Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)
1986-08-12 / 187. szám
Helyszíni bírságot szabhatnak ki Tűzoltók járják az üzemeket afc A Gólya Áruházat a főutcai munkálatok ellenére sokan keresték fel. Késői vevő se járjon pórul Gyorsmérleg a nyári vásárról A szezonvégi vásáron alig lehet már női fürdőruhát találni. A kánikulában érthetően ennek volt a legnagyobb keletje, s különösen az egyrészeseket vitték. Férfiaknak, kamaszoknak és gyerekeknek fellelhető még az úszónadrág, de gazdára találtak a nagy- és normál méretű férfiingek. A nyári vásár félidejében adta ezt az összegzést Józsa Tiborné, a Borsodi Ruházati Keteskedelmi Vállalat- igazgatója. Elmondta, hogy a vásári készletük' több mint fele -elkelt, 30 millió forint az eddigi bevétel, s 13 millió forint árengedményt adtak. A cipő-, a méteráru- és a lakástextilboltok bonyolították le. a legnagyobb forgalmat, de sokan vásároltak a konfekció-, valamint a kötött- és divatáruüzletekben is. Igyekeznek „megnyújta- ni” a vásárt: ne csak azok jussanak hozzá a kínálathoz, akik az első napokon bevetették magukat a tömegbe. Fümiívrali Nyári Egyelem Egerben megnyílt a 13. Filmművészeti Nyári Egyetem, amelynek munkájában több mint százan vesznek részt. Nagyobbrészt külföldről — tizenhárom országból — érkeztek a hallgatók: a filmintézetek tudományos munkatársai, filmklubok vezetői, kritikusok. Az egri rendezvényeken esztendőnként más magyar filmrendező munkásságával ismerkednek a hallgatók. Az idén Mészáros Márta nyolc filmjét tekintik meg és elemzik; a rendezővel alkotói módszereiről beszélgetlek. A program szerint más — az utóbbi évben készült — fllmAet is láthatnak majd, így Szomjas György Falfúróját, Erdőss Pál Visszaszámlálás és Gothár Péter Idő van című munkáját. Találkoznak több magyar filmrendezővel és filmkritikussal Ói. Éppen ezért folyamatos utánpótlásról gondoskodnak. Jó hír, hogy kétrészes nyári ruha érkezett a Sirályba, divatos indiai ing a Tulipánba, a RUTEX-től dzsőrzsét, férfi- és női szövetet kaptak a Merinóba, olcsó ágyneműt, színes lepedőt a lakástextil- szaküzletbe. Lányka balerina- és víkendcipő gazdagítja a kínálatot az Éva cipőboltban, a Tip-topba pedig női és férfi víkendcipőt szállítottak. Az őszi felkészülés jegyében már megérkeztek a szállítmányok a gyermekru- ha-szaküzletekbe és a felnőtt . kpn fékei óból tokba, s noha nem szezonvégi áron. de az olcsóbb öltözékekből kínálnak már pantallót és öltönyöket is. A múlt század első felében a színjátszás a nemzeti öntudat, a magyar szó terjesztésének egyik fontos eszköze volt. A hősi korszak vándorszínészei nyomorúságos körülmények között, ekhós szekerekkel járták az országot. Színésznek lenni abban a korban politikai kiállást is jelentett. A sok. fényesen ragyogó név között ott találjuk a Szerdahelyi Kálmánét Is, aki 1839. február 16-án született Miskolcon. Apja, Szerdahelyi József is korának neves színésze volt; erőteljes komikus! készséggel, zenetudóssal, muzikális hajlammal. Sokszínűségével érdekes színfoltja volt a hősi idők színtársulatainak. Huzamosabb Időt töltött Miskolcon is. Fia, Kálmán, a második magyar színészgeneráció kimagasló egyénisége, aki színművész!, írói, fordítói tehetségével szolgálta a magyar kultúra ügyét. Apja Kolozsvárott, Kassán és Pesten járatta iskolába, s erősen ellenezte, hogy az ő nyomdokaiba lépjen. Egy iskolai ünnepségen azonban olyan jól alakította szerepéi, hogy sikerén felbuzdulva, kérlelni kezdte apiál : hadd választhassa ezt a pályát. Az alig 15 éves Szerdahelyi Kálmán apja színtársulatánál, Kolozsvárott lépett először színpadra, 1844-ben. Később Aradon és kisebb városokban játszott. A sok nyomorúsággal járó, küzdelmekkel teli tanulóévek után a magyar színészet kimagasló alakjai közé emelkedett. 1848 nyarán felcsapott huszárnak, s a szabadságharcot, mint huszártiszt harcolta végig. Emiatt a világosi fegyverletétel után rövid ideig bujdosnia kellett, 1852- ben pedig a temesvári közönség mentette meg a császári seregbe való besoro- zástól. 1854-ig Marosvásárhely, Brassó, Kolozsvár és a A Centrum Áruház nyári vásárán is hasonlók a tapasztalatok. Gáspár Tiborné áruforgalmi osztályvezető véleménye szerint a vevőknek csodálatos érzékük van hozzá, hogy a kínálatból kiválogassák a legdivatosabbat, ami még jövőre is elegáns. Sokan vásárolták a méterárut, ebből már kevés is van raktáron. S úgyszintén fogyóban vannak a kempingcikkek, a fehérneműk. Eddig ötmillió forint a bevételük, ami eredeti áron nyolcmilliót tett volna ki. A nyári vásárral egyidőben, már nékik is kínálniuk kél! az átmeneti szezonra való ruhákat, kabátokat és lábbeliket is. már említett Temesvár voltak színészi pályafutásának állomásai. Ahol csak megfordult, a szívébe zárta a közönség. Rövid idő alatt vált elismert, kiteljesedett művésszé. 1854-ben, a pesti Nemzeti Színház szerződtette. Pályafutásának sikere szinte példátlan a magyar színészet történetében. Benke Jozefinától — Laborfalvi Róza húgától, akit 1848-ban választott társául — két évi házasság után elvált. 1857-ben feleségül vette Prielle Kornéliát; vele együtt a francia társadalmi dráma, a természetes társalgási játékstílus egyik úttörője volt a Nemzeti Színházban. Kis fizetését cikkírásból, kottamásolásból származó fillérekkel pótolta. Megtanult angolul és franciául, s a külföldet járta, hogy minél jobban megismerje az európai teátrumokat. Hazánkba hozta a párizsi színházak repertoárjából a legjobb szalonvígjátékokat, s Offenbach operettjeit is népszerűsítette Magyarországon. Számos külföldi darabot fordított le, ezek a Külföldi Színműtárban, s a Nemzeti Színház Könyvtárában jelentek meg. Egy eredeti művet is alkotott, a Rászedtek a komédiások című, egyfelvo- násos vígjátékát 1856-ban elő is adták Pesten. Eredeti hámoráért becses darabja ez színműirodalmunknak. A Hölgyfutár számára küldött tudósításai ma is friss, érdekes olvasmányok. Havi Mihállyal együtt szerkeóztatTőbb, tetemes kárral járó tűzesetnek voltunk szemtanúi a televízió híradójában az idén. Láttuk, miként porladt el egy dohányszárító üzem az Alföldön, és hogyan pusztult el a milliárdos értéket képviselő új mikroelektronikai géppark. Szerencsére városunkban az utóbbi időben elkerülte a vörös kakas az üzemeket, vállalatokat. Emlékezetünkben három nagyobb tűzeset él még az elmúlt időszakból, a Tanácsház téri és a Búza téri gázrobbanás, valamint a Déryné utcai asztalosüzemben bekövetkezett gyulladás. A tűzoltók azonban nem maradtak munka nélkül, csupán tavasszal több száz esetben riasztották őket erdőtüzekhez. A következmény: az Állami Biztosító több mint 15 millió forintot fizetett ki ilyen jellegű károkért. Az országban bekövetkezett hatalmas népgazdasági károkkal járó tűzesetek után a Minisztertanács júniusban megtárgyalta hazánk tűzvédelmi helyzetét, s ezzel kapcsolatban határozatot hozott Pintér Ferenc tűzoltó ezredes. megyei tűzoltóparancsnok ma délelőtt tájékoztató értekezletet tartott a megyei üzemek, vállalatok illetékes osztályvezetőinek a Minisztertanács határozatából eredő feladatokról. Elmondotta, hogy Borsodban az országos átlagnál kedvezőbb a tűzkárok statisztikája. s hogy ez a jövőben is így legyen, sűrűbb és alaposabb megelőző intézkedésekre, önellenőrzésre van szükség. A tűzotóság szakemberei több vállalatnál vizsgálják majd, hogy betartják-e a tűzvédelmi előíráte Pesten, a Színházi Látcső című lapot. Többször megfordult Miskolcon 1867. április 1-én, a Szeleburdi és az Utolsó levél című darabokban zsúfolt ház előtt lépett fel, és fergeteges sikert aratott. Szívesen játszott szülővárosában. Utoljára 1868-ban Karolyi Lajos színtársulatánál szerepelt itt. Kiváló színész volt; külseje, megnyerő, hangja, mozdulatai és játéka meggyőző erejű. Aprólékos gondot fordított szerepeinek minden sorára. Népszerűségét növelte kollégái között, hogy ő harcolta ki a Színészegyesület nyugdíjintézetének létrehozását. 115 éve, 1871. augusztus 15-én, művészete csúcspontján súlyos szívbaja ölte meg a 60 évek egyik legjelesebb színészét. Temetése társadalmi esemény volt, valóságos emberáradat hömpöly- gött a koporsója után. Emlékét Budapesten és Miskolcon utcanév őrzi, s a Sátoraljaújhelyről származó Engel József, valamint Aradi Zsig- mond mellszobrot mintázott róla. Molnár István * HELYREIGAZÍTÁS Lapunk július 30-í számában, az Eleink emlékezete sorozatban, a Vándor Sándor. zeneszerzőről szóló ismertetésben tévesen jelent meg a neves karmester szüleivel kapcsolatos adat. A szülei nem vasgyári munkások voltak, hanem édesapja orvos volt. A helytelen adat félreértésen alapult. Köszönjük olvasóink észrevételét, s együtt#! elnézést kérünk sorozatunk szerzője nevében* Eleink emlékezete Szerdahelyi, a színész sokat. A tapasztalatokat eljuttatják a Belügyminisztériumba. ahol összegzik a vizsgálatok tanulságait, s jövő tavaszra elkészül az előterjesztés hazánk tűzvédelmi helyzetéről, illetve ennek javítására, hatékonyságára teendő feladatokról. Ennek az új jogszabálynak az előkészítésében a vállalatok tűzvédelmi osztályvezető, előadói is nagyban hozzájárulhatnak az önellenőrzéshez. A megyei tűzoltó-parancsnokság szakemberei eddig is rendszeresen járták, és a jövőben is felkeresik a vállalatokat. üzemeket. Megszemlélik, hogy betartják-e az elővigyázatossági szabályokat. A legkisebb szabálytalanság esetén is helyszíni bírságot szabhatnak ki! Ha valakit tiltott helyen dohányzáson érnek, az ügy súlyosságától függően, akár szabálysértési feljelentést i» tehetnek ellene. Nagyobb értékek veszélyeztetésekor vállalati fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek. Bizonyára kevesen tudják: a tűzveszélyes, nagyobb üze- ' mek, vállalatok olyan tűzjelző telefonokkal rendelkeznek, amelyeknél elegendő a kagylót felvenni, s azonnal jelentkezik az ügyelet. Saz is javítja a tűzvédelem hatékonyságát, hogy sok helyen aktív önkéntes tűzoltó- csapat működik. Most tartottak jól sikerült versenyt a Vízügyi Igazgatóság önkéntes tűzoltói, s a hónap közepén a Közúti Igazgatóságnál mérik össze erejüket, tudásukat. (szántó) Behozható a lemaradás Miért szünetel a Technika Háza építése? Ez év május 12-én, Nápolyi László ipari miniszter ünnepélyes külsőségek között rakta le a miskolci Technika Háza alapkövét. A megyei könyvtár melletti építkezési terület ugyan körül van kerítve, ám az autóbuszon utazók jól látják: ar építkezés megakadt, a betonalapok között méteres gyom burjánzik. — Miért szünetel az Oly régen várt, több mint 90 millió forint értékű beruházás kivitelezése? — kérdeztük Nagy Sándort, az ÉMÁSZ főosztályvezetőjét, a létesítmény megvalósulását irányitó-szervező bizottság vezetőjét. — A látszat csal, hiszen noha valóban úgy tűnik, hogy a kivitelezés szünetel, a színfalak mögött komoly erőfeszítések történnek. Az alapozás után a generálkivitelező előtt két lehetőség állt; az acélszerkezeti elemek, illetve a BVPR-elemek gyártatásával, gyártásával, szerelésével haladnak tovább. Az előbbit választották. Sajnos, az acélszerkezet-gyártás különböző okok miatt akadozott, s emiatt a generálki+ Egyelőre ezt látják a miskolciak az autóbuszból: gyom borítja a Technika Háza betonalapjait __ (Hegedűs Béla felvételei vitelező lépéshátrányba került. — Nem lehetett volna a,, BVPR-elemek szerelésével kezdeni a kivitelezést? — Tulajdonképpen lehetett volna, csak hát senki sem gondolta, hogy baj lesz az acélszerkezet-gyártással... — Behozható-e a lemaradás? — Egy-, másfél hónapos késedelemről van szó. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a ' generálkivitelező már ideig-*' lenes munkahelyet létesített' a területen, e hónap végén, a jövő hónap elején megkez- *■ dődhet a szerelés. A kivitelező felelős vezetője nyilatkozott az MTESZ megyei végrehajtó bizottsága előtt, s ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a fentebb említett lemaradás behozható, a Technika Háza a tervezett határidőre, azaz 1988 köze- % póré felépülhet. Tudjuk, hogy a megvalósításban való részvétel minden érdekelt részéről áldozattal is jár, mégjs bízunk abban, hogy minden- í ki tartja adott szavát. Egytől félünk: vajon a csúszás | nem devalválja-e a pénzünket?... Ny. L I
