Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-20 / 220. szám

/ A hideget is pumpálni kell Meleg víz nélkül, a húszemeletesben — Ügy higgye el, naponta reklamálnak a lakók. A nyá­ri karbantartás óta a hato­diktól felfelé gyakorlatilag sosincs meleg víz. Csak ször- csögnek a csapok. Többen állítják, hogy már nem egy fazekat szétégettek az örö­kös vízmelegítésben — pa­naszkodott Gubus Józsefné, a ház gondnoka. A Szentpéteri kapu 70. alatt 1 magasodik az ország két húszemeletes toronyhá­zának egyike. Mostanában már mindennapos a meleg víz hiánya, s 120 családról lévén szó, ez nem csekély­ség. Panaszunkkal megke­restük a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat igazgató, helyettesét, dr. Kiss Lajos- nét. A MIK 1968 októbere óta gondozza a toronyhá­zat; akkoriban még úgy tűnt, hogy az épület hideg- és melegvizes rendszere megfelelő. Közben azonban sokasodtak a gondok — tudtuk meg az igazgatóhe­lyettestől. , • ELDUGULNAK A CSÖVEK Az olvasó elnézését kell kérnünk, amiért most mű­szaki leírásba bonyolódunk, de ez kikerülhetetlen a gon­dok megértéséhez. Az épü­letbe érkező hideg vizet szi­vattyú nyomatja fel a leg- legíelső szintnél található két darab hét köbméteres tárolóba. A tartályokból a gravitáció juttatja el a laká­sokba az innivalót, illetve ugyanezen a rrfcdon kerül a hőcserélőkhöz a víz. A fel­melegített használati meleg vizet ismét csak szivattyúk pumpálják a hatodik szintre, ahonnan leágazásokkal jut a lakásokba a fürdéshez, mo­sáshoz való. Dr. Kiss Lajosné: — Vitatkozhatnánk arról, hogy megfelelő rendszert találtak-e ki a tervezők eh­hez a mamutépítményhez, de ennek már nincs sok ér­telme. Jelenleg az ENERGO. ÉP-pel vizsgáltatjuk a rend­szert, s a szakvéleményüktől tesszük függővé, hogy mit tegyünk. Az azonban már most tudható, hogy több hi­balehetőséggel is számolha­tunk. Például elromolhat a szivattyú, vagy elakadhat a víz a csövekben. Ez utóbbi tűnik leginkább valószínű­nek. A vezetékbe ugyanis bekerülhet, és lerakódhat bennük a különféle vízmű­vekből származó homok, vagy vízkő. Ez csökkenti a keresztmetszetet, s alkal­manként dugulással járhat. Amennyiben a már emlí­tett vizsgálat a vezeték hi­báját igazolja, vállalatunkra vár a csövek cseréje. Ter­mészetesen ehhez az idén már nem láthatnánk hozzá, csak a következő esztendő­ben. Most egyébként nem akarok olyan részletkérdé­sekbe bonyolódni, hogy a melegvíz-hiányt a napokban az ínséges hidegvíz-szolgál­tatás is okozhatta. • CSERÉLNI - NEM SÉTÁLTATNI > Torma Ivánnak a Bor­sodtávhő főmérnöknek a véleményét is kikértük; mit lehetne tenni a Széntpéteri kapu 70-ben? Szerinte el­képzelhető olyan megoldás, amivel kiküszöbölik a jiasz- nálati meleghez való hideg­víznek a tetőre sétáltatását, azaz az épületbe lépő inni­valót egy egyszerű leága­zással közvetlenül a hőcse­rélőkig vezetik. Szakembe­>jc Korábban sok kocsi sérült meg a gyárból való szállításkor. Nem használt a járművek­nek a többszöri átrakás. Újabban a Merkúr vállalta a Szovjetunióból érkező Lada-szállít- mányoknál a vasúti kocsik úgynevezett tengelyátrakását. Miután a szerelvények alatt csak a kerekeket cserélik, kevesebb a sérült autó. — Merkur-dosszié Új kocsik, régi hibákkal Osztályos autók nincsenek • Jobbak a Daciák Garancia nélkül sem olcsóbb • A kamaUáb A körte már fogytán Maguk szedik a felsőzsolcai gyümölcsösben reik most vizsgálják ezt a lehetőséget. Ám a főmérnök azt is elmondotta, hogy amennyiben eredményre ve­zetne is ez a megoldás, ez csak ideig-óráig szüntetné meg a toronyház bajait. A vezetékek cseréjét már va­lószínűleg nem lehet sokáig elodázni. (bujdos) Ezekben a napokban egy­mást érik az idegenek a ' Nagymiskolci Állami Gaz­daság felsőzsolcai gyümöl­csösében. Amióta a gazda­ság meghirdette a Szedd magad! gyümölcsszedő akci­ót, kocsisor áll a gyümölcsös bejáratánál a szerencsi or­szágúton. — Óriási az érdeklődés — kaptuk a tájékoztatást. — Hétköznap 40—50, szomba­ton és vasárnap 180—190 autó is érkezik hozzánk. Akad olyan család, amelyik 4 mázsa gyümölcsöt is el­visz. — Némelyek sokallot- ták, hogy almából mini­mum 100, körtéből 50 kg szedhető. Különösen a nyugdíjasok... — Ezt a minimumot azért állapítottuk meg, hogy né­, hány kilóért ne lehessen „összetúmi” a gyümölcsöst. De még egyetlen nyugdíjast sem küldtünk el, aki példá­ul ötven kilónál kevesebb körtét szedett. Az viszont magától értetődő, hogy két- három kilót nem engedünk szedni... A közegészség- és jár­ványügyi ellenőrök feladata az is, hogy a vendéglátóhe­lyek mellékhelyiségeit szem­revételezzék. Ezek megfele­lő állapota az alapvető hi­giéniai követelmények közé tartozik, S ahol nincs toalett, ott ennek a hiányát kell számonkérni. Ezt tették a Zsolcai kapu 10. sz. alatti kisvendéglőben. S. M„ tapolcai kocsmájának sincs nyilvános toalettje, mint ahogy a Sétánysor bo­rozóinak, talponállóinak sem. Az utcai toalett nyitva tartási ideje pedig nem egyezik az előbb említett ivóhelyekével. S aki iszik, — Meddig tart még a “ gyümölcs, ha ilyen nagy az érdeklődés? — A körtéből lassan ki­fogyunk, mert nagyon fi­nom, s nyolc forintért iga­zán nem drága. Almából viszont van bőven, úgy sac- coljuk, hogy megmaradó érdeklődés mellett is kitart október közepéig. — Hogy látják: megér­te meghirdetni az akciót? — Nekünk mindenképpen, de véleményünk szerint a vevőknek is, hiszen a piacon még mindig drága a gyü­mölcs ... — Az ám, a piac! Nem történhet meg, hogy aki itt 6,50-ével megvesz 4 má­zsa gyönyörű almát, más­nap a piacon árulja 14—16 forintért?... — Ezt mi nem tudjuk, de nem is akarjuk ellen­őrizni, hiszen nem a mi fel­adatunk. Erre a piaci szer­vek hívatottak, ha egyálta­lán ki lehet deríteni, ki, hol vette a piacon árusított gyümölcsöt... Ny 1. annak előbb-utóbb keresnie kell egy megfelelő helyet... Jobb híján ott a park, az erdő. Éppen ezekre az ál­datlan állapotokra érkezett a panasz; a Városi Köz­egészségügyi és Járványügyi Szolgálat javaslatára módo­sítani kell majd a nyitva tartást. A „tuskóbárnak” titulált büfében sem használható a mellékhelyiség; egy év telt el az előző ellenőrzés óta, s eközben nem hozták rendbe a WC szerelvényeit. S mi- utári ezzel rossz higiéniai bi­zonyítványt állítottak ki magukról, a felelősségrevo- nás nem maradt eL Egy brit cipőgyártó cég érdekes adatokat tett közzé az ember mozgékonyságáról. Eszerint 100 évvel ez­előtt az ember egész élete során átlag 75 000 kilométert tett meg. Napjainkban a tömeg- közlekedési eszközök fejlődése „jóvoltából’’ az emberek keveseb­bet mozognak. Egy ember egész élete fo­lyamán most csak 42 000 kilométert gya­logol. „Régóta vágytam egy bézs színű, 1500-as Ladára, Az autóátadó-telepen négy ilyen színű kocsi közül választhat­tam. Az egyiknek az ajtaja, a másiknak az eleje, a har­madiknak pedig a sárvédője volt nyomott, sérült. Végül is a negyedik mellett dön­töttem, bár utólag már nem vagyok biztos abban, hogy jól választottam. Már négy­szer voltam az új kocsival a szervizben, és sok apró gon­dom van a gyújtással, a fo­gyasztásával.” A félreértések elkerülésére ezt nem olva­sói panaszlevélből idéztük. Dr. Oroszi János, a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat kereskedelmi vezér­igazgató-helyettese mondot­ta. S feltételezzük, hogy őt bizonyára valamennyi Merkur-telepen' ismerik, és segítségére voltak a kocsi­jának a kiválasztásában. Az ilyen személyes tapasz­talatok erősítik azokat a híreket, miszerint ‘csak má­sod- és harmadosztályú au­tókat rendelünk a gyáraktól. Ez szerencsére nem igaz! Az illetékesek szerint olyan au­tógyár nincs is, ahol osz­tályba sorolás alapján ké­szülnek a járművek. És ki­szállítás előtt sem rangso­rolják a négykerekűeket. Egyszerűen arról van szó, hogy a nekünk szállító autógyá­rakban