Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-05 / 207. szám

Az ügyintézés változatlanul udvarias, de az elbírálás szigorúbb. Nem fizették vissza a személyi kölcsönt .. Óvatosabb as OTP Másféle hitelt is lehet kérni... Olvasónknak nem kevés idejébe és utánajárásába került, amíg elintézte sze- mélyikölcsön-kérelmét. Ami­kor ezt elpanaszolta, hozzá­tette: nem érti, miért ne­hézkesebb a személyi köl­csön intézése, mint a többi hitelé, hiszen az OTP-nek tulajdonképpen mindegy» hogy milyen címen adja az állampolgárnak a pénzt, úgyis visszakapja, ráadásul kamattal. Dr. Lindt György, az OTP Borsod megyei igazga­tóhelyettese először moso­lyog a kérdésen, aztán ko­molyra fordítja a szót: A személyi hitellel kö­tött keretgazdálkodóst foly­tat az OTP. Vagyis: csak meghatározott összeget lehet elosztani az igénylők között. Erre azért van szükség, mert ez az egyetlen hitel­forma, amely ellenőrizhetet­len vásárlóerőt jelent. Az pedig fontos népgazdasági érdek, hogy a vásárlóerő és az árualap összhangban le­gyen. Az utóbbi időben megnövekedtek az igényeke hitelfajta iránt országszerte, s helyben is. — Mi lehet ennek az oka? — Véleményem szerint az egyik ok, hogy olyanok is személyi kölcsönt igényel­nek. akik a lakásuk felújí­tásához vagy bizonyos áruk megvásárlásához másféle hi­telt is igénybe vehetnének. Hogy miért? Talán, mert ennek a hitelnek a felhasz­nálását nem lehet úgy el­lenőrizni, mint a többit, vagy mert nem ismerik a másféle lehetőségeket. Nem mellékes körülmény az sem, hogy az elmúlt év utolsó napján Borsod megyében 8 millió forintot tett ki a visz- szaíizetési késedelem. Emiatt ezzel a 8 millióval is keve­sebb személyi kölcsönt tud­tunk adni az igénylőknek, hiszen a tartozás hivatalos behajtatása meglehetősen hosszadalmas. — Megtudhatnánk, há­nyán igényelnek megyénk­ben személyi kölcsönt? — Egyre többen. Az el­múlt év végén 36 500 tételt és 281 millió forint kihelye­zett személyi kölcsönt tar­tottunk nyilván; az idén már július 31-én 26 000 új tétellel és 238 millió forint­tal számolhattunk. A keret- gazdálkodás miatt azonban az elbírálást szigorítanunk kellett. Nem várható az igények csökkenése az esz­tendő hátralévő részében sem, ezért az ügyfelek egy részének célszerűbb lenne helyettesítő hitelt kérni. — Említene ilyeneket? — A fiatal házasoknak h&tran merem ajánlani sze­mélyi kölcsön helyett a csa­ládalapító fiatalok kölcsönét, amely egyszeri kedvezményt jelent a 35 éven aluliaknak. Számos előnyt élvezhetnek azok is, akik ifjúsági taka­rékbetéttel rendelkeznek. So­kan nem ismerik a szolgál­tatási kölcsönöket, holott adott esetben helyettesíthe­tik a személyi kölcsönt. Fel­hívnám a figyelmet a me­zőgazdasági kölcsönökre is. Minden esetre azt javaslom mindenkinek, hogy mielőtt személyi kölcsönt igényel, akármelyik fiókunkban kér­jen tanácsot és felvilágosí­tást, mert nem biztos, hogy éppen a személyi kölcsön­nel jár jól... Ny. L A városi tanács vb-ülésén Egy rendezési íervről és a szabálysértésekről A szabálysértési munka helyzetéről és a miskolci Ozugró-Bodóoldal részletes rendezési tervéről tárgyalt tegnap a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Mindkét téma kapcsán hosszan vitáz­tak a testület tagjai, hiszen az állampolgári fegyelem és a domboldali kiskertek sor­sa olyan ügyek, amelyek mindenkit érdekelnek. Elöljáróban, megnyugtatá­sul az őzugró-bodóoldali kiskertek művelőinek: e te­rület beépítéséről leghama­rabb a VIII. ötéves tervidő­szak tájékán lehet szó. Ha ehhez még azt is hozzátesz- szük, hogy vannak más te­rületek, elképzelések is az elkövetkezendő évek lakás- építési programjában, és még nem dőlt el végle­gesen, melyik kap zöld utat, akkor igazán korai az aggodalom. Azt is jó tudni, hogy a végrehajtó bizottság hang­súlyozta: a kiskertekben olyan nagy értékeket terem­tettek meg a szorgos mis­kolciak, hogy annak megőr­zéséről, átmentéséről gondos­kodni kell. Ha építünk, nem egy má­sodik Avas-dél emelkedik majd itt, A bányában egy ember nem ember99 Tűz próbálta aknász Az idén szeptemberben éppen 33. esztendeje, hogy a 48 éves Iván József életének egyharmadát föld alatt, ne­héz bányamunkával tölti el. A perec esi vájáriskola után az akkor még szenet termelő Pálinkás tárolóban kezdte igazi munkáséletét, két év után pedig és azóta is a Mis­kolci Bányaüzem lyukói ak­nájában dolgozik. Vájár, technikus, alapszervezeti párttitkár, munkásör. Életét a szigorú munka­rend, a szabadidőben önként vállalt közteherviselés és a család szabályozza. Csak ez­zel a biztos hátországgal, jó munkatársi, elvtársi kollek­tívával lehet és szabad eny- nyi mindenre vállalkozni. — Ez pedig megvan! — mondotta találkozásunkkor. — A bányában egy ember nem ember, de ez így van az élet­ben is. Én mindig, is így él­tem. Nagy családba szület­tem, hatan vagyunk testvé­rek. És mióta munkás va­gyok, van még egy nagyobb csalódom is: munkatársaim, elvtársaim... • MINDENNAP BIZONYÍTANAK Szülőhelyén, Sárospatakon, mór az általános iskolai szü­netekben dolgozni állt a közeli kőbányába, vízhordó­nak. Egyedüli fiúként a hat testvér között, korán kivál­totta a munkakönyvét. Édes­apja vasúti munkás volt, szükség volt az ő kereseté­re is. Felhívás nyomán ke­rült Perecesre, 1953-ban, a vájár iparitanuíó-intézetbe. Igazi munkásélete Pálinkás táróban kezdődött 1954-ben, méghozzá egy elővájó csa­patban, ami igazán jó bá­nyásziskola. Lyukóban 1957- ben már frontfejtésen dol­gozott. Mindennap, minden műszakban tudták: munká­jukra igen nagy szükség van az ellenforradalom utá­ni konszolidáció idején, és yfc Iván József aknász, le­szállás előtt. (Pusztai László felvétele) ők mindennap, minden mű­szakban bizonyítottak. Munkatársai lettek ajánlói, amikor 1966-ban felvételét kérte a pártba. Innen egye­nes út vezetett 1967-ben a munkásőrséghez. Tíz éve párta!apszervezeti titkár, je­lenleg a 79 tagot számláló, föld alatti I. sz. alapszerve­zetnél. • APA ÉS LÁNYA ÉRETTSÉGIJE Már jóval túl volt a negy­venen, amikor hozzákezdett a bányaipari technikumhoz. Sikeres érettségi vizsgát 1985- ben tett, egyidőben a lányá­val, Judittal, aki jelenleg a Számviteli Főiskola másod­éves hallgatója. Most fróntaknász. Élete nem sokat változott. Éppen- úgy váltóműszakban dolgo­zik, mint azelőtt. Az orszá­gos hírű Gagarin brigádnak korábban tagja volt, most patronálója. Munkásruhája, felszerelése ugyanolyan, mint bányásztársaié, akik jól tud­ják, mit jelent a munka, a család mellett ismét iskola­padba ülni. Ezért az állhata­tosságáért is tisztelik. Valamennyien emlékeznek, emlékezünk az 1975 szeptem­beri bányatűzre, amelynek halálos áldozatai is voltak Lyukóban. Iván József, akkor alig egyéves bányamentő, itt is helyt állt. • FEGYELMEZETT ÉLET — Az a néhány napot, he­tet soha nem felejtem el — mondotta maga elé nézve. — Most is ott járunk el napon­ta többször is, ahol társaink halálukat lelték. Azért sem felejthetjük el azt a tüzet, mert egy életre megtanultuk, hogy a fegyelem nem öncélú követelmény. Sem a munka- fegyelem, sem a technológiai, sem a biztonságtechnikai az üzemekben, a bányákban, sem pedig az általános, az állampolgári fegyelem. Mert csak ott lehet tervszerűen és biztonságosan dolgozni, ahol rend van. És csak ott lehet nyugodtan élni, ahol az írott törvények betartásán túl ér­vényt szereznek az együttélés íratlan szabályainak is Iván. József ötször kapta meg a Vállalat Kiváló Dol­gozója, egyszer a Kiváló Bá­nyász kitüntetést, tulajdonosa a Bányászati Szolgálati Ér­demérem bronz, ezüst és arany fokozatának. A Kiváló Munkásőr kitüntetés mellett megkapta a munkásőrszol­gálat öt-, tíz- és tizenötévi elismeréseit is. Az idén, a bányásznapon, a Munka Ér­demrend bronz fokozatát tű­zik bányászegyenruhája haj­tókája mellé. facavec) hanem tájba simuló, a ter­mészeti adottságokat, értéke­ket tisztelő városnegyed — mondják az építészek. A továbbiakban a szabály­sértési munkáról tárgyaltak Lehetne hosszasan idézget­ni az adatokat, s meditálni például azon, hogy tavaly 570 esetben kellett tanköte­lezettség megszegése miatt Miskolcon büntetést kiszab­ni. S felettébb elgondolkoz­tató, hogy köztisztasági szabálysér­tés miatt tavaly mindösz- sze 217 városlakót vontak felelősségre. Senkit sem szeretnénk mind­ezzel megalapozatlan felje­lentgetésekre buzdítani. A bizottsági vi. an is elhang­zott, hogy csak a megfontolt, megalapozott, felelősséggel megfogalmazott feljelentés­ből lehetnek társadalmi hasznot hozó ügyek. A nagy terhek ellenére úgy látják a tanácsi szakem­berek, hogy van mód a szabálysértési eljárások gyorsítására, egy­szerűsítésére, s ez is sokat javíthat a hely­zeten. Bizonyára annak is lenne nevelő hatása, ha a notórius, javíthatatlan sza­bálysértők ügyei, s az ezek­ben az esetekben alkalma­zott szigorú büntetések nyil­vánosságot kaphatnának. A társadalmi morált kell formálni — hangsúlyozta a végrehajtó bizottság ülésén Szűcs Erika, a városi párt- bizottság titkára. Ez nem­csak a szabálysértési ható­ság dolga: közösen kell gondolkodni minden érdekeltnek, a rendőrségtől kezdve a vá­roslakókig. Ma rosszabb az állampol­gári fegyelem, mint tegnap volt, s ezen hathatósan vál­toztatni szükséges. Ebben a munkában a városi pártbi­zottság vállalja a koordiná­ló-szervező szerepet — hal­lottuk az ülésen. Az ipari és a kereskedelmi bizottság megtárgyalta Export és érdekeltség A külkereskedelmet és az exportot érintő gazdasági kérdésekről tárgyalt az Or­szággyűlés kereskedelmi és ipari bizottsága a tegnapi együttes ülésén a Parlament­ben. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke A testüle­tek tagjait és a meghívott főhatóságok vezető képvise­lőit Gorjanc Ignác, az ipari bizottság elnöke köszöntötte. A képviselők megvitatták a külkereskedelmi pályázati rendszer tapasztalatait, az ipari export 1986-os alaku­lását, s tárgyaltak az ipar­vállalatok érdekeltségi rend­szeréről. A kereskedelmi bizottság tagjai Nyers Rezső vezetésével a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő or­szágok piacainak hazánk külkereskedelmében betöltött szerepét vitatták meg. Az írásos előterjesztések­hez Kapolyi László ipari mi­niszter és Török István kül­kereskedelmi államtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólalt Búzás Jó­zsef né (Szolnok megye), Gá- gyor Pál (Budapest), Kócza Imre (Heves megye), Biró Miklós (Szabolcs-Szatmár megye), Tollár József (Zala megye), Kovács László (Pest megye), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye), Dud- la József (Borsod-Abaúj- Zemplén megye), Kelényi Gábor, a Magyar Kereske­delmi Kamara főtitkárhe­lyettese és Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese. Az együttes ülés Nyers Re­zsőnek, a kereskedelmi bi­zottság elnökének zárszavá­val ért véget. * A Zrínyi Ilona Gimnázium diákjai és tanárai is aláíráso­kat gyűjtöttek a dél-afrikai polgárjogi harcos, Nelson Man­dela szabadonbocsátása érdekében. Tegnap délelőtt adták át a több száz aláírást tartalmazó albumot Jackie Selebinek, az Afrikai Nemzeti Kongresszus Ifjúsági Szekciója vezetőjének, aki Cservény Vilmossal, a DÍVSZ főtitkárával egyetemben baráti beszélgetésen találkozott a gimnázium tanáraival és diákjaival.

Next

/
Thumbnails
Contents