Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1986-05-12 / 108. szám

Százötvenezer forint, lakásépítéshez Elenqedhetik a tartozást is Előnyös feltételek, bányászoknak A VII. ötéves tervünk sze­rint a bányászlakás-épitési ak­ció keretében újabb 8000 ott­hon készül el állami támoga­tással az országban. A bá­nyavállalatok erre a célra 2,6 milliárd forintot kapnak az öt év alatt. Ez az összeg teszi le­hetővé, hogy a bányászok az eddiginél előnyösebb feltéte­lek között jussanak lakáshoz. A rendelkezés, amely a bá- nyászlakás-építés állami tá­mogatásáról szól, azt is ki­mondja: a biztosított összeg lehetőséget ad rá, hogy a ko­rábbi 100 000-ről 200 000 forint­ra emeljék a tervidőszakban a bányák dolgozóinak nyúj­tandó anyagi segítséget. Fel­tétele, hogy az erre igényt tartó dolgozó 10 évre szóló munkaszerződést kössön a vállalattal. A pénzt ugyanis 10 évre felfüggesztett kölcsön formájában kapják a bányá­szok, s amennyiben továbbra is a vállalatnál maradnak, nem is kell visszafizetni! A Borsodi Szénbányák Vállalatnál már — a rendel­kezésnek megfelelően — ki­dolgozták a kollektív szerző­désnek azt a fejezetét, ame­lyet egyebek között az új támőgatási szisztéma is érint. Marczis Lászlóval, a vállalat szociálpolitikai osz­tályvezető-helyettesével be­szélgettünk arról, mit jelent ez a borsodi bányászoknak. — Mindenekelőtt azt je­lenti, hgoy az eddigieknél is előnyösebb feltételeket tu­dunk biztosítani vállalatunk dolgozóinak a lakáshoz ju­táshoz. Három alapvető for­mában tudunk támogatást biztosítani. A föld alatti munkakörben dolgozók szá­mára — családi ház építése esetén — idén 150 000 fo­rintot adunk, melynek visz- szafizetését tíz évre felfügg, gesztjük. A külszíni beosz­tású vagy csak esetenként föld alatti munkahelyen dol­gozók ugyancsak 150 000 fo­rint kölcsönt kapnak, ami­nek 50 százalékát — ka­matmentesen — 25 év alat­ti törlesztéssel kell vissza­fizetni. Támogatjuk a lakás- vásárlást is. Azoknak nyújt­ható ez a kölcsön, akik- 35 éven aluliak, a vásárlással az első lakásukat szerzik meg, ugyanakkor új ottho­nuk azonos távolságra vagy még közelebb lesz a mun­kahelyükhöz, mint a koráb­bi. Ebben az esetben a la­kásvásárlást a vételár 25 százalékával — maximum azonban 150 000 forinttal — támogatjuk. A harmadik Mester Ákos és Rózsa György Találkozás a tik 1 Hogyan készül az esti mese? címmel rendeznek ta­lálkozót ma délután 2 órá­tól a 44. Sz. Általános Isko­lában. Az SZMT Oktatási Központjában Bán János tart előadást időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről. Ugyancsak 3 órakor kez­dődnek a következő progra-. mok: a Tv-kuckó az Üt- törőházha látogat, a BM Forradalmi Rendőri Zászló­aljnál Kalmár György idő­szerű külpolitikai kérdések­ről tájékoztatja hallgatóit, a Kossuth Gimnáziumban dr. Eröss Pál és Endrödi Sándor beszél jogi esetekről, a 114. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe Rózsa Györgyöt várják. A 43. Sz. Általános Iskolába 4 órakor látogat­nak el az „esti mesések”, az Ady Művelődési Házban 5 órakor kezdődik Mester Ákos és Murányi Miklós részvéte­lével a Hírháttér különki­adása. Rózsa György 6 órá­tól a 104. Sz. Ipari Szak­munkásképző tanulóinak vendégszeretetét élvezi. forma a lakástoldalék épí­téséhez igényelhető kölcsön. Ennél a költségvetés 25 szá­zalékát biztosítjuk, ez azon­ban 75 000 forintnál több nem lehet. Feltétele, hogy a toldaléképítéssel a kölcsönt igénylő dolgozó lakása leg­alább egy szobával bővül­jön. Ezt a fajta kölcsönt 15 év alatt kell visszatéríteni, természetesen kamatmente­sen. — A rendelkezés 200 000 forintos támogatásról szól. Mi a magyarázata az idei 150 000 forintnak? — A 200 000 forint az öt év átlagát jelenti. S mint­hogy a lakásépítés és a la­kásárak tapasztalataink sze­rint évről évre emelkednek, gondolnunk kellett arra, hogy a következő években — az ideihez hasonlóan — ará­nyosan könnyíthessünk dol­gozóink lakáshoz jutási ter­hein. Magyarán szólva: az árváltozásnak megfelelően, a kölcsön összegén is évről évre igazítunk. — Mit mutatnak az idei igények? — Rendkívül nagy az ér­deklődés a borsodi bányász- ság körében, különösen a családiház-építések iránt. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy abból az 58 millió fo­rintból, ami idén a bányász- lakás-akció támogatására rendelkezésre áll, minden igényt ki tudunk elégíteni. — S mekkora a teljes ösz- szeg a VII. ötéves tervidő­szakban? — Megközelíti a félmilti- árd forintot. Egészen ponto­san 427 millió. — A híradások arról rs szólnak, hogy a legtöbb szénbányavállalat az úgy­nevezett felfüggesztett köl- csönökön túl egi/éb módokon is igyekszik segíteni dolgo­zóit. A borsodiaknál mi a helyzet? — Az építkező bányászok­nak kedvezményes fuvart biztosítunk. Építési engedé­lyenként 800 kilométer fu­vart kaphatnak, kilométeren­ként 5 forintos áron. S akik ismerik a „profi” fuvarok árait, azok a megmondha­tói, hogy ez sem csekély se­gítség.-, <r) Akinek a kocsija rendben van, nem kell tartania az útszéli műszaki ellenőrzésektől. Rájuk jár a rúd Gyakrabban ellenőrzik a maszek teherautósokat A tehertaxisok panaszol­ták, hogy rájuk jár a rúd. A szokásosnál gyakrabban igazoltatják őket, és sűríin büntetgetik a teherszállító kisiparosokat. Ez valóban így is van; sokszor készte­tik őket megállásra útköz­ben, s ellenőrzik a magán­teherautók műszaki állapo­tát. Korántsem titok, hogy mi ennek az oka. A teherszál­lító kisiparosok többsége megbízható, rutinos gépko­csivezető, de a járművük — tisztelet a kivételnek — el­öregedett, elavult. Sok köz­tük a műszaki hibás, leko­pott gumijú, gyenge fékű, szétesni készülő alkotmány. A legtöbb tehertaxi nem újonnan kezdte pályafutá­sát a kisiparosoknál. Koráb­ban ezek a járművek vala­melyik vállalatnál, termelő- szövetkezetnél már annyit futottak, hogy csaknem nul­lára írták, illetve leselejtez­ték őket. S ezek árverés út­ján vagy valamelyik autó- kereskedésből kerültek új gazdájukhoz. Felújításukat sokszor házilagosan, saját erőből végezték ei. Mindez meg is látszik a teherautók műszaki állapotán: a kocsik kerekei nyolcasokat rajzol­nak, miközben százas tem­póban szelik az aszfaltot. A szakemberek megálla­pítása szerint a kelleténél több az ilyen teherautók műszaki hibájából bekövetke­ző közúti baleset. Előfordult, hogy az alátört kerekű IFA s a pótkocsiját elhagyó ZIK, a leszakadó platójú Robur szabályosan közlekedő sze­mélykocsinak rohant. A má­sok hibájából bekövetkező balesetért a vétlen gépjár­mű utasai az életükkel fi­zettek. Ezt szeretnék meg­akadályozni a gyakoribb műszaki ellenőrzésekkel. A cél, hogy a teherszállító kis­iparosok is csak a teljes biztonságot nyújtó jármű­vekkel vegyenek részt a közúti forgalomban. (szántó) Az MKV új menetrendje Csuklós lesz a 33-as A Miskolci Közlekedési Vállalat űj menetrendje jú­nius 1-én lép életbe. A leg­fontosabb forgalmi változá­sokról Szilágyi Istvánt, a vállalat forgalmi főosztály- vezetőjét kérdeztük. Az avasiak már régóta re­besgették, hogy tömegközle­kedésük gondjain az MKV nem segíthet másképp, csak ha legalább az egyik jára­tán csuklós buszokat közle­kedtet. Az új menetrendi időszak kezdetétől ez meg is történik, a 33-as ezután if A Hámori-tó kedvelt csónakázóhely nyaranta. Az idén tómentő munkálatok kezdődnek: eltávolítják a felgyűlt isza­pot, Ettől függetlenül a tó partján lehet horgászni, és a csó­nakázás sem tilos. (Kiss József felvétele) Nem lehet elég korán kezdeni! Szép emlékű szüléinknél, nagyszüleink- nél a szükség, a kényszer szorította arra már a „pendelyes” gyereket is, hogy mez- télláb libát legeltessen a falu gyepűjén, rét­jén. Később az etetni iskola fapadjaiból is ki-kimar adóztak a gyerekek, főleg télidö- ben, mert hiányzott a lábbeli, és csak ott­hon karcolhatták a palatáblát a petróvilág mellett, ha nem kellett kukoricát morzsol­ni, vagy tollat fosztani. Aztán, ha felcse­peredtek, elindultak őseik lába nyomán kis­béresnek, kiskocsisnak, kiscselédnek. A munka, a mindennapi, rendszeres mun­ka tulajdonképpen öneszmélésük kezdeté­nek időpontjával volt azonos. De nemcsak a tanyák, falvak világában várta ez a sors a nincsteleneket, hanem a gyártelepeken, a bányák kolóniás világá­ban is, ahol apáról fiúra szállt a mester­ség. Az alig 10 éves kiskocsisok a karbid­lámpa fényénél is jól eligazodtak a világ­talan bányalovak föld alatti folyosóin. Az elemi hat osztálya után rendszerint örökre búcsút kellett mondaniuk az iskolának. Csil­lések lettek, hajnalban keltek, zsíros ke­nyeret vittek újságpapírban magukkal, s csak estére tértek meg ezek a gyerekembe­rek a szoba-konyhás lakásokba. Sokszor úgy nyomta el őket este a fáradtság és az álom, hogy anyjuk nehezen fejtette ki meg­gyötört markukból szoknyája szegélyét. A_ háborúk, a forradalmak, az ellenforradal­mak korán árvaságra juttatták ezeket a kiscselédeket, észre sem vették, hogy ők lettek a családfenntartók. És ebből a vi­lágból nem látszott kiút. A bányából, az alacsony sámlikról, hokedlikről pedig nem sok látszik a világból... De vasárnap, ünnepnap tisztán, borotvál­tál!. feltűrt ujjú fehér ingben, zsebórával a mellényükben mentek leányné&öbe a temp­lom elé, utána a kocsmába, hogy ebédig megigyanak egy-két pohár bort vagy sört, elszívjanak néhány, dózniból maguk sod­rottá cigarettát és szót váltsanak, szót ért­senek. A délután a pihenésé volt. Akkor még nem világolt tévékészülék a kincstári lakásokban, a detektoros rádió is csodának számított. Hétfőn hajnalban azután kezdő­dött minden elölről. Hétfőn, amikor a ken­dőből szelt kenyér is száraznak tűnt... A mostani fiatalok — tisztelet a kivétel­nek — tele vannak panasszal. Hogy nehéz az iskolatáska, sok a különóra, korizni is kellene menni, a diszkó fényei is csábíta­nak. Villamoson, autóbuszon egymás ölé­be ülnek, ha erre nincs lehetőség, nem fo­gódzkodnak — mert ez munka —, hanem, támaszkodnak, sőt elhevernek. Fogkrém he­lyett rágógumit használnak, víz és szap­pan helyett spray-t. Mert nagyon faradtak. Mert csecsemőkoruktól megszokták, hogy kiszolgálják őkét, mos rájuk a mosógép, takarít helyettük a porszívó. Számológép helyettesíti a szorzótáblát, számítógép a rajztáblát. Az érettségi előtti ballagáskor motorkerékpár vagy személygépkocsi az ajándék, rendszerint jogosítvánnyal együtt. Aztán következik az élet ökölvívó-szorí- tója, ahol a legenyhébb pofontól is meg­roggyannak', a képzeletbeli pofontól. És a képzeletbeli bíró szinte mindennap kiszá­molhatná néhányukat. Elszakadnak a biz­tonságos hátországtól, a köldökzsinórón ugyan rendszeresen érkezik otthonról az utánpótlás, rendszerint pénz formájában. Ezért a kollégiumoknak, vagy a sereg lak­tanyáinak szinte elölről kell kezdeni min­dent, rendszerint az alapoknál. Vagyis a munkára való szoktatásnál. A mindennapi, rendszeres munkára, amelynek emberi mi- voltunkat ú köszönhetjük O. J, csuklós buszokkal szállítja a lakótelepieket. Bár az Engels és a Sályi utca, valamint a tapolcai elágazásig vezető főút leejtési viszonyai nem kedveznek a hosszú jármű­vek haladásának, a vállalat mégis azért döntött a csuk- lósítás mellett, mert a 32-es járatán idén már kipróbálták ennek a járműfajtának a le­hetőségeit, s a tapasztalatok kedvezőek voltak. A 33-ason az eddigi kilenc, úgynevezett szóló helyett ez­után hét csuklós busz köz­lekedik, s ezzel két gépko­csivezetőt más járaton tud­nak foglalkoztatni. Ez pedig ha lényegesen nem is, de valamelyest enyhft a válla­lat munkaerő-gondjain. (Zá­rójelben jegyezzük meg, hogy a tömegközlekedésünk színvonalának javításához a jelenleginél lényegesen több sofőrre lenne szükség.) Az avasiaknak lehet ked­vező az a hfr is, hogy júni­us 1-től csúcsidőszakokban több 35-ös és 36-os szállítja az ittenieket a városba. A 101-es Marx téri megállítása óta több lett ezen a járaton az utas, s nőtt a menetidő is. Az így megszaporodott gondokon enyhítendő, az MKV ezen a járaton a járművek számát két csuklós busszal növeli. Az autóbusz-közlekedésben egyéb lén veges változás nem lesz, a felsoroltakon kívül csak azt tervezi a vállalat, hogy kisebb iárműátcsonor- tosításokat végeznek maid a kevésbé zsúfolt vonalak­ról a zsúfoltabbakra. A me­netrend változásai, a villa­mosokat nem érintik. Ezek­ből munkanaookon 36 fog’a az utasokat szállítani. Uvvanrsak munkanaookon 217 autóbusz közlekedik ez­után Miskolcon, vagyis n^v. .evei több, mint az előző ciklusban. Ké'ziilnak már 07 üj utas­menetrendek is. Ezek — a tervek szerint — nébánv naooal az érvén vbe lépésük előtt az árusokhoz kerül­nek. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents