Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-14 / 86. szám

Különös sor a Delikát esz előtt Hajnali szesz, a fagylaltablakon át Egy órával később nyisson — javasolják az ellenőrök A Búza téren már hajna­lok hajnalán nagy a tömeg, hiszen ide érkeznek az éj­szakai műszakból haza tar­tók, s azok, akik reggel 6- kor fognak munkába állni. Am két átszállás között még jócskán jut idő arra. hogy csarnoknál működő Unió Áfész élelmiszerboltja. Bár az élelmiszerbolt elnevezést a tanácsiak enyhén szólva túlzónak tartják, mert a bolt kínálata elsősorban pa­lackozott szeszekből áll. Pró­baképpen a Delikátesz ab­reggel ötkor, hanem hatkor nyitnának. Ez sokat segítene a helyzeten, ugyanis 5 óra 50 perckor eltűnik a szesz­vásárló tömeg. Természetesen afelől is intézkedett a váro­si tanács kereskedelmi osz­tálya, hogy az utcán át tör­bokerül.jön a kabátzsebbe, a táska mélyére az üveg vod­ka, pálinka. A városi tanács kereskedelmi osztályának munkatársai március 9-cn reggel 5 órakor néztek kö­rül a Búza téri Delikátesz Csemege környékén, s meg­döbbentő tapasztalatokra tet­tek szert. Volt idejük megszámolni: ió háromszázan ácsorogtak az üzlet környékén, szép csendben, fegyelmezetten so­rakozva a szeszért. Az üzlet figyelemre méltó újítást al­kalmazott: a fagylaltkimérő ablakot használva, utcán át is árulták a lélekmelegítőt. A tanácsiak kérdezősködtek, beszélgettek, megtudták, hogy ez a 9-ei nem is volt igazán jó nap, mert ennél sokkal többen szoktak lenni. Hason­lóan szép italforgalmat bo­nyolít le ugyanekkor az Aru­laka előtt sorakozók közé be­állt az egyik ellenőr, s meg­próbált tejet és kenyeret kér­ni az eladótól. A sorban ál­lók kinevették, a kereskedő pedig közölte vele, hogy azt I itt ő most nem tud adni. A városi tanács kereskedel­mi osztálya most azt java­solta a tanácsi hivatalnak — az elsőfokú hatóságnak —. hogy a két üzlet — az Unió Áfész élelmiszerboltja s a Bükkvidéki Vendéglátón pari Vállalat Delikátesz-üzlete — nyitva tartását változtassák meg. Pusztán egy óra hosz- száról van szó: a boltok nem tenö ilalarusilást szüntessék meg. ★ ' Kommentárul mindössze annyi kínálkozik mindehhez, hogy mostanában nem ez az első példa az efféle intéz­kedésre,; s reméljük, hogy nem is az utolsó. Aki ber­zenkedne a nagyon « éssze­rű korlátozások ellen, annak jussanak eszébe a halálos üzemi és közúti balesetek, a tönkrement családi életek ... • TIZENKILENCEN VANNAK Peremterületen él minden negyedik városlakó. (A fen­tebbi elnevezés csak részben igaz, mert vannak területek — Szondi-telep, Békeszálló —, amelyek nem a város pe­remén, hanem szinte a szí­vében találhatók.) Miskolcon sok a peremterület, s estnek egyszerű a magyarázata, hi­szen tíz kisebb településből született a nagyváros: jócs­kán van restancia. A város vezetése többször is foglalkozott az elmúlt évek­ben a peremterületek hely­zetével. Legutóbb azt mér­ték fel. hogy mennyit sike­rült teljesíteni a felzárkóz­tatási programból az eltelt őt évben, s mi a teendő a jövöbea. Vannak általános tanulságok- de a 19 perem­terület ügyeit egyedileg is mérlegre teil tenni, hiszen teljesen más helyzetben van a fejlődő Martintelep, mint a szanálásra váró Békesaál- lá. • A TANÁCS EGYMU.LIÁRDM Az e*KK»lt evekben az anyagi erejéhez mérten so­kat tett a peremterületekert (k—ét Színe és A peremteruíetekről, őszintén #• a tanács. Öt év alatt több mint egymilliárd forintot költöttünk erre a célra, meg­kezdődött a belterületi ivó- vízellátási program, létrehoz­ták a kommunális alapot, ja­vult a bölcsődei, óvodai, ál­talános iskolai, kereskedelmi ellátás. Romlott