Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)

1986-08-23 / 196. szám

'3 Zenészballada • Fejezetek Szécsi Pál életéből • Szécsi Katalin: — Bőrbe­tegsége vott. Pszoriázisnak hívják... Triviális neve pik­kelysömör ... ..PitoiiuiH vulgaris: pikkely­sömör: az egyik leggyukorlbb Olironlkus bőrbetegség. Oka meg tii-ztétailnn, valótzlnúleg a szer­vezet több tényezője komplex összhatáson alapszik, csecsemőn mek nem mutatkozik, egyéb­ként az élet bármely szakaszá­ban kezdődhet és (vagy) Is­métlődő kitörésekkel vugy per­manens gócokkal évtizedekig fennáll. Alapjelensége a köies- hyi-leneséityí. gyertyacseppsze- rü vgrakerntikus pikkelyekkel fedett psoriatlkus papula, ezt lekaparva, alatta vörös alap marad." „Jellemző a psoriati- kus beteg bőrére.- hogy ah,ol trauma, Úté», nyomás, szúrás éri. azon a helyen újabb pso- riasispapulá jelenik meg”. (Or­vosi lexikon.) Szécsi Katalin: — A nap­fény használt neki. ö vi- saoht nem mert strandra menni, mert szégyelltel Ak­kor még nekem sem volt kertes házam, tehát nem na­pozhatott olyan helyen, ahol ne látták volna. Időnként rettenetes állapotban volt- Feküdt az István Kórházban is tetőtől talpig bekenve ke­nőcsökkel. Egyedül az arcán nem látszott, és mindig reszketett, hogy rámegy, nem jött az arcára, de a fejbőrére igen ... — A betegség mennyire tette sebezhetővé? — Nagyon. Gondolj bele, hiú emberről van szó, aki ráadásul állandóan reflek­torfényben él. Akinek arra kell vigyáznia, hogy, ha megy az utcán, ne fújja fel a szél a haját, mert meglát­ják... Ambrus Kyrl: — A Ba­latonnál voltunk nyári tur­nén ■ két hónapig. Egyszerű­en nem volt hajlandó kijön­ni a strandra, hosszú ujjú, fehér ingbén járt, mert sze­gy elite. Hiába mondtuk, hogy legalább itt, a kertben vetkőzzél le, senki se megy a közeledbe, a nap jót tesz neki. két hétig napozol, és elmúlik, mintha elfújták volna... Szerintem többet kellett volna foglalkoznia a betegségével, mert nem igaz, hogy nem lehet segíteni raj­ta. De mondom, arra se volt hajlandó, hogy napozzék... Nem tudtuk rávenni, hogy feküdjön ki egyedül... Jó, ne jöjjön a strandra, persze, hogy nem akart kijönni, mert képzeld el, ha meglát­ják a rajongói. Én se men­nék hasonló helyzetben, és nincs olyan ember, aki vál­lalná. De megpróbálnék ten­ni valamit... De ő nem, fe­hér, hosszú ujjú ingben töl­tötte az egész nyarát. — És ha arctalan- valaki lett volna? — Szerintem akkor sem... — Mivel ütötte agyon az idejét, amíg a többiek stran­doltak? t — Elment valahová, vagy benn ücsörgött a szobában.., Szűcs Judit: — Emlék­szem, a házvezetőnő'': meny­nyit ápolta. Kit ne zavarna egy ilyen betegség? Ahogy elmúlt, végre föllélegzett, s abban a pillanatban jött a másik helyen... Ez is bor­zasztóan zavarta, meg a gyerekkori dolgok. Ambrus Kyri: — Tulaj­donképpen nem értette, miért volt lelki defektusa, hogy ő szerencsétlen ... Már arra gondoltam —, nem is tudom — az volt a gyanúm, hogy beteg ... — Hogy érted ezt? — Szóval inkább ideggyó­gyászhoz kellett volna for­dulnia, befeküdni valumilyen kúrára egy szanatóriumba, vagy kórházba, hátha hely­repofozzák. Vagy pedig olyan nő, társ kellett volna mellé, aki lelket önt belé. Talán ez segített volna raj­ta. Valami defektje biztosan volt, mert ilyen sikeres em­bernek nem lett volna sza­bad öngyilkosnak lennie. A korábbi öngyilkossági kísér, leteire azt mondhatom, hogy kilátástalannak tartotta az életét, de amikor már így befutott valaki..., aki ma is velünk lehetne, ma az él­vonalban dolgozhatna, és imádnák. Hallgatom a Slá­germúzeumban a számait, amelyek jóval elmúltak tíz­évesek, és ma is ugyanúgy megállják a helyüket, nem érzem rajtuk a „port” sem a hangszerelésen, Sem az előadásmódján. (Folytatjuk) Paulina Éva Villantó Az már benne él a hor- gászköztudatban, hogy az ország legnagyobb vidéki egyesülete a miskolci Észak­magyarországi HE a 'maga nyolcézer fős tagságával. Azt azonban már kevesebben tartják számon, hogy még egy leg is megilleti az ÉM- HE-t:' az északi országrész­nek ez a legrégibb alapítá­sú egyesülete. Nemsokára esedékes a fél évszázados jubileuma. . A mai miskolci horgászkö­zösség megbecsüli elődjei­nek értékes hagyományait Ezért rendezik meg az idén is az egyesület egyik alapí­tójának, s- két évtizeden át volt elnökének tiszteletére a Verés'’ László-emlékversehyt a Hernádon jövő szomba­ton, augusztus 30-án. A helyszín ki'/álgsztása is jel­képes értelmű. A folyóvize­ket annak idején, az 1930-as években nemcsak a halá­szok, hanem a horgászok is bérbe vehették az államtól. Így lehetett bérlője a Her- nád Miskolchoz közeli sza­kaszának Füster tanár úr, aki az akkori Fráter György Gimnázium testnevelőiéként jeleskedett, s az egészséges életmódra igyekezett vezé­relni felnőtt ismerőseit is. Az 5 buzdító szavaira sla­k'd* meg a ..Borsod-Miskol- ezt Horgász Egyesület’’ 1938- ban Veres Ernő villanysze­relő kismaros Újvilág utcai műhelyében. A tagság főleg kisiparosokból, vasutasokból verbuválódott, de akadtak aj alapítók között tisztvise­lők értelmiségiek is. A Her­mádon kívül már akkor a nyék Iád házi öreg- és Kö­zépső-tóra, aztán a Hejőre jártak leginkább horgászni az első miskolci pecások, A horgászeszközök hasonlítha­tatlanul egyszerűbbek s ne­hézkesebbek voltak a mai­aknál — de a szabad, ter­mészetes vizek sem szen­vedtek annyi szennyező In­zultustól, mint napjainkban. Az alapítók között ott se­rénykedett az elnöknek meg­választott Veres Ernő fia, László is, aki egész életére eljegyezte magát a horgász­mozgalom ügyével. Az egye­sület szerencsésen átvészelte a háborús éveket, s mivel 1945 tavaszára már teljesen kialakult az új rend a vá­rosban és környékéh — a horgászszezon is zavartala­nul megkezdődhetett. Sok fiatal is kedvet kapott a horgászathoz, más egyesüle­tek is alakultak Miskolcon, s az akkor még különálló közigazgatású Diósgyőrben. Ám az újak hamarosan úgy döntöttek; számukra is hasz­nosabb, ha csatlakoznak, a sok tapasztalatú régi egye­sülethez. Az ötvenes évek­ben létrejött az egyesülés, s ekkor vette fel a meggyara­podott horgászközösség a ma is használt nevét. Ettől fog­va a megnagyobbodott kö­zösséget szolgálta a Hernád partján, Halmaj határában megépült hangulatos hor­gásztanya. Közben az apa helyébe a hozzá mindenben méltó) flát választotta elnö­kének az egyesület. Véres László pezsdítette fel a hor­gászversenyekkel a hernádi tanyán az életet. Bizonyára most. a hónap utolsó szom­batján is sokan odateleped­nek reggel hétkor a kedvelt Hernád partjára, a hagyo­mányos versenyre, feleleve­nítve a tanyaépítő elődök emlékét, (berecz) Fogyatkozó dohányosok A felnőtt osztrákoknak máir csak a 27 százaléka do­hányzik, A dohányosok ará­nyának az utóbbi években bekövetkezett folyamatos csökkenése megegyezik a nemzetközi irányzattal Azok közül, akik dohányoznak, az egészségügyi minisztérium felmérése szerint 59 százalék elégedetlen önmagával: eb­ből 26 százalék le szeretne szokni róla, de ehhez még nem volt meg a kellő aka­ratereje, 31 százalék csök­kenteni szándékozik eddigi dohányzásának, mértékét, míg 1 százalék legalább könnyebb cigarettafajtára szeretne váltani Környezetvédetmi szeminárium Aggteleken Nemcsak a bírságon múlik.. Bcrsod-Abaúj-Zemplén me­gye változatos természeti adottságai és sokrétű gazda­sági viszonyai a környezet­védelem sajátos igényeit ala­kították ki. A terület elhe­lyezkedéséből adódóan, az itt megtett intézkedések ked­vező hatása szinte a fél or­szágra kiterjed, mint ahogy azok elmulasztása is nagy területeket károsít. Különö­sen vonatkozik ez a vízgaz­dálkodásra. Csaknem húsz rendező szerv, a Eorsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Tanács, a KISZ KB, valamint főhlvatalok, vízgazdálkodási vállalatok és a leginkább érintett termelő­üzemek, gyárak, illetve tu­dományos egyesületek rész­vételével augusztus 23-e és 29-e között tartják meg Agg­Bélyeggyűjtés A Magyar Poata augusztus is­in az Ornzágoi Erdészeti Egye­sület közgyűlése alkalmából S0 ezer példányban, 2 Ft érték- benyomású. 2,4(1 Ft eladási árú levelezőlapot hozott forgalom­ba. A bélyegképen s 100 éves Országos Erdészeti Egyesület emblémája, mig a címoldal bal­oldali részén juharlevelek kép­keretben, alatta a „Minőségi erdőgazdálkodást” felirat látha­tó. A levelezőlap Dudás László grafikusművész terve alapján, az Állami Nyomdában készült, többszínű ofszetnyomással. Augusztus végéig tekinthető meg Miskolcon a MABEOSZ Eszak-magyarországl Területi irodájának, Széchenyi út »2, sz. 1. emeleti kiállítótermében az a bélyeg bemutató, mely Téglássy Ferencnek, a Miskolc Városi Bélyeggyűjtő Kör tagjának gyűj­teményéből származik. A tárla­ton a francia posta bélyegeiben lehet gyönyörködni — szombat, vasárnap kivételével — naponta 0—1.1 óra között. A XX. Nyírbátori zenei Na­pok bélyegzést augusztus 23-án lehet megszerezni á nyírbátori 1. sz. postahivatalban. A Mis­kolc Városi Sportcsarnokban működő alkalmi postahivatal augusztus 24-ig látja el az ott feladott küldeményeket a „X|. Miskolci Ipari Kiállítás és Vá­sár” feliratú díszes bélyegzés­sel. „Liszt Ferenc esztergomi mise” címmel augusztus 31-én lesz postai bélyegzés Eszter­gomban. vecsésen november 30- ig folyamatosan használják a „Vecsés Nagyközség 200 éves (1786—1986)” feliratú postai bé­lyegzőt. E ro*«,, vezetőjét*! többen is kérték, hogy gyakrabban adjon tájékoztatást régebbi fllatellsta „csemegékről”. Erre azonban nincs helyünk. Az ilyen témák után érdeklődők forduljanak a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségéhez, ahol a szak- könyvtárban Mven találhatók érdekességek. különlegességek, magyar és idegennyelvú kiad­ványok. szaklapok stb. HÁZIASSZONYOKNAK AJANUUO 1 süssünk, ri TÓTH BÉLA MESTER- ÉS KIVÁLÓ CUKRÁSZ RECEPTJE dkg liszt, e db íojös, 10 dkg tört dió, 0,9 kg szilva, 1 cso­mag sütőpon. Elkészítése; a margarint a porcukorral habosra kever­jük, majd a tojások sárgájával is, s végül hozzáadjuk a ke­ményre kevert fehérjehabot, a liszttel elkevert diót, va­lamint egy csomag sütőport. Zsírozott-lisztezett tepsibe öntjük a tésztát, egyenesre kenjük, és sűrűn kirakjuk fahéjas cukorral elkevert szilvával. „Könnyű” sütőben mintegy 40 percen át sütjük, majd szeleteljük, s végül porcukorral meghintjük. SZILVAS LEPÉNY Hozzávalók: 20 dkg mar­garin, 20 dkg porcukor, 20 teleken a 4, Ifjúsági Környe­zetvédelmi Szemináriumot. A rendezvényt hétfőn a megyei tanács dísztermében nyitják meg. A résztvevők Magyarország vízgazdálko­dásáról, a fejlesztés lehető­ségeiről és nemzetközi kap­csolatairól értekeznek, majd a magyar iparfejlesztés 'Jő. irányairól, s ennek környe­zeti és vízgazdálkodási .lá­tásairól hallhatnak előadást Kedden már Aggteleken folytatódik a program. Töb­bek között Észak-Magyaror- szég vízgazdálkodását és annak környezeti kapcsola­tait vizsgálják, majd tanul­mányi kirándulás keretében megtekintik a lázbérci víz­tározót és vízmüvet, illetve a Borsodi Vegyi Kombinát számítógép-vezérlésű vízelő­készítő és szennyvíztisztító központját. A szerdai témák között szerepel a veszélyes hulladékot kezelő és meg­semmisítő központok kialakí­tása Észak-Magyarországon, Magyarország vízminőségi helyzete, a védelem és a ja­vítás lehetőségei. Délután pe­dig konzultációra gyűlnek össze a jelenlévők. Csütörtökön a termelés és az infrastruktúra vízmeny- nviségí és minőségi igényei­ről és azok kielégítésénél# lehetőségeiről, a gyógy- és hőfürdők környezet védelmi gondjairól lesz szó. Aznap a két leginkább érdekelt nagy­vállalat. a Miskolci Húskom­binát és a Borsodi Sörgyár környezetvédelmi eredmé­nyei és feladatai is napi­rendre kerülnek. Augusztus 29-én. pénteken ér véget a szeminárium. Az utolsó napon a párt-, az ál­lami és társadalmi, valamint a rendező szervek képviselői összegzik az elhangzottakat. Negyedszázada vezették be a szennyvízbírságot, mely­nek összege az elmúlt évek során jelentősen megnöveke- dett.. Ennek jó részét kör­nyezetvédelmi beruházások­ra fordítják. A büntetések­ből befolyó összegek célsze­rű felhasználása és az ad­minisztratív rendszabályok azonban önmagukban nem jelentenek megoldást — a szemléletmód gyökeres meg­változtatására lenne szük­ség. Nem a büntetés, hanem a megelőzés a cél. Ezt szol­gálja ez a tanácskozássoro­zat is. I I I I jft A vadkempingezők tűi otthonosan érzik magukat TapoE­(Kiss József felvételei döntetnek a közterület-felügyelők Vadkempingesők özöne Tapolcán Sarad Istvántól, s közte­rület-felügyelet vezetőjétől arról értesültünk, hogy amíg a nyár korábbi hónapjaiban nem sok vizet zavartak, ad­dig augusztusban jócskán okoztak gondot » vadkem­pingezők. Tapolcán, az Enyedi utcai parkolóban vertek tanyát csapatostul, s ugyancsak el­csodálkoztak, amikor au­gusztus 15-én és 16-én a kö­zösen járőröző rendőrök és közterület-felügyelők körül­vették őket. Volt, aki értett a szóból, s legális szállás után nézett. A méltatlan­kodók azonban nem úsztak meg. helyszíni bírság nélkül — a felügyelők eddig már tizenhatszor kasszíroztak. Az ellenőrzést a két testület (külön-külön) folytatja. Tapolcán eddig csak az Enyedi utcai parkoló számí­tott a vadkempingezők pa­radicsomának, de augusz­tusban már az is megesett, hogy Idegenforgalmi cent­rumunk belterületén, az Ig- lói utcai parkolóból kellett vadkempingezők sátrát el­bontatni. Hiába volna a rendszeres járőrözés? Teg­nap reggel például az Éden kempingben tették szóvá, hogy sok a környékükön az illegálisan táborozó, holott náluk is van szabad sátor«; hely.

Next

/
Thumbnails
Contents