Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-23 / 170. szám

Csáti már van, a hevesi majd jön Drága még ^ ö a dinnye Vegyek, vagy ne vegyek? Sokan még ezzel a kérdés­sel állnak meg a dinnyés­standok előtt. Bár a múlt héttől már jó néhány fo­rinttal alább szállt az ára, de egy megtermett görögért akár 100 forintot is fizethe­tett a vevő. Most a Búza téri piacon 12—16 között kí­nálják, s ezekben a napok­ban 300 mázsa érkezett Meggyesegyházáról és Mező- csátról. A sárgadinnye kiló­ját pedig — ebből lényegesen kevesebb van —, 16—20 fo­rint között adják. A napok­ban azonban már várják a hevesi dinnyét is, ami majd olyan mennyiségben kerül a i standokra, hogy az árat is jócskán mérsékélnl fogja.' * Most ■ még primőrszámba megy ez a közkedvelt nyári ínyencség. ^ ­Á megrendelő kényelmét szolgálja Iparos — szombaton is Savanyú volt a tejszín Aki reklamál, azt kitiltják?! Egy panaszos-telefonhl- vást kaptunk hétfőn déle'őtt az 1. számú postahivatalból. A történetet így mondtak el: egy kolléganőnk a Nap­sugár cukrászdában vásárolt nekünk nyolc somlói galus­kát. Elhozta, megkóstoltuk, s úgy találtuk, hogy sava­nyú. Visszavlttük és rekla­máltunk az üzletvezetőnél. Ebből aztán olyan nagy je­lenet kerekedett, hogy sírva jött vissza a kis kolléganő. Az üzletvezető azt sem en­gedte meg, hogy levásárol­ja, hogy más süteményt vegyen helyette. Visszaadta ' neki azzal a pénzt, hogy ide többet be ne tegye a lábát. Nem is az ellen van kifogá­sunk. hogy most jó volt a somlói galuska vagy nem, A Borsod-AbaúJ-Zemplén Megyei Munkavédelmi Fel­ügyelőség ebben a hónap­ban 75 gazdasági egységnél — termelő vállalatoknál, mezőgazdasági üzemekben, oktatási intézményekben, s kisiparosoknál' 4s «- folytat* nak vizsgálatot. Ellenőrzé­sük során — szúrópróba­szerűen — ellenőrzik a mun­kában álló dolgozókat; meg­felelő, alkalmas állapotban vannak-e? A múlt héten — mint erről Harsány; Kál­mán, hivatalvezető-helyettes tájékoztatott — 22 gazdasági egységnél folytattak vizsgá­latot. mert minden bizonnyal nem azért vetettük meg, hogy visszasétáljunk vele. Ezt az eljárást kifogásoljuk. Ki le- hjt-e tiltani egv vevőt pusz­tán azért az üzletből, rpert reklamál? • A „SZIGORÚ" VEZETŐ — Én erre azt mondom, tömeghisztéria. Eladtam ezen a délelőttön 300 adagot. Magam is megkóstoltam, s a csokoládéöntetet találtam kesernyésnek. Semmiféle nagy jelenetről nem volt itt szó, csak megkértem, hogy ne jöjjenek ide többet. Ez a 200 forint kidobott pénz. Ami már az utcán volt. azt nyilvánvaló, hogy már nem I hogy fegyelmi vizsgálatot folytatnak az ügyben. Az Üt- és Vasútépítő Vál­lalat miskolci telephelyén hét, az Ózdi Építőipari Szö­vetkezetnél három dolgozót tiltottak, el a munkától. De a „zárt” üzemekben is : elő­fordul ilyesmi, A Miskolci Vasipari Szövetkezetnél pél­dául két főt „szűrtek ki”. A munkavédelmi felügye­lőség folytatja a vizsgála­tot ... O J. adhatom el még egyszer — ez az üzletvezetői vélemény. (A miénk viszont az, hogy a reklamációnak más az el­intézési módja. A vendége­kért van az üzlet, s kitiltani onnan senkit sem lehet, ke­ret is van rá. amiből az . ilyen veszteségeket eseten- | ként finanszírozni lehet.) — Utólag voltunk okosak, ,j mert egy adagot legalább a ’ Köjálba kellett volna; vinni mintául. De a pana-\ szunkat oda is bejelentettük — mondták a panaszosok. • A KÖJÁL SZERINT... Még azon a napon felkeres­ték a Napsugár cukrászdát a városi közegészségügyi és jár­ványügyi szolgálat munka­társai. Dr. Ócsay Borbála főorvostól a következő In­formációt kaptuk: , — A hétfőn vásárolt som- ! lói galuskát vasárnap készí­tették. Azt tapasztaltuk, - hogy a sok csokoládé miatt • volt kicsit kesernyés az íze, a tejszín pedig savanykás- nak bizonyult. A múlt hé-i ten egyébként többen pa­naszkodtak a tejszínre, ami Pestről érkezett Miskolcra. Itt az a veszély nem állhat fenn, mint Pesten nemrégen a Termál Szállóban, itt ugyanis nem kerül tojásfe­hérje a somlói galuskába, tehát a szalmonellafertőzés veszélye nem fenyeget. Ezt persze nem tudhatja á laikus vásárló. Mindössze annyit tud, hogy nem ízlik neki, amit vett, s a buda-.., pesti eset kapcsán • nyilván fenntartással fogadja. S- f ilyen előzmények után az a véleményünk, hogy sokkal >, tapintatosabban és megér- t többen kell fogadni az effé­le kifogásokat. O. E. Ezerbői harminckettő... Munkavédelmi őrjárat Egy tavaly decemberi mi­nisztertanácsi rendelet intéz­kedett arról, hogy az idén májustól szombatonként is nyitva tartsanak a szolgál­tatóiparosok. A tanács ide­jében értesítette az iparoso- sokat a rendelet hatályba lépéséről, mégis sokan meg­késve küldték vissza a nyit­va tartási rendjüket. Mi taga­dás. nébányan ódzkodtak a szombati munkától, ám a többség örömmel fogadta. Ezentúl szombaton is fel­kereshetjük az autójavítókat, a ■ gumiszerelőket, a rádió-, tévéjavítókat, a fogtechniku­sokat, a látszerészeket. az órásokat, a kulcsmásolókat, az asztalosokat, a szabókat, a szűcsöket és a bőrdíszmű­veseket. Jó, ha tudjuk; valameny- nyi iparos csütörtökönként este 7 óráig várja az ügy­feleket. A posta, az OTP. s a különböző vállalatok, díj­beszedők új nyitvatartási rendje egyetlen célt szolgál: senkinek ne kelljen munka­időben elkéredzkedni, ha Gomba korölhet a tüdőbe A cserepes virágok föld­je gyakran táptalaja a kór­okozó kanna penész nemzet­ségbe tartozó gombának, melynek spórái a szobaleve­gővel belélegezhetők. Egész­séges emberre azok nem hatnak, de — mint arról a nyugat-berlini Robert Koch Intézetben beszámoltak — az idült légzőszervi beteg­ségben szenvedő emberek­ben ezeknek a gombgspórák- nak a belégzése és a tüde­jükben való megtelepedése — ereik károsításával — vég­zetes vérzésekre vezethet. Különösen a legyengült im­munrendszerű betegek ke­rülhetnek életveszélybe gom­baspóráktól. Ezért kívána­tos. hogy minden virógföl- det távol tartsanak a csök­kent Immunrendszerű bete­gektől. Ez az elővigyázatos­ság vonatkozik a dióra is, minthogy a kannapenésznek a csonthéjas gyümölcs is termőhelyévé válhat. Hdkonfás Bükks wntlászlón Átépíti a miskolci város- gondnokság Bükkszentlász- lón. a Fő út 180. szám alat­ti épület előtt a közúti hi­dat. A hídbontást július 30- án kezdik, s három hónap alatt tervezik felépíteni az új hidat. Az építkezés ideje alatt a 180. szám alatt épü­lettől kifelé eső ingatlano­kat csak gyalogosan közelít­hetik meg, gépkocsival nem lehetett közlekedni. igénybe akarja venni ezeket a szolgáltatásokat. Érdekes módon az olyan iparosoknak, mint a kőmű­vesek, ácsmesterek, is meg­határozták az ügyfélfogadási rendjét. Senki nem várja el az ilyen jellegű mesterektől, hogy napközben otthon vár­ják a megrendelőket. Ám a megrendelőnek sem kelle­mes, ha többször eredmény­telenül keresi, ezért az ipa­rosoknak ki kell függeszte­niük a táblát, amikor a vál­lalásokat fölveszik. S még egy érdekesség: a főfoglalkozású mesterek heti munkaidejét 32—42 órában határozták meg. Ebből a mi­nimum kötelező, a maximu­mot viszont túlléphetik. Ter­mészetesen a környezet, a szomszédok zavarása nélkül. A nyugdíjasok, illetve a mellékfoglalkozású iparosok munkaideje heti 12, illetve 24 óra. Ök is tehetségük és erejük alapján megtoldhat- ják munkaidejüket. Ezer dolgozót ellenőriz­tek, 32 vizsgálat bizonyult pozitívnak. Ezeket a dolgo­zókat eltiltották a munka­végzéstől, megvonatták a bérüket, és helyszíni bírsá­got szabtak, ki. miután italos állapotban találták őket. Azokat a munkahelyi ve­zetőket is elmarasztalták, akik nem ellenőrizték a dolgozókat, és hasonló módon bírságot szabtak ki. A vizsgálatok után felszólították az ellen­őrzött egységek vezetőit, hogy tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket. Ennek már — részben — meg is van a foganatja. Az építőipar területén, a kerítés nélküli munkahelyeken kü­lönösen kedvezőtlen a hely­zet. A Vízügyi Építő Válla­lat miskolci építésvezetősé­gén ezúttal hét dolgozót kel­lett eltiltani a munkától — a korábbi vizsgáját során nyolcat , közülük egy dol­gozót már másodszor. A vállalat vezetősége érte­sítette a felügyelőséget. (szántó) A Borsod Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat alkalmaz szakirányú, felsőfokú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező ellenőrzési osztályvezetőt Jelentkezni lehet: Miskoltf, József Attila u. 57. sz. >(c Manapság a turistáknak szolgál látványosságként a kon- i tyos házak kemencéje. Az aratás szertartásai A munkát koronázta Hajdan, amikor ügyes gé­pek nem könnyítették még az ember dolgát, sokkalta nagyobb erőpróba volt az aratás, mint manapság. És ünnep, szertartásokkal. A betakarítás utolsó, vagy utolsó előtti napján például az éves munka koronájaként elkészítették az aratókoszo­rút. Rendszerint a maroksze. dők fontak, a kaszás válo­gatta a kalászokat hozzá. Szép népi szokás volt az a kalász i aratókoszorú készítése. Kár, j hogy ma már inkább csak múzeumban láthatunk ilyen kalászfonatokat. Aminthogy hagyományos kemencét is legfeljebb a táj- i házak őriznek. Baranyában a kontyos házak belső han­gulatát határozták meg: s az aratási szertartások eszköz­tárában is főszerepet kap­tak. Az új „életből” ilyenek­ben sütötték az első lángost s az illatos kenyeret.

Next

/
Thumbnails
Contents