ugyanakkor a köztisztaság, és nem vál­tozott lényegesen a közmű­ellátottság. Ma a peremterületek fej­lődő részei a városnak, amit az is bizonyít, hogy itt gyor­sabban nő a népesség, mint általában Miskolcon. Ez el­sősorban a magánerős la­kásépítésnek köszönhető. En­nek ellenére óriási gond, hogy sok a lebontásra váró lakás — elég, ha csak a Szondi-telepre vagy a Béke­szállóra gondolunk. Komoly erőfeszítésbe került, hogy az elmúlt fél évtizedben több mint száz lakást felszámol­hattak a Békeszállón. • ROSSZ UTAK, HIÁNYZÓ CSATORNÁK A már említett belterüle­ti vízellátási program tette lehetővé, hogy ma szinte minden peremterületi lakás­ba beköthető az ivóvízveze­ték. A lehetőséggel azonban, anyagi erő híján, sok nyug­díjas nem tud élni. Sajnos, a közműolló tovább nyílt: a csatornaépítés lemaradt ar ivóvízhálózaté mögött. Ez nemcsak komíortkérdés, ha­nem súlyosan veszélyezteti környezetünk tisztaságát is. A peremterületi úthálózat ma már nem képes megfe­lelni a járműforgalom terhe­lésének. Ezen némileg eny­hít, hogy javult a tömeg- közlekedés színvonala, köze­lebb kerültek az otthonok­hoz az autóbuszmegállók. Sajnos, a gázhálózat műsza­ki okok miatt nem fejleszt­hető úgy, ahogy azt a pe­remterületen élők szeretnék. A villamos energia eljut mindenhová, ám a hálózatot korszerűsíteni kellene. Sok helyen nem működik a köz­világítás, s ezzel együtt rom­lik a közbiztonság is. Még egyszer az utakról: épp a rossz útviszonyok miatt nem tudták bevezetni a rendsae- res szemétszállítást Diós­győrben, a Mária utca kör­nyékén és a Bábonyifoóre egy részén. Eddig sem sok helyen takarították x Hta- kat a köztisztaságiak. Ma meg kevesebb perem terüie- tí út tisztítására maradt pénz. mert növekedett a uét- rosi úthálózat. eFoiftMjmto) jjr Tizperc a hejöcsabai új általános iskolában. A peremterül eteken az általános isko­lai ellátás színvonala megfelel a városi átlagnak, sőt az iskolák kevésbé zsúfoltak, mint a lakótelepeken. A peremterületek a város- fejlesztés mostohagyermekei — mondják sokszor az ott élők. De a belvárosban la­kók is joggal vélhetik úgy, hogy az elmúlt évtizedekben a kelleténél jóval kevesebb jutott a város szívének épí­tésére, gyarapítására! A vá­rosépítők nem így mérlegel­nek: ma az a céljuk Mis­kolcon, hogy csökkenjenek a város különféle területei kö­zötti színvonalkülönbségek, a belváros legyen méltó köz­pontja Miskolcnak, a perem­területek pedig zárkózzanak fel a jobban ellátott város­részekhez. Király és királynő Tanuimányút, építőipari szakembereknek Budapesti tanulmányutat szervez az Építőipari Tudo­mányos Egyesület miskolci csoportja és a Beton- és Vasbetonipari Művek április 15-én. Az érdeklődő építé­szek, építőipari szakembe­rek megtekinthetik, hogyan épülnek fel az Univáz szer­kezetekből a több célú szoci­ális épületek. A parancsnok fogadóórája Macsek Antal mérnök ez­redes, B.-A.-Z. megye had­kiegészítési és területvédel­mi parancsnoka a szokásos havi fogadónapját április 18-án (pénteken) 8-tól 12 óráig tartja a parancsnok­ságon (Miskolc, Álmos u. 16. Hová lettek a daliás idők? -r- kesereg öreg barátom (mellesleg: megrögzött agg­legény). A női nem diadal­mas előretöréséről cserélünk eszmét éppen, annak ürü­gyén, hogy a rádió reggeli műsorában sűrű egymás­utánban zúdultak ránk a gyengébb nem izmosodásá­ról szóló hírek. Azt még elviselné a fér­fiember, hogy az asztalite­nisz Európa-bajnokságon aranyat nyertek a lányok, a férfiak viszont csak a so­kadik helyhez gratulálhattak egymásnak. Az már nehe­zebben emészthető, hogy az egyik nagy budapesti szállí­tási vállalat vezérigazgatója