Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)
1986-09-13 / 214. szám
Eligazít az információáradatban Eayre többen tanulnak oroszul Jó két hete hazánk fővárosában zajlott le a MAPRJAL (Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Egyesülete) VI. kongresszusa, amelyre 66 országból 1812 küldött érkezett. A világméretű találkozón igen szép számmal vettek részt magyar szakemberek is. Megyénk orosz szakos tanárai közül harmincon voltunk ott. A plenáris és a szekcióüléseken (8 szekció működött), kerek- asztal-beszélgetéseken, tudományos szemináriumokon, bizottsági tárgyalásokon elhangzott közel 900 előadás, sok hozzászólás, kiegészítés, összegező vélemény, határozat és ajánlás, jelentősen hozzájárult a russzisztika tudományos eredményeinek, továbbá az ide- gennyelv-oktatás módszereinek gazdagításához. Az egy hétig tartó kongresszus tanúsította, hogy korunkban nőttön nő a nemzetközi integrációt, munka- megosztást, gazdasági, politikai, tudományos és kulturális információcserét közvetítő világnyelvek szerepe, köztük az oroszé is. + A FORDITÁS SZÁZADA Az információrobbanás méretére jellemző, hogy már a 70-es évek derekán 60 nyelven több mint 100 ezer tudományos-műszaki tárgyú folyóirat jelent meg, bennük évente 5 millió cikkel. Minden évben a szabványok százezreit regisztrálják, s körülbelül negyedmillió tudományos beszámolót, disz- szertációt írnak. .... A nyelvi közvetítés, a fordítás és tolmácsolás is csillagászati méreteket öltött korunkban. Valóban „a fordítás századában” élünk. Napjainkban már nem meglepő. hogy a fordítás útján napvilágot látott művek 85 százaléka tudományos-műszaki tárgyú írás és csak 14 százaléka szépirodalom. A tudományos publikációk száma 8—10 évenként megkétszereződik a világon. Nemzetközi elismerésre csak az a szakmunka számíthat, amely a világnyelvek valamelyikén is megjelenik. A tudományos-műszaki ismeretek közvetítésében az angolon kívül az orosz nyelv- vált az egyik legfontosabbá, ugyanis oroszul hozzáférhető a világon megjelent információk 75—80 százaléka. A Szovjetunióban dolgozik bolygónk minden negyedik tudományos munkatársa, s minden harmadik tudomáVideomozi a láncsicsban Megnyílt a Borsod Megyei Moziüzemi Vállalat első vi- deomozija a Táncsics filmszínházban. A kamaramoziban, illetve az ottani klub- helyiségben 70 centiméteres képátmérőjű színes televíziókat állítottak fel, s ezeken olyan filmeket mutatnak be. amelyeket csak kazettáról láthatunk. Elsőként a hongkongi készítésű, Halálos játszma című Bruce Lee- filmet pergetik le. Délelőttönként egyszerre 90, délutánonként pedig 40 néző élvezheti a videóműsorokat. A kezdési idő: 9. 11, f3. f5 és f7 óra. A jegyár egységesen 30 forint. Ameny- nyiben a kísérlet sikeresnek bizonyul, hasonló videómozit •yitnak a Béke és a Fáklya fümszínházakban. nyos publikáció ennek az országnak a nyomdáiban lát napvilágot. + SZÁZ ORSZÁGBAN OKTATJÁK Oroszmyelv-oktatás napjainkban az öt kontinens 100 országában folyik. A tudományos-műszaki fejlődés jelenkori szakaszában világjelenséggé vált az idegen nyelvek tömeges méretű tanulása. Az ezredfordulón általános lesz az anyanyelvén kívül egy vagy két világnyelvet, tárgyalóképes szinten tudó szakember iránti társadalmi igény. Szükségszerű tehát a növekvő érdeklődés a nyelvészet, a lélektan, a szociolingvisztika, a módszertan és az oktatástechnika vívmányait alkalmazó, hatékonyabb idegennyelv-ok- tatás iránt. A rasszisták VI. kongresszusa ebben a vonatkozásban is hézagpótló volt. Valamennyi résztvevő rendkívül gazdag elméleti és gyakorlati anyaggal, új gondolatokat tartalmazó tézisekkel, könyvekkel, tanulmányokkal a tarsolyában térhetett haza, hogy ezeket hasznosítva folytassa nyelvoktatási tevékenységét. Az orosz nyelv tanításának korszerűsítését szolgáló kutatások jelentős része közvetlenül vagy adaptálva alkalmazható más nyelvek oktatásában is. + TÁRGYALÓKÉPES NYELVTUDÁS Nagy szükség van hazánkban is a hatékonyabb ide- gennyelv-oktatásra. Az idegen nyelvek iskolai és iskolán kívüli oktatására és tanulására egyre több munkaterületen a világszínvonalhoz igazodás kényszere, illetve az attól való elmaradás súlyos veszélye ösztönöz bennünket. Erőfeszítéseink és kétségtelen eredményeink ellenére az idegennyelv-tudással rendelkezők számát, az idegennyelv-tudás átlagos színvonalát tekintve, még mindig kedvezőtlen a helyzet nálunk európai összehasonlításban. A gazdasági hatékonyság és a tárgyalóképes idegennyelv-tudás között szoros összefüggések vannak. Az idegennyelv-tudás egyre nagyobb szerepet játszik a kutatás, a termelés, a fejlesztés és az értékesítés számos mozzanatában. A világpiacon is versenyképes termékek előállításához és eladásához egyaránt nélkülözhetetlen a műszaki és az idegen nyelvi fogadóképesség mind hazai, mind pedig külgazdasági körülmények között. Megyénkben a Gorkij Nyelviskolában és a TIT Idegen nyelvi Szakosztályában tömörülő nyelvtanárok felkészültek arra, hogy változatos oktatási formákban, korszerű módszerekkel, különböző típusú és fokozatú, iskolán kívüli tanfolyamokon eredményesen tanítsanak fiatalokat és felnőtteket egy- egy világnyelvre. A közelmúltban megtartott MAPRJAL, kongresszus eredményei újabb feladataink végzéséhez is sok segítséget nyújtanak. Gárdus János afc Tudod, a nyáron... A tízperc most az élményeké. (Kerényi László felvétele) Uj szobadísz Növényoszlop Patakról Bizonyosan kedvelt lakás- dísszé válik a Borsodi Építőanyag-ipari Vállalat sárospataki kerámiaüzemében gyártott növénytermesztő oszlop. A gyártás ötlete egy újítás nyomán született meg. Mintegy 30 centiméter átmérőjű és 15 centiméter magas, géppel formázott, rusztikus felületű korongokat lehet egymásra helyezni, tetszés szerinti számban. Belsejét jó minőségű kerti földdel kell megtölteni. Az oszlop közepén perforált cső vezet végig. Ezen keresztül történik az öntözés. A cserépkorongok oldallyukaiba Eleink emlékezete Latabár Dezső, a komikus A magyar színháztörténetben külön fejezet illeti a Latabár családot. Tagjai százötven éve szerepelnek hazai színpadjainkon. Ä család szorosan kötődött Miskolchoz. Egymást követő nemzedékeik ott nyugszanak az avasi temető családi kriptájában. Itt most az éppen száz éve, 1886-ban elhunyt Latabár Dezső emlékét idézzük fel. Latabár Dezső a szabadságharc idején született, 1849. március 8-án. Apja, Endre fiatalon színigazgató. A család ebben az időben a vándorszínészek életét éli, az egész országot bejárja. Dezső, követve a családi tradíciókat, ötévesen gyermek- szereplő, atyja győri társulatában. Felserdülve Endre bátyja színészei között próbálta önállósítani magát, megint visszakerült apja védőszárnyai alá. A három fiú közül Dezső a papa kedvence, ő kapja a leghálá- sabb szerepeket. S ugyan milyen szerepkörben játszhat egy Latabár? Természetesen ő a társulat komikusa. Operettekben is fellép, baritonszerepekben. Minden előadáson kirobbanó sikert arat. Nemcsak játszik, hanem a társulat ügyelője is, ő szavatolja az előadás zavartalan lebonyolítását. Amikor Kassán tanyáznak, Dezső megnősül. Fodor Júlia miskolci származású színésznőt veszi el feleségül, akit a színigazgató Latabár Endre „segédoperett énekes- nő”-ként alkalmazott a társulatnál. Itt született 1872. január 2-án a fiúk. A gyermeket Endre, Gyula névre keresztelték. Szülei nyomdokán haladva élete későbbi szakaszában belőle is kiváló színész vált. Amikor az öreg Latabár meghalt, az avasalji birtok közelében maradt a család. Latabár Dezső és felesége a miskolci színházat bérbevevő Mannsbergerhez szerződtek. Azonban nem sokáig maradtak itt, nyughatatlan természetük újabb vándorlásra ösztökélte őket: 1874 októberétől Aradon játszanak. Nincs szerencséjük a cserével, kevesebb fizetésért Dezső másodénekes csupán, a felesége kardalnoknő. Maga a társulat sem valami fényes, egyetlen nevezetes érdemes tag sincs itt, és az országszerte jól csengő Latabár névvel mégsem képesek magasabbra vergődni. A következő években ösz- szekülönböznek az igazgatóval, évad közben bontják fel a szerződésüket és elhagyják a társulatot. Ennek okát nemcsak az alacsonyabb bérben kell keresni. Rosz- szabbak voltak a körülmények vidéken, mint Pesten. Abban a korban egy szín- igazgató teljhatalmú vezérnek számított a társulatnál. Bármilyen tehetséges is volt a színész, ha az igazgató akarta, el tudta süllyeszteni. ha megharagudott rá. Ez történt Aradon a Latabár házaspárral is. Latabárné, Júlia asszony visszaszerződik operettszerepekre Miskolcra, ahol akkor, az 1875—76-os évadban — az első magyar igazgatónő, Némethyné Eötvös Borosa a direktor. Latabár Dezső később saját társulatot szervez, s azzal bekalandozza az ország valamennyi vidékét. Társulata nem állt fényes nevekből, inkább csak az ő híve emelte a gárdát az átlag fölé. Az 1880-as évek elején kilép a színészek táborából. Valószínű, hogy elözvegyül- ten megelégeli a földönfutást, abbahagyja a mindennapos ostromlást Thália kegyeinek elnyeréséért. Visszavonul a miskolci szőlőbe, ahol 1886-ban meghal. Az atyai örökségbe, a házba a másodszülött Dezső költözködött. Azt a nyugalmat, békességet, amelyre az apja, Latabár Endre vágyott, ő élvezte életének utolsó éveiben a Szemszúrón. Molnár István lehet beültetni a különféle szobanövényeket, de erkélyre állítva a tavaszi-nyári hónapokban akár zöldségfélét is termeszthetünk ilyen módon. A kerámiakorongok jól szellőznek, a föld nem tö- mődik össze bennük, s jó a párolgási lehetőség is, a víz nem gyűlik meg az edény alján, nem áztatja el a gyökérzetet. A kerámia növénytermesztési oszlopok elemeit folyamatosan gyártják. í1 r •le rr Depihímzoés szabás-varrás tanfolyam A Vöröskereszt 1/5. számú alapszervezete háromhónapos gépihímző-, riselő- és szabás-varrás tanfolyamot indít a Kassai utca 86. szám alatt október 1-jén. A részvételi díj 450 forint. Jelentkezni lehet Major Józsefné titkárnál, reggel 9-től délután 4 óráig, a 11-527-es számú telefonon, vagy levélben (lakáscím: 3526 Miskolc, Kassai utca 72. IV/1. sz). Minden érdeklődőt szívesen lát a Vöröskereszt-vezetőség. A Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya pályázatot hirdet Miskolci Kertészeti Vállalat igazgatói munkakörének betöltésére. A pályázat feltételei: ♦ szakirányú felsőfokú végzettség, vagy közgazdaságtudományi egyetem; ♦ erkölcsi és politikai alkalmasság; ♦ 5 éves vezetői gyakoriak A pályázat tartalmazza: ♦ a pályázó részletes önéletrajzát; ♦ eddigi szakmai tevékenységének ismertetését jelenlegi munkahelyének megnevezését elmét jelenlegi munkaköri beosztásának és jövedelmének megnevezését, a vállalat vezetésére vonatkozó elképzeléseit javaslatait A pályázat benyújtásának határideje: 1986. szeptember 19. Cím: 3525 Miskolc, Tanácsház tér 8. Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya. Fizetés: megegyezés szerint A pályázattal kapcsolatosan felvilágosítást ad Nagyné Novak Éva csoportvezető. T.: 35-351/242.
