Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1986-05-09 / 106. szám

A Rádiótól kérdezték — a OH válaszol Befogják a kóbor ebeket Környezetünk védelme, te­lepüléseink tisztasága cím­mel fórum-műsort sugárzott a közelmúltban a Magyar Rádió Miskolc Körzeti rá­diója. Az adásban idő hiá­nyában el nem hangzott kérdésekre mi kértünk vá­laszt az illetékesektől. • A József Attila utca 6. számú háznál van egy boro­zó és egy húselosztó üzem, s a kettő közötti területet egyáltalán nem takarítják. Rengeteg a szemét, piszok. Ki a terület gazdája, kinek a kötelessége a takarítás? — kérdezte Varga Sándor a Jó­zsef Attila utca 6-ból. Farkas György, a Miskol­ci Közterület-fenntartó Vál­lalat igazgatója: — Az érvényes tanácsren­delet értelmében a vállala­toknak húsz méteres körze­ten belül maguknak kell gondoskodniuk a takarítás­ról. Az ennél kijjebb eső környék tisztántartása vá­rosi feladat. Természetesen az illető cégek megrendel­hetik tőlünk is a munkát húsz méteres sávon belül, s amíg van erre kapacitásunk, addig elvállaljuk a megbí­zást. #A Szinva—Népkert lakóte­lepen rengeteg kutya kóbo­rol reggeltől estig, s mindent összepiszkítanak. Meddig kell még ezt tűrniük a bérházi lakóknak? — érdeklődött egy ottani lakó, a 66-706-os tele­fonszámról. Farkas György: — Ez ügyben intézkedni fogunk. Jó tudni, hogy az előírások szerint a befogott kutyáért nyolc napon belül jelentkezhetnek az esetleges tulajdonosok; ha ezt az időt túllépik, az állatorvos in­jekcióval segíti át a gazdát­lan jószágot a másvilágra. Véleményem szerint az em­berek . szívtelensége miatt van ennyi kóbor eb Miskol­con; a család kedvencének vásárolt állatot sokan egy idő elteltével elzavarják a háztól. Miskolc szomszédságában, Tiszalúc—Kesznyéten térsé­gében újabb nagyértékű te­rület természetvédelmét ké­szítik elő. Ezt a területet, amelyet a városlakók közül inkább csak a horgászok Is­mernek, különleges és vál­tozatos madárvilága mellett a mocsaras-nádas részeken fellelhető növénytársulások, botanikai ritkaságok teszik a védelemre érdemessé. Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Fel­ügyelősége szakértők bevo­násával már megkezdte a te­rület természeti értékeinek számbavételét. Ennek alap­ján tesznek előterjesztést a megőrzésébe. Olyan terület kerül úgy védelem alá, amelyhez hasonló már csak nagyon kevés található or­szágszerte, hiszen megőrizte eredeti, ősi állapotát Dicsérték Borsodot A honvédelmi neveléssel fog­lalkozó Borsod megyei újság­írókat tanácskozásra hívta meg az MHSZ Országos Központja. A csoport, amelyben a Déli Hírlap szerkesztősége is képvi­seltette magát, a szövetség al­sógödi iskolájában találkozott a központ több vezetőjével. Bokor József ezredes, fő­titkárhelyettes tartott tájé­koztatót az MHSZ tevékeny­ségének eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy e tekin­tetben élen járnak a szö­vetség Borsod megyei szer­Az „erdei ember A nagy emberszabású majmok közül az orangután — neve maláj eredetű, „er­dei embert” jelent — csak Scumátra és Borneó szige­tén él. Külseje és az Euró­pába behozott élő példányok fogságban tanúsított viselke­dése már jóval Darwin és Haeckel előtt arra a felte­vésre indította a tudósokat, hogy e majomfaj és az em­ber rokoni kapcsolatát fel­vessék. Ma az orangutánt eredeti élőhelyén, ahol a tengerpart közelében a síkságok mocsa­ras erdőségeiben tanyázik, a kipusztulás veszélye fenye­geti, annak ellenére, hogy az utóbbi években már bizo­nyos védelemben részesül. Jó néhány példány él belő­lük a világ különböző állat­kertjeiben is, ahol — külö­nösen az utóbbi években — aránylag jól szaporodnak Eddig is sok állatkert. cir­kusz tartott orangutánt, de a szakszerűtlen bánásmód és a helytelen táplálás miatt, vagy fertőző betegségek kö­vetkeztében fogságban na­gyon hamar elpusztultak. Az emberrel való rokon­ságát