egy bájos ifjú asszonyka, és munkáját közmegelégedésre végzi. Illetve — ahogy nyi­latkozza — csak néhány idősebb férfikollégája nézi ferde szemmel működését, az ifjabb korosztályhoz tar­tozók természetesnek veszik a nőkormányzatot. És ez még mind nem elég?! Ugyanebben a műsorban szá­molt be a külföldi tudósító arról, hogy a Polgár lányok az Egyesült Államok után Kanadában is ragyogó si­kerrel vezették a sakkbábu­kat. Á legidősebb (ő is csak 13 éves) nemzetközi rangú férfi nagymestereket söpört a tábla alá, kishúgai pedig (11 és 9 évesek) soktáblás szimultán partikat nyertek nagy fölénnyel — ugyancsak férfiakkal szemben. Éppen ők, a Polgár lányok sebezték legmélyebben öreg barátom férfi-öntudatát. Ma­ga is nagy híve a sakknak, és néhány évvel ezelőtt még azt mondogatta, hogy hiá­ba minden, van egyetlen te­rülete az életnek, ahol so­ha nem vethetik meg a lá­bukat a nők: mindörökre megmarad nekünk, férfiak­nak a legmagasabb rendű szellemi tevékenység, a sakk. A 32 bábu mozgatásának milliónyi kombinációját so­hasem tudja befogadni a női elme. Egymás között persze sakkozhatnak, sakkozgathat- nak, de a hosszú törzsfejlő­désünk során kialakult szel­lemi fölényünket be nem hozhatják, csak ha még egy­szer megszületnek, de akkor már fiúnak. A legutóbbi időkig úgy tűnt fel, hogy e gőgös jóslat megalapozott. A nagy sakk- játékosok aramykönyvében eddig nem szerepeltek olyan nők, akik egyenlő félként ül­hettek le egy igazán jó fér­fimesterrel. És most Itt vannak ezek a Polgár lá­nyok! Sorra nyerik a parti­kat a nemzetközi mezőny­ben, jól felkészült, hírneves férfijátékosokkal szemben is. Gyerekfejjel! És ezt nem árt hangsúlyozni, hiszen a sakk — túl a született adott­ságokon — felkészültség dol­ga is. Tudjuk, hogy Polgár papa saját életét csakúgy, mint lányaiét, erre tette föl. A család anyagi erejét eddig ugyancsak próbára tették a külföldi utak — a megfelelő ellenfelekkel való versenyal­kalmak megteremtése — és a könyvtárra rúgó sakkiroda­lom megvásárlása. A lányok kivételesen jó elmebeli adottsága tehát tájékozott­sággal is párosul, mondhat­ni, tanult mesterei a szak­mának. És milyenek lesznek felnőtt korukra? De mintha megsejtett vol­na valamit a jövőből az is, aki a sakkjátékot kitalálta. Gondoljunk csak bele: igaz, hogy az egész játszma tu­lajdonképpen a király sa­rokba szorításáért, kiütésé­ért zajlik, jómaga elég te­hetetlen, kockánként araszo­ló, dib-dáb figura, A tábla leghatékonyabb, legveszélye­sebb katonája kétségkívül a királynő. Üthet jobbra, bal­ra, előre, hátra, minden irányban beszáguldozhatja az egész mezőnyt. Bizony, kedves barátom, lehetséges, hogy a való életben is efelé haladunk. Ackeá Gyuri, a látogatók egyik kedvence, tavaszi agtmcsdíszbém (Kiss József felvételét Nemcsak ez a fiatal szarvas, de lakóterülete is új gazdát kapott nemrégiben. A városgondnokság sáfárkodik — reméljük, jól — ezután a társadalmi összefogással lét­rehozott vadasparkkal. A felvételünkön látható jószág és többi társa mindenesetre bizakodva tekinthet a jövő­be, mert az illetékesek már­is a számukra is kedvező változtatásokon törik a fe­jüket. Sőt, hozzá is láttak a munkához, megkezdték a park belső felújítását. Nem kell sokat várni már a mis­kolci gyerekeknek sem arra, hogy újabb fajok példányait,' a farkast és a bamamedvét is közelebbről szemrevételez­hessék. Különféle szolgálta­tások is szóba kerültek, el­sősorban az iskolásokra gon­dolva. A városgondnokság ee irányú terveiről a közeljö­vőben levélben tájékoztatja az oktatási intézmények ve­zetőit. Egyik sem most m é verek

Next

/
Thumbnails
Contents