Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)
1986-08-23 / 196. szám
Ez már termésmentés Javult az építő- és a tüzelőanyag-ellátás Önt ozés az aszály ellen Hazánkban 306 ezer hektár az öntözhető földterület, ebből 8000 Borsod megyében található. Hogy e jelentős terület öntözésének kihasználtsága miért marad el a kívánatostól, azt részben a berendezések korszerűtlensége és igen magas ára indokolja. A kedvezőtlen hidrome- teorológiai előrejelzések miatt — mint arról beszámoltunk — az Országos Vízügyi Hivatal egy hónappal meghosszabbította az öntözési idényt, így október végéig továbbra is maradnak a kedvezményes vízdíjak. A különösen vízigényes növények — a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a szőA mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Nyisz- tor György-emlékérmet adományozott azoknak, az agrárágazatban dolgozó szakembereknek, akik szervező lő — vízszükségletét, a kialakult aszályhelyzet miatt, csak fokozott mértékű öntözéssel lehet kielégíteni, és a csapadék igen fontos a másodvetések őszi talajelőkészítésénél is. A megyében — mint Fogyás Lajos, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási csoportvezetője elmondta — augusztusban tovább romlott a csapadékhelyzet. A hónap első napjaiban voltak ugyan elszórt záporok, de mennyiségük a legtöbb helyen nem haladta meg a 20 millimétert. A szárazság következtében a talaj víztartalma megcsappant, jelenleg a felső 50 centiméterben szinte sehol sem éri és kutató munkájukkal hosz- szabb időn át kiemelkedő eredményeket értek el. A kitüntetettek között van Hosszú István, a Borsodi Sörgyár igazgatója i= el a 30 százalékos telítettséget. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az 50—100 centiméteres rétegben sem kedvezőbbek az arányok. Borsodban az öntöző főművek április közepétől másfél millió köbméter vizet emeltek ki. Az öntözés a megyében csak az öntözőfürtök területén tartotta meg korábbi ütemét. A tar- cali öntözőfürtben például több mint 600, Tiszalúc és Taktaharkány körzetében pedig több mint 1200 hektárt öntöztek, a kihasználtság így meghaladta a 60 százalékot. Az előbbi területeken szőlő és gyümölcsös, az utóbbiakon pedig szántóföldi kultúrák találhatók. Igen kevés azonban az öntözött terület a Her- nád vöagyében; a Bükk alján, Dél-Borsodban és a Bódva völgyében is csak mérsékeli az öntözési tevékenység, egyedül a Sajó völgyében beszélhetünk a fokozódásáról. A megyében az öntöző főművek teljes kapacitással tudják a vízigényeket kiszolgálni. Ennek alapja, hogy a sárospataki és a vajdácskái tározó telve van, s a taktaközi és a Bársonyos főcsatorna is több ezer hektáros területet képes ellátni. Mennyiség szempontjából a kis vízfolyások okoznak problémát, a víz minősége azonban mindenütt megfelelő. F. G. * Háromdimenziós faliképek A holográfia Nyisztor György-em'é’íérem A megyei tanács kereskedelmi osztálya a közelmúltban felmérte: megfelelő-e Borsod lakosságának építő- és tüzelőanyaggal való ellátása. A magénerős családiházépítések, a lakásállomány korszerűsítése, a komfortfokozat, valamint a lakásméretek növekedése miatt az utóbbi 4—5 esztendőben nőtt a kereslet az építő- és tüzelőanyagok iránt. Jellemző, hogy az elmúlt másfél évtizedben több mint 87 000 lakás épült Borsodban, melyeknek alapterülete is jelentősen nagyobb a korábban létesítetteknél: a lakások átlagos alapterülete 63 négyzetméterről 84 négyzet- méterre változott. Érthető, hogy a nagyobb lakásméretek több építőanyagot, s a későbbiekben több tüzelőanyagot igényelnek. Megyénkben 22 állami, 27 szövetkezeti telep, valamint 72 magánkereskedő biztosítja az építő- és tüzelőanyag- ellátást. A ’80-as évek elején — amikor az ipar és a kereskedelem még nem tudott kellően felkészülni a kereslet ugrásszerű megnövekedésére — a piaci egyen3<c Feszített vasbeton-gerendákból s korszerű, hőszigeteH nyílásáthidalókból, beton jödémbéléstestekböl is mutattak be kollekciót a miskolci ipari kiállítás és vásár alkalmából. Nagyobb a keletre a tűzifának csodái Sokakat vonzott a miskolci ipari kiállításon és vásáron a 3 Dimenzió Holográfia és Fotó Stúdió standja. Tíz kép keltette fel a látogatók érdeklődését, amelyek egy-egy tárgyat három dimenzióban ábrázolnak. Alkotóik: Varga Miklós vegyészmérnök és Szabó Sándor fotóriporter. Mindketten Budapesten élnek, és már számos kiállításuk nyerte meg a közönség tetszését. Az országban egyedül ők készítenek háromdimenziós képeket... Hogyan állítják elő ezeket? — érdeklődtem a két szakembertől. Nos, igen bonyolult eljárás előzi meg egy-egy kép születését. Mindenekelőtt teljesen rezgés- mentes helyiségre van szükség, ahol a három dimenzióban megörökíteni kívánt tárgyat sötétben ráhelyezik az optikai asztalra, és lézerrel megvilágítják. A fény egy különleges, átlátszó fotólemezen halad át, majd visz- szaverődik a tárgyról, és találkozik a lézertől érkező, úgynevezett referencia-fénynyalábbal. Ezután dolgozzák ki a fotólemezt. Ha ezt a lemezt az előhívás után ismét megvilágítjuk, akkor az interferencia-csíkok úgy törik a fényt, ahogy az a tárgyra esett Ezzel olyan érzetet kelt, mintha az ott lenne; ezáltal jön létre a háromdimenziós illúziót keltő holográf. Hol tudják hasznosítani ezeket a képeket? Például: a reklámszakmában, az oktatásban; így érzékletesen tudnak bemutatni egy-egy értékes tárgyat, amelynek a szállítása egyébként bonyolult, vagy költséges volna. Gondoljunk csak a múzeumi ereklyékre! Varga Miklós és Szabó Sándor kedvenc témája a kéz, de szeretnének aktokat, portrékat is készíteni. Elsősorban megrendelésre dolgoznak, hiszen igen költséges a háromdimenziós képek készítése: egy-egy alkotás 8—10 ezer forint. Céljuk a nyomtatott hologramok meghonosítása, ezek ugyanis jobban hozzáférhetők a magánszemélyek számára. (temesi) Az elmúlt napokban Borsod megyében átlagosan 9 milliméter csapadék hullott, Miskolc térségében alig 6, más helyeken maximum 12 milliméter. Ez a föld nedvességtartalmát vajmi kevéssé növeli, ezért az öntö- zömüvek lehető legcélszerűbb kihasználására továbbra is szükség van. A napi események feljegyzői, a naplóírók mint szemtanúk nagy segítséget nyújtanak a történetírók munkáihoz. Olyasmit is megörökítenek, amire a hivatalos iratok nem térnek. Illetve nem térhetnek ki. Különösen fontosak ezek a naplófeljegyzések azokra az időkre vonatkozóan, amikor a napilapok még nem jelentek meg, nem számoltak he rendszeresen a közélet híreiről. Két nagyobb, rendszeresen vezetett napló, feljegyzésgyüjte- mény maradt meg Miskolc városáról az utókornak. Az egyik a Szűcs család, a másik a Pores János tanár által Írott. Ki is ez a Pores János, akinek a neve, ha a régi krónikákat lapozgatjuk, sűrűn felbukkan? 1838-ban született Szepes- váralján; nem sokkal később Miskolcra • költözött a család. Pores János városunkban járt gimnáziumba, később Sárospatakon teológiai kurzust végzett. Szorgalmas, jóeszű diák volt, tehetségével kitűnt társai közül. Tanulmányai végeztével négy évig nevelő, majd segédlelkész volt. Ebben a minőségében tanított 1867. május 12-től a miskolci református főgimnáziumban történelmet és német nyelvet. 1868. augusztus 2-án a református egyháztanács a gimnázium harmadik osztályának rendes tanárává választotta. Itt tanított 42 éven át 1900-ig, nyugdíjba vonulásáig. Irodalmi tevékenysége, tehetsége már diákkorában kibontakozott. Németből történő fordításai a Sárospataki Füzetek 1859., I860, évfolyamaiban jelentek meg. 1860 és 1864 között a Házikincstár című lapban népies nyelven súly megbomlása a lakosság körében elégedetlenséget váltott ki. A harmonikusabb keresleti—kínálati viszonyt építőanyagból a múlt év végére, tüzelőanyagból pedig ez év elején sikerült kialakítani. Az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat példáért cikkeket közölt. A Gombostűben versei is megjelentek, 1868-tól, miskolci tanárkodása idején munkatársa, majd három évig társszer- kesztóje volt a Miskoicz című lapnak. Vezércikkeket, ismertetéseket, tárcákat írt. Később megjelentek a