jelzi az a tény is, hogy a nőstény orangután vem- hességi ideje kilenc hónap. Rendszerint egy kölyköt el­lik, és azt nagyon gondosan, odaadóan ápolja, neveli. Er­re szükség is van, mert az újszülöttek nagyon tehetetle­nek, gondozásra szorulnak. Egész testüket vékony, sely­mes, puha vöröses szőrzet borítja, és mivel nincs far­kuk, kifejezetten kisgyerek- szerűek. Az orangután 10—14, élet­éve között válik ivaréretté. Hatalmas, erős állattá fejlő­dik: magassága 150 cm kö­rüli, két kitárt karjának fesztávolsága 200 cm, az egészséges példány súlya 75 kg. Fenyegető külseje elle­nére nagyon békés termé­szetű. A fákon él, s ott lu­gasszerű fészket épít magá­nak, amelyet sok levéllel puhán kibélel. Négy és fél hónapos orangutánbébi az edinburgh-i ál­latkertben. + az osszeszereleshez mar mesterre is szükség vau. Családi körben lé vezetei. Tagsága Itteni létszá­mának aránya jobb az átlag­nál; az ország honvédelmi klubjainak 15 százaléka is megyénkben működik. Ki­emelkedőnek minősítette az MHSZ Borsod Megyei Gép­járművezető-képző Iskolájá­nak tevékenységét; a sorkö­telesek képzési tervének tel­jesítése mellett az autótu­lajdonosok 60 százalékával az iskola tanfolyamain sajá­títtatják el a gépjárműveze­tés tudnivalóit. A főtitkár- helyettes az anyagtakarékos­ságról is beszélt, felkérve az újságírókat ennek propagálá­sára. Megemlítette, hogy szeptemberben a szövetség vezetői országos tanácskozá­son vitatják meg az MHSZ további feladatait. A tájékoztató után Molnár Tamás, az újságíró-szövetség honvédelmi szakosztályának vezetője és Szigethi Emma, az MHSZ központi sajtócso­portjának vezetője ismertet­te azokat a honvédelmi ne­veléssel kapcsolatos problé­mákat, amelyek megoldásá­hoz nagy szükség van az új­ságírók elemző, az előrehala­dást segítő cikkeire. A jól sikerült tanácskozást követően a sajtó borsodi képviselői Dunakeszire utaz­tak, s megtekintették az MHSZ korszerűen berende­zett oktatási bázisát. T. L Adrián nagyfiú lelt Nagyott nőtt, és szőke für­tös haja fiús frizurává vál­tozott Adriánnak, amióta nem láttuk. 6 a Balogh csa­lád legfiatalabb tagja, s kró­nikájukat az ő megszületése óta írjuk. Nővére is a tizenévesek tempójában nő. Mondja is az édesanya; alig győzi őket cipővel és ruhával. Xéniá­nak tavaszra-nyárra egy­szerre vett négy pár lábbe­lit. Kellett egy fekete lakk ünneplőre, iskolába járni, pedig egy kék vászon. Az­tán ezt váltja majd a diva­tos magas szárú rózsaszín­nel, szellősnek pedig a fe­hér szandálcipő ígérkezik. A másodikos gimnazista Ta­más öltöztetése a legdrá­gább, az édesanya szerint egy vagyon. Adrián ruhatá­rát is nadrággal és cipővel kellett kiegészíteni. S ezek darabja is már a háromszáz forinthoz közelít, noha négy és fél éves óvodás a kicsi. — S ezzel a nagyberuhá­zással már a gyermeknapi ajándékozás is megoldó­dott? I — Erről szó sincs! Gyer­meknapra mindig játékot vagy személyre szóló aján­dékot veszek. Még Xénia sem elégszik meg ruhane­művel, noha öltözködni na­gyon szeret. Valószínű, hogy kimegyünk a Csanyikba, s ott csinálunk egy gyermek­Stop, egy percre! Kicsi a kórházi parkoló Többen panaszolták, hogy kevés a parkolóhely a Szent- péteri kapui Megyei Kórház környékén. A látogatások idején a kapukat lezárják, s kocsival nem lehet behajtani a gyógyintézmény területére. Ez természetes is, mivel keskenyek az ottani közle- kedőutak, és a járművek zavarnák a betegek nyugal­mát. a mentők és a beteg- szállító kocsik forgalmát Így aztán azok. akik gépko­csival keresik fel a kórhá­zat, látogatási napokon leg­feljebb a környező utcákban kapnak parkolóhelyet. Sokak számára persze nem okoz gondot mindez: olyan helyeken is megállnak, ahol táblák tiltják a vára­kozást. Felállnak a iárdára, legázolják a füvet, a környe­ző házak előtti parkokat. Mindennek az a következ­ménye, hogy a látogatás után egy-egy büntetőcédulát találnak az autójuk szélvé­dőién. A büntetés jogos. Ám a gépjárművezetőknek is iga­zuk van, ha azzal védekez­nek. hogy egy ilyen hatal­mas kórházkomplexum köze­lében több szabad parkoló­helyet kellene kialakítani. Érdemes lenne az illetéke­seknek felmérni a lehetősé­geket: miképpen növelhet­nék a várakozóhelyek szá­mát a kórház mellett. Ta­lán az is megoldás lenne, ha a látogatások ideién átme­netileg feloldanák a várako­zási tilalmat. Természetesen a gyepen, a parkokban par­kolók továbbra is büntetés­re számíthatnának. (szántó) • Így fest az anyja után vágyakozó óvodás. (Kiss József felvételei) napi programot. Az a nap legyen kicsit ünnepibb, mint a többi, • SZERELNEK ÉS FOCIZNAK Milyennek is látják cse­metéiket a szülők? Leolvas­ható az arcukról, hogy gyö­nyörködni tudnak bennük. Ágnest még az sem bosz- szantja, hogy Adrián a csa­varhúzóval darabokra szedi szét kisbiciklijét. Példaképe alighanem a bátyja, Tamás, akit így is utánoz. Már a magnót is dugni kell előle, nehogy alkalmasint a ke­rékpár sorsára jusson. Fo­ciban is a bátyja utánpót­lásának készül. Tamás ugyanis Körösi Pál edző irá­nyításával rúgja a labdát a DVTK ifi II. csapatában. — A foci iránti rajongása határtalan — mondja rang­idős fiáról az édesanyja —, az edzésadag után is képes volt egész nap futballozni a tavaszi szünetben. S eh­hez kondi is kell. Példa a gyakori evészetre: két barát­jával mentek most egyik este a Killián-napokra. Be­tértek egy boltba, mind­egyikük külön-külön kért tizenöt deka parizert, ne­gyed kiló kenyeret, s fél li­ter tejet. Az eladó öltönyös* eleganciájuk miatt meg is kérdezte; hová mennek? — Színházba — ez volt a vá­lasz, s el is magyarázták, hogy késő estig nem birják ki éhen. • AZ ISKOLARAJONGÓ Xéniát iskolarajongóként jellemzik a szülei: — Az influenzajárvány idején már jelentkeztek ná­la a rosszullét jelei, de 4 nem volt hajlandó itthon maradni. Aztán a 40 fokos láz csúnyán lekapta a lábá­ról. Három hétig nyomta az ágyat — magyarázza az édesanya. — Szerencsére a család többi tagja megúsz­ta. Ám a kislány olyan szor­galmas, hogy a néhány he­tes kiesés nem okozhat gon­dot a tanulásban. Legalább jeles bizonyítványt vár év végére is. Neki a kórus­éneklés a kedvence. Di­csekszik is az ezért Kapott igazgatói dicsérettel. A Ság- vári utcai iskolásokkal ké­szül az újabb fellépésekre. Adrián is túl van a pre­mieren. Az óvodában bájo­san selypítve mondta el Zelk Zoltán versét az anyák napi ünnepségen. Egy reg­gel elkísértük mi is édes­anyjával a József utcai óvo­dába, hogy bepillantsunk második otthonába. Az el­válás bizony nem könnyű, s a kisfiú úgy csüngött a mamán, mint gyümölcs a fán. Mondják, hogy a nyíit napon, amikor a szülőknek az óvodai életet mutatták be, ugyanezt „produkálta”, az édesanyja ölében ült. • AZ ELFELEJTETT TELEFON — Ne higgye, hogy min­dig ilyen — magyarázza Kati óvó néni. — A reggeli búcsúzkodás után már nincs baj. Felszabadult és jóked­vű. És még milyennek is­merem? Kezdeményező, vonzza maga köré a gyere­keket. Levesz egy könyvet, és mesél a többieknek. A konstrukciós és a szabadté­ri mozgásos játékok az erős­ségei. Látszik rajta a nagy­testvérek hatása. No de az is, hogy ő a libling, s ezzel magyarázható ez a viselke­dés is. Ám egy kiscsoportos óvodásnak még megbocsát­ható, hogy anyás. Nagy változás nem tör­tént tehát a Balogh család életében. De mégis, hiszen telefontulajdonosok lettek. Húszéves volt az igénylé­sük, s már el is feledkez­tek róla. Annak idején Ag­nes édesanyja kérvényezte, aki a postán dolgozott. S februárban kaptak egy ér­tesítést, hogy harminc na­pon belül fizessenek be 10 ezer 500 forintot. Ezt a nagyberuházást újból ki kell gazdálkodni. Így a felnőt­teknek csak néhány pólóra futja majd a nyáron, hogy ruhatárukat felfrissítsék. Oláh Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents