Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-23 / 222. szám

A Borsodi Sörgyár a környezet védelméért Víztisztító szűrőmező Dollárt hoz a melléktermék (Folytatás az 1. oldalról) A Borsodi Sörgyárban kezdettől kiemelt feladat­ként kezelik a hulladék, a melléktermék hasznosítását. A melléktermékeket érté­kesítik. A malátagyártás so­rán keletkező szilárd hulla­dékok: a porárpa, az úszóár­pa, a malátahéi és a csíra állati takarmányozásra al­kalmas, a gyár elsősorban termelőszövetkezeteknek ad­ja el. Az erjesztőbői kikerülő folyékony élesztő felhaszná­lása céljából, a Hernádvöl- gye Mezőgazdasági Termelő- szövetkezettel közösen, élesz­tőszárító üzemrészt hoztak létre. Ezáltal nagymértékben csökkentik a szennyvíz szervesanyag-tartalmát. Az elmúlt évben üzembe he­lyezték a sörélesztő teljes visszanyerését biztosító rend­szert is, ezzel évi 500 tonna szárított sörélesztőt nyernek, amelynek nagy része koráb­ban a szennyvízbe került, most pedig a sörélesztő ex­portjából várhatóan jelentős dollárbevételük lesz. A sörtörkölyt, mint érté­kes takarmányt, teljes egészében eladják. A Borsodi Sörgyár technoló­giai és szociális vízigényét a saját vízműből fedezi, mivel mint élelmiszeripari üzem, fokozott vízminőségre kötele­zett. A gyár vízellátását a Hernád folyó kavicsteraszá­ra telepített öt, harminc mé­ter mély csőkút biztosítja. A gyár napi vízfogyasztása 8—9 ezer köbméter, évente mint­egy 2 millió köbméter vizet használnak fel. A gyártási folyamatok során felhasznált vízmennyiség 50 százalékából szennyvíz keletkezik, ez évente körülbelül egymillió köbmétert tesz ki. Nagy fel­adatot jelent a szennyvíz el­helyezése, tisztítása. A gyár­nak saját szennyvíztisztító telepe van. Az üzem létesítésekor a keletkező ipari szennyvizet a mezőgazdaságban próbál­ták hasznosítani; a bocsi Haladás Termelőszö­vetkezettel együtt. A kísér­let a gyakorlatban sajnos nem vált be. Emiatt a Her­nád szennyeződött, s ezért a sörgyárnak jelentős bírságot kellett kifizetnie. A gyár szennyvizének végleges, árta­lommentes elhelyezése a fel­újítási és egyéb költségekkel együtt 28 millió forint fej­lesztési alapot igényelt. A szennyvíz-elhelyezés végleges megoldása ez év­ben várható; remélik, hogy a saját üze­meltetés mellett megfelelő karbantartással a felújított alagcsövezett szűrőmezőn és az új alagcsövezett szántó­földön létesített félületi ön­tözőtelepen biztosítható lesz a' gyár szennyvizének árta­lommentes elhelyezése. To­vábbi feladatuknak a szenny­víz minőségének javítását és mennyiségének csökkentését tartják. •I ' ' ■ A főutca felújítása idején 3|c A forgalmi sávokat immár a burkolati jelek választják él egymástól. Végre befejezik a csomópontban Egy nyitott, hulladékkal teli Multicar állt a járdán a Széchenyi út átépítés alatt álló szakaszán, hétfőn reg­gel. A félig rakott kis te­herkocsira lapáttal dobták fel a szemetet. Az arra já­rók jó ideig kerülgethették a kisebb dombnak beillő hulladéktömeget. Ez is ta­núsíthatja, hogy ezen a sza­kaszon nem a legtökélete­sebb a szemétbegyüjtés tech­nológiája. Hiába a sok szabvány- kukaedény, a súlyos szemét- szállító autók nem hajthat­nak be a Széchenyi utmost felbontott szakaszára. Ruszó László, a Miskolci Közterü­let-fenntartó Vállalat szál­lítási művezetője: — Az út páros oldalán egyszerűbb a dolgunk. Az úgynevezett feltáró közökön keresztül kukáskocsikkal üríthetjük az edényeket. A páros oldalon azonban csak kis teherautókkal vihetjük el a szemetet a kapuk elől. Egy ilyen Multicarral hétfőn, szerdán és pénteken járjuk végig a házakat. Egy kocsi­ra legfeljebb 12—13 edény tartalmát rakhatjuk fel. Emiatt a szokásos napokon háromszor, négyszer is for­dulnunk kell. Egy-egy kuka­edény rakott súlya megkö­zelíti az egy mázsát. S dol­gozóinknak ezeket ki kell görgetniük a kapuk alól, majd izomerővel emelik, fel,! borítják a kocsikra. Itt nincs az a hidraulika, ami a ku­kásautókon megszokott. Rá­adásul sok kis főutcai üz­let szatyrokban, nejlonzsá­kokban rakja ki a hulladé­kot az edények mellé. Ezek­nek az elhordása is többlet- munkát jelent számunkra, így aztán könnyen előfor­dulhat, hogy a túlterhelt Multicar valamelyik beöntő- nyílása kipattan s a szemét a földre hull. Ez történ­hetett hétfőn reggel is, ami­kor jobb híján lapáttal szór­tuk a kiömlő szemetet a ko­csira. (szántó) Szór sósak a méhek, méois... Keserves Az egészségesebb étkezési szokások terjedésének egyik jele, hogy örvendetesen meg­nőtt hazánkban az egy főre jutó mézfogyasztás — mond­ja Nagy Gusztáv, az Unió Áfész Fehér Akác méhésze­ti szakcsoportjának elnöke. Az idén az átlagosnál több és jobb a méz Miskolc kör­nyékén, a kaptárakban: 500 mázsánál is többet pergettek az itteni méhészek. Ennek nagy része akác-, kisebb ré­sze vegyes virágméz. A na­pos, száraz időjárásban a méz víztartalma csökkent, tartalmasabb, sűrűbb iett. De maguk a kaptárak mun­kásai is értenek hozzá, hogy a méz fölösleges nedvesség- tartalmát elpárologtassák. Megnezsdült az egyéb mé­hészeti termékek iránti ér­deklődés is, ennek egyik oka, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ebben az évben a felvásárlás több csatornával bővült. Az Unió Áfész, a Tszker és jó egynéhány* kis­vállalkozás is foglalkozik a különféle mézfajtákon — az akác-, napraforgó-, rep­ce-, hárs-, vegyes virág- és lépesmézen — kívül a virág­a kedvük por, a propolisz, a méhpem- pő és a méhviasz átvételével. Az utóbbiak főként a hazai piacon kelendők. A mézünk viszont igen kapós külföldön is: a legnagyobb külföldi partnerek az NSZK és Ja­pán, de a földkerekség min­den részébe eljut a magyar méz. A jó termés keltette öröm­be azért üröm is vegyül. A méheket ugyanis megtámad­ta a varróatka, és egy ví­rusos méhbetegség is felütöt­te a fejét. Ez nem tett kárt ugyan a mézben, a szorgos munkásokat azonban megti­zedelte. Az állategészségügyi állomáson dolgozók erőfeszí­téseinek hála, a betegséget megfékézik. A legtöbb bajt mégis a vegyszerek okozták. Húsz év óta először keletke­zett ilyen tetemes — 500 ezer forintos — kár a miskolci méhállományban, a nem kö­rültekintő növényvédelmi vegyszerezés miatt. A munka nem állhat meg a méhészkedésben sem. Min­dig i^an valami feladat. Je­lenleg a propolisz gyűjtése foglalkoztatja a méhészeket. Ezután pedig a méhviasz ki­nyeréséhez láthatnak majd hozzá a szakemberek. A fejlesztések másik fő követelménye a víztakaré­kosság. A gyár indulása óta megkét­szerezte termelését, a kibo­csátott szennyvíz mennyisége eközben csaknem a felére csökkent. A technológiai színvonal egyik mérőszáma a vízfelhasználás. Az ezen a területen elért eredményeket a jövőben tovább kell fo­kozni. A Borsodi Sörgyár mindent megtesz annak érde­kében, hogy társadalmi kör­nyezetünk, a vevők ne csak termékeikkel, hanem környe­zetvédelmi intézkedéseikkel is elégedettek legyenek. O. J. Kisiparosok társadalmi munkája Városunk kisiparosad nem zárkóznak el, ha társadalmi munkára szóló felhívást kap­nak: az elmúlt öt évben 10 millió 375 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vé­geztek el. A közéletből is ki­veszik a részüket: az elmúlt évben Miskolcon 90 pártta­got, 13 tanácstagot és 313 tö­megszervezeti tagot tartottak nyilván közülük. Akik vasárnap délután a tapolcai—egyetemvárosi ke­reszteződés környékén jár­tak, láthatták, hogy javában dolgoztak ott: szórópisztoiy- lyal festették tél a burko­lati jeleket. Mikorra várha­tó a csomópont átadása? — érdeklődtünk tegnap Huszár Jánostól, a közúti igazgató­ság osztályvezetőjétől. Elkészültek a forgalom­terelő szigeteli, helyére ke­rült az aszfalt-kopóréteg, s állnak már az oszlopok te­tején a villanyrendőrök is. ■Beszélgetésünk idején az osztályvezető biztosra ígér­te, hogy még hétfőn befe­jezik a burkolati jelek fes­tését. Ezután már csak a jelzőlámpákkal kapcsolatos tennivalók vannak hátra; ezeket a Nyíregyházi Köz­úti Igazgatóság debreceni koordinációs főmérnöksége szereli fel. E héten elhelye­zik a burkolatban a forga­lomérzékelő hurkokat is. A villanyrendőrök ugyanis a forgalomnak megfelelően váltanak majd zöld, illetve piros jelzésre. A mind a négy irányban lekanyarodó sávokkal ellá­tott csomópontot jelzőlám­pástól, ceremóniáktól men­tesen, szeptember 30-án sze­retnék átadni, úgy, hogy a villanyrendőrök túí legye­nek a száz próbaüzemórán. Vasárnaptól Téli időszámítás Szeptember 28-án, vasár­nap hajnali 3 órakor véget ér a .nyári időszámítás, s az órákat 2 érára kell vissza­igazítani. Ez nem okoz zavart a a belföldi vonat- és autó­busz-közlekedésben, mert a hajnali órákban nincsenek útón járatok, szerelvények. Több nemzetközi gyorsvona­tot. mint a Tisza, a Puskin és a Polonia expresszt azon­ban útközben éri az óraiga­zítás. Ezért — többnyire a magyar határállomásokon — egy órát vesztegelnek, hogy kivárják, amíg a két órára állított óra mutatója ismét három órára er. A zónaidőváltás nem érin­ti a MALÉV, a MAHART és a Volán menetrendjében fel­tüntetett időpontokat. A MÁV-nak sem kell pótfüze­tet kiadnia, mert a jelenleg érvényes menetrend tartal­mazza már a téli közlekedési renddel életbe lépő változá­sokat, amelyek főleg a most már gyérebb forgalmú bala­toni Vonatokat érintik. A nyári időszámítás hó­napjaiban a nappali vilá­gosság jobb kihasználásával az ország mintegy 130 millió kilowattórával kevesebb vil­lamos energiát fogyasztott. Ez a megtakarítás több mint 30 ezer tonna olajnak felel ates. a(c Szerelik a lámpákat. A beruházó a közúti igaz­gatóság volt, s a 17,4 mil­lió forintos költséget a vá­rosi tanáccsal közösen áll­ták. A generálkivitelező, a Közúti Építő Vállalat több alvállalkozóval is dolgozta­tott. Bár igyekeztek gyorsan haladni, a tempót lassította, hogy bizonyos munkálatok­ra — így például a villany­lámpák elhelyezésére — más városbeli vállalatokat kellett (Kiss József felvételei) megbízni. A kivitelezés ide­je tovább húzódott, amiatt, hogy rengeteg régi közmű­vet kellett áthelyezni, és hátráltatta a csomópont épí­tését az is, hogy kétszer kellett a forgalmat elterel­ni az itteni műveletekkel összefüggésben nem álló közeli ivóvízvezeték építése miatt. B. A. Egyenesen Kísérletként, az országban elsőként vezette be a tüzelő közvetlen házhoz szállítását az Észak-magyarországi Tü- zép Vállalat még 1984-ben. A megoldás sikeresnek bizo­nyult, így most már évente 200 ezer tonna szenet fuva­roznak Lyukóbányából egye­nesen a megrendelőkhöz. A a bányából Borsod Volán teherautói a farkaslyuki bányából is vál­lalják a tüzelő házhoz szál­lítását. Miután így a szenet nem kell a telepekre vinni és ott újra átrakni, a vál­lalat és a vásárló egyaránt jobban jár, megtakaríthatja a szállítási költség nagy ré­szét.

Next

/
Thumbnails
Contents