nem mindenütt fordítanak kellő gondot -az alapanyagok előkészítésére, az összeszerelésre. Bár az utóbbi időben ta­pasztalható, hogy kevesebb a gondunk a Daciákkal, ja­vult a vevőszolgálat, s ami örvendetes: alkatrészraktá­rai is létesítenek hazánkban. Vajon mennyivel lenne ol­csóbb egy-egy autó, ha a vásárlók lemondanának a garanciáról? Talán kocsin­ként 4000 forintot takaríta­nának meg, ha éppen semmi gondjuk nem lenne az adott járművel. A sokéves tapasz­talat azonban azt mutatja, hogy az új autók gazdái nemhogy kimerítik, hanem túl is lépik ezt az összeget a garanciális hibák javíttatása­kor. Bizonyára nem sejtik, hogy a gyárak csak féléves ga­ranciát nyújtanak, az ezt követő másik hat hónap valamennyi szavatossági költsége már a Merkúr vállalat nyereségét terhe­li. Az autógyártók körülbelül 0,9 százalékot számolnak le a négykerekűek árából ga­ranciális költségek címén. Mi tagadás, ez nagyon kevés bizonyos típusoknál. Minden esztendőben jó néhány olyan kocsi akad, amit garancia­időben ki kell cserélni. A KERMI határozatára évente 100—150 úgynevezett hasz­nálhatatlan kocsi helyett kell újat adni. S ami külö­nös. hogy ezek a járművek végül is a Merkur által kerülnek vissza a forgalom­ba, természetesen használt kocsiként. Többségüknek az a hibája, hogy 60 napon be­lül sem pótolhatták a hi­ányzó alkatrészeket. S ez A hetedik ötéves tervidő­szakban a már korábban megkezdett bányaszlakás- épí-ési akció folytatásaként újaöo 8000 lakást építenek állami támogatással hazánk bányavidékein. Az öt év alatt 2,6 milliárd forintot kapnak erre a célra a bá­nyavállalatok. A bányászok az új akció­ban az eddiginél előnyösebb feltételek között jutnak az új otthonokhoz. A lakásvá­sárlási, illetve -építési állá­si támogatás lakásonként a elegendő indok ahhoz, hogy egy 8—9 ezer kilométert fu­tott kocsi helyett újat ad­janak. A gyárak közül egyik sem ismeri el az ilyen jellegű szavatossági jogokat. Így aztán az ebből származó pluszköltségek is a Merkur számlájára írandók. No, per­sze nem kell félteni őket, bőven telik abból a pénzből, amit a két százalékra leszo­rított kamatból nyernek a több millió forintos előjegy­zések után!? A vezérigazgató-helyettes erre is magyarázattal szol­gált. Elmondotta, hogy a kétszázalékos kamat, amit az autók előjegyzési összege után fizetnek, nem a Merkur nyereségét gyara­pítja. Ez az állam bevétele, a vállalat az autókért fize­tett pénzt egy összegben kap­ja meg a kocsik átadása után. Az importált kocsik nem kielégítő minősége miatt havonta küldik feljegyzé­seiket az autógyáraknak. Előfordul, hogy jelzéseiket fi­gyelembe veszik. Ám, mire az ezzel kapcsolatos gondok megszűnnek, addig sok fe­lesleges fáradságot, bosszú­ságot okoznak a kocsitulaj­donosoknak és a szerelők­nek egyaránt. Miskolcon már jó néhány használtautó-kereskedés ta­lálható, autószalon azpnban még nincs. A kocsipiacon meglehetősen nagy a káosz, az új Ladákat 50 százalékos felárral adják tovább. Mi­képpen lehet üzérkedni a kocsikkal büntetlenül? Erről írunk a következő számunk­ban. Szántó István (Folytatjuk) korábbi 100 000-ről 200 000 forintra emelkedett. Ezt az összeget a vállalatok saját erőforrásaikból még kiegé­szíthetik. A támogatás fon­tos feltétele, hogy az arra igényt tartó dolgozó 10 év­re szóló munkaszerződést kössön a vállalattal. A pénzt ugyanis 10 évre felfüggesz­tett kölcsön formájában kapják a bányászok, amit a 10. év utáh — amennyiben továbbra is a vállalatnál dol­goznak — nem kell vissza­fizetniük. Közegészségügyi ellenőrzés És a toalettek?... ★ Csatatérré változott a Széchenyi út, a Korvin Ottó és a Szemere utca közötti, több mint 270 méteres szakaszán. Az építők már feltárták az északi oldalon a víz- és gázcsatla­kozó vezetékeket, és építik az új vízvezetéket. A villamos- vágányok fektetésével is jól haladnak. I /

Next

/
Thumbnails
Contents