Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)
1986-06-30 / 150. szám
A Dísz-tér és környéke a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nvikes Imre. — Postacím: Dell Hírlap. Miskolc, 3501. Pt. 39. — Tel.: 18-225. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket. Bosy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekié, lehetőleg a— is éra között keressenek fel bennünket. Meg lehetett volna előzni a fecskék pusztulását Nagyon elkeserített, amikor a Déli Hírlapban írást olvastam „Kiűzött fecskék” címmel. Sajnos, minden felújításra váró ház esetében ez a sors vár rájuk. Négy évvel ezelőtt, a fecskék éve idején, kiváló szakember jelezte a megyei sajtóban: mielőtt a fecskék megerkéznek, késő ősszel vagy kora tavasszal kell a fészküket leszedni, hiszen a házak felújítását már úgyis jó előre tervbe vették. Itt a költési idő. a az első fecskecsapatok hamarosan szárnyra kapnak. Eme elszomorító, lehangoló esetben: csak kapnának. Mert a kérdés lényege: mi lesz a tojások és a repülni nem tudó kis feeskék sorsa? Megmentik-e őket, avagy mind elpusztulnak? Sajnos: én a másodikra hajlok. Egyet mégse felejtsünk el: törvény írja elő, hogy ötszáz forint a büntetése annak, aki egy fecskét elpusztít, s aki öt tojást vagy öt fiókát oltalmazó fészket lever, az 2500 forintot fizet. Nem az én feladatom eldönteni, ki a vétkes. De az olt dolgozó munkások a legkevésbé tehetnek a madarak pusztulásáról. Bárhogyan is lesz: az otthonából kiűzött fecske sorsa szinte reménytelen, őszig vagy fészektclcnül kallódik, vagy elpusztul. A. I. • Miskolc Megszépül az óvoda A Diósgyőri Vármúzeum szomszédságában levő óvoda egyike a város legrégibb ilyen intézményeinek. Bizony, ráfért már a felújítás, hiszen igen szép környezetben van, a várba, a strandfürdőre, a szaunába látogatók látják, elmennek mellette. Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy most megújhádhat: javában dolgoznak rajta a tetőfedők, a csatornázók, a festők. Nem csak az óvodáskorú gyerekek szülei, hanem a környék ösz- szes lakossága nevében köszönjük a tanácsnak! G. T. Miskolc MILYEN KEDVEZMÉNY JÁR ANNAK, AKI A LAKÁSÉPÍTÉSI (VÁSÁRLÁSI) KÖLCSÖNT HATÁRIDŐ ELŐTT VISSZAFIZETI? Ha valaki a fennálló kamatmentes vagy kedve/.me- nyes kölcsöntartozását (1, 2, 3 es 3,5%-os kamatozású) a vállalt határidő előtt visszafizeti, akkor engedményt kap. ^Engedményt az 1983. december 3l-ig nyújtott és fennálló kedvezménjes kölcsöntartozás után lehet igényelni, ha az adós saját pénzeszközeiből rendkívüli törlesztést teljesít. Nem adható tehát engedmény pl. akkor, ha a fennálló tartozást munkáltatói, vagy tanácsi helyi támogatás segítségével kívánja csökkenteni vagy kiegyenlíteni. Az engedmény mértéke a fennálló tartozás teljes visszafizetése esetén 40%. Itt jegyezzük meg, hogy azonos engedményt kell adni az ún. egyéb kedvezményes kölcsönök (felújítás, korszerűsítés) rendkívüli törlesztése esetén is, eddig ebben a körben az engedmény mértéke 20% volt. Természetesen a teljes visszafizetést el nem érő egyéb rendkívüli törlesztés esetén az előírt éves törlesztési kötelezettségen felül fizetett összeg után is jár 40 százalék engedmény. Magasabb kamatozású kölcsönök, bankkölcsönök rendkívüli törlesztése után nem lehet engedményt nyújtani. Ebben az esetben az adósok érdeke — ha erre van lehetőségük —, hogy minél előbb megszabaduljanak a magas kamatterhű kölcsöntartozástól. Vakolat az úton A Miskolci Nemzeti Színház egyik tartópillérjének az alja néhány nap óta igen csúnya látványt nyújt — lemállott a vakolat és a kőtörmelék a járdán, illetve a villamossín mellett az úton vár sorsára. Vajon meddig? Tudjuk, hogy tervezik az épület rekonstrukcióját, de nem kellene megvárni, a turistaszezon miatt előbb is helyrehozhatnák. N. P. Miskolc Emberség — és szabályzat Június 19-én, délután hat óra tájt, óriási felhőszakadás támadt. A 34-es buszon maradtunk többen is, gondolván. elutazunk a végállomásra. majd onnan visszafordulunk a járattal, s addigra talán eláll az eső. A busz az avas! 23-as posta előtt állt meg, s mi néhányan fennmaradtunk. A buszvezető erélyes hangon ránk szólt, hogy hagyjuk el a kocsit. Hiába kérleltük, hogy — a nagy esőre való tekintettel —. hadd maradjunk a buszon, s mehessünk vele visz- sza. hajthatatlan maradt. Majd, miután a szóváltás nem vezetett eredményre, a fiatal vezető elment, ránkzárta az ajtót, s két rendőrrel tért vissza, akik leszállásra szólítottak fel bennünket. Tudjuk, hogy a gépjármű- vezetőket kötelezi a szolgálati szabályzat. Ám van emberség is a világon! Semmi baj nem történt volna, ha fennmaradhatunk a buszon, s az velünk együtt fordul meg a végállomáson. Javaslom ezért, hogy a gépjármű- vezetők az ilyen — talán rendkívülinek is nevezhető — esetekre kapjanak felmentést a szolgálati szabályzat bizonyé* kötelmei alól. K. I. Miskolc Szaga van a tónak Miskolc-Tapolca egyik látványossága és vonzereje a csónakázótó. Az üdülők, kirándulók ki is használják a lehetőséget, alig van szombat-vasárnap, amikor ne kellene sorba állni a pénztárnál. Pedig a csónakázók nem csupán szép élményekkel távoznak ... Egyik kifogásuk, hogy szagos a tó vize. Az üzemeltető Városi Vízműveknél érdeklődtünk ennek okáról, s ott elmondták: a tó vize valóban szenv- nyezett, de minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy ne így legyen. Am kétségkívül igazság van abban is, hogy minden állóvíznek, így a tapolcai esóna- kázótónak is mindig volt és mindig lesz valami szaga, Olvasóink másik észrevétele: megkopott a KIKÖTÖ felirat, ráadásul este — noha a képen láthatóan is neonvilá- gitásról van szó — nem fénylik. Pedig mennyivel szebb lenne úgy ... F. I„ Miskolc 4c Hisszük, hogy ha végleg elkészül, Miskolc egyik szép, mutatós része lesz a Dísz-tér és környéke. Most, sajnos még nem az. noha javában benne vagyunk már az idegenforgalmi főszezonban. Higgyük azt: ami késik, az nem múlik?... Lu F. \ Miskolc I,. f. (MiHcole, Bajeay-Zs. út): Nem értünk önnel egyet. Szerintünk az új villamosmegálló- hely fó helyen van a Centrum Áruház előtt. Egész héten át minden bizonnyal többen szállnak itt fel a Centrumban és a Széchenyi utcán vásárlók kö- zúi. mint ahányan mondjuk piaci napon a régi, Bajcsy-Zs. utcai megállóban felszéllnának. A Centrumnál a villamoshoz buszmegálló is adódik, s a piacon vásárlóknak pedig ott van az l-es, 181-es, 3-as, >es stb. busz le. Kiss Imre (Miskolc); A gyógyüdülöhelyi díj külföldi állampolgárok részére általában a dupláia, mint ha magyar állampolgárokról van szó. Vagyis: nem csapták be csehszlovákiai rokonait! A gyerek Megkezdődött a szünidő. A magukra hagyott gyerekek szülei napközben aggódva telefonálnak haza, este félve térnek meg otthonaikba, egész nap azzal a gondolattal eltelve, nem történt-e valami baja a gyereknek? Mert a kicsik baleseteinek száma minden évben újra és újra megnő a szünidő hónapjaiban. Ezek azok a hetek, hónapok, amikor a szülők minden járművezetőnek S. O.S.-t szeretnének kiáltani: vigyázzanak jobban a kicsikre!JSo- ha ne feledjék, hogy 'sok gyerek minden valószínűség szerint, nem ismeri a KRESZ-t, ugyanakkor nem ismeri a félelmet sem. Ráadásul a gyerekek többsége nem kertes házban, hanem bérházban él. Mozgásigényük, kalandvágyuk leviszi őket a betonra, az úttestre, s mit sem törődnek azzal, hogv ott gépjárművek közlekednek. Találkozás — 1951-ben végeztünk, az akkori Dayka Gábor utcai tanító- és óvónőképzőben. Nagy szükség volt akkor arra, hogy olyan fiatalok kezdjék meg pedagógiai pályájukat, akik a felnövekvő nemzedéket új szellemben tanítják. Mi az első növendékek voltunk, és most 35 év elteltével találkoztunk. „Jöttem karikán .,.* — énekelték a kis óvodások, köszöntve bennünket a Killián György utcai gyakorlóóvodából. A 35 éves találkozóra itt gyülekezve, örülve egymásnak, mosolyogva hallgattuk a gyerekeket, kicsiket, nem fél.Gördeszka, kerékpár, roller, labda — számukra kedves játék, időtöltés, s eszükbe sem jut, hogy egyenként is mennyi veszélyt hordoznak magukban olyan helyeken, ahol forgalom is van. De jusson eszükbe az ott közlekedő gépjárművezetőknek! Gondolják el, amikor nagy sebességgel végigszáguldanak a lakótelep mellett, vagy a lakótelepen átvezető úton, s éktelenül szidják a szétrebbenő gyerekhadat, hogy saját gyermekük ugyanabban a pillanatban talán hasonló veszélynek van kitéve a város másik pontján! A köz- lekedésrgndészet munkatársait pedig arra kérjük, ellenőrizzenek nyáron többet, ott, ahol sok gyerek van, s büntessék szigorúbban a sebességtúllépőkét, a Stopl-táblá- kat, piros jelzéseket figyelmen kívül hagyókat! F. fi. Miskolc Tanítsuk meg énekelni őket! Miért nem tudnak fiataljaink dalokat, nótákat, indulókat? — kérdezi tőlem egyik kedves turistaismerősöm. S elmeséli, hogy a közelmúlt egyik természetjáró rendezvényén négytagú csapatok fiataljai sorra megbuktak énekléstudásból. Egyszerűen nem tudtak négyen egy dalt elénekelni. Ismerősöm másik megfigyelése: a ballagások legtöbbjén a Szózat, a Himnusz, a ballagok búcsúdala magnóról szólt, diákjaink csak tátogtak hozzá. Miért? Miért nem tanítjuk olyan elánnal együtt énekelni fiataljainkat, mint valamikor? Megkezdődtek városunkban is a nyári táborok. Nem ártana, ha naponta legalább egy-egy félórát közös éneklésre, daltanu- lásra fordítanának a nevelők — Javasolja a miskolci turista, követendő példaként említve a természetjáró szakosztályokat, ahol szinte kötelező megtanulni a Turistaindulót, s több más szép, a turisták között közismert dalt. —ny—s— 35 év után jövendő óvónőket, zeneművé- szetis növeftdékeket, és el sem hittük, hogy oly gyorsan elszállt ez az idő. Ki vonattal, ki kocsival érkezett Egerből, Özdról. Gyöngyösről. De sorolhatnám a legtávolabbi helyeket és a közelieket is, hisz többen Miskolc óvodáiban, vagy a környék iskoláiban név elv e- tanítanak. „Kicsit” megöregedve öltünk be volt iskolánk, a mostani Herman Ottó Gimnázium padjaiba — és megkezdődött az osztályfőnöki óra. Dr. Zétényi Elek tanár úr kérdezett, és mi — régi osztályunknak már csak a fele — feleltünk, elmondva életsorsunkat, amit végigkísért a gyermekek szerete- te. Nevettünk, mert a Csák- vári ikrek most is, mint akkor a képzőben, egymás helyett feleltek; néma felállással emlékeztünk volt tanárainkra, osztálytársainkra, akik már nem lehetnek többé köztünk. Vargáné Zalán Irén, volt igazgatónk, ha köztünk lehetne, most velünk örülne a sok kitüntetésnek, s kudarcainkon ő is elszomorodna. Nehéz, de boldog ifjúságunk volt, és büszkék vagyunk arra, hogy társadalmunk szocialista oktatáspolitikájának első neve- velői lehettünk. A mi évfolyamunk tanulhatott először a pedagógiai oktatás mellett lélektant, ami nagy dolog volt akkor. Osztálytársaink között olyan nevelők vannak, akik számos „óvónőjelöltből” óvónőt képeztek és tanítják ma is, hogy a gyermeket szeretve lehet szépre, jóra nevelni. Első növendékeink a gyermekeiket hozzák vissza hoz- zán, és mi úgy éreztük ezen a találkozón, hogy érdemes volt a nevelést, oktatást vállalnunk, érdemes volt óvónőként, tanítóként élnünk és dolgoznunk. Kívánjuk, hogy a ma fiataljai, a ma érettségizője! is hivatásból legyenek jó óvónők, jó tanárok, hogy az ő életüket is kísérje végig a gyermekek szeretete, ahogy a mi életünket elkísérte 35 éven át. Ernyey Árpádné tanár, Miskolc