az maradandó érték. Gondos, csiszolt verselő: a magyaros versformákat ugyanolyan biztonsággal kezeli, mint a Horatiustól tanult latin, akkor „deákos-nak” nevezett ritmikát. Nagyon szerette Miskolcot és környékét. A Vitéz Imréhez című versében — melyet szikszói tartózkodásának az emlékére írt — így tiszteleg a hazai a szűkebb táj előtt: „Hazám! ha ügyelsz majd tulajdon kincseidre? Ha vonsz örök homályt bal himezéseidre? Ölembe Újólag ki ölté karjaid? Üjra ki adja meg Abaúj tájékait.” Költészetéből azonban nem lehetett megélni abban a korban. Ö már papként is tanár szeretett volna lenni, tanári állást keresett tehát, így jutott el az akkor javarészt németajkú Lőcsére. A helytartótanács 1792. január 7-én nevezte ki a lőcsei gimnáziumhoz a magyar nyelv és irodalom helyettes tanárává. Ügy tűnt, hogy az élete kerékvágásba jutott. A kortársak szerint igen jó tanár volt. Műveltségével, szellemességével a társaság kedvence lett. Szeretett választékosán öltözködni, alacsony termete ellenére jó megjelenésű fiatalember volt. Itt, Lőcsén nősült meg, Reich Zsuzsánnát, Lőcse város jegyzőjének a lányát vet- te el feleségül. Barátai óvták ettől a házasságtól, igazuk lett, mert az ifjú pár szinte a kezdettől nem fért össze. Gyermekeik még a költő életében meghaltak, örökölték a nagyapjuk és apjuk betegségét. 1795- ben áthelyezték a» ungvári katolikus gimnáziumba, oda azonban már betegen érkezett. Remélte, hogy még összeállíthatja verseskötetét, rendezte a költeményeit, előszót írt. Életében csak néhány verse jelent meg a mintegy 50 darabra tehető termésből. Szomorú, rövid életének talán jelképe lehet, hogy kötete halála után jóval, csak 1813-ban jelent meg, Kazinczy Ferenc gondozásában. A felvilágosodás eszméitől áthatott, szentimentális jellegű lírájának legértékesebb alkotásaiban az egyé« és a társadalom konfliktusaiból eredő érzelmi feszültség fejeződik ki nagy művészi erővel. Szenvedélyes antiklerikális szatíráiban a vallási fanatizmus és vakbuzgóság híveit ostorozza. Kortársai alig ismerték, jelentékeny hatással volt azonban Kazinczyra, Csokonaira, Berzsenyire. Első életrajzát Kazinczy irta, és adta ki verseivel együtt 1813- ban. 1796- ban már beszélni te alig tudott, állásáról leköszönt, s rövid kassai gyógykezeltetés után 1796. október 20-án, 190 éve Ungváron meghalt. Koporsóiénál mindössze néhány tanártársa állt, barátja Kazinczy sem lehetett ott. ebben az időben börtönben ült. Emlékét Miskolcon utcanév és emléktábla őrzi. Molnár István »
