Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1986-05-21 / 116. szám

Az osztályozás mint ütközőpont Szülők—nevelők fóruma Az iskolát és az otthont egy­aránt foglalkoztató témát vita­tott meg nemrég a miskolci szülők-nevelök fóruma. Az osz­tályozás, mint ütközőpont az iskola és a család között cím­mel Mihály Ildikó, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa tartott előadást. Először rövid áttekintést adott az értékelés, osztályo­zás múltjáról, majd utalt az elmúlt évekre, amikor olyan mértékű indulatok nyilvá­nultak meg az osztályozás kérdésében, amire nem volt példa. Részletesen elemezte az értékelés az osztályozás különbségét és problémáit. Az értékeléskor egy megle­vő szintet viszonyítunk ah­hoz, aminek lenni kellene. Az osztályozás végeredmény­ben kategórikus besorolás, viszonylag formális aktus, csak a teljesítményt veszi fi­gyelembe. Pedig mennyi minden van mögötte! A gyermek egyéni hangoltsá- ga, a gyermekközösségben elfoglalt helye, a tanár be­állítottsága stb. Teljesen az sem tisztázott, hogy mihez is kell tulajdonképpen viszo­nyítani, így az értékelés mércéje tanáronként is kü­lönbségeket mutat. A teszt­lapokkal a viszonylagos, mér­hető igazságos elbírálást kí­vánták szolgálni, de sok hasznos hatása mellett az el- tárgyiasodást, a kifejező- készség gyengülését is elő­idézte. + BESKATULYÁZÁS, BÜNTETÉS Érdekesen ütköztette az előadó a tanári és szülői ta­pasztalatait. Szólt a pedagó­gusok hibáiról az osztályo­zásban. Elsősorban a beska­tulyázásról. Igen nehéz pél­dául egy hármasra értékelt gyermeknek jobb érdemje­gyet elérni. A másik hibánk gyakorta az, hogy az osztá­lyozást büntetésként használ­juk. Valóban büntetés is egy- egy rossz jegy, hiszen isko­láink teljesítménycentriku- sak. komoly harc folyik már a középiskolai felvételekért is. Ezzel összefügg az osztá­lyozás fetisizálásának hibája. Például az tudja jól a ma­gyart, akinek ötöse volt. Sokszor az olvasottabb, fo­gékonyabb tanulók — az osztályozás összetevői miatt gyengébb eredményt érnek eL Az egész pedagógiai érzi ezeket a gondokat, és szá­mos próbálkozás született a feloldásukra. Például a het­venes évek érettségi értéke­lése, amely szöveges volt: megfelelt, nem felelt meg. Ez a módszer hatalmas el­lenérzést váltott ki érettsé­gizőkből, tanárokból, szü­lőkből egyaránt, így ez a gyakorlat megbukott. Napja­inkban az elsőosztályosok nem kapnak osztályzatot, de azonnal megjelent a „pót­lás”, piros-fekete pont, nyu­szi, mókus, csillag stb. for­májában. Az 5. osztály első félévének és az újonnan fel­vett tárgyaknak nincs osz­tályzata. A szülők panasza szinte általános: nincs semmi fogódzó, miért nincs osztá­lyozás? Az átlagszámítás is megszűnt, a gyakorlatban, mégis ezzel számolunk. Ugyancsak problémát jelent a szorgalom osztályozása. Ha egy tanulót például 8—10 ta­nár tanít, a szorgalmat a sa­ját tárgya szemszögéből ítéli meg... + „OTTHON KIKÉRDEZTEM” A szülő gyakran hangoz­tatott érvelésére is utalt Mi­hály Ildikó: „Annyit tanult a gyerek, én otthon kikér­deztem, tudta a leckét, nem Japán lap, franciául A szovjet Pravda után egy japán napilap, az Asahi Shimbun is megjelent fran­cia nyelven Párizsban. Ké­pünkön: az Eiffel-torony lá­bánál időző japán turisták örömmel lapozzák kedvelt újságjukat. értem, miért kapott csak hár­mast?” Nos, a szülő otthon viszonylag steril környezet­ben kérdezi ki a gyermekét, de az iskolában rengeteg el­térő inger van, mais szerep­helyzetbe kerül a gyerek, esetleg szorong, fél a kudarc­tól stb. Ezért az értékelés magasabbrendűségére kelle­ne törekedni, az érdemje­gyek szöveges kiegészítésére; s ugyanakkor az önellenőr­zésre, a helyes önértékelésre ajánlatos nevelni a gyerme­keket. A szóbeli képességek a döntők ma az iskolákban, ám másféléknek — például logikai, rajz, ének, testneve­lés — is megfelelő helyet kellene adni az értékelésben. A vitában több szülő emelt szót a tesztlapok ellen. El­lenvélemény is elhangzott az iskolai szorongással kapcso­latban. Az egyik szülő sze­rint lehet, hogy az alsó tago­zaton szorong, de a felsőben már semmitől sem fél, gát­lástalanná válik a gyermek. Néhány pedagógus rávilágí­tott a tesztlapok szerepének helyes értelmezésére, az is­kola és a családi értékrend- szer közelítésének fontossá­gára. Cserélődik a szülők—neve­lők fórumának hallgatósága, de azok szólnak bátrabban, akik mindhárom előadáson részt vettek. Jövőre szeret­nénk kialakítani egy olyan törzsgárdát, amely a szülői munkaközösségek tevékeny­ségében is hasznosítja a hal­lottakat. Korkos Jenőné Még néptelen a bükkszentkereszti úttörőtábor, de június 16-től augusztus 24-ig az itt üdülő gyerekek zsivajától lesz hangos a környék. Ez idő alatt hét turnusban, összesen csaknem 850 iskolás nyaral majd itt Miskolcról és a városkörnyékről. A különféle cse­rék révén a fővárosból, az Alföldről és Kassáról is érkeznek ide úttörők. Urbaniszlikai konferencia Az elmaradt térségek fej­lesztésének és üzemeltetésé­nek kérdéseivel foglalkozik a IX. észak-magyarországi urbanisztikai konferencia, amely május 29-én és 30-án ül össze Encsen, a városi ta­nácson. Az előadások a té­ma általános vonatkozásai mellett egy-egy terület — például megyénk aprófalvas térsége, Encs környéke, So­mogy és Nógrád megye érin­tett területei — sajátos hely­zetét is megvizsgálják. Hírünk az országban A negyedévenként megje­lenő Szakképzési Szemle leg­utóbbi száma hosszabb ta­nulmányt közöl a miskolci szakmunkástanulók és kö­zépiskolás diákok szabadide­jének alakulásáról, felhasz­nálási módjáról. A főbb megállapítások: a Miskolcon tanuló diákoknak mindössze 3,9 óra szabad idejük volt tanítási napokon. A szabad idő nagy­sága tehát, bárhogy is csűr- jük-csavarjuk, magyarázzuk a dolgot, nem nőtt, sőt vala­melyest csökkent a nyolcva­nas évek elejére __Azt át­lagos tanítási napot most is erőteljes tanulmányi túlter­helés jellemzi, ami elsősor­ban a tanítási időn túli ta­nulásban és — elsősorban a gimnazisták körében — az iskolához kapcsolódó szám­talan egyéb kötelezettség és program formájában jelenik meg.” Még nehezebb a bejáró diákok helyzete: „...az ingázó diákok kö­zül minden második tud csak leülni otthon a könyve mellé és tanulni. A többiek — ha egyáltalán tanulnak — vagy az iskolában maradnak a vonat, illetőleg az autó­busz indulásáig, és ott ta­nulnak. vagy a pályaudva­ron, az autóbuszon, a vona­ton. Töprengésre késztető, amit a diákok szórakozási szoká­sairól olvashatunk: „Minden diákcsoportnál megfigyelhető, hogy ... a csavargás, a belvárosban való mászkálás, ácsorgás, né­zelődés az erre a korosztály­ra jellemző tipikus tevé­kenység. A szórakozásnak ez a formája — amit kikapcso­lódásnak is felfoghatunk — hétköznapokon a gimnazis­ták szabadidőalapjának 12 százalékát, a szakközépisko­lásokénak 23, a szakmunkás- tanulókénak 31 százalékát köti le...” Vízi túrázásra invitál a Tu­rista Magazin májusi szá­ma, mégpedig az annyit cse- pült Sajóra! „Rehabilitálni” szeretné ezt a folyót, kedvet csinálni a hétvégi túrázá­sokhoz, „melyekre a Sajó minden szempontból alkalmas ... A természetvédelem jelentősé­gének felismerésével a hely­zet évről évre javul A víz lényegesen tisztább is az utóbbi években ... Feledteti azonban a víz rossz minősé­gét a csodálatosabbnál cso­dálatosabb partvidék, a jó vízreszállási lehetőség, az ér­dekességekben és izgalmak­ban bővelkedő folyó. ... El­vileg minden fajta, túrára alkalmas hajóval végig le­het menni a folyón, kivéve a felfújható gumicsónakot, mert a mederben sok a be­dőlt fatörzs, és a durva, ka­vicsos part, ezek a gumicsó­nakokat könnyen kilyukaszt­hatják. A legjobbak a poli­észter hajók, és ezekből is a slalom típusúak.” Miskolcon a vízreszállási lehetőségek közül kettő aján­lott: „... az 55 fkm-nél levő fenékgát után a Vízügy Sporttelepnél, vagy a 3-as főútvonalon levő Sajó-híd- nál.” összeállította: Berecz József SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: Évszázadok mesterművei. — 14.00: Hírek. — 14.09: A magyar széppróza századai. — 14.25: Operaslágerek. — 15.00: Népze­nei Hangos Újság. — 15.40: Má­jusi dalok. — 16.00: Hírek. — 16.05: MR 10—14. — 17.00: Feles­leges kilók. — 17.25: Magyar mű­vészek operettíelvételeiből. — 18.02: Kritikusok fóruma. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Rádlószlnház. Karnyóné. — 20.16: Találkozásom a népzenével. — 21.11: Gáspár Cassado gordonká- zik. — 21.30: Háttérbeszélgetés. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Zenaida Pally operaáriákat énekel. — 22.52: Mégiscsak van képernyő- betegség? — 23.07: Arturo Tos­canini hangversenyfelvételelböl. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül. oroszul és angolul. — 12.10: Filmzene. — 12.30: Lakatos Mihály népi zenekara Játszik. — 13.00: Hírek. — 13.10: A tegnap slágereiből. — 13.45: Időjárás-és vízállásjelentés. — 14.00: Az a dal, az a perc. — 14.30: Vásár­rádió. — 15.00: Hírek. — 15.05: Körhinta. — 16.05: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. — 16.48; Diákfoci. — 17.00: Hírek. —17.08: A Modem Talking együttes slá­gereiből. — 17.30: Ötödik se­besség. — 18.30: Ritmus. —19.00: Hírek. — 19.05: Majláth Júlia szerzeményeiből. — 19.20: A Hun­gária Szálló prímása. — 20.05: Rockföldről érkezett. — 20.50: Mit olvashatunk a Béke és szo­cializmus c. folyóiratban? — 21.00: Hírek. — 21.05: Közkívá­natra. — 23.00: Hírek. — 23.20: Waylon Jennings legsikeresebb felvételeiből. — 24.00: A cir­kuszhercegnő. — 9.15—4.20: Ej­fél után. 3. műsor: 12.00: Zenekari mu­zsika. — 13.00: Hírek. — 13.05: Szonda. — 13.35: Daróci Bárdos Tamás: Lakodalmi koszorú. — 13.50: XV. Dunakanyar dalosta­lálkozó. — 14.20: Magnóról mag­nóra. — 13.00: Kamaramuzsika. -- 15.40: Felejthetetlen arcok az Operaházból. — 16.08: Zenekari muzsika. — 17.00: Iskolarádió.— 17.30: Kalmár László műveiből. — 18.06: Zenekari operarészletek. — 18.30: V materinskom jazyku. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskola­rádió. — 19.35: Kapcsoljuk a Budapest Kongresszusi Közpon­tot. — Kb. 21.10: Külföldi tudó­soké a szó. — Kb. 21.25: Nép­dalok népi hangszereken. — 21.40: Kamarazene. — 22.30: A dicsőség szomja. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek, időjárás. — 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. Munkafegyelem és tel­jesítmény. Kerekasztal-beszélge- tés a stúdióban. Felelős szerkesz­tő; Paulovits Ágoston. Műsorve­zető: Nagy István. — 18.00: Eszak-magyarországi Krónika. (Az MSZMP Miskolc Városi Végrehajtó Bizottsága a város­környék településeinek egészség- ügyi ellátásáról hallgatott meg Javaslatot. — Nemzetközi hőlég- ballonvereeny.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.10: Hí­rek’ — 16.20: A rajzfilmek ked­velőinek. — 16.30: Kiállítás. — 16.50: Budafa 2-es naplója. — 17.40: Gyorsítás. — 18.20: Finom angol módra. — 19.05: Tévétor- na. — 19.10: Esti mese. — 19.30’ Híradó. — 20.05: A BKV-ban kérték. — 21.36: A hét műtár­gya. — 21.45: Panoráma. — 22.45' Híradó 3. Televízió, 2. műsor: 17.50: Ifjú Oroszország. — 19.10: Nasa ob- razovka. — 19.30: Viktor Pás­more. — 20.00: Kockázat. — 20.30: A Kuril-szigetek. — 20.50: Hír­adó 2. — 21.00: v. nemzetközi karmesterverseny. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Rajzok, grafikák, akva- reUek. — Fotógaléria (10—19): Úttörő- és ifjúsági hazak fotó- pályázatának anyagából. — Va­sas Galéria (14—19): A népmű­vészeti pályázat kiállítása. — 40 éves a magyar úttörőmozgalom: dokumentumkiállítás. — Bartók Béla Művelődési Ház (10—17): Képzőművészet a könyvkiadás­ban. — Szakmunkás Galéria (10 —18): Kurucz János és Kurucz Péter fotókiállítása. — Herman Octó Múzeum Képtára (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Múzeumi mozaik. Az emberi kultúra kezdetei. Kiállítás Tóth Lajos dél-afrikai anyagából. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — Szőnyegek, szelencék, minia­tűrök a Petró-gyújteményből. — Múzeumi Műhely. Kamarás Je­nő fotókiállítása. — Herma« Ot- tó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9—17): A diósgyőri vár tör­ténete. — Déryné-ház (9—17): Déryné-emlékszoba. — Massa Múzeum (10—18): A diósgyőri kohászat története 1870-ig. A ko­hászatban használt kéziszerszá­mok. — Központi Kohászati Mú- "eum (9—17): A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás. — Kovácsolás. — Hengerlés. — Herman Ottó-emlékpark (10—18): A Bükk hegység keletkezése. — A Bükk hegység és az emberek kapcsolata. — Városi vadasparlc (9-17). Miskolci Nemzeti Színház (7)? Cseresznyéskert. (Egxessy bér­let.) Filmszínházak: Béke (3): Utó­szó (szí. szovjet. 14 éven felüli­eknek!) — (n6, f8): A smaragd románca (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek, kiemelt és III. helyár!). — Béke kamaramozi (4): Edénkért a sikátorban (amerikai. 18 éven felülieknek!) — (6): Sok pénznél jobb a több (francia. 16 éven felülieknek, III. helyár!). — Kossuth (f3, hnS): Fehér törzsfőnök (mb. szi. ame­rikai, II. helyár!) — (7): Zorro (szí. olasz—francia, III. helyár!). — Táncsics (f5>: Vándorlások meséje (mb. szí. szovjet—cseh­szlovák) — (f7): Hair (szí. ame­rikai. 14 éven felülieknek, III. helyár!). — Tapolca, Ady (7, 9): Nincs kettő négy nélkül (mb. szí. olasz, kiemelt és III. hely­ár!). — Ádv Művelődési Ház (3): Jöjj és lásd! I—n. (szí. szovtet, 16 éven felülieknek, dupla hely­ár!). — Tokaj diseomozi (f8): A kicsi kocsi újra száguld (mb. szí. amerikai). — Népkerti sza­badtéri mozi (8): Fantom az éj­szakában (mb. szi. amerikai, 1* éven felülieknek, kiemelt és ITL helyár!). — Vasas parkmozi (8): A tűz háborúla (szí. kanadai, 16 éven felülieknek, III. hely- ár!). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek.. — 8.20: Botorkál a vén diák. — 8.30: Benda: A falusi vásár. — 9.29: Vi­lágablak. — 10.00: Hírek. —10.05: Diákfélóra. — 10.35: labirintus. — 10.50: Kamaramuzsika. — U.38: A tulajdonságok nélküli ember. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Fúvószene Csehszlovákiá­ból. — 8.20: A Szabó család. — 8.30: Tíz perc kü'nolltlka. —9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Magyarán szólva. — 9.23: Ba­lettzené. — 10.08: Pászthy Júlia operaáriákat énekel, — 10.48: Previn: Négy közjáték rézfüvós- kvintettre. — u.19: Népdalfel­dolgozások. — 11.39: Zenekart muzsika. Televízió, 1. műsor: 9.55: Asz- szonyok mesélik. — 11.15: Három évszak — holtszezonban.

Next

/
Thumbnails
Contents