Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)
1986-08-28 / 200. szám
hs a vonat most van indulóban... Betegek, vagy csak táppénzesek? 2• w 5? Egészségügy kantra szsbályezék Bevonultak a fiúk Benépesült a sportcsarnok előtti hatalmas tér tegnap reggel. Szülök, feleségek, barátok kísérték elérzékenyült szemekkel a Magyar Néphadseregbe bevonuló fiatalokat. A Borsod Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság tisztjei már hetekkel ezelőtt felkészültek erre a napra. Tudták, munkájuk végül is akkor „érik be”, ha az újoncok felszálltak a járművekre... • BÚCSÚ A KEDVESTŐL A sportkomplexum előtti téren egy csinos, szőke hajú lány, szomorú arccal várakozik. Órájára pillant, zsebkendőt húz elő, majd sétálgat egy kicsit. — Fél hétre jöttünk ide a barátommal, Zborai György- gyei, szerettünk volna pontosak lenni — mondja Szél Enikő, másodéves főiskolai hallgató. — Őszintén szólva, én egy kicsit örültem — folytatja —, amikor megkapta Gyuri a behívót. Mert így legalább 19 évesen megkezdi a katonai szolgálatot. Jobb azt előbb letudni. . . — Hogyan teltek el a bevonulás előtti napok? jjc A most bevonuló barátjára gondol Szél Enikő. — Utoljára egy bőre szabott hétvégét a Nyéki-tónál töltöttünk. Szerencsénkre, jó időt fogtunk ki. mert sátorral vágtunk neki az „utolsó” közös útnak, • AZ AGGÓDÓ APA Két miskolci szomszéd család együtt kísérte a bevonuló fiukat a Népkertbe. Ók is korán érkeztek, de nem elsőnek. A Meskó fiú már gyakorlott bevonuló — most jött harmadszorra. Eddig kétszer létszámfölötti lett. Mosolyogtak is a szomszédok rajta, amikor az elmúlt napokban levágatta a haját. Meskó Jánosáé, az édesanyja pedig csak így szólt a fiúhoz: „Ne félj, nem fogok sírni.” Csak fél óráig bírta, aztán kigördültek a mama első könnyei. A szomszédjukban lakó Sitku György veszi át a szót. — Azt hallottam, most már nincsenek a seregben olyan „kitolások”, amelyek régen, sok újonc idegeit megviselték. A mi fiunk előfelvételis. S remélem, tizenegy hónap múlva, ha leszerel, kellemes emlékekkel kezdi majd meg tanulmányait az NME gépész karán. • ÚJONCOK A LELÁTÓKON Bent a sportcsarnokban legalább annyira izgatott a hangulat, mint az ajtók előtt. Latolgatják, ki, hová, melyik alakulathoz kerül majd. Csak a fölső két sorban nyugodtabbak az arcok. Csendben, rezzenéstelenül ülnek, ök már túl vannak a mai nap nehezén. Az MKV karosszéria-lakatosa, Kovács József, szépen felnyírt hajával, kezében reklámtáskával játszik. Az adategyeztetésen és az orvosi vizsgálaton is átesett már. Egészséges fiú, nem volt gond vele. Bevonulásig a MEAFC labdarúgócsapatában focizott. Többen mondták is neki: — Meglásd, a sportszázadba kerülsz! Nem így lett. Már tájékoztatták: egy dunántúli alakulatnál kezdi meg a szolgálatát. Most már társaival együtt csak az ünnepségre vár. és utána nekivágnak „a hosz- szú utazásnak”. A Tiszai pályaudvarról induló vonat ablakából, dél körül intenek búcsút Miskolcnak... Soltész Rudolf Az orvosnak az a célja, hogy a keresőképtelen embert minél előbb munkaképessé gyógyítsa. Ám, ha a beteg nem érdekelt ebben anyagilag, mi több, úgy érzi, hogy távolléte nem okoz különösebb fennakadást, nem igyekszik túl gyorsan munkába, állni. Az orvosokat pedig nyomasztja, hogy a társadalom rajtuk kéri számon a táppénzes helyzet rosszabbodását. • KEVÉS A FELÜLVIZSGÁLÓ ORVOS Dr. Mészáros János, a megyei táppénzes szakfelügyelő főorvos a svédországi gyakorlatról beszél. Ott, ha a dolgozó rövid lefolyású betegségre panaszkodik, elég, ha betelefonál a munkahelyére, hogy távol marad néhány napig. Ám, ha ezt gyors egymásutánban, vagy gyakran teszi, a munkahelyi vezetője berendeli felülvizsgálatra. így védve dolgozója egészségét: nincs-e komolyabb baja. De, ha kiderül, hogy csak szimulál, akkor tőle válnak meg majd legelőbb. Nem ezzel a gyakorlattal, de nálunk is működik a táppénzes felülvizsgálati rendszer. Ám sajnos, a felülvéleményező főorvosi állások fele betöltetlen. Általában az a körzeti orvos rendeli visz- sza a beteget erre az alkalomra, aki táppénzre vette. S így a szakemberek szerint a betegellátás színvonala szenved csorbát, hiszen több szem többet lát alapon, a betegségek jobban kiszűrhetők. (Kis településeken, ahol a családok ismerőse a körzeti orvos, a jó kapcsolatot rontaná, ha egy-egy rendkívüli táppénzes kérésre nemet mondana. S néha úgy tűnik, hogy azokkal kellemetlenkednek a felülvizsgálok, akikkel éppen nem kellene.) • POROS AZ ELLENŐRZÉSI RENDELET Egy 1976-os minisztertanácsi határozat a munkahelyi vezetők kötelességévé is teszi a táppénzes állományban levőkkel való törődést, s az ellenőrzést úgynevezett laikus betegellenőrök feladatává teszi. Dr. Szabó József, a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság ellenőrző főorvosa szerint ez a rendelet lassan feledésbe merül. Tudnak néhány nyugdíjasról, akik még dolgoznak ilyen státusban, de a működésük itt-ott ajándékozó látogatásokban merül ki. Fehér holló az az üzem, ahol ezt ellenőrző jelleggel végzik; ilyen például a Borsod Megyei Tejipari Vállalat. Ahol szükség van a dolgozóra, még kocsival is elmennek érte; de ott fölösleges az ellenőrzés, ahol örülnek, ha nem megy be, mert el tudják látni a munkáját, s megmarad a béralap. A megyei társadalombiztosítási igazgatóságon is mindössze egy laikus betegellenőr dolgozik. Igaz, szívósan és hozzáértőn, s már fényt derített néhány külföldön „táppénzelő”, vagy betegen fusizó „keresőképtelenre”. A létszám szűkössége miatt csak arra törekedhetnek, hogy kirívó etikai szabálytalanságok és visszaélések ne történjenek. Sokaknak érdemes táppénzen lenni. Egy jó kereseti év után, ha a jelenlegiben kisebbek a kilátások, a táppénz összege magasabb lehet. A huzamosabb időn át keresőképtelenek ugyancsak számolgatnak, hogyan járnak jobban ... A biztosító is meghatározott idejű beteg- állományon túl fizet. Külön csoportot alkothatnának a statisztikában azok, akiknek csak a megfelelő számú igazolt munkanapra van szükségük, hogy utána a táppénzt és a családi pótlékot megkapják. Köztudott, hogy a betegállományban levőkhöz nem szabad „hozzányúlni”, tehát sok munkahelyi vagy magánéleti feszültségforrás is így vezetődik le. • HA AZ ÉRDEKEK KÜLÖNBÖZNEK Az tehát bizonyos: az érdekeltség oldaláról kellene elsősorban javítani a táppénzes fegyelmet. Mindenekelőtj; a dolgozó, majd a vállalat anyagi érdeke legyen, hogy minél kevesebbet és kevesebben hiányozzanak. Példáért sem kell már messzire menni; ahol az anyagi érdekeltséget megteremtették, ott előnyösen változott a helyzet Borsodban is. Az egészségügy többnyire csak any- nyit tehet, amit a VII. ötéves tervi programjában meghirdetett: nagy erőket fordít a betegségmegelőzésre, a helyes életmód propagandájára. Jó lenne, ha alapvető feladata maradna, hogy a beteg pártján álljon. A táppénzes helyzet javulása nem kizárólag rajtunk múlik, hanem sokkal inkább a gazdasági szabályozókon. Az orvosoknak és a közgazdászoknak kellene tehát együtt munkálkodniuk azon, hogy az emberek legfőbb gazdagsága az egészség,"«» keresőképesség legyen. S á biztosítók versenyében talán még az sem lenne elképzelhetetlen, hogy azok is kapjanak némi visszatérítést, akik egyetlen napot sem voltak táppénzen, akik semmilyen üzemi balesetet sem szenvedtek. (Vége) Oláh Erzsi A tapolcai—egyetemvárosi csomópontban Már a tereloszigetet építik Ami kelendő a piacon Az LKM-Orel rw ■ /ovo/e Már csak az utolsó simítások vannak hátra. Fejlesztők, mérnökök és vállalatvezetők gyűltek ösz- sze a héten az LKM-Orel gyárban, hogy megtárgyalják a másfél éves átállás, illetve a struktúra-átalakítás kérdéseit. A Lenin Kohászati Művek innovációs negyedéve rendezvényének szervezői ötleteket, tanácsokat is kívántak adni a szakembereknek az elkövetkező, korántsem könnyű hónapokra. Sipos István, az LKM innovációs főmérnöke bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy több kutató, fejlesztő vállalat, intézmény mellett az LKM gyáregységeit is megkeresték, mivel tájékozódni szerettek volna a munka- programokról és az elkövetkező évek műszerigényéről. Az Orel Vállalatnak ugyanis a továbbiakban korszerű, a piacon is értékesíthető mérőműszereket kell majd gyártania. Kohászati mérőberendezéseket is készíteniük kell, amelyeket jelenleg az LKM nagyobbrészt importál. Elmondta az innovációs főmérnök azt is, hogy hazánk a közeljövőben szovjet—magyar vegyesvália latok megalakítását tervezi. Ezek közül első lenne az energiafelhasználást optimalizáló cég. amelynek háttérvállalata lenne a tervek szerint az Orel. Simon Béla, az LKM méréstechnikai főmérnök-helyettese hangsúlyozta: úgy kell az átállást megvalósítani, hogy a termelés folyamatos legyen. Ebben az évben még — a megállapodás szerint — tovább gyártják a Medicor Művek termékeit. Ám, ez a kapacitásunknak csak a kétharmadát köti le. Ez még nem elég ahhoz, hogy eredményessé váljon a gyár! Aláhúzta: az Őreinek minden olyan, a jellegének megfelelő terméket elő kell állítania, ami gazdaságos, és van rá piaci igény—_ A sok baleset tette indokolttá, hogy áíépítsék a tapolcai—egyetemvárosi csomópontot. Nemsokára négyfázisú villanyrendőr irányítja majd itt a forgalmat. Hol tartanak most a kivitelezők? Huszár Jánostól, a Közúti Igazgatóság műszaki osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy tartani tudják a határidőt. Szeptember 30-ra elkészülnek a teljes útfelülettel, beleértve a friss burkolati jeleket is. Eddig az okozott gondot a Közúti Építő Vállalat szakembereinek, hogy a régi burkolatból el kellett távolítani néhány világítási oszlopot. Mivel az ÉMÁSZ-nak erre helyben nem volt kapacitása, az áramszolgáltatók egri üzemigazgatóságát hívták segítségül. Ök végre kihelyezték az oszlopokat, s folytatódhatott az útépítés, amely egyébként 10 millió forintba kerül. (A beruházás teljes összege 15,5, millió forint.) Jelenleg az utolsó terelőszigetet építik a majdan minden irányból lekanyaro- dósávvsl bővülő csomópontban. A Közúti Építő Vállalat a jövő héten vonul fel a végső aszfalt-kopóréteg elhelyezésére. Két héten belül megérkeznek Debrecenből a jelzőlámpák is, s elképzelhető, hogy szeptember végén — az eredeti tervben foglalt időpontnál jóval korábban — már működik a négyfázisú szerkezet. Nem kell tehát már sokáig bosszankodnunk amiatt, hogy a csomópont átépítése okán jócskán lelassult itt a forgalom. Hamarosan befejeződik az itteni második forgalomelterelés is. Erre a csomópont átépítése csak közvetett indokkal szolgált; a majdan Sajóládról érkező ivóvíz 1000 milliméteres vezetékét Vitték át előbb a Gyermekvárosnál, most pedig az egyetemi sportpályák sarkától a túloldali hőerőmű felé. Ez a munka már korábban is szerepelt az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat tervei között, s most azért hozták előre, hogy később emiatt már ne kelljen megbolygatni a rendes kerékvágásba visszazökkenő forgalmat. B. A. NöfckÉlt a lakások Épterüieie A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Lakásstatisztikai Évkönyv, amely részletes áttekintést ad hazánk lakásállományának változásáról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a VI. ötéves tervidőszakban 369 ezer 684 lakás épült az országban : Budapesten 74 407, a többi városban 159 776, a községekben 135 501. Az újonnan létrehozott otthonok 22,1 százaléka állami, 77,9 százaléka magánerőből épült. Az új lakások átlagos alapterülete évről évre növekszik. 1981-ben 70, 1985- ben már 79 négyzetméter volt az országos átlag. A fővárosban tavaly épített új otthonok átlagos alaptérülé- te 62 négyzetméter volt. Ugyancsak emelkedik a többszobás lakások száma. lanécsta&i fo ?idóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Balogh Sándor a Szikra mozi tanácstermében, 16 órától. * Sitku György és Meskó János a maguk katonakorát idézik.