Bor- sodmegyei Lapokban, a Szabadságban és az Ellenzékben. Leghíresebb fordítása németből Zschokle Henrik A kék csoda című regénye. Nyelvészeti apróságok cím alatt nyelvtani és helyesírási szabálykönyvet adott ki. Tankönyveket is írt a fő- leányiskolak részére, önéletrajzát a ..Mi kománk” című tréfás életrajzban foglalta össze. Almos Bakter cím alatt. Ezt a nevet használta szerkesztő korában, de írt még Krónikás, P. J. és —s. —s, jelek alatt is. Sokoldalú, fáradhatatlan irodalmi tevékenységére jellemző, hogv a Borsod—Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesület keretén belül rendszeresen tartott felolvasásokat. Munkássága elismeréseként 1901. május 12-én a Közművelődési és Múzeumi Egyesület irodalmi szakosztályának elnökévé választották, s ezt a tisztséget 1903- ig viselte. Később ugyanezen egyesületen belül ún. ellenőrködő tag lett. Közéleti aktivitására jellemző, hogy több társadalmi egyesületnek volt tagja. Jelentős irodalmi munkássága mellett azonban mégis a naplófeljegyzései a fontosabbak a* utókor számára. ül idén 14.4 százalékkal nagyobb építőanyag-készlettel indult, mint egy évvel korábban, s az áfész-telepek készletszintje is meghaladta az előző évit. Cementből és mészből jelenleg is megfelelő az árualap, s elfogadható a kínálat a hagyományos falazóanyagokból. A szakhatóság véleménye szeNaplója 3388 nagyobb alakú lapon maradt meg (ebből sajnos, 503 lap elveszett), s az 1855-től 1916. évig tartó időszakot foglalja magában. Pores János mindenre kiterjedő, s a városát nagyon szerető ember érdeklődésével, a kulturális ügyekkel foglalkozók kritikájával látta, figyelte és örökítette meg a város eseményeit. Kár, hogy 1916-ban abbahagyta a napló írását. Aktív munkásságának nagy része az első világháború előtti városfejlesztési törekvések idejére esett, s ebben a mozgalomban maga is szorgalmasan részt vett. A miskolci lapokban is írt több várostörténeti tárgyú cikket, Ö volt az, aki a városi gyűléseken gyakran szembefordult a különcködéseiről híressé vált Bató István sokszor komolytalan és aprólékoskodó eszméivel, terveivel. Magas kort ért meg; 93 éves korában, 1931. augusztus 22-én halt meg. Szellemi frissesége megmaradt akkor is. mikor — halála előtt pár évvel — elvesztette a szeme világát, és ágyban töltötte hátralévő éveit. Miskolcon temették el. Nemcsak a saját kedvtelésére írta naplóját, hanem az utókornak is becses adatokat mentett meg, és ezzel nagy szolgálatot tett. írásaiból sok ismeretet szerezhetnek az érdeklődők erre a korszakra vonatkozóan. Naplófeljegyzé- seit a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi. Molnár István rint az építőanyagok tekintetében most már a minőség javítására kell nagyobb hangsúlyt helyezni. A lakosság téli tüzelőanyag-ellátásában is kedvezőbb a helyzet, mint egykét évvel korábban. A 13 hétig tartó kedvezménye» tüzelovásárlási akció kereté, ben a lakosság 41 százalékkal több szenet és brikettet szerzett be, mint tavaly. Növekedett a kereslet a tűzifa iránt is, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 3# ezer tonna tűzifa szállítására kapott megbízást. Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Mészáros István, Topiczer János u. 2. sz., 16—18 óra között; Pikó Ti- vadarné, Diósgyőri Papírgyár kultúrháza (Hegyalja u. 203.), 17—18 óra között; Hegyaljai Lászióné, 42. Sz. Általános Iskola (Elek Tamás u. 2.), 17 órától; Spisák István, Pázsit u. 33. sz., 17 órától; Kiss András, IV/8. Sz. Pártalapszervezet (Palota u. 57. sz.), 17 órától; Keszthelyi Zoltán; Kovács Ernőné és Szénfi Zoltánná, 1/7. Sz. Pártalapszervezet (Kisfaludy u. 35—37. sz.), 18 órától. v M. Ba!oofi Gvuía koncerlje A nemzetközi jazz-zongo- raverseny III. helyezettje, M. Balogh Gyula iazz-zon- goraművész este koncertet tart Dunaújvárosban. Műsoránál" -Isö jazztörténeti bemutatót stan. dardok. feldolgozások követik, majd saját szerzeményeket játszik. Eleink emlékezete Pores János és naplója f Varga Miklós és Szabó Sándor, háromdimenziós képeik L„ 1
