Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1986-05-13 / 109. szám
Titr r • lijnsagi békenapok Gyűlések, tombola, rajzkiállítás Békehónap az idei békeévben a május. A Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága a héten ifjúsági békenapokat szervez. A miskolci vállalatoknál és intézményeknél rendezett békegyűlésekkel kezdődik csütörtökön a programok sorozata. A délutáni órákban a népfront Széchenyi úti székházában városunk békeklubjainak és -közösségeinek képviselői találkoznak, s munkájuk eddigi tapasztalatairól beszélgetnek. öt órától a körzeti népfrontbizottságok szerveznek környékük lakóinak békegyűléseket. Pénteken délután fél háromtól a népfront székháza ad otthont annak az elméleti konferenciának, melynek résztvevői a népfront és a békemozgalom kapcsolatával, valamint a genfi találkozó utáni békeesélyekkel foglalkoznak. Nagyszabású demonstráció is lesz pénteken öt óra után pár perccel indulnak el a miskolci majorettek a Tanácsház térről; az alkalmi közönség a Centrumig kísérheti őket. Az áruház előtti téren — a szervezők találóan békecentrumnak nevezik ezt a helyet — a fél hattól városunk amatőr csoportjai adnak ízelítőt műsoraikból. A csaknem egyórás program után itt sorsolják ki a béketombola nyerteseit. a szervezők ugyanis 10 forintos egységáron tombolát oocsátouak ki, amelynek a nyereményeit a miskolci vállalatok ajánlották fel. A szelvények ellenértékeként összegyűjtőit pénz a szolidaritási aiap javára fizetik be. A sorsolás után népszerű mai dalosok énekelnek a színpadon. A tervek szerint ugyanitt este nyolctól kezdődik a békegyűlés, melynek szónoka Fodor István, az Országos Béketanács titkára. A Centrum előtti rendezvények a Victor Jara együttes koncertjével zárulnak. A békecentrumnál több sátrat is felállítanak. Itt árusítják az OBT kiadványait, de lesz béketotó, számítógépes játék és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat is árusít. Az áruház kirakatában alkalmi kiállításon mutatják be az avasi rajzpályázat legsikerültebb alkotásait. A népfront székházának második emeletén pedig a grafikai biennáléra készült művekből rendeznek tárlatot. Helsinki szellemében címmel. Az avasi műemlék templomban pénteken este nyolc órától békehangverseny lesz: Virágh Endre ad orgonaestet. Közreműködik a miskolci Bartók Kórus, vezényel Szűcs Sándor és Balázs István. B. A. Bőven van tégi a Csak a Porotonra kell várni Az Egérút a Vasasban Gyárfás Miklós komédiája, az Egérút nagy siker a fővárosban. A Népszínház vendégjátéka keretében ma este 7 órakor a Vasas Művelődési Központban láthatják az érdeklődők. Sok a szép Juhászné Drágán gurul a mentő Egy alacsony asszony támasztotta a falat a Baross Gábor utcai buszmegállóban. Látszott rajta, hogy rosszul van, ezcrt az arra járók értesítették a mentőket. A gyorsan a helyszínre érkező ápolók ismerősként üdvözölték a „szép Juhász- nét". Mint kiderült, a szóban forgó hölgy hetente tíz— tizenöt alkalommal fuvaroztatja magát a kórházba a város különböző helyeiről, de elsősorban az autóbusz- megállókból. + Megjött a kocsi a „szép Juhásznéirt" Dr. Horváth Endre, a Miskolci Mentőállomás vezető főorvosa elmondotta, hogy nemegyszer hamarabb kiengedik a kórházból, mint hogy a mentők eltávoznak Szerencsére a betegsége nem annyira súlyos, hogy kórházi ápolást igényelne. Igaz időnként megkönnyíti a mentősök dolgát, amikor két-három órára leül a mentőállomás várótermében Gondolja, ha utazni óhaít. itt könnyebben elérheti a fehér kocsit. S ami szomorú: a miskolci mentősöknek leffalább 10—15 ilven s ehhez hasonló törzsutasa van még. Ráadásul a sok tennivaló mellett naponta legalább tizenötször kell kivonulniuk feleslegesen, vaklárma miatt. Unatkozó gyermekek és felnőttek egyaránt szórakoznak azzal, hogy telefonon riasztják őket, s közben a szemközti ablakból élvezettel figyelik: a szirénázó járműből kiszálló ápolók hasztalanul keresik a beteget a megadott címen. Az utóbbi időben több ilyen mókamestert füleltek le. Valamennyiük számára a posta büntetése volt a legsúlyosabb; leszerelték a vaklármát okozók telefonjait. Költséges a mentőautók üzemeltetése, ezért nem mindegy, mennyi felesleges kilométert gurulnak. A részegeket taxi-viteldíjjal szállítják a kijózanítóba. Idős emberekért, amennyiben lakásról lakásra viszik őket, kedvezményes áron, kiloKészülnek a szezonra a miskolci hűtőházban; javítják, karbantartják a feldolgozó gépsorokat. Ebben az évben mintegy 15 ezer tonna gyümölcsöt és zöldséget tartósítanak gyorsfagyasztás- sal. Az érés elhúzódása miatt úgy számolnak, hogy a munkát május második felében tudják elkezdeni. A tervek szerint előbb az egres kerül a gyorsfagyasztó gépekre, s utána következik a borsó. méterenként 3 forint 80 fillért számolnak. Egyébként a mentők szolgáltatása díjmentes. A népgazdaságnak azonban mindez nagyon sokba kerül; a legutóbbi számolgatás szerint a mentőkocsik fuvarozása kilométerenként 15—20 forintban van. Ezért jó lenne, ha észszerűbben lehetne gazdálkodni a betegszállítók drága idejével. Előfordulhat ugyanis, hogy egy vaklármára robogó mentőkocsi éppen egy másik irányban található súlyos beteg ember életét rövidíti meg. (szántó) .$-á; . $ Vállalati és népgazdasági érdek egyszerre Hoqyan tudna exportálni a ü Megkezdődött az építési szezon is a jó idő beálltával. A Mályi Téglagyárból azzal a jó hírrel tudunk szolgálni az építtetőknek, hogy egy kivételével sorbaállás nélkül hozzájuthatnak valamennyi termékükhöz. Egyedül a Po- rotont árusítják előjegyzésre, amire a szállításig körülbelül 2—3 hétig kell várni. Ez az építőanyag most a legkelendőbb gyártmányuk, mert ez felel meg a legjobban a hőszigetelési szabvány előírásának. A többi építőanyagukból az ellátás folyamatos, mindenből ki tudják elégíteni a vásárlók igényeit. Pillanatnyilag 13 millió forintos készlettel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy egész nyáron át késedelem nélkül építkezhetnek az otthonteremtők. munkra és a népgazdaság - számára az is előnyös lenne ha a feldolgozó vállalatok tőlünk vennapek olyan ; minőség: és ötvözött.' terihf--' keket, amivel gyártmányaik; ban importot helyettesíti- ,i nének. Ez is tulajdonkeppen az ország fizetőképességét javítaná, hiszen dollárt takarítana meg. Hogy ennek az l igénynek teljes rriértékben megfeleljünk — vagyis, hogy importhelyettesítő terméke- két nagyobb mennyiségben gyártsunk — segítségre van szükségünk. Tőkés exportunkat azért sem tudjuk szá- mottevően növelni, mért az államközi szerződéseknek is ,, eleget kell tennünk.; A' rubel- elszámolású piac igenTérté- kes számunkra... A'> hosa- szú távú magyar—szovjet ' vaskohászati együttműködésnek köszönhetően., fejleszthetjük az ötvözött :és minőségi termékeink gyártását Mindezek mellett lehetőséget látunk a tőkés export fokozására is, ezért pályáztunk. Meghatározott feltételek mellett évente 5—® millió dollárral lehetne növelni tőkés kivitelünket. Ehhez természetesen többlet-mim* kaidőalap és többletbérkölt- ség kell. Ezeket a kiadásokat viszont kompenzálni' kell. Bérpreferenciára van ■;.' szükség ... (.- Az elmondottakból kiderül, hogy az LKM-nek,. de a népgazdaságnak is as lenne a jobb, ha a kohászat! termékeket feldolgozó vállalatok tudnák növelni az ék- portjukat oly mértékben, hogy kevesebb importanyagot használnának - fel gyártmányaikhoz. — Ez az igglmg^lWfl pályázatunkat éiftmaábtbríM, ha a feltételeit megteremtődnek. akkor több heiue- relt árut, kovácsplt. tetTnéket tudnánk exportálni, Ä népgazdaságnak kétségtelenül ez lenne a jó, ha’, a feldolgozó cégeknél mérséWÍWPWl a dfH- lárelszámolású ■ Import. a gvártmánvaikaí?, ú|y exportálnák, hogy aiok nagyobb mértékben énütnónók • hazai anyagokra. Ííl soron kf- , vtil teliesítiük azoknak á vállalatoknak megrendéW* seit, amelvek ofvati tenner keket kérnek ♦őiönk, ami ezt a célt szolgálja ' ?y V> L*. + Kohász a kombinált acélműben... Az exportot 3—6 mil- { lió dollárral növelhetnék, de nem a hazai piac rovására. Több mint félszóz millió dollárt tett ki az elmúlt évben a Lenin Kohászati Művek tőkés exportja. Kereskedelmi és ötvözött, minőségi acélokat szállítottak nyugati és harmadik világbeli országokba. A piac beszűkülése és a kohászat gyártókapacitásának végessége miatt exportjukat igen nehezen lehetne tovább növelni, az exportra kerülő termékek összetételén viszont érdemes változtatni. A vállalat a fizetési mérleg javítása érdekében exportfejlesztési hitelt pályázott meg. A pályázat végeredményéről még nincs tudomásunk Kecskeméti Istvánnal, az LKM terv- és közgazdasági főosztályának vezetőjével éppen ezért arról is beszélgettünk, miképp szeretnék növelni dollárelszámolású kivitelüket- Sokaknak nem tetszik a kifejezés, de a lényegen ez mit sem változtat: a kohászat válságágazat. Az már eldőlt, hogy ennek ellenére szükség van a magyar vaskohászatra. De szükség van-e a kohászati termékek exportjára? Egyáltalán megéri-e exportálni? mékek gyártása teszi ki. Ez pedig nem csekélység, hisz’ évente 220—240 ezer tonna árut küldünk nyugatra. — Évek óta 50 millió dollár körüli értékben exportál a kohászat. Most - legalábbis a pályázat erre vall — többet szeretnének. Miként? — Nem lesz könnyű. Az elsődleges szempont a hazai piac kohászati alapanyagokkal való ellátása. Szeretnénk növelni termékeink feldolgozottsági szintjét is. mert a másod- és harmadtermékek jövedelmezőbbek. Ez egyébként nemcsak nekünk lenne jó; dinafnikusan javítaná a gépipar jövedelemtermelő képességét. Még ennél a témakörnél maradva, de kapcsolódva a kérdéshez; szá— Egyértelműen állíthatom; megéri. Bár az utóbbi években előfeszítéseink ellenére veszteségesek voltunk, az export fenntartása, s ha lehet, a növelése mellett foglalunk állást. A népgazdaság fizetési mérlegének javítása diktálja ezt nekünk, elsősorban, de az is igen lényeges, hogy kapacitásunk egynegyedét-egyharmadát a tőkés piacokra kerülő terA MISKOLCI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ VALLALAT ♦ kőműves 4 lakatos ♦ hidraulika-lakatos szakmunkások jelentkezését várja. Bérezés megegyezés szerint Jelentkezni: a vállalat munkaügyi osztályén, Miskolc, József A. u. 65. sz. Izisz szent növénye Amikor Beatrix < hagymát kapott... A hagyma olyan eleme a hazai főzésnek, hogy nélküle magyaros ételt elképzelni sem tudunk. Így hát sokan feltételezik, hogy a Kárpátmedencében van az őshazája. Nos, jóval messzebbről származik. Az egyiptomi uralkodók sírkamrájának falát díszítő képek között — istenek társaságában — leltek a régészek hagymaábrákat, méghozzá nem is mint ennivalót hanem, mint a termékenység és a növekedés jelképét. Izisz szent növénye — a hagyma — nagyra nőve díszítette a házakat, a kerteket és óvta tisztelőit a különféle betegségektől, ámbár a papok a hagymát nem fogyaszthatták, csak javasolhatták orvoslásra. Az ókori Rómában a hagyma besorolódott a köznapi főzni- és ennivalók közé. Szerepet kapott a mohamodán konyhában is,/,bolótt fa-$ vének enyhén kérfes'- # ; ; miatt a sátánnak tulajdonították a teremtését. .,v’^v'yl A hagymát a 15, század közepéig itthon nem* „tké- mesztették, nem fogyasztót-*; * ták. Bonfini, Mátyás király krónikása feljegyezte, milyen boldog volt Beatrix királyié,. Mátyás hitvese, amikor *67. * ■ gomőjétől remek ízű,”- haj»-™1» ‘ mát kapott Itáliából,' ésufOi- ‘ kácsa azt úgy hwffijSjtj&i hogy csak éppen érződjék'*«z étel zamatán, de el ne uralkodjék rajta Aligh^ienv j?zf követően kezdődött a ■ hono-'.’ ; „ sodása. ‘ Hazai konvhai furesagéea- ink egyikeként említhetjük, hogy bár alig főzünk hagyma nélkül, a hagymát été!-' nek elkészítve nemigen fogyasztjuk. pedig gazdag vitamintartalma. zamat» ezt igencsak kívánatossá tenné.' i
