Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-22 / 169. szám

Képeket kér a múzeum Történelem családi fotókban + Ebben, a várban nemcsak „lovagi torna" folyik, hanem kiállításokat is rendezhetnek a képzőművészetet kedveld gyerekek munkáiból. Rajzfilmeket is vetítenek, ami pedig ■ termek akusztikáját illeti, az egyszerűen csodálatos! Műsor A Vizuális Kultúrakutató Osz­tály tavaly létesült a Herman Ottó Múzeumban, és a meg­jelölés előtt mindenki tétován áll, aki nem szakember. Tud­juk pedig, hogy a bármilyen árnyalt, nagy felkészültséggel, vagy nagyon érdekesen megirt szövegnél is többet mond a kép, vagyis mást mond. Arra már kevésbé figyelünk, míg egy jó fotográfiát nézünk, hogy ez a formanyelv információt közvetít, és sokszor sokkal ár­nyaltabb információt. Dr. Kunt Ernő osztályvezető a tudós ala­posságával fogalmaz. — A kommunikáció nyelve ebben a században nagyon gyorsan változott, és ez a változás azért volt óriási, mert addig ismeretlen, új eszköztárt mutatott. Előbb a fotográfia, később a mozgó­kép tanított meg másképpen „olvasni”, a legújabb idők­ben pedig létrejött egy újabb tudományág, amelyet vizuá­lis antropológiának hívunk. Az antropológia orvosi foga­lomként ismeretes elsősor­ban. Az elmúlt évtizedekben született meg az európai tu­dományban a kulturális ant­ropológiai fogalma, amely a legkülönfélébb történelmi ko­rokban tanulmányozza a kul­túra változásait és hatását. Ennek része a vizuális ant­ropológia, amely a minden­napok képi kultúrájának fél­órását tűzi célul, és koránt­sem csak a vizuális művé­szetekkel foglalkozik. Ez a tudományág abban a tudat­ban létezik, hogy a múlt megértése bennünket segít, és a mai kihívások ismereté­ben kell megkérdezni az el­múlt századokat. A ma ki­hívásaira a ma embere is válaszol, de kötelessége, hogy kíváncsi legyen rá: saját vá­laszait milyen válaszokkal egészítheti ki a múlt? Ez a •tudomány két lábon áll a mában, de a múlt segítsé­gével a jövőért dolgozik. Ezt hívják cselekvő muzeológiá- nak, a társadalomtudomá­nyok cselekvő formájának. — Pontosan mivel foglal­kozik a Vizuális Kultúraku­tató Osztály? — öt esztendő alatt sok mindent meg szeretnénk mu­tatni. Azért mondom, hogy öt év, mert a gyűjtéshez és a feldolgozáshoz idő szüksé­ges. Tudatosan nevezzük kí­sérletnek, mert az ilyenféle, a vizuális kultúra dokumen­tumait gyűjtő kutatómunká­nak ebben az országrészben nincs hagyománya. Éppen ezért tartjuk rendkívül fon­tosnak, hogy ilyenformán is felfedjük ennek a tájnak a múltját, és a mindennapja­it. A múlt század első felé­ben Miskolc mesterei az el­sők között voltak, akik fel­fedezték a fotográfia korsza­kos jelentőségét. Jelentős archív anyag van a birto­kunkban fotográfiatörténet­ből, nagyon sok képünk van, amely a város múltjáról be­szél. De nem egyszerűen ezt a gyűjteményt akarjuk to­vábbfejleszteni, amikor min­denkitől, aki a gondolatain­kat megérti, fényképeket ké­rünk. Mindenféle fényképet. — Mire jó a múzeumnak egy családi fotóalbum né­hány képe? — Privát történelem nem létezik, de a történelmet mindenki másképpen éli meg. A családi fényképek segítsé­gével tehát egy „privát” tör­ténelmet szeretnénk rekon­struálni, azzal a céllal, hogy árnyaltabbá váljon mind­nyájunk történelemképe. Az egyéni életutakra kevéssé fi­gyelünk. Nagy sorsfordulók, csendes hétköznapok idején megélt saját sorsok ezért na­gyon fontosak. Gondoljon bele: ha 10—20 év múlva ta­lálkozik egy ünnepen, mun­ka közben, kiránduláson, bárhol készült fotográfiával, már múltnak érzi. Támad­hat tőle jó, vagy rossz ked­ve: azt nem tagadhatja, hogy hozzátartozik az élethez. Még hosszabb idő elteltével a kép dokumentum, és tőlünk soha nem független, de feltétlenül felfedezésre szükséges infor­mációt hordoz. Sok-sok fo­tográfia, amely sok-sok. egy­mástól egészen eltérő életvi­telű családoktól származik, és különösen, ha a múltról szól, kötelező érvényű össze­függésekre hívja fel a fi­gyelmet. — Mit kérnek tehát az or­szágrész lakóitól? — Fotókat, és azt. amit a beküldő a képről tud. Hol készült, mikor, milyen ese­mény alkalmából? Nagyon fontosak a személyes indo­kok is, hogy a külső írja le, mit ábrázol a fotó, úgy, mint ahogy egy baráti beszélgetés során elmondaná. Ha visz- szakérik a képet, lemásol­juk, ha személyesen hozzák, annak örülünk a legjobban. Írja le kérem a címünket: Herman Ottó Múzeum, Vi­zuális Kultúrakutató Osztály, Miskolc, 3501, Postafiók: 4. Ha nem postán jön a kép, hanem a tulajdonosa hozza, reggel 8-tól délután négyig állunk a rendelkezésére. Ügy esett, hogy a Louis Pas­teur cimű háromrészes cseh­szlovák sorozat első epizódját egészségügyi dolgozókkal néz­tem végig, akik annak örültek, hogy végre egy olyan film, amely az ő szakmájuk talán legnagyobbikáról szól. Nyilván minden szakma képviselőiben felvetődik ez a gondolat, ha egy film történészről, művész­ről, muzsikusról szól. Nem mindegy, hogy egy-egy nagyon szeretett foglalkozás művelői mit tudnak, vagy mit tudhat­nak meg a legjobbakról, mert egészen biztosak benne, hogy az újabb ismeretek a minden­napok motorjává is válhatnak: a példa, amelyet akár egy jó film közvetít, kötelez - és ta­lán észre sem vesszük, hogy még hat is. L aroslav Dietl (író) és Igor del (rendező) sorozata nagyon jól film volt, ahogy a televíziót ismerem, nyil­ván megismétlik. Azok ked­véért, akik nem látták, és azért, mert még új ránézni is érdemes. Igaz, egy nagyon sajátos, a zsenialitás által „szabályozott” élet volt Louis Pasteuré, de sokféle módon, és nem is csak kizárólag korszakos felfedezései révén értékelhető. Szecskő Tamás bizonyára magas nézettségi indexet mu­tat majd ki a sorozat sugár­zásának idejére: nem azok kedvéért dicsérendő a film, akik látták, mert azt a né­ző tudja. Tudja, hogy milyen hézagosak az ismereteink a tudományok történetéről, és most már aazal is tisztában van, hogy számára érdekte­len dolog, mint például a la­boratóriumok világa, meny­nyire izgalmasak lehetnek. Csak a szándék szükséges a megmutatásukhoz, és az a fajta tehetség, amelyik ké­pes a mindennapok nyelvére lefordítani a történelmet, a tudományt, és ezzel együtt egy példamutató életet. A Pasteurről készült sorozat elsősorban film, és ez a leg­nagyobb erénye. A múlt században élt tu­dós életéről forgatott képso­Nem mindennapi ajándék­kal lepték meg a gyerekeket az ukrán Szúrni város ipar- vállalatai — nagyszerű par­kot építettek a fiataloknak. A tizenöt hektárnyi terü­leten szinte minden megta­lálható, ami a gyerekek szó­rakozásához szükséges: ját­szóterek, kis stadion, gyerek­színpadok, gokart-pálya. rok elsősorban a múlt szá­zadot közvetítik. Elmúlt idők jellegzetes figuráival, és a küzdelmes életútnak a fel- idézéséveL Az embernek a költő szavai jutnak az eszé­be: „Az is bolond, aki poé­tává lesz Magyarországon.” Louis Pasteurnek a maga tudományát illetően nyilván adódtak hasonló gondolatai, de éppen úgy nem tehetett mást. Az elkötelezett élet­nek nincs választása, az utat végig kell járni. A tanuló­évektől a párizsi Pasteur In­tézetig keserves, mert meg­szenvedett évtizedek vezet­tek. És ez, a filmnek ez a vonulata avatja a szerzők munkáját olyan produktum­má, amely nemcsak megmu­tat, de a múlt üzenetének közvetítésével valóban a je­lennek szól. Nem feltétlenül azzal, hogy a felfedezések útja ma is göröngyös. Rossz- indulat, szűklátókörűség, hi­vatal, kollégiális féltékeny­ség, az újtól való irtózás, az irigység ma sem teszi köny- nyűvé annak az életét, aki biztosan tudja, hogy csak használna, ha igazát belát­nák. Bár annyi, nálunk szü­letett találmányt hasznosíta­nak ma is külföldön, hogy a régen élt tudós kálváriái így is hathatnának a pél­da erejével. A Pasteur- film azonban kézenfekvő ak­tualitásai ellenére sem tan­mese. Korrektségében igazán értékes. Akik látták, azoknak nem kell felidézni, hogy a róla elnevezett tartósító eljárás­tól a veszettség elleni szé­rum feltalálásáig mivel telt ez a munkás élet. Nem túl­zás, hogy éppen ennek a zseniális embernek az éle­tünket köszönhetjük. A film szerzőinek pedig azt a fel­ismerést, vagy annak a tu­datnak a megerősítését, hogy élni, dolgozni, csak így, „pontosan, szépen” érdemes. Daniel Michaeln (Pas- teaur) nevét nem biztos, hogy ismertük, és megje­gyezzük. De a tudós, akit ő keltett életre, sokáig az ó ar­cát viseli bennünk. M— KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.48: Az elvált asszony. — 13.24: Rádiószlnház. A gyalog- htntó. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Or­vosi tanácsok. — 14.30: Ragtime- melódiák. — 15.00: Arcképek a lengyel Irodalomból. — 15.18: Zara Doluhanova és Dán Ior- dachescu operaáriákat énekel. — 16.00: Hírek. — 16.05: Augusz­tin, a vlrágmintás kiselefánt. — 17.00: A Lengyel Népköztársa­ság nemzeti ünepén. — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.45: A Sza­bó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Európa zenéje Liszt zon­goráján. — 20.40: Népdalest. — 21.30: Hiányzó gépek, anyagok, munkások... — 22.00: Hírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Rézfúvós kamarazene. —- 22.53: Iskolapéldák. — 23.03: Lengyel előadóművészek felvé­teleiből. — 0.10: Himnusz. — 0.15—4.20: Ejfél után. petdfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: József és a bűvös kabát. — 12.30: Nóták. — 13.00: Hírek. — 13.05: popzene sztereóban. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Látogatás Varsó­ban, a Lavnik családnál. — 14.50: Maximális sebesség nincs... — 15.00: Hírek. —• 15.05: Cserháti Zsuzsa énekel. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Tini-tonlk. — 18.30: Talpalá­való. — 18.00: Hírek. — 19.05: Tudósítás az ülő-röplabda VB- ről. — 19.10: Csak fiataloknak! — 20.05: Moszkva—Volgográd— Baku—Tbiliszi—Jereván. Magyar egyetemistákkal a szovjetunió­ban. — 20.45: Bornál Tibor da­laiból énekel Koncz Zsuzsa és a szerző. — 21.00: Hírek. — 21.05: Mikrofonák. — 21.49: Nép- dalkörök pódiuma. — 22.14: Ze­neközeiben a hallgató. — 0.15— 4.20: Ejfél után. 3. műsor: 12.20: Romantikus zene. — 13.00: Hírek. — 13.05: Világhlrlap. — 13.20: Krzysztof Penderecki saját műveit ve­zényli a Lengyel Rádió szim­fonikus zenekara élén. — 13.50: XIV. századi ismeretlen kata­lán szerzők műveiből. — 14.10: Kamaramuzsika. — 15.10: Nép- daick. — 15.30: Zenei tükör. — 16.00: Bach-müvek. — 17.00: XI. országos kamarazenekan fesz­tivál Veszprémben. — 17.45: A zeneirodalom remekműveiből. — 18.30: Na maternjem Jezlku. — 19.00: Hírek. — 19.05: In der Muttersprache. — 19.35: A fő­szerepben: Nikolaj Gjaurov. Muszorgszkij: Borisz Godunov. Közben 21.23—21.39: Kisváros­ban, vidékiség nélkül. — 23.30: Hirek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- Ismertetés. hírek, Időjárás. — 17.05: Müvészportrék, színház­történeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. — Fia­talok zenés találkozója. Szer­kesztő: Beély Katalin. — 18.00: Eszak-magyarországl krónika. (A tájfutó Európa-bajnokság miskolci tájékoztatója.) — 18.25 —18.30: Lap- és müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.30: Három nap tévé­műsora. — 16.35: Repülés-szimu­látorok. — 17.05: Vikingek. — 17.35: Sorstársak. — 18.00: Té­vébörze. — 18.10: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünne­pén. — 18.30: Agrárvilág. — 18.50: Mini Stúdió ’88. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.05: Nők a pult mögött. — 21.05: Szem­től szemben Vojciech Jaru­zelski tábornokkal, a LEMP KB első titkárával. — 21.35: stúdió ’86. — 22.40: Híradó. — 22.50: Himnusz. Televízió,' 2. műsor: 18.05: Au­tó-motorsport. — 18.30: Körzeti adások. Budapest, páca. »re­ged. — 19.35: Mi. — 20.00: Zsuzsa. — 21.00: Híradó. — 11.16: Ülő-röplabda világbajnokság. — 21.45: Intenzív osztályon. — 23.05: Képújság. Szlovák televízió: 12.00: Szö­vetségi Kupa (női tenisz). — 16.05: Rövidfilmek. — 17.00: Né­pi zene. — 17.25: sportrevtl. — 17.55: Kelet-szlovákiai magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Távlatok. — 19.30: Híradó. — 20.00: A szürke nap adója. — 21.25: Jaroslav Vrtiak. — 21-SSe Zenei visszhangok. Kiállítások: Fotógaléria (10— 19): Török László fotóművész kiállítása. — József Attila Könyvtár (11—19): Tóth Arpád- emlékkiállltás. — Mini Galéria (10—18): Keller Lívia festmé­nyei. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Borsod— miskolci Múzeum (10—18): Kon­dor Béla-emlékkiállltás. — Föl­dünk rejtett értékei. — Múzei*- mi műhely. — Kuklár Géza fo­tókiállítása. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ot­tó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9—19): A diósgyőri vár története. — Asványkiállítás megyénk ásványvilágából. — Déryné-ház (9—19): Déryné-em- lékszoba. — Üvegművészet! em­lékek a XVI—XIX. századból. — Massa Múzeum (9—16.30) : A diósgyőri kohászat története 1870-ig. — A kohászatban hasz­nált kéziszerszámok. Filmszínházak: Béke (fS): Po» peye (mb. szí. amerikai, H. helyár!) — (f5, Í7 és 19): A sárkány közbelép (szí. hong­kongi, 14 év, III. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Uram- Isten (szí. magyar). — <#): Már­ványember I—II. (mb. szí. len­Í yel, 14 év, dupla helyár!) — áncslcs (£6 és £8) : Poszeidon- katasztrófa (szí. amerikai, 14 év, III. helyár!) — (£4): Ivan« hoe (mb. szí. szovjet). — Tán­csics kamaramozi (f5): Flór asszony és két férje (mb. szí. brazil. 14 év, III. helyár!) — (£7) : Montenegro (szi. svéd, 18 év!) — Szikra (4, 6 és 8): A betörés nagymestere (mb. azt. francia, 14 év, IU. helyár f) — Fáklya (4, 6 és 8): Szerelmi lázálom (mb. szi. olasz, 14 év, II. helyár!) — Fáklya kamar»- mozi (Í5): A nőstényfarkas kí­sérete (mb. lengyel. 16 év, II. helyár!) — Petőfi (£5 és 17): A fehér törzsfőnök (mb. szí. ame­rikai, II. helyári) — Tapolca, Ady (7 és 9): vaskos tréfa (mb. szí. olasz, 14 év, III. helyár!) — Tokaj discomozl (f8): Coca- Cola kölyök (mb. szí. ausztrál. 14 év!) — Vasas parkmozi (9): A sárkány közbelép (szí. hong­kongi, 14 év, III. helyár!) — Népkerti szabadtéri mozi (*): Hóbortos népség 1. (szí. bots- wanai, III. helyár!) — Avas- déli kertmozi (9): Tudom, hogy tudod, hogy tudom. .. (mb. olasz, II. helyár!) — Szirma (£6): Indiana Jones és a végzet temploma (mb. szí. amerikai, 14 év. kiemelt és III. helyár!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Eco-mix. — 8.50: Kis ma­gyar néprajz. — 8.55; Nóták. — 9.37: Beszélni nehéz. — 9.40: Papírsárkány. — 10.00: Hírek. — 10.05:/Vár egy ÚJ világ... — 10.35: Nefelejcs. — 10.51: Nagy mesterek — világhírű előadó­művészek. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —* 8.05: idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.06: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek — 9.08* Zenekari muzsika. — 10.33: Ho­tel Aranyszivárvány. — 11.02: Lemezbörze helyett. — 11.58: Pillanatkép. ajc Egy darab miskolci múlt: a régi Szinva-meder. ÉPÍTKEZŐK FIGYEIEMI Nyár széria, julányas áron krasznokvajdai faüzemünkben vásároíható, azonnali szál­lítással, amíg a készlet tart. Max. hossz.: 6 m. Érdeklődni telefonon: Encs 79. Krasznokvajda 41. Telex: 62-465. M— Louis Pasteur

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents