Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)

1986-06-13 / 136. szám

♦ Ha nem is hegyekben, de dombokban áll a gumiabroncs a Búza téti BP-benzinkút- nál. Most sok, korábban hiába keresett gumiabroncsot kínálnak, és nagy a választékuk apró alkatrészekből, valamint autóápolási cikkekből. (Herényi László felvétele) Csapadékhiány a Sajó és a Hernád völgyében Van mivel öntözni Országosan összesen 350 ezer hektárt tesz ki az ön­tözésre berendezett terület. Ebből Borsod megye alig 11 ezer 500 hektárral részese­dik. A termésátlagok, a ho­zamok növelése népgazdasá­gig fontos feladat; ennek pedig egyik eszköze az öntö­zés. Takács Sándor, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság osztályvezetője el­mondotta, hogy az 1985—86. téli fél év csapadékviszonyai az előző évekhez képest ked­vezőbben alakultak. Ez azt Jelenti, hogy a tavaszi idő­szak talajvíz-ellátottsága — a hasznosvíz-ka paci tást véve figyelembe — egy átlagos időszaknak felel meg. A ta­laj felső 100 cm-es rétegé­ben a hasznos vízkészlet a kapacitás 95—98 százalékáig telített volt. Április első de- kádjában a melegre fordult időjárás gyors talajkiszára­dással járt a felső 50 cm-es fedőrétegben, aminek a kö­vetkeztében a vízfeltöltött- ség 60—70 százalékkal csök­kent. helyenként 60 száza­lék alá süllyedt. Ebben az időszakban a felső 10—15 cm-es talajréteg a kritikus értékig kiszáradt. Május má­sodik dekádjában észlelték a felső 50 cm-es rétegben az ez évi legalacsonyabb talaj- nedvességi értéket ami 50 százalék körül alakult A kiszáradást az ezt követő fo­kozottan hűvös, felhős idő­szakok mérsékelték. Állapot- változást csak a csapadékos időjárás hozott. A meteoro­lógiai nyár június 1-től, va­sárnap hajnaltól országos esőzésekkel köszöntött be. Néhol a csendes esőket he^es zivatarok váltották fel, he­lyenként jégeső is hullott. Mindezek ellenére májusban és júniusban ez idáig a sok­Fizikáhól kiváló Befejeződött Gyöngyösön a középiskolák elsőosztályos tanulóinak országos tehet­ségkutató tanulmányi verse­nye fizikából. A gimnáziu­mi tanulók közül második díjat nyert Péter István, a miskolci Földes Ferenc Gim­názium tanulója. évi átlagcsapadéknak csak a fele hullott; a természet 30 mm csapadékkal maradt adós. A csapadékok területi el­osztását figyelembe véve, a Bodrogközben 40 mm-rel haladta meg a csapadék mennyisége a sokévi átlagot, a Taktaközben kiegyenlítés­ről beszélhetünk, míg a Sa­jó és a Hernád völgyében még mindig átlagosan 15— 20 mm a csapadékhiány. Az igazgatóság öntöző főművei az üzemek vízigényét mara­déktalanul ki tudják elégí­teni. Az öntözés tekinteté­ben ez idáig sem minőségi, sem mennyiségi gond nem jelentkezett. összességében a tiszalúc— taktaharkányi esőztető-öntö- ző fürt területén 500 hektár borsóit, kukoricát és őszibú­zát öntöztek ez idáig; a me­gye területén pedig más ön­tözőgazdaságok 150—170 hek­tár. főleg kertészeti kultúrát. A Nagymiskolci Állami Gaz­daságnak csaknem 500 hek­tár, úgynevezett vízjogilag engedélyezett, öntözésre használható területe van. de mint megtudtuk, ez idáig nem volt szükség mesterséges esőztetésre. A jelenlegi időjárást figye­lembe véve, túlzott öntözési igény nincs, az viszont ter­mészetes, hogy a kertészeti kultúrák öntözése az igé­nyeknek megfelelően tovább­ra is kívánatos. O. J. Lovas látványosság A borsodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági Tsz he- jőcsabai lovasiskola-pályá- jan rendezik meg a területi lovas bajnokság második fordulóját a hét végén. Ma délelőtt 10 órakor alapfokú díjlovaglással kezdődött a bajnokság, délután a fogatok bemutatásával, díjhajtásával foljtiatódik. Holnap reggel 9 órakor kezdődik a díjugratás, délután pedig a lovas torna, s lovasjáték-bemutató lesz. Vasárnap rendezik meg az úttörők díjlovaglását. A programban szerepel az ifjú­sági díjugratás, a kettes fo­gatok akadályhajtása és a ki- tartásos ugratás is. Megváltozott telefonszámok A Martintelep és Szirma területén ma műszaki okból megváltoznak a kapcsolási számok. A megváltozott szá­mokról a 09-es tudakozó ad felvilágosítást. Ellenőrök, bevásárlószatyorral 2. Kettős kötésben a szakszervezet Mi tagadás: okkal irritálja a bérből élők sokaságát, ha Volvón gurul a luxusvillából az ilyen-olyan boltba, ven­déglátóhelyre a „rosszul fi­zetett” üzletvezető. Ám ez aligha magyarázza társadal­mi ellenőreink egyik-mási­kának túlzó véleményét „a” kereskedők jövedelméről. (Éppen, mert pontosan tud­ják: a túlnyomó többséget képviselő eladók gárdájára enyhén szólva nem a Volvo s a luxusvilla a jellemző!) Az általánosításra inkább az adhat okot, hogy sokallják az „árrést” — a beszerzési és az eladási ár különböze­iét —, amellyel ellenőrzése­ik alkalmával találkoznak, s amely azt a látszatot kelti, mintha a kereskedelem — te­hát a kereskedők! — hasz- na-nyeresége volna a bevé­tel nagyobbik hányada. + MIKOR TISZTES A HASZON? Az árak alkalmazását ille­tő értetlenség sok példázat­ban is megnyilvánult a szak- szervezetek üzemi társadalmi ellenőreinek megyei fóru­mán. Miért lehet az, hogy ugyanaz az NDK gyártmá­nyú játékbaba az egyik bolt­ban 320 forint, a másikban 510? A golyóscsapágyat egy helyütt 70-ért kínálják, má­sutt 112-re tartják, szemreb­benés nélkül. Valamiféle sus- knst érez ebben az ember, különösen akkor, ha a ha­szonról bizonyíthatatlan, hogy még tisztességes vagy már tisztességtelen. És ez társadalmi e nem őr­zéssel szinte megállapítha­tatlan! Legalábbis ez derült ki az Állami Kereskedelmi Herman Ottó Emlékpark Felfedezésre vár Csaknem 20 000 látogató kereste (el fennállása óta a Bükki Nemzeti Park „keleti kapuját", a Herman Ottó Em­lékparkot — amint azt Borso­di józsef, a park ügyeit inté­ző tájvédelmi felügyelő mond­ta. A látogatók nagyobb része az ország különféle részéből Takarékos kisiskolások A fiatalabb korosztály szá­mára új takarékossági forma széles körű bevezetésére ké­szülnek a takarékszövetkeze­tek. A kisbéri Bakony vidéke Takarékszövetkezet dolgozói­nak ötlete alapján az általá­nos iskolások körében orszá­gosan meghirdetik a perse- lyes takarékossági akciót. A SZÖVOSZ-ban elmon­dották: már készülnek azok a kis műanyag perselyek és gömbök — három változat­ban is —, amelyeket szep­tembertől. az új tanév kez­detétől adnak át a takaré­koskodni szándékozó gyere­keknek. Ha a persely meg­telik, a takarékszövetkezet­ben a diákokkal együtt felbontják, és a pán 4! — mint kamatozó betétet — ta­karékkönyvbe helyezik. A gyerek ezután új perselyt kap. A kisbériek módszere — amely alapjában véve egy régi szokás „intézményessé” tétele — fokozhatja a gye­rekek gyűjtési kedvét. Az új forma — legalábbis a ta­karékszövetkezetek műkö­dési területén, és így a fő­városi kirendeltségeik kör­zetében is —, részben men­tesíti a pedagógusokat és a szülőket az iskolai takarék­bélyegek kezelésének gond­jától. A SZÖVOSZ-ban ar­ra számítanak, hogy az új­fajta akcióba már az első időszakban legalább 200— 250 ezer iskolás kapcsolódik be. érkezett, sok volt közöttük a külföldi is. A vártnál is keve­sebb azonban a miskolciak száma. Úgy látszik, nekünk még fel kell fedezni ezt a ter­mészeti értéket A társadalmi összefogás­sal létrehozott 3.5 hektáros emlékpark valóságos kereszt- metszetét adja a Bükki Nem­zeti Park látnivalóinak. A kiállítóteremben a fekete­fehér és színes fotók a Bükk ritkaságnak számító védett növény- és állatvilágáról adnak tájékoztatást. De is­mertetik azokat az ősi kis­mesterségeket is, mint pél­dául a faszénizzítás, mész- égetés, és amelyek az erdei falvak lakóinak megélheté­sét segítették. A látogatók video-műsor keretében ismerhetik meg a hegység természeti értékeit, a karsztvizek védelmét szol­gáló intézkedéseket, nem­különben pedig a bükki barlangok világát. Kő-tár, sziklakért, játszó­tér, szalonnasütővel felsze­relt pihenőhely szolgál a kellemes időtöltésre az au­tóbusszal is könnyen elérhe­tő pihenőhelyen, amelynek további gyarapításáról is gondoskodnak. Felügyelőség megyei vezető­jének, Stefin Mihálynak a fórumon elhangzott korrefe­rátumából : — Mintha kevesebb gon­dot fordítanának az utóbbi évek jogszabály-rendelkezé­sei az ellenőrizhetőség szem­pontjaira. Ebből adódik, hogy a vizsgálatok, revíziók bonyolultabbak, időigénye­sebbek napjainkban. Főként az alkalmazott árak helyes­ségét vagy helytelenségét ne­héz bizonyítani. Kivált a szerződéses üzletekben vagy a magánkereskedésekben. Egyetlen árunál az árarány­talanságot csakis akkor lehet megállapítani, ha az adott portéka árát az adott üzlet környékén levő boltok ha­sonló áruinak árával vetjük egybe, s azokhoz képest je­lentősen drágább. Magyarán szólva, ez azt jelenti, hogy az alkalmazott árat illető egyetlen panasz kivizsgálá­sakor 5—10 környékbeli bolt árpolitikáját kell összehason­lítani s elemezni. Valljuk meg: az „árdrá­gítás” tényét amatőr módon bebizonyítani — ilyen kö­vetelmények mellett — nap­jainkban lehetetlenség. Mert hiába közhely ma már, hogy az új üzemelési formák be­vezetése korszakváltást ho­zott a kereskedelemben, ha az ezzel járó változásokkal a társadalmi ellenőrzési mód­szerek nem képesek lépést tartani. S a társadalmi ellen­őrök közgazdasági fogalmai is tisztázatlanok. Ugyanak­kor — mint Tóth Ferencné, a KPVDSZ megyei titkára fejtegette: mind nagyobb gondot okoz a mindennapok­ban az ellátási felelősség kérdése. + ŰJ MÓDSZEREKET KELL KERESNI Kettős kötésben van a szakszervezet — érthettük a fórum zárszavából, amelyet Szalui István, az SZMT tit­kára mondott el. A tagság érdekeit ellentmondásos hely­zetben kell megvédenie a szakszervezetnek. Egyik ol­dalról, mint termelőét-érté­kesítőét (akinek az az érde­ke, hogy minél magasabb áron adjon el!), a másik ol­dalról ugyanazét, mint fo­gyasztóét —, akinek viszont az az érdeke, hogy minél ol­csóbban vásároljon... A na­gyobb gondot persze még­sem ez okozza. Az ilyenfaj­ta összehangolást a szak- szervezetek már megtanul­ták — s tanulják szakadat­lan — a munkavállalók ér­dekvédelmében a munkálta­tókkal szemben, akik persze szintén szakszervezeti tagok. A társadalmi ellenőrzés új útjait-módjait kell itt fellel­ni, azokat, amelyek rugal­masan igazodnak az új struktúrához. Lényegében újra keU ta­nulni-tanítani az ellenőrzést. Ehhez pedig nem biztos, hogy máig alkalmas „kotta” az a bizonyos öt-hat évvel ezelőtt kiadott kézikönyv. Akkor sem, ha most négy­szer annyiba kerül a leg­újabb kiadás! (Vége) K.& Majd a kisiparosok... Körülbelül azzal egyidőben, hogy nyomdába adtam a szer­dai cikket („Hozzáláttak a Kós-ház felújításához”), meredek fordulatot vett a felújítás ügye. A cikkben még az áll, hogy a munkát az Észak-magyarországi Állami Építőipari Válla­lat végzi el, kisiparosok közreműködésével. Szorítóan szűk a határidő, és a pénzzel is nagyon takarékosan kell bánni — írtam —, hiszen mostanság igencsak vékony a tanács bukszája. Igaz, több százezer forintot jelent a társadalmi munka, csaknem ennyit gyűjtött össze a Miskolci Városszé­pítő Egyesület a nemes célra, és — mint erről a legutóbbi cikkben szó esett — további segítséget ígértek különböző vállalatok. De mindezt összevetve is nagyon jól jött a kis­iparosok gálánt ajánlata: elvállalják az egész felújítást, még­pedig valamivel olcsóbban, mint amennyit a vállalat kért volna. Hozzá kell tenni ehhez még, hogy az ÉÁÉV éppen most nyerte meg azt a versenytárgyalást, melyet a Széchenyi út második szakaszának a felújítására írtak ki. Lesz tehát mit csinálniuk a vállalat dolgozóinak, amíg a Húsáruháztól a Kazinczy utcáig újjávarázsolják a főutcát. A Kós-ház reno­válása pedig ehhez viszonyítva kis értékű, de rendkívül ap­rólékos munka. A Miskolci Városszépítő Egyesület vezetőségének ülésén — ahol az újabb fordulatról tájékoztattak —, mindenki elé­gedetten nyugtázta a dolgok ilyetén alakulását. Most tehát kisiparosainkon a sor, hogy bebizonyítsák: viszonylag olcsón és gyorsan is lehet kiváló minőségű munkát végezni. A Kós- háznak ugyanis — mind a küllemét, mind belső berendezé­sét tekintve — reprezentálnia kell, hogy a városszépítőknek, építőművészeknek és nem utolsósorban a várostörténeti, vá­rosépítészeti kiállításnak az otthona. (Ivdus) „ 1

Next

/
Thumbnails
Contents