Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-21 / 168. szám

ÍJ r* ^ w* i ■*kAk * POLITIKAI NAPILAP* XVin. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ÁRA? 2,20 1986. JÚLIUS 21., HÉTFŐ FORINT ■ "•. ••••, . ■/: .. . I I > '...• ' « Ma reggeli telefon Milyen idő lesz a héten? • Vilitündér, avagy boszorkány? Utóbbi aligha lehet a bájos ifjú hölgy, mert egy boszorkány nem hagyná, hogy mestersége jelképét, állandó társát, a seprűt elvegyék tő­le, és evező helyett használják a tapolcai csónakázóta­von. Akkor tehát tündér, és akár ő maga is lehetne a jelképe a szombaton megrendezett vizikarneválnak. (Be­számolónk a 8. oldalon.) (Kiss József felvétele) 6 Két hétre régésszé lehet az, aki jelentkezett a város? KISZ« bizottság ónodi építőtáborába. Kemény, de érdekes munka azf ' ami az ódon vár feltárásában a diákokra hárul. Másodízben rendezik meg a vármentő táborozást, s az a szándék, hogy itt Ónodon ünnepelhessék majd a sokadik tábornyitás jubileumát is. A régész-diákokról, a vármentésröl szól cikkünk a 3. oldalon. Szovjet „diplomáciai iffenzíva” A nnÉémel altandi Emberi mulasztások sorozata Közlemény a csernobili katasztrófáról Hulgária tiltakozik Repülőgép­visszatartás A bogár külügyminisztéri­um vasárnap Törökország szófiai nagyköveténél tiltako­zott a Balkan bolgár légi- társaság repülőgépének visz- szatartása miatt, s követel­te, hogy, a repülőgép azonnal visszatérhessen Bulgáriába. Mint arról a BTA bolgár hírügynökség jelentése be­számol, a Balkan légitársa­ság Szófia—Isztambul—Szófia útvonalon közlekedő TU— 134 típusú repülőgépét a tö­rök hatóságok jogtalanul visszatartották az isztambuli repülőtéren, durván megsért­ve ezzel a nemzetközi légi­közlekedési jog előírásait, és a két ország között érvény­ben levő egyezményt. A bolgár légitársaság kü­lön repülőgépet küldött Isz­tambulba és mind a 135 utast elszállította Szófiába. Az elmúlt hét végétől ősziesre íordult a júliusi nyár. Szombaton és vasár­nap az országban több he­lyütt esett, Miskolcon azon­ban nem. Ma hajnalban vi- szzont már nálunk is esőre állt. Meddig tart még a hű­vös idő, milyen idő várható a héten? — ez iránt érdek­lődtünk ma reggel. A hét elején még időn­ként erősen megnövekszik a felhőzet, mérsékelten meleg idő várható. Az északi szél átmenetileg megerősödik. A legalacsonyabb hajnali hő­mérsékletek eleinte 12—17 fok között, a hét közepétől 14—19 fok között alakulnak. Napközben mindössze 19— 24 fokig melegszik fel a le­vegő. A hét második felé­ben már több lesz a napsü­tés, de kisebb záporok ki­alakulására számítani kell. A kora délutáni órákban 23 —28 fokig emelkedik a hő­mérséklet. A hét első nap­jaiban még az elvonult hi­deg front hatása lesz érez­hető. Nem lesz meleg a le­vegő, és a- nedvességtarta­lom is kedvezően alakul. Ez nyugtatólag hat a frontérzé­kenyekre, kedvezőbb lesz közérzetük. Majd a hét kö­zepétől ismét időjárás-átala­kulás várható, melegebb le­vegő érkezik hozzánk, emel­kedik a hőmérséklet, párá- sabb lesz a levegő. Ez a fül­ledt, párás idő a szívbeteg­ségben szenvedők állapotára kedvezőtlenül hat, ajánlatos a fokozott óvatosság, a meg­gondolt életvitel. Átszervezések Afganisztánban átszerve­zik a párt- és a politikai munkát — jelentette be a Népi Demokratikus Párt fő­titkára. Elmondotta, hogy a központi bizottság létszámát lényegesen bővítették, a munkások, parasztok, afgán nemzetiségek bevonásával. A reggeli lapok részlete­sen közük az SZKP Közpon­ti Bizottsága Politikai Bi­zottságának közleményét a csernobili katasztrófa okai­ról. A bizottság rendkívüli ülésen vitatta meg a ka­tasztrófa okairól és a követ­kezmények felszámolását célzó munkálatokról szóló jelentést. A jelentés egyebek között megállapítja: „...az erőmű dolgozói durván megsértet­tek egy sor, a reaktor üze­meltetésére vonatkozó rend­szabályt. A tervszerű kar­bantartás céljából csökken­tett teljesítményű, négyes számú energiablokkal az éjszakai órákban olyan kí­sérleteket végeztek, amelyek a turbógenerátorok üzem­módjának tanulmányozására irányultak. Az atomerőmű vezetői és szakemberei nem készültek fel erre a kísér­letre, és nem egyeztették A szovjet minisztertanács meghívására vasárnap hiva­talos látogatásra Moszkvába érkezett Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet alkancel- lár. A moszkvai repülőtéren a bonni vendéget Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, s más hiva­talos személyek fogadták. A nyugati sajtóorgánumok a Szovjetunió „diplomáciai offenzívája” között emlege­tik Genscher látogatását, megállapítva: az NSZK és a Szovjetunió hagyományosan fontos és megbecsült partne­rei egymásnak, ám a bonni azt az illetékes szervekkel,' bár ez kötelességük lett vol­na. Végezetül: a munkála­tok elvégzése során nem biztosították a szükséges el­lenőrzést ...” A felelőtlenség súlyos kö­vetkezményekkel járt — ál­lapítja meg a továbbiakban a közlemény —, hiszen ed­dig 28 ember vesztette éle­tét és sokak egészsége káro­sodott. 203 esetben állapí­tottak meg diagnózisként sugárbetegséget és 30 sze­mélyt kezelnek kórházban. Jelentős az anyagi kár is: az erőmű környékén mint­egy ezer négyzetkilométeren radioaktív-szennyezett a te­rület. A szerencsétlenséghez ve­zető hibák és mulasztások miatt számos magas rangú állami hivatalnokot > és az erőmű több vezetőjét levál­tották.. Többük ellen igaz­ságügyi eljárás is indult. diplomáciai vezető moszkvai vizitjének középpontjában nyilván nem elsősorban a kétoldalú kapcsolatok állnak majd. Mindez lényeges ugyan — ismerik el a nyu­gati lapok —, más kérdés, hogy a bonni kabinet sok­szor hátráltatja a viszony fejlesztését, mindenekelőtt nemzetközi színtéren. Ellen­téteket szülő terület példá­ul az NSZK csatlakozása az amerikai űrhadviselési prog­ramhoz, valamint a közép­hatótávolságú rakéták ügyé­ben képviselt álláspont. A moszkvai eszmecserék várhatóan legfontosabb kér­dése a kelet—nyugati kap­csolatok, a fegyverzetkorláto­zás és leszerelési helyzet lesz, s annak a lehetőségnek a megvitatása, amit a nyu­gat-európai országok a pár­beszéd felélénkítésében s az előrehaladás meggyorsításá­ban láthatnak. ' ' líj első tár. a KfimszcmoLao ' * A jövő év április 15-ére összehívták a Komszomol XX. kongresszusát, amelyre Moszkvában kerül sor — er­ről döntött szombati ülésén a Komszomol Központi Bi­zottsága. Az ülésen Viktor Miro- nyenkót — aki eddig az Uk­rán Komszomol KB első tit­káraként dolgozott — vá­lasztották meg a Lenini Kom­szomol KB első titkárává. Elődjét, Viktor Misint, mint ismeretes, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csának titkárává választot­ták, s ezért mentették fel korábbi tisztségéből. Hetvenötödik születésnapján köszöntötte pén­teken Csarni Jánost Dudla József, az MSZMP városi bizottságának eiső titkára. Csarni János négygyermekes munkáscsa­ládban született, igen nehéz körülmények között nőtt fel: 11 éves korában már dol­goznia kellett. Igen fiatalon, már 1931-ben a szociáldemokrata párt tagjainak sorába lépett, életútja ettől szorosan összefonódik a munkásmozgalommal. A felvilágosító, agitációs és propaganda- munka mellett kivette részét a pártkiadvá­nyok, sajtótermékek terjesztéséből is. Tevé­kenységéhez szorosan hozzátartozott a há­borúellenes propaganda, népgyűlések, sztráj­kok szervezése. A felszabadulás után belépett az MKP-ba, 1957-től 1967-ig függetlenített pártmunkás­ként dolgozott, majd a hernádnémeti ter­melőszövetkezet pártszervezetének csúcsve­zetőségi titkára volt nyugdíjba meneteléig. Elkötelezett életútjáért kitüntették a Szo­ciálisa Hazáért Érdemrenddel.

Next

/
Thumbnails
Contents