Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1986-04-10 / 83. szám
A leendő szülők egészségéért Korszerűbb anyavédelem ban is a korábbiaknál hatékonyabbá kívánják tenni. Legkivált a családi életre való felkészítés orvosi-pedagógiai módszereinek gazdagításával. A népesedéspolitikai célok eléréséért megyénk egészség- ügyi szervezetében is erősíteni kívánják a következő tervidőszakban a család- és nővédelmi tanácsadó-szolgálatokat, s javítják a terhestanácsadások színvonalát. Korszerű vizsgálóeszközökkel látják el a községi terhestanácsadókat, s a terhesgondozás modernebb módszereit igyekeznek meghonosítani. A leendő anyákért már eddig is sokat tettek Borsodban. Az elmúlt években minden kórházi szülészeti osztályt és szülőotthont felszereltek ultrahang-készülékekkel, s ezáltal biztosították, hogy a terhesség időszakában minden várandós kismama három ízben részesülhessen ultrahangos vizsgálatban. Minthogy a családvédelem sem a körzeti orvos, sem a körzeti ápolónő és védőnő munkájától nem választható el, az egészségügyi hálózat eredményesebb működéséhez a jövőben az eddigieknél is szorosabb munkakapcsolatot teremtenek a gyámügyi szakemberekkel és a pedagógusokkal. fogadóóra tartandó fogadóóráján várja választópolgárai közérdekű bejelentéseit, javaslatait az 7/7. sz. pártalapszervezetben (Kisfaludy u. 35—37. szám). Miskolv Városi Tanács V. B. Titkársága atc Érmekért táncoltak az úttörőházban. Seregszemle az úttörőházban rr r ■ ./ Miskolc és a városkörnyék számos iskolájában példásan őrzik a népi hagyományokat. A néptáncmozgalom a reneszánszát éli; lelkes pedagógusok vezetik be a gyerekeket a táncművészetbe. Ezt bizonyította az a városi seregszemle is, amelyen 15 csoport versenyzett a dijakért. A szép számú nézőközönség tapsolt, a szakavatottak pedig véleményt mondtak egy-egy produkcióról. A zsűri munkájában Rónai Ferenc megyei néptánc-szakfelügyelő, a sátoraljaújhelyi művelődési ház igazgatója, Engi István megyei közművelődési szakfelügyelő és Freimann Leona balettmester vett részt. A legjobb együtteseket aranyéremmel jutalmazták. Ezt a díjat vehette át a 3. sz. iskola Zöld ág nevű kisdobosegyüttese, a 43. iskola csoportja és a 20. iskola Csipogó együttese. Ök képviselik majd a városi színeket április 19-én a megyei kulturális seregszemlén, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Aranyérmet kapott még a 3. sz. iskola szintén Zöld ág nevű úttörőcsoportja. Az ezüstérmesek a következők; a 18. sz. iskola úttörőegyüttese, a 6-os iskola Csibe együttese, a 34- es iskola csoportja, a kis- győri Motolla együttes és a felsőzsolcai 2-es iskola néptáncosai. Bronzérmet szerzett a Suba és a Bocskor együttes Nyékládházáról, a 7-es iskola Rezeda együttese, a 8-as és a 28-as iskola nép-* tánccsoportja. Harminc gerenda kerül a pillérekre A Szinva új hiúja A lomtároló-rendelet Mérsékelték o díjakat Hűtlen madarak, bonyodalmas közlekedés Debrecen hetilapja Debrecenben hajdanán otthon érezték magukat a madarak. Megszokott látvány volt az utcákon a fakopáncs, a búbos banka, a szép hangú erdei pinty. A széncinkék még a postaládába is fészket raktak. A követ azonban nem szeretik szárnyas barátaink, a lakótelepek kiűzték őket a városból. Még a feketerigók is eltűntek, holott ezek Budapest parkjaiban is otthon érzik magukat. Az ország harmadik legnagyobb városának új hetilapjából idéztünk, pontosabban ennek mutatványszámából; hiszen az újság május 1-jétől jelenik meg rendszeresen. A Várostűrő harsak című cikk szerzője azon kesereg, hogy a madarak nem lelnek otthonra, mert rengeteg fát ki kellett vágni az utóbbi esztendőkben; a troli útvonalának például kétszázuk esett áldozatul. Az országban az elsők között hozták létre a parkosítási alapot, erre azoknak kell meghatározott összeget befizetniük, akik valami okból fát vágnak ki. E bevétel is hozzájárul majd, hogy ismét kizöldüljön a város. Mi foglalkoztatja még a debrecenieket? A miskolci ember, aki annyit emlegeti városa közlekedését, meglepődik azon, hogy náluk két vállalat járművein kell utazni, s ebből következően más jegyet, bérletet kell venni az autóbuszra és megint mást a villamosra, trolira ... Természetesen egyiket sem lehet a konkurens cég közlekedési eszközein felhasználni. A gond megoldása nem látszik egyszerűnek, s bizony mi örülhetünk, hogy nekünk csak egy MKV-nk van. A Debrecent — amely a városi pártbizottság és a városi tanács közös orgánuma — a nyílt várospolitika jegyében szerkesztik majd. Alapos tájékoztatást kívánnak nyújtani a vezető testületek döntéseiről, és serkenteni szeretnék az együttgondolkodást, az együttes cselekvést. Sokoldalúan kívánják bemutatni a város életét; erről tanúskodik a próbaszámnak az a cikke, amely az alföldi festészet válságáról szól. De kedves portrét is olvashatunk a DMVSC női kézilabdacsapatának népszerű kapusáról, s a szabad idő eltöltéséhez is hasznos tanácsokat ad a Debrecen. Ezen a néven egyébként már két lapja volt a városnak; a legutóbbit Páljy József, a Magyarország jelenlegi fő- szerkesztőjének édesapja szerkesztette. Képviselői Értesítjük az 1. sz. országgyűlési választókerület (Baj- csy-Zsilinszky Endre út, Búza tér, Szentpéteri kapu és közvetlen környéke, Martintelep és Szirma) lakosságát, hogy Keszthelyi Zoltán országgyűlési képviselő április 11-én (pénteken) 17 órától Elkészültek az új Szinva- hid pillérei, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat 12-es számú építésvezetőségének dolgozói jó ütemben haladnak a márciusban megkezdett hídépítéssel, a Herczeg Ferenc utcában. A régi, elavult híd elbontása után az alapozás jelentette az első munkát a hídépítőknek. Szerencsére a bükki hóolvadás nem emelte meg túlzottan a Szinva vízszintjét, s ezért — bár homokzsákokkal védték munkaterületüket — zavartalanul dolgozhattak. E hét elején a pillérek vasalása és zsaluzása volt a fő feladat, majd tegnap megkezdték és befejezték a két pillér betonozását. A tervek szerint a jövő héten illesztik a helyére a harminc darab, KCS- jelű előregyártott hídgerendát, ami egyben azt is jelenti: a munka befejezéséhez közeledik, hiszen az új híd akkorra nagyjából már kialakul. S már láthatják is majd az arra járók, hogy jóval szélesebb lesz az új átkelő, mint a régi volt; 15,4 méter, s ez lehetővé teszi a nagyobb teherautók és a csuklós autóbuszok jobbra fordulását is, a Marx tér A „lomtároló-rendelet”, püuiosabuaii (utuaK miskolci végi en<*jírtad nagy Vitiari ívd- vart. A iMimsztcrtanacs meg tavaly megemelte a nem takas ceijara szolgáló Helyiségek beret. Ez iniSkOicou suhan számára az eddig fizetett dij több mint hétszeresére vaió felszoiteset jelentette. A tavaly ősszel postázott értesítések után az elmúlt hetekben újabb leveleket kaptak az elintettek az ingatlankezelő vállalattól: sokan nem értik, hogy most mennyit kell fizetni. Megpróbáltuk, az információkat rendezve, tisztázni a mai helyzetet. A már említett miniszter- tanácsi rendelet megjelenése előtt, Miskolcon a bérlők a nem lakás céljára szolgáló helyiségekért — pince, lomtároló, mosókonyha — vagy négy forintot fizettek négyzetméterenként havonta, vagy 15 forintot. Ez a kettősség abból származott, hogy jó egy évtizeddel ezelőtt ezekért a helyiségekért annyi díjat állapítottak meg, amennyit a közterület-használásért, azaz négy forintot. 1979-ben módosították a jogszabályt, 15 forint havonkénti és négyzetméterenkénti összegre. A régi bérleti szerződéseket azonban nem változtatták meg, s csak ott lett 15 forint az összeg, ahol új bérlő kapta meg a helyiséget — mondják a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál. Igv, aki a régi négyforintos díjtétel szerint fizetett eddig, annak mellbevágó mértékű lett a 30 forintra való emelés. aki pedig a 15 forintot fizette, annak a duplázást jelentette. Rengeteg jogos panaszlevél született az értesítések nyomán, hiszen jogszabály írja elő, hogy nem lehet nagyobb az új bérleti díj. mint a megelőző kétszerese. Végezetül, hosszas tárgyalások, után, a városi tanács, illetve a megyei tanács, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztérium illetékeseinek véleménye alapján, a következő döntés született. Miskolcon minden bérlőnek 50 százalék kedvezményt adnak; azaz aki eddig 180 forintot fizetett négyzetméterenként egy évben a helyiségért, az változatlanul ezt a díjat fizeti tovább, áld pedig a 48 forintos — azaz 4-szer 12 — kategóriába tartozott, az 180-at fog fizetni Ezen túl egyedi kérésre, ha például rossz állapotban van a helyiség, még 10 százalék kedvezményt adhat a házke- zelőség. így előfordulhat, hogy az emelt díjnak csak a 40 százalékát kell megfizetni. Fontos tudnivaló az is. hogy az 1984 októberi új helyiséggazdálkodási rendelet értelmében, most már bármilyen kicsi, nem lakás céljára szolgáló helyiségről van szó. azt csak hatósági éli árás keretében lehet elosztani. s nem a házkezelő- ségek útián. Ez azt jelenti, hogy pályázni k*“Tl és lehet a megüresedő helyiségekre. Végezetül néhány tájékoztató adat arról, hogy tulajdonképpen hány embert érint a városban a változás. Az ingatlankezelő vállalat nyilvántartása szerint több mint 8000, nem lakás céljára szolgáló helyiség van Miskolcon Ennek a fele az, amelyben nem folytatnak kereső tevékenységet — tehát a sokat emlegetett rendeleti kategóriába tartoznak —. s ebből is több mint 1500 esetben már eddig is a 180 forintot fizették négyzetméterenként évente. Végül is 1700 helyiség bérlői számára emelkedik a díj. Igaz, hogy aki eddig négy forintot fizetett havonta négyzetméterenként, annak így is maid’ néwszeres az emelés. Az ÉVM állásfoglalása szerint azonban hibás bérmegái'anftás esetén lehetőség van ilven módosításra is — mondják az illetékesek. * Meglehetősen gubancos ügy ez. Sokféle tanulsága létezik, többek között az, hogy ha a fontos jogszabályváltozásokról időben ótnon- doltan és precízen tájékoztatnak mindenkit, nem kerül ilyen helyzetbe sok ezer bérlő és az ingatlankezelő vállalat sem. afc Készül a híd zsaluzása... Egészségügyünk új „haditerve” a betegségek megelőzésére, az egészség megőrzésére épül. Ezen belül is megkülönböztetett figyelmet kívánnak fordítani szakembereink a leendő szülőkre. A VII. ötéves terv szakmai programjában kiemelten foglalkoznak az anyavédelemmel. Ezt pedig már az iskolai egészségügyben, az egészségnevelés programjáét A pillérek betonozása után a jövő héten helyükre kerülnek a tartógerendák. felé. A híd elkészülte után erre járatja 101/B jelű autóbuszát az MKV. Követelmény a hídépítéseknél, hogy az utolsó betonozást követő 28 napon belül nem terhelhető a mű. Nos, ezt a szabályt be kell tartani a Szlnva-híd esetében iá. Az építők ígérik, hogy határidőre, május 15'-re átadják a hidat, bár meglehet, akkor még csak a gyalogosok közlekedhetnek rajta, épp az előbb említett betonozás utáni tilalom miatt. Most a hídépítés időtartama alatt a járművek kerülő útvonalon, az Alsó-Szinva utcán közlekednek. Ezt az utat korábban nem ily’ nagy igénybevételre tervezték, ezért a burkolata kevésbé bírja a forgalom megnövekedését. Az építők a híd elkészülte után ezt az utat új aszfaltszőnyeggel látják el.