Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-09 / 210. szám

Folydogáló tejeszacskók Lyukból a kevés is sok Nagy bosszúság, ha a bolt­ban az áruval teli kosarunk­ba csepegő tejeszacskó kerül. A televízió A Hét című mű­sora is foglalkozott legutóbb e témával; megszólaltatták a gyártó és a felhasználó vál­lalatok képviselőit. Mi a helyzet Miskolcon? Először az egyik forgalmas áruház, a Pátria ABC veze­tőhelyettesétől, Povázsay Zoltántól kérdeztük meg: mik a tapasztalatai? — Nagyon vegyesek ... Van, amikor szinte alig sza­kad szét a zacskó, de elő­fordul, hogy tejben úszik a láda. A hegesztéssel van a baj, a legtöbb tejeszacskó ott szakad szét. Azt is meg­figyeltük: amelyen a dátum nagy nyomtatott számmal van feltüntetve, azt az ede- lényi tejüzemben készítették, s ezek közül szakad szét a legtöbb. Naponta átlagosan 50—60 liter tej folyik el az 1000—1200 literből. Termé­szetesen, ha valaki rekla­mál, azonnali kicseréljük az árut, így a vevőt kár nem érheti... A Borsod Megyei Tejipari Válalat főmérnöke, Vass Pé­ter: — Az elmúlt évben a szi­várgó tej aránya az összes, zacskóba csomagoltalak az 1,81 százalékát tette ki. Ezt a mennyiséget mind vissza­vásároltuk a kereskedelem­től, mert elismerjük, hogy végeredményben a mi hi­Ismét; nyom Iái ás és vetés a kertészetben 2. 99 Lehet így igazgatónak lenni? ff ?\c Mire észrevennék, már megvan a hiba ... (Kiss József felvétele) bank. Ám ha alaposabban megvizsgáljuk a dolgot, a felelősséget részben a fólia gyártójára, illetve a kereske­dőkre is át lehetne ruház­ni... Vannak ugyanis gond­jaink a tejsíkfóliával. Időn­ként anyaghibák — lyukak — találhatók a tekercsben, máskor pedig a fólia vas­tagsága nem állandó. Jó a kapcsolatunk a TVK-val, és ők soron kívül kicserélik a reklamált anyagot. A baj ott van, hogy mire mi ezt észrevesszük, a hegesztőgép Megrendülne az ügyfelek bizalma Árulkodik a számítógép Különös szolgáltatással kedveskedik a közelgő Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron a látogatóknak a Hungária Biztosító. A hír szerint ki­állítanak egy számítógépet, amely a rendszám alapján azonnal közli az illető gép­jármű valamennyi sérülését. Az érdeklődők megtudhat­ják hogy a szóban forgó jár­mű mikor, hányszor és mi­lyen mértékben karambolo­zott. E szolgáltatás év közben is elkelne; a használt autót vá­sárlók jól járnának az ilyen jellegű információkkal. Van-e ennek valami akadá­lya? — kérdeztük dr. Goal Zoltántól, a Hungária Bizto­sító megyei igazgatójától. — Kétlem, hogy az őszi vásáron valóban üzemeltetik majd ezt a számítógépet. Ha igen, akkor is legfeljebb a fővárosban található kocsik­ról adhat információt. Ná­lunk ugyanis még legalább két esztendőbe telik, amíg valamennyi gépjármű adatát betápláljuk a komputerbe. A másik ezzel kapcsolatos gondunk, hogy ilyen bizal­mas információt most is csak a jármű igazolt tulaj­donosának szolgáltathatunk ki, vagy valamely hatóság­nak. Megrendülne ügyfeleink bizalma, ha bárkinek bármi­kor elmondanánk, hogy X. Y. hatéves Ladája idáig kilenc­szer karambolozott, s a ko­csiban már csak a kormány és az ülések eredetiek. Bizo­nyos vagyok benne, hogy sok kuncsaftunk átpártolna a má­sik biztosítóhoz, ami nekünk érzékeny veszteséget okozna. Sz. L néhány zacskót már rosszul zárt le. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a tejeszacs­kók illesztése minél jobb minőségű legyen, mert való­ban előfordul, hogy a nem megfelelő hegesztés miatt lyuk támad. Anyagilag ér­dekeltté tettük dolgozóinkat a selejt csökkentésében, s az idei adatok már igazol­ják is intézkedésünk haté­konyságát. Az első hat hó­napban ugyanis 1,47 száza­lékra mérséklődött a folyós tej aránya. Ezt véleményünk szerint úgy lehetne tovább csökkenteni, ha a boltokban is gondosabban végeznék a rakodást. Nem dobálnák és nem csípnék oda például a zacskók szélét... (soltész) A városi tanács idei átfo­gó ellenőrző vizsgálata azt állapította meg a kertészeti vállalatnál, hogy semmivel sem lett jobb a gazdálkodá­suk eredménye, mint két, két- és fél évvel ezelőtt, ami­kor is vezérkarváltás volt. Annak ellenére sem, hogy azóta csaknem 40 millió fo­rintot fordított a város az „újjászületésére”. — ... akárki akármit mond, ennél a cégnél a ki­lábalás már megkezdődött a bajokból — állította mind­ezekkel szemben a két éve kinevezett igazgató, Rudolf László. — Ami miatt esetleg megbicsaklott az egész, az szerintem azért következett be, mert tavaly októbertől megy a duma: ki leszek rúg­va, meg ez, meg az, meg amaz... Mondja már: lehet így igazgatónak lenni?! • IGAZGATÓ ÉS FŐMÉRNÖK - 11 HÓNAPIG S Rudolf László egyálta­lán nem tartotta költőinek a címben szereplő kérdést, jól­lehet a „sustorgás” előtti csaknem két évet — amit mint megbízott, majd kine­vezett igazgató csinált vé­gig — korántsem tudta ily meggyőzően magyarázni. Sze­mélyi és tárgyi feltételek hiányára hivatkozott. Azok­ra a feltételekre tehát, ame­lyeket — a maga készítette intézkedési terv szerint is, és egyébként is, mint igaz­gatónak — neki kellett vol­na megteremtenie. — Nem tudtam megolda­ni, ha megüdvözültem sem Nem tudtam árkalkulátort, főkönyvelőt kapni, holott azt hittem, hogy dőlni fognak a pályázók, ha meghirdetem De hát: annyi pénzért, amennyit itt adni tudunk .. ? Főmérnököm sem volt. Ti­zenegy hónapig igazgató, meg főmérnök is voltam. Azt senki figyelembe nem vet­te, hogy majd egy évig ket­tős beosztást láttam el... • EZ AZ Ö „BIZONYÍTVÁNYA" A Miskolci Kertészeti Vál­lalat „gazdája” a városi ta­nács. A vállalat idei, csak­nem fél évig tartó tételes el­lenőrzését összegző tárgyalá­son dr. Simkó János elnök- helyettes vett részt. A té­nyeket ismeri. S egészen más az akusztikája annak, amit a kertészet sikertelen­ségének okairól mond: — Miért vállalta ily hosz- szú időn át a főmérnöki munkát az igazgató? Véle­ményem szerint — s ezt nem én találtam ki —, ha vala­ki egy szervezet élére kerül, nem lehet fontosabb dolga, mint legelőször és minden­áron társakat, jó szakembe­reket, helyetteseket szerezni. Ha a főmérnöki posztot az igazgató tizenegy hónapon át nem tudta betölteni, ez az ő „bizonyítványa”. Ez ne le­gyen neki hivatkozási alap. Igaz; nem szívesen mennek a kertészethez vezető poszt­ra a szakemberek, mert ne­héz vállalatnak tartják. De mindenkit meg lehet fizetni. És — ha a nomenklatúra megengedi, hogy a főmér­Áz Avas-kelet új neve Tampere vára tesz A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület több évi áldozatos munká­val emlékparkot épített a BUkkben, Közép-Garadna térségében, a Helyiinari-for- rásnál. A munkálatok most fejeződtek be. Az emlékpark pantheon jellegénél fogva, egyedülálló turistaléíesít- mény hazánkban. öt emlékművet állítottak azoknak a neves elődöknek tiszteletére, akik a kiegye­zés utáni Magyarországon felismerték a turizmus fon­tosságát: feltárták hegyvidé­keinket, turistautakat és menedékházakat építettek, útikalauzokat adtak ki. Turistáink emléket állí­tottak dr. Téry Ödönnek, akit a hazai természetjárás atyjaként tisztelnek. Társai­val 1873-ban megalakította a Magyarországi Kárpát Egyesületet. A Turisták Lapjának 21 éven át volt rkesztője. Nevét és emlé­két a Magas-Tátrában a Téry-menedékház, a Téry- csúcs és a Téry-hornos őrzi. Hasonlóan megörökítették Kühne Adolfnak, a bükki turizmus szervezőjének em­lékét, aki azon fáradozott, hogy Miskolc idegenforgal­mi központtá váljék; dr. Ha­lták Kolosét, a Mátra-hegy- ség feltárójáét, az első Mát­ra Egylet elnökéét; dr. Zsig­mondi Emilét, a hegymászás úttörőjéét, aki 1885-ben a francia Alpokban kötélsza­kadás miatt életét vesztette (nevét ott egy út, a „Via Zsigmondi” és az osztrák Alpokban egy csúcs őrzi). Az avátóünnepség szep­tember 14-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor lesz. A hely­szín a 15-ös autóbusszal kö­zelíthető meg. Az emléktáblák és a dom­borművek a Lenin Kohásza­ti Művekben és a DIGÉP- ben készültek, társadalmi munkában. Szovjet testvérvárosunk, Vologda nevét már visel! egyik városrészünk. Egy most születő miskolci lakó­negyed pedig hamarosan testvérvárosunk, Tampere nevét veszi feL A Hazafias Népfront Mis­kolc Városi Bizottsága és a miskolci Magyar-Finn Bará­ti Kör szervezésében októ­ber 17. s 19. között rende­zik meg a Magyar—Finn Baráti Körök II. országos találkozóját. A Hazafias Népfront városi bizottsága javasolta, hogy ebből az al­kalomból az Avas-kelet fel­vehesse a finn testvérváros, Tampere nevét. E városrész nem ismeretlen olvasóink előtt, hiszen Miskolc egyik legszebb domboldalának be­építéséről régebben sokat ír­tunk. A Dessewffy, a Szabad­ságharc és a Perczel Mór utcák által határolt terület ugyanis magában foglal egy védett kertet is. E köré épül magánerőből egy kertvárosi­as jellegű lakónegyed. A természetvédelmi terület dé­li határánál lépcsőt is ki­alakítanak, ez a Perczel Mór és az Aulich utcákat köti majd össze. Javaslat szüle­tett arra nézve is, hogy ez a feljáró kapja meg a Tam­pere lépcső nevet. A javas­latokat a városi tanács vég­rehajtó bizottsága határoza­tában elfogadta. A névtáb­lát még október 19-ig ki­helyezik az Aulich és a Sza­badságharc utca sarkánál létrehozandó emlékhelyre. Magyarország és Finnor­szág kapcsolatáról érdemes annyit tudnunk, hogy a nyelvrokonság felfedezése óta — 1600-as, 1700-as évek — mind tudományos, mind kulturális téren rendszeres­nek mondható. Miskolcon hivatalosan 1970-től műkö­dik Magyar-Finn Barátsági Kör; tagjainak létszáma megközelíti a 200-at. A két város vezetői rendszeresen találkoznak egymással; leg­utóbb az idén járt Tampe­rében miskolci küldöttség. Tampere egyébként Finnor­szág második legnagyobb városa, jelentős ipari köz­pont, a finn munkásmozga­lom fellegvára, s egyetemi székhely. * A hullámvonallal körülkerített lakónegyed lett Tampere városrész. nők, vagy a főkönyvelő kap­jon havonta 15 ezer forin­tot, akkor kapja meg akkor is, ha nekem, mint igazga­tónak csak'10 ezer forint a fizetésem. Elvégre a lehe­tőségeimet, az eredményes­séget garantálhatja a kvali­fikált szakember személye. Ráadásul Rudolf László ilyen célra még bérpreferenciát is kapott, amit nem használt fel. — Ha csupán ennyit tu­dunk az igazgató működé­séről, akkor is jogos a kér- dés: miért rá esett a vá­lasztás, amikor igazgató kel­lett a vállalat élére? • SOKAN OTT HAGYTAK — Mi úgy ismerjük Ru­dolf Lászlót — aki egyéb­ként éveken át munkaügyi osztályvezető volt a városi tanácson, s mint közgazdász, több mint évtizedig főköny­velő az Északtervnél —, hogy menedzser-típusú veze­tő. Olyan, aki meg tudja szervezni az állományt, meg tudja választani a középve­zetőket, munkatársait, he­lyetteseit, s a kollektívát —■ példamutatással — maga mellé állítva, sikereket ho* a város zöldterület-gazdál­kodásában, s képes eredmé­nyesre fordítani a vesztesé­ges ágazatokat is. Sajnos, az derült ki, hogy rossz érzék­kel választotta meg a mun­katársait, ráadásul,, nagyon sokan menet közben is ott­hagyták a saját választott­jai közüL — Nem tud bánni az em­berekkel? — Nálunk a tanácson — mint mondtam — a munka­ügyi osztályt vezette, 'lá­gyon jól képzett gárda volt. Ogy tűnt tehát, hogy Rudolf Lászlónak megvannak as adottságai arra, hogy kiala­kítson egy jól szervezett csa­patot. De ez nem jött be. Rudolf László éppen a sze­mélyi feltételek megterem­tését hanyagolta el leg­inkább, s ezért van most nagy bajban a vállalat. A másik súlyos gond a gazda­sági vonal szervezetlenség« volt. A pénzügyi, számvite­li rend szabályozatlansága. A megfelelő szakemberek hi­ánya a magyarázat arra is, hogy ebben sem történt semmi előrelépés Rudolf igazgatása alatt... — A kívülálló számára ki­csit érthetetlen valami: úgy tudom, hogy a „helybenjá- rásról” a városi tanácsnak tiszta képe volt már az első év után. Miért hagyták mégis, hogy tovább és to­vább romoljon a helyzet? (Folytatjuk) Radványi Éva A KISZ és a népi ellenőrök egy üti működése A KISZ megyei bizottsá­ga és a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság együttműkö. dését értékelik a megyei NEB csütörtök délelőtti ülé­sén, s szó lesz az együttmű­ködési megállapodás kor­szerűsítéséről is. A testület tagjai ezután tájékoztatót hallgatnak meg a tokaji Né­pi Ellenőrzési Csoportnak a megalakulása óta végzett munkájáról és a további fel­adatairól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents