Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-11 / 160. szám

Népi ellenőreink az otthonteremtésért II, i A postások jobban tudják hol üres a lakás A Borsod Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgál­ta az üresen álló lakások számát, s meglehetősen fur­csa megállapításra jutott. A tanácsi nyilvántartás szerint ugyanis Miskolcon, 1984 má­sodik negyedében 81, a har­madikban 42, a negyedik­ben 14 lakás állt üresen. 1985-ben ez a szám 11 és 25 között volt. Népi ellenőre­ink — kontrollként — a postaigazgatósághoz fordul­tak segítségért abból kiin­dulva, hogy a kézbesítők nyilván naprakészen isme­rik a valós helyzetet. S nem is csalódtak. A postások — a tanács által kimutatott 25-tel szemben — 142 üres lakás címét tudták megmon­dani. Az információ hézagai ad­nak magyarázatot arra: mi­ért hosszadalmas a megüre­sedett lakások kiutalása. Az üres bérlemények adatait ugyanis a tanácsnak a MIK illetékes ügyintézőjével kell egyeztetnie. Ez pedig — mint a fenti példa tanúsít­ja — vagy idejében sikerül, vagy nem ... • MAS CÉLOKRA HASZNÁLJAK Az úgynevezett „nem la­kás célját szolgáló lakások” területén is körülnéztek a népi ellenőrök. Miskolci helyzetképük azt mutatja, hogy városunkban 76 taná­csi bérlakást használnak — szükségből! — óvodaként, iskolai napközi otthonként, a további 16 lakást orvosi rendelőként. Várható, hogy ezek száma a tervidőszak­ban csökken. Az oktatás­ügyiek által használt laká­sok közül tizennégy 1988— 89-ben szabadul fel, az egészségügyiek által igény­be vettek visszaadását 1990- ig, az orvosi rendelők fel­újítása után remélhetjük. Idegenforgalmi célokat is csaknem 1100 lakás szol°ál Borsodban Az Ibusz 528. az idegenforgalmi hivatal fél­ezer, a Coopturist pedig 73 lakást bérel fizetővendég* szolgálat címén. Miskolcon is tetemes a száma ezeknek. Az idegenforgalmi hivatal például 297 lakásban 528 szobával rendelkezik váro­sunkban. ezek túlnyomó többsége Tapolcán van. • ÓZDON A HATSZOROSÁT FIZETIK A lakásgazdálkodás lehe­tőségeinek bővítéséért váro­sunkban is évek óta szorgal­mazzák az úgynevezett la­kásmobilitást. Ennek előse­gítéséért módosították az ide vonatkozó tanácsrendeletet, s született döntés a felemelt összegű — a lakáshasználat- bavételi-díj többszörösének megfelelő — visszatérítésről azok számára, akik lakásuk­ról a tanács javára lemon­danak, vagy nagyobb laká­sukat a tanács révén ki­sebbre cserélik. Ennek elle­nére a NEB ellenőrei azt találták, hogy az elmúlt két évben szembetűnően csökkent az ilyen alapon felajánlott lakások száma. Míg 1983-ban 928 volt, 84-ben már csak 765, tavaly pedig mindössze 640. Az idén január 1-én ha­tályba lépett új jogszabályok további lehetőséget adtak a térítési díjat illetően. Ennek alapján Ózdon például — az építési kedv serkentéséért — bevezették a hatszoros össze­gű visszatérítési díjat. Hatá­sát nyilván csak a későbbiek­ben lehet majd kimutatni. A lakásmobilitás témakö­rén belül népi ellenőreink áttekintették az ingatlan- közvetítő iroda helyzetét is. Ez a szervezet megyénkben kizárólag Miskolcon műkö­dik. A róla szóló megállapí­tás lehangoló: „tevékenysé­gének hatékonysága tovább csökkent”. Nehezíti ugyanis a munkájukat, hogy a la­kásosztály által rendelkezé­sükre bocsátott lakások nem mindig felelnek meg a ke­resletnek, ráadásul a lakás­ügyi hatóság gyakorta visz- sza is vesz belőlük, saját fel­adatai megoldására. A me­gyei NEB megállapításai sze­rint „sok tennivaló van a lakásosztály és az ingatlan- közvetítő iroda partnerkap­csolatának javításáért”. • A BEJELENTÉSEK MÉRLEGE Külön foglalkoztak népi ellenőreink a lakásokkal kapcsolatos közérdekű beje­lentések intézésének gyakor­latával. Azt találták, hogy Miskolcon, például 1984-ben. nyolc közérdekű bejelentés érkezett a lakás- és helyi­séggazdálkodási osztályhoz, s mind a nyolc alaposnak bi­zonyult Az elmúlt eszten­dőben azonban a bejelenté­sek száma megsokszorozó­dott: 86 érkezését regisztrál­ták, melyeknek zöme üre­sen álló tanácsi bérlakások­ra, illetve önkényes lakás- foglalásokra vonatkozott. A nagyszámú bejelentésből 69 alaptalan volt, 17 azonban '"‘ ^■zkedést igényelt (Folytatjuk) K. fi. ★ Csepregi Csaba és Kormos György a buzatablaban. A minőséggel nincs baj, a hozam viszont lehetne jobb is. Belföldre csak Megkezdték a repce fel­dolgozását a Növényolajipa­ri és Mosószergyártó Válla­lat kőbányai és rákospalotai gyárában is. A csepeli, győ­ri, martfűi és a nyírbátori üzemben már egy héttel ko­rábban láttak a munkához, és hamarosan elindítják az első nagyobb exportszállít­mányt. A növényolajgyárak körze­tében jó közepes termést ta­karítanak be a nagyüze­mek: e növény termésének napraforgóból fajtánként változik az úgy­nevezett erukasav-tartalma Az alacsony savtartalmú fájták termését az élelmi­szeripar, a többit a vegy­ipar használja. A termelők­nek az az érdekük, hogy e jó minőségű repcét elkülö­nítve adják át. Repcéből palackozott ét­olajat az idén hazai fogyasz­tásra nem készítenek. Nap­raforgóolajból biztosítanak egész éven át folyamatos el­látást. jfc Aratás eső előtt... A kombájnok készen állnak a nagy munkára. (Kiss József felvételei) Jó a gabona minősége Aratás eső után Vigyázó ember az akna mellett Ki örüljön az utóbbi na­pok kiadós záporainak? Bosz- szús a nyaralni induló, s bosszús a mezőgazdász. Meg­torpant az aratás. Deres Ist­ván, a Eeísozsolcai Lenin Termelőszövetkezet elnöke azonban már bosszankodni se nagyon tud. Csak legyint: — Kinek, kellett ez az eső? A kukoricára későn jött, a búzára meg egy hónappal hamarabb kellett volna. Arat­nánk. de erre a mély föld­re rámenni lehetetlen. Vár­ni kell... A tizenhárom kombájn. — a kilenc saját és a négy szlovák gép — vár. Ha ara­tásra kedvező az idő, akkor a búzát, s a vele együttérő tavaszi árpát két hét alatt „leharapják”. — Vetettünk 1306 hektá­ron búzát, s 513 hektáron ta­vaszi árpát — mondja az elnök. — A búzába bele- kezdtünk július 5-én, bő két nap alatt 427 hektárról ta­karítottuk be. Menne a munka gyorsan, ha az idő... Tulajdonképpen nem is az Ma j lát hi £ jutottak Piszträngltäläl Elábrándoztam, amikor egy hónappal ezelőtt a lapunk­ban megjelent a hír, hogy pisztrángot telepítenek a Szinvá- ba, és napijegyért fogható: milyen jó is lenne, Felső-Maj- láthon kiülnék a bérház elé, belelógatnám a Szinvába a pecabotot, s kifognám a csodálatos vacsoráravalót. Étte­remben ugyanis ritkán engedhetem meg kis családomnak azt a luxust, hogy tíz dekáért 80—100 forintot fizessek. De tudván tudtam, hogy ez csak a képzelet játéka, hi­szen előttünk már békát is alig lehet látni a vízben. Cszik benne viszont matrac, kocsikerék, konzervdoboz és tömén­telen műanyag flakon. S ezt az életteret kiváltképp rosszul viseli a kristálytiszta vizet kedveld pisztráng... A hír egyébként úgy szólt a továbbiakban, hogy a patak felső sza­kaszán, a vízmű védterületénck környékére, illetve a Her­man Ottó Emlékpark papírgyárig terjedő mederszakaszába telepítették az ivadékokat. Igen ám. de úgy tűnik, hogy a kijelölt határokat nemigen tisztelik ezek a jószágok. Fi­cánkolnak, úszkálnak, s szakértők szerint, ha megerőltetik magukat, fél métert is „repülnek”. És ez okozza a vesz­tüket. Mert a szomszédom jött a hírrel a minap: bárom pisztrángot fogott a ház előtt. Nem kellett hozzá horgász- felszerelés, mert sajnos, már nem éltek. Felnőttek, s egy csapat gyerek állták körül a vesztükbe rohant jövevényeket. S közben mindenki mondta a halak fölött a maga kis nekrológját... És már együtt ábrándoz­tunk: milyen jó lenne tovább tisztán tartani a Szinva vi­zét, hiszen a legszebb, jó 25 dekás példány kitűnő lehetett volna vacsorára. Egy farkaskutyának próbálták meg így, natúrban felkínálni, de az is tagadólag rázta a fejét. O. E. a baj a zsolcai határban hogy állnak a gépek. Sokkal • inkább a hozam miatt kese­regnek a gazdák, öt tonna feletti átlagtermésre számí­tottak, ám az eddig beta­karított területeken igencsak elmarad az átlagtermés a tervezettől. — A minőséggel nincs baj, bár ez nem olyan nagy vigasz. Jó a fajsúly, jó a sikértartalom... A minőséget dicséri a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet miskol­ci kerületvezetője. Kormos György is, a mennyiségről viszont ő sem tud jót mon­dani: — Július 3-án kezdtük az aratást, az őszi árpával. Százhat hektáron vetettünk, két nap alatt le is vágtuk. Négy tonna alatt hozott hek­táronként. Volt már több is, jobb is, de ilyen aszályos tavasz után nem leheteti másra számítani. Mini ahogy a búzától sem remé­lünk sok jót. A száraz őszön késve kelt, gyenge volt az állomány, az április, a má­jus és a június 'pedig csa­padékszegény voit. Aratását az eső miatt még nem kezd­tük el, becslésünk szerint 4 —4,5 tonna jön majd le hek­táronként. Sajnos, alacsony a szalma is, a szokottnál jobban oda kell figyelnünk az aratásra. Felsőzsolcán és a sziráki­ak miskolci kerületében is július második felére, végé­re végezni szeretnének a nagy nyári munkával. Csep­regi Csaba, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője, a vá­roskörnyéki helyzetről szá­mol be: — Valamennyi termelőszö­vetkezetben, állami gazda­ságban vagy megkezdték, vagy az eső utáni száradást követően kezdik meg az ara­tást A megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vál­lalat miskolci malmában fo­lyamatos az átvétel, eddig jó minőségű gabona érkezett a silókba, bár valamennyi­vel kevesebb a tervezettől. Ám a hozam napról napra jobb. bízunk benne, véóül nem lesz a mennyiséggel sem baj... I. S. Óvatosabbak a telefonszerelők Rendkívüli sajtótájékoz­tatón tudatta a Magyar Posta, hogy Szvetnics Károly 49 éves dolgozó, május 20- án az egyik fővárosi kábel­aknában életét vesztette. A halál oka, hogy az aknában magas koncentrációjú szén­dioxid gyűlt össze. Emiatt, július 7-től az egész ország­ban megtiltották a kábelak­nákban és a másfél méter­nél mélyebb kábelszekré­nyekben mindenfajta mun­ka végzését. Milyen követ­kezményei vannak a tör­ténteknek városunkban? — kérdeztük Kiss Lászlótól, a Miskolc Városi Távközlési Üzem vezetőjétől. — Most kaptuk a telex­értesítést, hogy milyen fel­tételekkel dolgozhatunk a másfél méternél mélyebb kábelaknákban. A legfonto­sabb előírás, hogy csak ott szerelhetünk, ahol 0,5 tér­fogatszázaléknál kisebb a levegő széndioxid-tartalma. Mint az országban sehol, ezt mi sem tudjuk mérni. Jelenleg csak szénmonoxid- érzékelő műszerünk van. A mostani utasítás értelmé­ben valamennyi helyen biz­tosítani kell az aknában dolgozó szerelő öt percen belüli kimentését. Közben egy dolgozónak figyelemmel kell kísérnie az aknában lévő munkatársát, akin olyan biztonsági heveder van, amellyel kimenthető. A figyelő dolgozó más mun­kával nem bízható meg. Mi is hamarosan megkapjuk a bányászoktól a széndioxid­érzékelő szondákat. Ám ad­dig sincs gond, mivel Mis­kolcon nincs elmaradásunk, az elromlott telefonállomá­sokat napokon belül megja­vítjuk. Az óvatosabb mun­kavégzés azonban lassítja a szerelést.

Next

/
Thumbnails
Contents