Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)

1986-06-14 / 137. szám

* Vuki, a szelíd róka is volt már film- Meddig bír megélni a szűkös ketrecben sztár ... a hatalmas medve? Lesz sült krumpli is A lángos és az ára Féltettük az olcsó Iángost, amikor a strandokon meg­jelentek a palacsintasütők, a gofri-arusok: sokan attól tartottak, hogy ez annyit irigyelt és szidott ipar űzői a jobban jövedelmező étkek árusítására váltanak át. Számadó Fndréné. a KISOSZ megyei titkára azonban meg­nyugtatja a kedélyeket: a vékonyabb pénztárcájúak to­vábbra is számíthatnak ked­venc csemegéjükre. Tapolcán a főszezonban hárman árusítanak Iángost: két IV. osztályba, és egy III. osztályba sorolt pavilonban. Az üzlet jellege, valamint környezete határozza meg az osztályba sorolást, s hogy ki milyen áron kínálja portéká­ját, az ettől is függ. Eddig azt tapasztalták, hogy az illetők nem dolgoznak a megenge­dettnél nagyobb haszonkulcs­osai. Egyre kedveltebbek a tej­föllel. sajttal ízesített külön­legességek: ezek árkalkulá­cióját is figyelemmel kíséri a KISOSZ. Ebben a hónap­ban pedig megkezdik a szo­kásos nyári ellenőrzéseket Mivel érdekképviseleti szerv­ként működnek, ők nem Két kertmoii mór május 15- én kinyitott Miskolcon: a Va­sas parkban és a sportcsarnok mögött. Lengyel Ágoston, a Bor­sod Megyei Moziüzemi Vál­lalat igazgatója: — Most már megkezdjük a vetítéseket az Avason, a 42. Sz. Általános Iskolaud­varán is: de ehhez meg kel­lett várni a tanítás befeje­zését. A tapolcai kertmozit még nem sikerült megnyit­nunk: ez egyébként a Mis­kolci Nyár néhány rendez­vényének is otthont ad majd. Sajnos. mostanában zord volt az időjárás, és nagy konkurencia számunkra a labdarúgó-világbajnokság. Remélhetőleg a nyári esté­ken az átalakítás miatt be­zárt Kossuth filmszínház kö­zönsége nem a Békébe zsú­folódik be. hanem a szabad­téri vetítéseken igyekszik kikapcsolódást találni. Pél­dául az Avason: bár csak néhánv éve üzemeltetjük, en. nek a nézőszáma a legna­gyobb. A műsorpolitikáról mond­ja Gyulai Lajos igazgatóhe­lyettes • — Célunk a szórakoztatás: ennek megfelelően siker-, vagy sikergvanús filmeket vetítünk. Például a Föld­rengés című amerikai ka­tasztrófafilmet, vagy Bui- tor István legújabb munká­büntetnek. Ellenőrzésük se­gítő szándékú: azokra a hi­ányosságokra hívják fel a fi­gyelmet, amiért a hatóságok már bírságolnak. A tapolcai strandon a lán- gossal felveheti a versenyt a „zacskós sült krumpli”, amit hasonlóan elfogadható áron kínálnak majd. Lángossütő standdal azonban nemigen gyarapszunk az idén. Nin­Nemcsak megyénk, de Észak-Magyarország leg­szennyezettebb vízfolyása továbbra is: a Sajó. A szomszédos Csehszlová­kia területén beömlő ipari szennyvizek szervesanyag­tartalma alapján sorolták negyedik osztályba. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Vízminőség vé­delmi Osztályának megállá­sát, Az elvarázsolt dollárt. Á Balatonnál már gyakor­lat, hogy premier előtt néz­hetik meg az üdülők a kö­vetkező hónap termését, de nálunk ez később csökken­tené a nézőszámot. Sokan érdeklődnek az iránt is, hogy miért nem játszunk a kertmozikban filmmúzeumi alkotásokat. Egyszerű ennek a magyarázata: a Magyar Filmintézet nem ad rá en­gedélyt. csen jelentkező, sőt vannak, akiknek egészségkárosodás miatt fel kellett hagyniuk az iparral. Az olajgőz ugyanis ártalmas a szemre. Ezért várjuk hiába, hogy Lillafü­reden is legyen hasonló pa­vilon; bár kétséges, hogy a KÖJÁL megadná itt az en­gedélyt, a környezetvéde­lemre való tekintettel. O. E. pítása szerint a szennyezett­ség mértéke 3—ö-szorosan meghaladja a még tűrhető- nek minősülő szintet. Ez a Tiszába való ömlésig jelen­tősen csökken, ami azonban az osztályba soroláson nem változtat. Nagyobb gondot kell for­dítaniuk a Sajóba ömlő szennyvizek tisztítására me­gyénk üzemeinek is. A Bor­sodi Vegyi Kombinát példá­ul az ammónia-tartalmat nö­veli jelentékenyen. Miskolc­ról viszont kommunális szennyvizek ömlenek a folyó­ba, károsan befolyásolva an­nak oxigéntartalmát. így en­nek értéke Alsózsolcánál nemritkán a nullára esik vissza. Ezen az állapoton a szennyvíztisztítómű remél­hetőleg radikálisan javít majd. Az igazgatóság vízvizsgáló laboratóriuma rendszeresen ellenőrzi a városunk közeli és távolabbi környékén ta­lálható bányatavakat is. Ezek zömének vize jó minőségű. Azokra azonban, amelyeket már régebben nem művel­nek, ez a megállapítás nem egyértelműen igaz. Ahol a halasítás miatt túl sok az etetésre szánt tápanyag, a vízminőség rossz, mint pél­dául a kurityáni bányatónál. A vízminőség javítására az érdekeltek megfelelő intéz­kedéseket tesznek. B. A. Talányos tubus Vajon mi ez? Hosszúkás sárga dobozát, amely az üzletek­ben az Illatszerek között húzódik meg, ginzenggyökér rajza díszíti. Fölösleges efelett töprengeni, úgysem fogják kitalálni: fogkrém! És a vevő hogy’ jön rá erre? Csakis úgy, ha meg­kérdezi az eladót, hogy mit is emelt le az imént a polcról. Ha pedig nincs a közelben egyetlen boltos sem, akkor kény­telen kicsomagolni az árut, lecsavarni a kecses tubus kupak­ját, s a szimatára hagyatkozni. A már említett rajzon kívül a dobozon csak kesze-kusza betűjelek találhatók, egy távoli ország írása. Ebből nem de­rül ki az egyszerű halandó számára, hogy milyen árut mar- kolász, de még az sem, hogy melyik ország fogkrémgyártó iparának produktumáról van szó. Ezek után a vásárlónak is van egy találós kérdése: mi jár annak, aki külföldi árut magyar nyelvű utasítás nélkül hoz forgalomba? Mindjárt eláruljuk a választ is: büntetés. B. A. Sikerfilmek a vásznon Miskolci kertmozik Vizeink minősége A Sajó még mindig a legszennyezettebb Kastélyban kezdték, de hol végzik? Oroszlán az akácosban „Ezt a témát ajánlatos ala­posan körüljárni” — intett dr. Bartucz Ferenc, a Bükki Nemzeti Párk igazgatója, amikor a galvácsi Törley kastélyból kitelepült vadálla­tokról kérdeztem. Csakhogy erre ma már nincs idő! A helyzet ugyanis tarthatatlan — isten ne adja, veszedelmes is! — v&laklnek-valakiknek végre tenni kell valamit. Az extrém történet a kö­vetkező : Van az országban egyet­len egy ember, aki — sok egyéb aprójószág mellett — tulajdonosa egy hatalmas hímoroszlánnak, s egy még hatalmasabb barnamedvé­nek. Róka, vaddisznó, ido­mított kecske, kutyák serege kísérte Borsodba a két ki­rályi vadat, amikor 1984- ben idetelepült gazdájuk ve­lük. A galvácsi kastélyban, s annak parkjában kaptak helyet, szabályos megállapo­dás szerint, amelyet az ál­latok tulajdonosa, Kása Jó­zsef kötött a Bükki Nem­zeti Parkkal. Eszerint „a Bükki Nemzeti Park igazga­tósága használatba adja a galvácsi... Törley kastélyt az ahhoz tartozó parkkal — a tanácsi kirendeltség (!), valamint az orvosi rendelő (!) céljait szolgáló helyiségek kivételével — Kosa József­nek díjmentesen... A léte­sítmény használatba adása, illetve használatba vétele 1984. február 1-én veszi kez­detét, ötéves időtartamra.” Mindennek fejében Kósa Józsefnek a kastély három helyiségében természetvédel­mi és vadásztörténeti kiállí­táshoz kellett berendezési tárgyakat, eszközöket bizto­sítani — anyagi lehetőségei­hez mérten —, míg az ener­giaköltségeket a BNP vállal­ta. Kosának külön megálla­podást ígértek arra is, hogy állatállományával hozzájá­rulhat az aggteleki—jósvafői idegenforgalom fellendítésé­hez. Lényegében tehát egy rop­pant épkézláb ötlet biztatott különleges attrakcióval me­gyénk nagyforgalmú turista­útvonalán — Galvácson —, s turistaközpontjában — Aggteleken és Jósvafőn. Hogy ebből semmi sem lett, abban nyilván alapvetően közrejátszott a Törley kas­tély tulajdonjogának tisztá­zatlansága. A Bükki Nem­zeti Park a maga területén, a magáénak tudta. Csak­hogy időközben a Bükki Nemzeti Parkból kivált és önállósult az Aggteleki Táj­védelmi Körzet, amelyhez viszont földrajzilag kapcso­lódik. Ezt azonban a szend- rői tanács új vezetése vitat­ta: szerintük Galvács társ­község kastélya sohasem volt a tájvédelmi körzet ha­tárán belül, birtoklása tehát a közös községi tanácsot il­leti, csak ők rendelkezhet­nek fölötte. S el is határoz­ták, hogy a falu hasznára, túlnyomórészt társadalmi munkával, fel is újítják az épületet, s rendbe teszik a sok évtizede elhanyagolt parkot. S ha csak a tulajdonosi jog fölött lett volna vita. ta­lán találhattak volna áthi­daló megoldást. Időközben azonban az is kiderült, hogy a vadállatokat tisztán tarta­ni, olyan átmeneti helyzet­ben, mint amilyet a romos kastélyépület, s a dzsungel­lé vált park apránként való rendezése teremtett, enyhén szólva lehetetlenség. Nem ölbeli ebekről, hanem 2—3 mázsás vadállatokról van szó! Kósa József nyilván ki­kérné a vadállat jelzőt. Az ő állatai ugyanis idomítot­tak, nem egy magyar film­nek voltak már — s bízik benne, hogy lesznek még — főszereplői. A Mennyei se­regek, A kőszívű ember fiai, Az eltüsszentett birodalom, a Mit csinál felséged ... cí­mű filmekből ismerheti őket a nagyközönség. Meg­szokták a reflektorfényt, a kamerák közelségét, legki­vált pedig az embereket. Kósa József, aki eredeti fog­lalkozása szerint vadász volt, maga nevelte őket, s rájuk tette az életét. Csakhogy úgy tűnik, „e földön nincsen szá­mukra hely”. A kastély ttb lajdonlásának vitája közben ugyanis Kósa kezdeti lendü­lete is megtorpant: minek építkezzen, rendezkedjen, ha abszolút bizonytalanná vált állatainak jövendője a Tör­ley kastélyban? A kilátás- talanság végül is odáig jut­tatta, hogy a 44 éves — egyébként pedig rokkant- nyugdíjas — férfi bírósági perben kötött egyezséget a BNP-vel: 1985. április 30-ig állataival egyetemben kiköl­tözik a Törley kastélyból. De hova? A tsz adott neki helyet a galvácsi területén — ideig­lenesen —, egy ligetes ré­szen. Ott állította fel Kósa József az oroszlán, a medve, rókák és a vaddisznók ketre­cét a szabad ég alatt, re­mélve, hogy majd csak tör­ténik valami. Ma azonban onnan is tovább kellene áll­nia. S nincs hova menni! Az állatok fogynak — a medve eddig 100 kilót adott le súlyából —, s minthogy gazdájuk pénze is elfogyott, élelmezésük krimibe illő: a dögkútnak szánt tetemekkel eteti jószágait Kósa. Érthetetlen és tarthatatlan a helyzet. Valamit valaki­nek, valakiknek végre tenni kell a nem csekély értékű állatokért. Igaz: magántu­lajdonban vannak. Elpusz­tulásuk — különösen pedig elpusztításuk! — akkora lu­xus lenne (s valljuk meg: embertelenség is!), amit aligha lehetne megbocsáta­ni. Jómagunk nem tudunk megnyugtató megoldással szolgálni, nem is felada­tunk. Illetékes és hozzáértő emberek sürgős döntésére van szükség! Olyanra.amely felfedezi ennek a mániáku­san megszállott embernek az. állataiban a fantáziát. Jó néhány országban, jó néhány menedzser megnyal­ná a tíz ujját is, ha ilyen kuriózumra találna. Radványi Éva ★ Senkit se tévesszen meg a hevenyészve tákolt kalyiba: Kósa József sokat érő antik bútorait „védi”. (Kiss József felvételei) Megnyílik Virágzik a szőlő a Chip-kuckó A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat és a Novot­rade RT Chip-kuckó elne­vezéssel boltot nyit Miskol­con, a Dísz-téren. Számító- gépes kiadványok és kellé­kek kaphatók majd a kuc­kóban, amely hétfőn, déltől áll a vásárlók rendelkezé­sére. Mint az idén már oly sokszor, a szőlő virágzásá­nál ismét közbeszólt az idő­járás: a csapadékos, hűvös idő kedvezőtlenül befolyá­solta a szőlő fejlődésének ezt az időszakát. A fürtképződés alapján a gazdák abban reményked­tek, hogy az utolsó két év károsodását a tőkék kihe­verik, s jó terméssel fizet­nek az idei szüreten. Ez a remény most megcsappant, I mert a szőlő virágzása nem- I csak kitolódott, de a vártnál kedvezőtlenebbül alakult A szőlősgazdák mint min­dig, azért most is bizakod­nak — ha másban nem. ak­kor a minőségben. Ezért gondozzák, ápolják kitartó szorgalommal ültetvényei­ket. Rendszeres permetezés­sel védekeznek a kártevőt ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents