Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-21 / 246. szám

Sokakat megbetegft Egy vírus és az időjárás Legnagyobb veszély a szennyvíz A húskombinát elotisztítóval óvja környezetét $ A véffósorom át méadrn nmükét gépesítettek. tKerényi László felvétele) Ugyancsak edzett szervezet tegyen, amely hoszabb tá­von ellenáll ennek a rend­kívül változékony időjárás­nak. Egy hónappal ezelőtt ír- tank róla, hogy sok felnőtt és gyermek keresi fel a kör­zeti orvosi rendelőket influ­enza jellegű megbetegedés­sel. Változott-e azóta a helyzet? — ennek néztünk utána néhány rendelőben. Dr. Kőrakó Ágnes gyer­mekgyógyász főorvos el­mondta, hogy a Jókai lakó­telepen és környékén az időjárástól függetlenül egy úgynevezett enterovirus oko­zott csaknem járványszerű megbetegedéseket. A gyere­keknek magas lázuk volt, amit hányás és hasmenés tett még kellemetlenebbé. Ám segített rajtuk a tüneti kezelés, a lázcsilllapítás, a diéta és a néhány napos fek­vés. A kis betegek gyorsan én tünetmentesen gyógyul­tok, ha betartották az or­vosi utasításokat. A fertőzés továbbterjedését az okozta, hogy a szülő a kezdeti jeleket nem vette komolyan, és közösségbe vitte gyerekeit. A folyamat itt levonulóban van, de jelentkezett másutt is. Dr. Tóth Lenkétől, a Kor­vin Ottó utcai gyermekren­delőből hasonló információ­kat kaptunk. Az enterovirus okozta megbetegedés csak abban az esetben vált sú­lyosabbá, ha más szövődmé­nyes Kór is járult hozzá, mint például a bronchitis. De megnőtt a felnőtt és gyermekrendelők forgalma az időjárás okozta meghű­léses megbetegedések mi­att is. S ha ezek bakteriá­lis fertőzéssel tetőződnek, könnyen szövődményessé válhatnak. Az orvosi tanácsok ezek ki­védésére a következők. A beteg néhány napot marad­jon otthon, lehetőleg ágyban fekve. A megelőzésre vonat­kozóan is adnak hasznos ta­nácsokat. A‘ gyerekek eze­ken a reggeleken mínusz egy-két fokban indultak el otthonról, s a dél körüli hő­mérséklet 20 fok fölé is emelkedett. A meleg öltö­zék szinte elviselhetetlenné vált délben, de a gyerekek­nek nincs rá idejük, alkal­muk, hogy megszabadulja­nak a fölösleges rétegektől, így beleizzadnak, s nagyon könnyen meghűlnek. Figyel­jük tehát a hőmérő higany­szálát, s vegyük figyelembe, hogy a gyerekek kevésbé fá­zékonyak, mint a felnőttek. A fűtés okozta száraz me­leg is előhozza az influenza jellegű tüneteket, sokan tüsz- seögnek, köhögnek. M'gvarországon egyedül­álló a Schiffer típusú ka- vic3koti ó berendezés. Az ónodi .11. Rákóczi Ferenc Mezőgazdaság' Termelőszö­vetkezet bányájában akár 50 méterről is fel tudja hozni a Kavfesot. A "kanalába egy­szerre három köbméter ka­vics fér el, ezért a gép igen Szellőztetni, szellőztetni és újfent szellőztem, ez ugyancsak fontos, legalább annyira, mint a lakások és a termek megfelelő pára- tartalmát biztosítani. A gyógyszertárak forgalma is megemelkedett ezekben a hetekben. A Szabadság téri Szarvas gyógyszertárban el­mondták, hogy sokan kere­sik az influenza jellegű meg­betegedések elleni, recept nélkül kapható gyógyszere­ket. Van belőlük elegendő, s a hozzájuk ajánlott C-vi- taminból is. Az ősz beköszöntőt s ve­le együtt az ilyen jellegű A Bükk turistatérképe sok olyan turistautat mutat be, amely mellett ott a jól is­mert barlangjel. Ha úgy ké­szülünk, hogy a barlangot is megnézzük, megfelelő fel­szereléssel és tudással fel­vértezve, még egy ilyen tú­rán is sort keríthetünk bar­langlátogatásra. A sok lehe­tőség közül javasoljuk a kö­vetkezőt. A Herman Otfó-Rgefből indulva gyorsan elérünk a Csanyik-völgybe, ahol a piros kereszt jelzésen meg­indulunk fölfelé. Az első megálló a Király-kút. Fog­lalt forrása a városi vízmű­be adja a vizét, de kifolyó vize is van a turisták szá­mára. Barlangja víz alatt van, csak a búvár-barlang­kutatók számára jápható. Továbbmenve, az út jobb oldalán hatalmas háromszög alakú nyílás látható: a Kecs­ke-lyuk (Kecske-barlang). Bejárati terme bárki számá­ra járható. A terem vége kettéágazik. Balra egy sáros kürtő vezet felfelé, mely gyakorlott mű­szóknak való. A másik (a fő) ág csaknem vízszin­tes, és kb. 400 méter hosz- szan tart. Az első szűküle­tig jó zseblámpával, túraru­hában könnyen el lehet jut­ni. Szépek a tufagátak, a korróziós-eróziós formák és üledékfalak. A szűkület után helyenként csak laposkú­szással lehet közlekedni a vizes aljzaton, másutt erő­sen meghajolva vagy ella- pülva. Egy belső nagyobb teremig jelentős mennyiségű sár és víz leküzdése után viszonylag egyszerűen el le­het jutni. (Ezen a szakaszon kiemelkedően' szép formájú barlangi meanderek és szin- lősorok láthatók.) A teremből egy rendkívül termelékeny. Az ónodi téesz egy évre vette bérbe a kot­rógépet a siófoki Kőolaj- és Gázvezeték-építő Vállalattól. Korábban Irakban dolgoztak vele, az Eufráteszben elhe­lyezett kőolajvezetéknek ás­tak árkot a hatalmas kanál segítségével. bajok jelenlétét a Herbaria szaküzletek forgalma is úgy jelzi, mint egy barométer. A nyári bevételhez képest ezekben a napokban leg­alább kétszer nagyobb ösz- szeggel zárják a kasszát, mint nyáron. A csipke-, a menta-, és a hársteát ajánlják a meg­hűléses megbetegedések ellen, valamint az ugyan­csak hatásos ősi jó „gyógy­szert”, a mézet és származékait, a propoíi- szos készítményeket. Egye­dül a filteres kamilla hiány­cikk pillanatnyilag. O. E. szűk, komisz hasadékon át visz az út az utolsó méte­rek felé. Csak vékony, gya­korlott barlangjárók vállal­kozzanak erre az útra, mert ott már több meggondolatlan ember töltött hosszabb-rö- videbb időt addig, míg va­laki nagy nehezen kipisz- kálta! A barlangból kijövő és felfelé tovább haladva bal­ról csatlakozik a piros négy­zet jelzés, mely a Büdös­pesthez vezet. Kétbejáratú, hatalmas termű ősemberi barlang. A felső vége ki­mászásra csábít, de sáros, törmelékes anyaga miatt nem ajánlatos a próbálko­zás. Visszatérve a piros ke­resztre, tovább megyünk felfelé. Bal oldalon, a szik­lák között nagyon jól elbúj­va található a Király-kúti zsomboly, 10 m-t meghaladó mélységével. Vigyázzunk, beleesni könnyű, kijönni be­lőle nehezebb! A völgytalpon helyenként mésztufadombokon át jutunk el a Felső-forrásig. A fölöt­te magasodó sziklafalban egy nagy és több kisebb barlang található. Ezek lám­pa nélkül is bejárhatók, de a nagy barlang egyik fel­színre nyíló kürtőjének má­szása már némi gyakorlatot kíván. A 20 méter hosszú Bronzika-barlang bejárásá­hoz (a barlang a benne ta­lált bronzkori csontmarad­ványról kapta nevét) vilá­gítóeszköz és barlangos vé­dőruha szükséges. L. L U A miskolci húskombinát 10 éve dolgozik, közepes technikai feltételekkel. Éven­te átlagosan 400 000 sertést, 40 000 marhát, kisebb meny- nyiségben juhot és lovat dolgoz fel. A különböző hús- készítményekből évente mint-, egy 10 000 tonnát gyárt. A 2000 főt foglalkoztató válla­lat tekintélyes exportmegren­deléseknek is eleget tesz. A. gyárban a koncentrált ipari termelés előnyei és hátrá­nyai egyaránt megtalálhatók: — ahogyan ezt Szabó László* igazgató a közelmúltban megrendezett IV. ifjúsági környezetvédelmi szeminári­umon előadásában kiemelte. • A SAJÓ TOLTERHELT A termelési tevékenység: hasznossága mellett a tech­nológia során keletkező kör­nyezetkárosító anyagok ifi nagy mennyiségben jelennek; meg. A termelési technológiai higiéniai szabályai azt elő­írják, hogy ezeket az anya­gokat a keletkezés helyéről, azonnal el kell távolítani. Erre elsősorban a folyóvíz; alkalmas, amely természete- sen abban a pillanatban, szennyvízzé válik. Ezért ai környezetre a legnagyobb veszély a gyár szennyvize. A gyár által kibocsátott szennyező anyag egy kisebb' városéval felér, és ráadásul a városi szennyvíztisztító előtt utolsóként ömlik ai közcsatornába. A vizi kör­nyezet befogadója a Sajó folyó, amely amúgy is túl­terhelt. A szerves szennyező anya­gok nagy része a vágó- és a feldolgozóüzemből jut a vízbe. A kombinát naponta 4000 köbméter friss vizel használ fel, amelyből körül­belül 500 köbméter szüksé­ges a technológiai folyama­tokhoz. • EGYÜTT A VAROSSAL A gyár csatornahálózata elválasztott rendszerű: kü- lön-külön gondoskodnak a csapadékvíz, a technológiai szennyvíz, a szociális szenny­víz és az egyéb szennyvíz átemeléséről. Miután a gyár szennyvíz-előtisztító beren­dezése már nem tudta tarta­ni az előírt határértéket — hatásfoka 20—30 százalék között mozgott —, korsze­rűsítést határoztak el. A szennyvíz-előtisztító rekonst­rukciója ■ kiállta az üzemi próbákat, az eredmények biztatóak. De így is csak a legkárosabb anyagokat von­ják ki a szennyvízből. A higiéniai, technikai, sőt gazdasági adottságai miatt az a legcélszerűbb — s így a környezetvédelem szem­pontjából is —, hogy a hús­üzem a szennyvizet átadja a városi tisztítóműnek. Egy szerződés kapcsán a vállalat beruházási keretet adott át a városi tanácsnak, melynek segítségével — ha ugyan szerény mértékben is —, tfe tovább épül a városi tisztí­tómű. Xr- ­• CSÖKKENTIK A HULLADÉKOT Nagy mennyiségű a veszé­lyes hulladéknak minősülő vágóhídi melléktermék, A melléktermékek hasznosítá­saival á gyárnak súlyos'gonci- jai vannak; Ax elhely^s megoldása,, a számos kísérlet ellenére is, még hátra vaa. Arra törekednek, hogy a hulladék mennyiségét kelet­kezésének helyén csökkent­sék a minimálisra. A vállalat jelentősen javí­tani kívánja technikai féf- készültségét, amellyel növel­heti exportképességét, és nein utolsósorban környezetvédel­mi tevékenységét is. A napokban a Miniszter- tanács megtárgyalta és ty.r domásul vette a hazánk környezeti helyzetéről — a fölfi, a viz és a levegő álla­potáról — szóló jelentést. Megállapította, hogy a körr nyezet- és a természetvéde­lemben az elmúlt években számottevő fejlődés tapasz­talható. Környezeti állapo­tunk — más .országokhoz képest — közepesnek érté­kelhető. A környezet általá­nos romlásának, további szennyeződésének folyamatát sikerült mérsékelni, de még nagy feladatokat kell meg­oldani. Itt fontos szerepe van a termelővállalatoknak, így a B.-A.-Z. Megyei vllat- forgalmi és Húsipari Vállalat Miskolci Gyárának is. A vállalat által elhatározott megelőző intézkedések ré­szét képezik a népgazdasági tervbe is beépített környe­zetvédelmi tennivalóknak. Munk4sőrök a munkaiadnál A A Diósgyőri Gépgyár és a Lenin Kohászati Művek munkásőrei nemcsak a szol­gálatban példamutatók, ha­nem a társadalmi munkában a kommunista műszakokon is. Az elmúlt évben s két nagyüzemben 475 kommu­nista műszakot teljesítettek, egyéb vállalásaiktól függet­lenül. s az idén is élen jár­nak az önzetlen segítség- adásban. Elet a házban Anmlva, lenyűgöz­ve nézem, az Élet a Földön című angol természettudományos sorozat filmjeit szom­bat délutánonként. David Attenborough és stábja az élet sok­féleségét, az evolúci­ót mutatja be, gyak­ran fantasztikus ké­pekben. A világ har­minc országában, 100 helyszínén forgattak, összesen több mint 2 millió kilométert utaztak, a költségek 1 millió fontra rúg­tak. Ügy hiszem, mi is tudnánk hasonló so­rozatot készíteni, per­sze jóival olcsóbban, a mi pénztárcánkhoz mérten. Jómagam már el is készítettem a forgatókönyv váz­latát. Megfigyelései­met tízemeletes, öt éve álló panelhá­zunkban végeztem. Arra kerestem a vá­laszt, hogy a lakók miként alkalmtizkod- tak a különböző élet­feltételekhez, hogyan zajlott le nálunk az evolúció. Kezdődött a be­költözéssel, amikor a lift még nem műkö­dött. Ékkor azok az egyedek élveztek előnyt, amelyek kel­lő fizikai erővel ren­delkeztek, hogy a bútorokat, hűtőszek­rényt, mosógépet fel­cipeljék az s emele­tekre. De talán még en­nél is korábbra nyú­lik vissza az élet ki­alakulása a házunk­ban. Arra az idő­szakra, amikor a le­endő lakóknak ígé­retet kellett tenniük, hogy utódokkal népe­sítik be otthonaikat. Aki nem tudott ígér­ni, az nem kapott la­kást. Azóta sokféle for­mája alakult ki a házbelieknek. A földszinten la­kók orra elcsökevé- nyesedett, hogy ne érezzék a szeméttá­rolóból áradó bűzt. A hallásuk viszont olyan éles lett, hogy a legmélyebb álmuk­ból is felébrednek arra a zajra, amit a lépcsőházi telefon megrongálása, a pos­taszekrények felfe­szítése okoz. Az ivadékaikat böl­csödébe, óvodába — és onnan vissza — szállító női egyedek, különösebben, a ma­gasabban lakók, te­kintettel a lift alkal­mankénti meghibá­sodására, lassan-las- san szárnyat növesz­tenek. A kilencediken, ti­zediken élők —mint­hogy arrafelé nyáron gyakoriak az aszályos hetek, hónapok — igen kevés vízzel is beérik, testük külön­böző részein kis víz­tároló edények kép­ződtek. Kovácsné férje a negyedikről néha il- lumináltan. máskor részegen tér haza. A rázúduló ba;i elhárí­tására az asszonyka jobb karja megnyúlt, megkeményedett, és és most soiirófában végződik. Egy álló hétig vár­ták a vízvezeték-sze­relőt a hetediken la­kó Hamariék. Mire a szerelő megérkezett, ők már tökéletesen alkalmazkodtak az akváriumi élethez: nagyszerűen lélegze- nek koponyáikkal, és ügyesen manőverez­nek uszonyaikkal. A nyugdíjas Kava­szaki bácsi és neje — akárcsak a dene­vérek — ultrahangos adóvevő berendezést fejlesztett ki az évek során. Egyikük a környék boltjait jár­ja. a másik otthon fogja a jeleket, ame­lyek arról informál­ják ilyen módon a ház lakóit, hogy ép­pen hová í érkezett valami a soros hi­ánycikkek közül. K. Emőke, a hato­dikról, bioáramköre- it rezegteti, olyan erősséggel, hogy más­fél kilométeres kör­zetben megérzik a férfiak, mikor ér rá. És még egy érde­kesség, amely vetek­szik az eddigiekkel: az öt év alatt többen megtanulták lakótár­saik nevét — elsősor­ban az azonos eme­leten lakók —, és hangképző szerveik­kel már eljutottak addig, hogy időnként köszönjenek is e - másnak. Persze egye­lőre csak a liftben, ha éppen együtt szo­rulnak be. (szabados) d [iá m Ónodra Bükki barlangtani

Next

/
Thumbnails
Contents