Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1986-05-14 / 110. szám
Partnerek Miskolc fejlesztésében A városszépítőkről — egy kiállításon A Miskolci Városszépítő Egyesület kiállítása május lián nyílt meg Budapesten, a Magyar Urbanisztikai Társaság székhazában. Városunk fejlődését és a viszonylag rövid múltra visszatekintő egyesület tevékenységét szemlélteti a bemutató, melynek megnyitásakor dr. Kovács László, a városi tanács elnöke mondott beszédet. Ebből idézünk részleteket. Bevezetőül arról szólt, hogy az 1983-ban alakult egyesület 150 egyéni és 60 jogi tagot számlál. (Az utóbbi alatt vállalatok, intézmények értendők.) Nem csupán az országszerte kibontakozó városvédő, városszépítő mozgalom „divatját” követték a miskolciak, amikor megalakították az egyesületet; az az igény tömörítette csapatba őket, hogy az eddiginél is jobban beleszólhassanak szeretett páriájuk fejlesztésébe. Az egyesület megalakulását időszerűvé tette az is — mutatott rá az elnök —, hogy lezárult Miskolc extenzív fejlődésének időszaka, és napirendre került a történelmi városmag rehabilitácója; az építészeti értékek megóvása. Ehhez a munkához ajánlkozott partnerül a város vezetőinek az egyesület azzal, hogy közös platformot teremt a szakember, a döntési joggal felruházott vezető és a laikus lokálpatrióta dialógusára, fiatalabb és idősebb generációk széles körű véleménycseréjére.. • VÉLEMÉNYEZIK A TERVEKET A továbbiakban részletesebben szólt az elnök, a vá- rosszépítők tevékenységéről; „Az egyesület városunk felszabadulásának 40. évfordulójára szervezte meg a „Fotográfiák Miskolc történetéből” című kiállítást, s támogatta, szorgalmazta a „Fejezetek Miskolc történetéből” című kiadvány megjelenését. A „Fotók a múló díszekért” című kiállítással, a kovácsoltvas díszítő elemekről készült rajzok megvásárlásával, és környezetvédelmi témakörű fotópályázatok támogatásával gazdagította a város szellemi értékeit az egyesület. Javaslatot ad szobrok, alkotások, műtárgyak elhelyezésére, felújítására, és véleményezi a különféle terveket. Értékes gondolatokkal segítették a városszépítők Még pihenletőbb lehetne Szívem szerint — ha annak idején ez nem történt meg — még most, utólag is kitüntetésben részesíteném azokat, akik a Hejő-ligetet kitalálták. Mert jól emlékszem még a 15—20 évvel ezelőtti „őskorszakra”, amikor a két Hejő-híd közötti kiserdőben ösvényen gyalogoltunk ki Tapolcára az Uttörőparkból, s hasonlóképpen jöttünk haza. Dehát hol vannak már azok az évek!... Azóta a Hejő-liget a város egyik legkedveltebb kirándulóhelye lett. A fás ligeti részek mellett és a közöttük elterülő üdezöld füvön, a fenyők között hétvégeken százak és százak napoznak, tollasoznak, rúgják, dobják a labdát, egyszerre olykor 8—10 helyen is rotyog a kondérban a bográcsgulyás, a pörkölt. Olyan a Hejő-liget ilyenkor, mint a Majális-park ünnepkor. De még hétköznap is kijárnak ide napozni, felüdülni a közeli avasi lakótelepről, az egyetemről, a Gyerekvárosból, s szívesen pihennek itt meg a külföldiek is, hiszen van hely bőven, még autóiknak is. S mert ilyen szép lett ezen a részen a Hejő partja (nem csúnyább a túlsó oldal sem, ahol viszont százak kertészkednek), jogunk van félteni is, azt kívánni, hogy még rendezettebb legyen. Mire gondolunk? Arra például, hogy a zúzalékos sétányútról nem csak az autókat kellene kitiltani, hanem a kismotorokat is. Nemegyszer rebbennek szét ijedten az út mellett játszadozó kicsik, mert egy-két suhanc őrült iramban végigszáguld az úton. Vagy: jó lenne egykét vízcsap, s legalább egy illemhely. Annak idején mi is örömmel mutattuk be a közterület-fenntartók újdonságát, az itt elhelyezett mókuskerék-szeipéttartókat. Az idő azóta bebizonyította, hogy ők is, mi is hiába örültünk, ez a szemét- tartó itt nem vált be: a gyerekek játéknak nézik, s kiforgatják belőle a szemetet, a felnőttek pedig eltüzelik a bogrács alatt, szalonnasütéskor az alkatrészeket. Aztán, a He- jőben, ha nem is nagyok, de úszkálnak halak. Igen sokan azonban engedély nélkül horgásznak! S végül: mert sokan főznek-sütnek, hamar elfogy a gally, a tüzalávaló. A hiányt egyesek úgy oldják meg, hogy még a gyönyörű ezüstfenyőket is megcsonkítják. Nem ártana egy-két tiltó táblát kihelyezni, legalább a fenyők mellé. Szóval szép nagyon a Hejő-liget, ezért szeretjük, de féltjük is. Törődjünk többet vele! Ny. I. Á Széchenvi út rekonsíru^ciója A Széchenyi út rekonstruk- siójáról tájékoztatja a Ha- safias Népfront városi el- íöksége mellett dolgozó gazdaság- és településpolitikai munkabizottság tagjait Jir- kovszky Imre, a városi tanács osztályvezetője ma délután, a munkabizottság ülésén. például Miskolc VII. ötéves tervkoncepciójának kidolgozását. Egy-egy épület múltját vagy a bennük lejátszódott nevezetesebb eseményt megörökítő táblák elhelyezésével az egyesület folyamatosan gazdagítja és elmélyíti a múltról alkotott ismereteinket. „Válasszon szobrot” címmel az egyesület a Déli Hírlappal közösen pályázatot hirdetett az egyesület, és lakossági véleményeket. gyűjtött azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen a Széchenyi út díszburkolata. • A KÓS-HÁZÉRT „A Természetvédő Egyesülettel, valamint a Hazafias Népfronttal együtt kiveszik a részüket a városszépítők a »Szebb, virágosabb Miskolcért- mozgalom és egyéb társadalmi munkaakciók szervezéséből. Jelentős kezdeményezésnek tartjuk a Kós-ház hasznosítására adott javaslatokat. Ebben az építészeti szempontból is rendkívül értékes, kedves épületben az egyesület aktív szervezésével szeretnénk megnyitni még ebben az évben — az országban először — egy önálló városszépítészet-történe- ti kiállítást. Az egyesület az építőművészek területi szervezetével karöltve dolgozta ki javaslatát a volt lakóépület átalakítására, berendezésére. A múzeummal, valamint a tervezővállalatokkal közösen készítik elő a gyűjteményt. Az épület ezen túlmenően végleges otthont ad a Miskolci Városszépítő Egyesületnek, valamint az építőművész szövetség területi szervezetének is." lites» * Nem lehetett tovább halogatni a munkát Betonvályúba kerülnek a csövek Miért bontottak a Shell-kútnál? Több mint 15 éve épült a miskolci Shell-benzinkút. Nem csoda hát, ha ennyi idő után jelentkeznek azok a gondok, amelyek kellemetlen perceket szerezhetnek a kutasoknak, s ügyfeleiknek egyaránt. Mostanában mindenki tapasztalhatja, hogy a tankolásra összegyűlt sorok meglehetősen lassacskán döcögnek a kútig. Ennek az az oka. hogy az egyik sávot felbontották. Nem is akármiért. Annak idején ugyanis az éoítők a hét, föld alatti tartályhoz vezető csöveket a földbe ágyazták. Ezeket aztán kikezdte a rozsda, s a múlt esztendő végén tartott nyomáspróbánál az egyik ki is lyukadt. A cserét télen képtelenség volt elvégezni, ezért most láttak hozzá a tovább már nem halogatható munkához. Az ígéretek szerint június 30-tól ismét zavartalan lesz a kiszolgálás. Ha a csöveket ismét a földbe raknák, akkor újólag kitennék őket a rozsda kártevésének. Ezért betonvályúba helyezik a vezetékeket, s így az esetleges javítás is könnyebbé válik. Nemcsak ezeket az adatokat tudtuk meg Árvái Istvántól, a Shell-kút vezetőjéHol tart a teho? Több mint tizenegyezer igen Jó néhány hete már, hogy a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésén munkálkodó tanácstagok és segítőik megkezdték a családlátogatásokat, s bekopogtattak a körzetükben lakók ajtaján. Ma munkájuk olyan szakaszhoz ért, hogy az első és gyors számvetést el lehetett végezni. összesen 48 000 érdekelthez kell eljutnia az aktivistáknak Miskolcon. Eddig 26 000 családot látogattak meg a 96 városi tanácstagi körzetben. A számok persze körzetenként eltérőek: van. ahol már túljutottak a munka javán, másutt lassabban haladnak. A 26 ezer nyilatkozó közül 2 és fél ezren vannak azok, akiknek az egv főre eső jövedelme alacsonvabb a 2500 forintos határnál, s így nem kötelezhetők a teho fizetésére, szavazatuk sem billentheti a mérleget jobbra vagy balra. A 83 500 érdekelt városlakóból több mint 11 100-an mondtak igent a telenülés- fejlesztési hozzájárulásra. Ez 49,8 százalékos igenarányt jelent a városban. Jóval többet fogunk majd tudni a végleges eredményről körülbelül egy hónap múlva, amikorra a 2000 aktíva eljut az összes érintett családhoz. Már említettük, hogy tanácstagi körzetenként változatos a kép. Mint ismeretes van lehetőség arra, hogy a településfejlesztési hozzájárulást egyes tanácstagi körzetekben elfogadják, másutt nem. Az első mérleg szerint 19 tanácstagi körzetben már most megvan a szükséges igenarány, bár a családlátogatásokkal teljes mértékben még sehol sem végeztek. Azzal sem árulunk el titkot, hogy a 19 körzet javarészt peremterület. Várhatóan a júniusi tanácsülésen tanácsrendeletet alkothat a testület a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről. Ebben egyrészt megfogalmazzák azokat a szabályokat és kedvezményeket — a befizetendő összeg nagysága, a mentességek köre. a pénz felhasználásának módja, ellenőrzések —, amelyeket már régebben a központi jogszabály megszabott, másrészt pedig a városlakók véleményét kikérve a város vezetése javasok A júniusi tanácsülés után csak mindig azokról a tanácstagi körzetekről kell sorra határozni, ahol elfogadják a településfejlesztési hozzájárulást. (Egyébként ahol véglegesen a nem a válasz, ott is van lehetőség arra, hogy a következő években egy mozgósító erejű cél érdekében megpróbálják megnyerni a hozzájárulás számára a városlakókat.) A szervezők elmondták, hogy szeretnének eljutni minden érdekelthez. Sajnos, megnehezíti a munkájukat, hogy a kiküldött jövedelemigazolások — bár válaszborítékot is mellékeltek hozzá — nem érkeznek vissza. Köztudott, hogy a jövedelméről senki sem szeret nyilatkozni. De ebben az esetben nem is az a fontos, hogy az összeg fillérre mennyi. Az a lényeg, hogy valaki alatta vagv felette van a mentességekben megjelölt határoknak. Mindenkinek érdeke, hogy ezt jelezze, hiszen csak így részesedhet a kedvezmé- nyekbőL Korrodálódtak a csövek töl. Azt is elmondotta, hogy a mostani munkálatok ideiére bezárhatták volna intézményüket. Nem tették, s így — ha nem is gördülékenyen —, a városból kivezető forgalmas útszakaszon mégiscsak tankolhatnak a géo- kocsivezetők. A benzinkút dolgozói kérik a szolgáltatásaikat igénybe vevők türelmét. Épül a kelet-nyugati ivóvízvezeték Többször is írtunk róla, hogy épül városunkban a kelet-nyugati ivóvíz főnyomóvezeték. Erre elsősorban azért van szükség, mert a nyugati városrész ivóvízzel rosszabbul van ellátva, épp a vezetékek kis kapacitása miatt. Sajnos a kelet-nvuga- ti új vezeték utolsó szakaszát át kellett tervezni, mert a régi nyomvonalon más közművekkel ütközött volna. A módosított terv elkészült, így ezt az utolsó száznyolcvan méteres szakaszt remélhetőleg néhány hónapon belül kiépítik. ,
