Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)

1986-08-28 / 200. szám

hs a vonat most van indulóban... Betegek, vagy csak táppénzesek? 2• w 5? Egészségügy kantra szsbályezék Bevonultak a fiúk Benépesült a sportcsarnok előtti hatalmas tér tegnap reggel. Szülök, feleségek, ba­rátok kísérték elérzékenyült szemekkel a Magyar Nép­hadseregbe bevonuló fiata­lokat. A Borsod Megyei Hadkiegészítő és Területvé­delmi Parancsnokság tisztjei már hetekkel ezelőtt felké­szültek erre a napra. Tud­ták, munkájuk végül is ak­kor „érik be”, ha az újon­cok felszálltak a járművek­re... • BÚCSÚ A KEDVESTŐL A sportkomplexum előtti téren egy csinos, szőke ha­jú lány, szomorú arccal vá­rakozik. Órájára pillant, zsebkendőt húz elő, majd sétálgat egy kicsit. — Fél hétre jöttünk ide a barátommal, Zborai György- gyei, szerettünk volna pon­tosak lenni — mondja Szél Enikő, másodéves főiskolai hallgató. — Őszintén szólva, én egy kicsit örültem — folytatja —, amikor megkap­ta Gyuri a behívót. Mert így legalább 19 évesen megkez­di a katonai szolgálatot. Jobb azt előbb letudni. . . — Hogyan teltek el a be­vonulás előtti napok? jjc A most bevonuló barát­jára gondol Szél Enikő. — Utoljára egy bőre sza­bott hétvégét a Nyéki-tónál töltöttünk. Szerencsénkre, jó időt fogtunk ki. mert sátor­ral vágtunk neki az „utolsó” közös útnak, • AZ AGGÓDÓ APA Két miskolci szomszéd csa­lád együtt kísérte a bevonu­ló fiukat a Népkertbe. Ók is korán érkeztek, de nem el­sőnek. A Meskó fiú már gyakorlott bevonuló — most jött harmadszorra. Eddig kétszer létszámfölötti lett. Mosolyogtak is a szomszédok rajta, amikor az elmúlt na­pokban levágatta a haját. Meskó Jánosáé, az édesany­ja pedig csak így szólt a fi­úhoz: „Ne félj, nem fogok sírni.” Csak fél óráig bírta, aztán kigördültek a mama első könnyei. A szomszédjukban lakó Sitku György veszi át a szót. — Azt hallottam, most már nincsenek a seregben olyan „kitolások”, amelyek régen, sok újonc idegeit megviselték. A mi fiunk előfelvételis. S remélem, ti­zenegy hónap múlva, ha le­szerel, kellemes emlékekkel kezdi majd meg tanulmá­nyait az NME gépész karán. • ÚJONCOK A LELÁTÓKON Bent a sportcsarnokban legalább annyira izgatott a hangulat, mint az ajtók előtt. Latolgatják, ki, hová, melyik alakulathoz kerül majd. Csak a fölső két sorban nyugodtabbak az arcok. Csendben, rezzenéstelenül ülnek, ök már túl vannak a mai nap nehezén. Az MKV karosszéria-laka­tosa, Kovács József, szépen felnyírt hajával, kezében reklámtáskával játszik. Az adategyeztetésen és az orvo­si vizsgálaton is átesett már. Egészséges fiú, nem volt gond vele. Bevonulásig a MEAFC labdarúgócsapatá­ban focizott. Többen mond­ták is neki: — Meglásd, a sportszázadba kerülsz! Nem így lett. Már tájékoztatták: egy dunántúli alakulatnál kezdi meg a szolgálatát. Most már társaival együtt csak az ünnepségre vár. és utána nekivágnak „a hosz- szú utazásnak”. A Tiszai pá­lyaudvarról induló vonat ablakából, dél körül intenek búcsút Miskolcnak... Soltész Rudolf Az orvosnak az a célja, hogy a keresőképtelen em­bert minél előbb munkaké­pessé gyógyítsa. Ám, ha a beteg nem érdekelt ebben anyagilag, mi több, úgy ér­zi, hogy távolléte nem okoz különösebb fennakadást, nem igyekszik túl gyorsan munkába, állni. Az orvoso­kat pedig nyomasztja, hogy a társadalom rajtuk kéri számon a táppénzes helyzet rosszabbodását. • KEVÉS A FELÜLVIZSGÁLÓ ORVOS Dr. Mészáros János, a me­gyei táppénzes szakfelügye­lő főorvos a svédországi gyakorlatról beszél. Ott, ha a dolgozó rövid lefolyású be­tegségre panaszkodik, elég, ha betelefonál a munkahe­lyére, hogy távol marad né­hány napig. Ám, ha ezt gyors egymásutánban, vagy gyakran teszi, a munkahelyi vezetője berendeli felülvizs­gálatra. így védve dolgozója egészségét: nincs-e komo­lyabb baja. De, ha kiderül, hogy csak szimulál, akkor tőle válnak meg majd leg­előbb. Nem ezzel a gyakorlattal, de nálunk is működik a táp­pénzes felülvizsgálati rend­szer. Ám sajnos, a felülvé­leményező főorvosi állások fele betöltetlen. Általában az a körzeti orvos rendeli visz- sza a beteget erre az alka­lomra, aki táppénzre vette. S így a szakemberek szerint a betegellátás színvonala szenved csorbát, hiszen több szem többet lát alapon, a betegségek jobban kiszűrhe­tők. (Kis településeken, ahol a családok ismerőse a körze­ti orvos, a jó kapcsolatot rontaná, ha egy-egy rendkí­vüli táppénzes kérésre ne­met mondana. S néha úgy tűnik, hogy azokkal kelle­metlenkednek a felülvizsgá­lok, akikkel éppen nem kel­lene.) • POROS AZ ELLENŐRZÉSI RENDELET Egy 1976-os miniszterta­nácsi határozat a munkahe­lyi vezetők kötelességévé is teszi a táppénzes állomány­ban levőkkel való törődést, s az ellenőrzést úgynevezett laikus betegellenőrök fel­adatává teszi. Dr. Szabó Jó­zsef, a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság ellen­őrző főorvosa szerint ez a rendelet lassan feledésbe me­rül. Tudnak néhány nyugdí­jasról, akik még dolgoznak ilyen státusban, de a műkö­désük itt-ott ajándékozó lá­togatásokban merül ki. Fe­hér holló az az üzem, ahol ezt ellenőrző jelleggel vég­zik; ilyen például a Borsod Megyei Tejipari Vállalat. Ahol szükség van a dolgo­zóra, még kocsival is elmen­nek érte; de ott fölösleges az ellenőrzés, ahol örülnek, ha nem megy be, mert el tudják látni a munkáját, s megmarad a béralap. A megyei társadalombiz­tosítási igazgatóságon is mindössze egy laikus beteg­ellenőr dolgozik. Igaz, szívó­san és hozzáértőn, s már fényt derített néhány külföl­dön „táppénzelő”, vagy be­tegen fusizó „keresőképte­lenre”. A létszám szűkössé­ge miatt csak arra töreked­hetnek, hogy kirívó etikai szabálytalanságok és vissza­élések ne történjenek. Sokaknak érdemes táppén­zen lenni. Egy jó kereseti év után, ha a jelenlegiben ki­sebbek a kilátások, a táp­pénz összege magasabb le­het. A huzamosabb időn át keresőképtelenek ugyancsak számolgatnak, hogyan jár­nak jobban ... A biztosító is meghatározott idejű beteg- állományon túl fizet. Külön csoportot alkothatnának a statisztikában azok, akiknek csak a megfelelő számú iga­zolt munkanapra van szük­ségük, hogy utána a táppénzt és a családi pótlékot meg­kapják. Köztudott, hogy a betegállományban levőkhöz nem szabad „hozzányúlni”, tehát sok munkahelyi vagy magánéleti feszültségforrás is így vezetődik le. • HA AZ ÉRDEKEK KÜLÖNBÖZNEK Az tehát bizonyos: az ér­dekeltség oldaláról kellene elsősorban javítani a táppén­zes fegyelmet. Mindenekelőtj; a dolgozó, majd a vállalat anyagi érdeke legyen, hogy minél kevesebbet és keve­sebben hiányozzanak. Példá­ért sem kell már messzire menni; ahol az anyagi érde­keltséget megteremtették, ott előnyösen változott a hely­zet Borsodban is. Az egész­ségügy többnyire csak any- nyit tehet, amit a VII. öt­éves tervi programjában meghirdetett: nagy erőket fordít a betegségmegelőzésre, a helyes életmód propagan­dájára. Jó lenne, ha alap­vető feladata maradna, hogy a beteg pártján álljon. A táppénzes helyzet javulása nem kizárólag rajtunk mú­lik, hanem sokkal inkább a gazdasági szabályozókon. Az orvosoknak és a köz­gazdászoknak kellene tehát együtt munkálkodniuk azon, hogy az emberek legfőbb gazdagsága az egészség,"«» keresőképesség legyen. S á biztosítók versenyében talán még az sem lenne elképzel­hetetlen, hogy azok is kap­janak némi visszatérítést, akik egyetlen napot sem vol­tak táppénzen, akik semmi­lyen üzemi balesetet sem szenvedtek. (Vége) Oláh Erzsi A tapolcai—egyetemvárosi csomópontban Már a tereloszigetet építik Ami kelendő a piacon Az LKM-Orel rw ■ /ovo/e Már csak az utolsó simítások vannak hátra. Fejlesztők, mérnökök és vállalatvezetők gyűltek ösz- sze a héten az LKM-Orel gyárban, hogy megtárgyalják a másfél éves átállás, illetve a struktúra-átalakítás kérdé­seit. A Lenin Kohászati Mű­vek innovációs negyedéve rendezvényének szervezői öt­leteket, tanácsokat is kíván­tak adni a szakembereknek az elkövetkező, korántsem könnyű hónapokra. Sipos István, az LKM in­novációs főmérnöke beveze­tőjében azt hangsúlyozta, hogy több kutató, fejlesztő vállalat, intézmény mellett az LKM gyáregységeit is meg­keresték, mivel tájékozódni szerettek volna a munka- programokról és az elkövet­kező évek műszerigényéről. Az Orel Vállalatnak ugyanis a továbbiakban korszerű, a piacon is értékesíthető mé­rőműszereket kell majd gyártania. Kohászati mérőbe­rendezéseket is készíteniük kell, amelyeket jelenleg az LKM nagyobbrészt importál. Elmondta az innovációs fő­mérnök azt is, hogy hazánk a közeljövőben szovjet—ma­gyar vegyesvália latok meg­alakítását tervezi. Ezek kö­zül első lenne az energiafel­használást optimalizáló cég. amelynek háttérvállalata len­ne a tervek szerint az Orel. Simon Béla, az LKM mé­réstechnikai főmérnök-he­lyettese hangsúlyozta: úgy kell az átállást megvalósíta­ni, hogy a termelés folyama­tos legyen. Ebben az évben még — a megállapodás sze­rint — tovább gyártják a Medicor Művek termékeit. Ám, ez a kapacitásunknak csak a kétharmadát köti le. Ez még nem elég ahhoz, hogy eredményessé váljon a gyár! Aláhúzta: az Őreinek minden olyan, a jellegének megfelelő terméket elő kell állítania, ami gazdaságos, és van rá piaci igény—_ A sok baleset tette indo­kolttá, hogy áíépítsék a ta­polcai—egyetemvárosi cso­mópontot. Nemsokára négy­fázisú villanyrendőr irányít­ja majd itt a forgalmat. Hol tartanak most a kivite­lezők? Huszár Jánostól, a Közúti Igazgatóság műszaki osztály­vezetőjétől megtudtuk, hogy tartani tudják a határidőt. Szeptember 30-ra elkészül­nek a teljes útfelülettel, be­leértve a friss burkolati je­leket is. Eddig az okozott gondot a Közúti Építő Vállalat szak­embereinek, hogy a régi burkolatból el kellett távo­lítani néhány világítási osz­lopot. Mivel az ÉMÁSZ-nak erre helyben nem volt ka­pacitása, az áramszolgálta­tók egri üzemigazgatóságát hívták segítségül. Ök végre kihelyezték az oszlopokat, s folytatódhatott az útépítés, amely egyébként 10 millió forintba kerül. (A beruházás teljes összege 15,5, millió fo­rint.) Jelenleg az utolsó terelő­szigetet építik a majdan minden irányból lekanyaro- dósávvsl bővülő csomópont­ban. A Közúti Építő Válla­lat a jövő héten vonul fel a végső aszfalt-kopóréteg el­helyezésére. Két héten belül megérkeznek Debrecenből a jelzőlámpák is, s elképzel­hető, hogy szeptember végén — az eredeti tervben foglalt időpontnál jóval korábban — már működik a négyfázisú szerkezet. Nem kell tehát már soká­ig bosszankodnunk amiatt, hogy a csomópont átépítése okán jócskán lelassult itt a forgalom. Hamarosan befe­jeződik az itteni második forgalomelterelés is. Erre a csomópont átépítése csak közvetett indokkal szolgált; a majdan Sajóládról érkező ivóvíz 1000 milliméteres ve­zetékét Vitték át előbb a Gyermekvárosnál, most pe­dig az egyetemi sportpályák sarkától a túloldali hőerő­mű felé. Ez a munka már korábban is szerepelt az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat tervei között, s most azért hozták előre, hogy ké­sőbb emiatt már ne kelljen megbolygatni a rendes ke­rékvágásba visszazökkenő forgalmat. B. A. NöfckÉlt a lakások Épterüieie A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a Lakásstatisztikai Év­könyv, amely részletes át­tekintést ad hazánk lakás­állományának változásáról. A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint a VI. ötéves tervidőszakban 369 ezer 684 lakás épült az or­szágban : Budapesten 74 407, a többi városban 159 776, a községekben 135 501. Az újonnan létrehozott otthonok 22,1 százaléka állami, 77,9 százaléka magánerőből épült. Az új lakások átlagos alapterülete évről évre nö­vekszik. 1981-ben 70, 1985- ben már 79 négyzetméter volt az országos átlag. A fő­városban tavaly épített új otthonok átlagos alaptérülé- te 62 négyzetméter volt. Ugyancsak emelkedik a többszobás lakások száma. lanécsta&i fo ?idóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Balogh Sándor a Szikra mozi tanácstermében, 16 órától. * Sitku György és Meskó János a maguk katonakorát idé­zik.

Next

/
Thumbnails
Contents