Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-06 / 79. szám

Aliért folyik meleg víz a csatornában? Csapok, cseppek, milliók Különösebben nem döb­bentek meg a vízművesek, amikor az éjszaka kellős kö­zepén belekukkantottak az egyik avas-déli ház bekötő­csatornájába. Azt látták, amire számítottak, a csator­nában, tiszta meleg víz höm- pölygött, szakadatlanul, mert mindenütt csöpögtek a ház­ban a csapok. így fogyhat el egy miskolci lakótelepi lakásban naponta ezernégy­száz liter víz, holott egy ré­gebbi otthonban, ahol gáz­zal melegítik a fürdenivalót, beérik háromszáznyolcvan literrel, a családi házakban pedig kettőszázharminccal is... o NEM LEHET UTOLÉRNI Vizműépítés, vezetékfek­tetés, földbe ásott, bebeto­nozott milliárdok — több- siyire az ivóvízmérlegnek ez­zel a serpenyőjével foglal­kozunk többet. Pedig min­den szakember tudja, hogy csak új vízforrások feltárá­sával nem lehet utolérni a vízfogyasztás — Miskolcon is minden erőfeszítés és anyagi áldozat ellenére a csúcsfogyasztás lázgörbéje túlszökik a víztermelésén. Takarékoskodni kell, az ed­diginél jobban, csak így lesz mindig elegendő ivóvíz. Érdemes eloszlatni egy tartós miskolci tévhitet, mi­szerint az ivóvíz jó részét az ipari üzemek „isszák el.” Ezzel szemben a valóság az, hogy a város ipari üzemei napi harmincezer köbméter ivóvizet vesznek ki a váro­si hálózatból, míg a városi összfogyasztás eléri a száz­harmincezer köbmétert na­ponta. A harmincezer köb­méterből is csak kilencezer megy el közvetlen termelé­si, ipari célra. De százezer köbméter vizet maguknak termelnek ki az üzemek — s ezt a jövőben növelni kí­vánják, hogy még kevesebb szükségük legyen a város ivóvizére. • KINEK DRÁGA? Nagyon rossz állapotban vannak a csapok, szelepek Akik vigyáznak, azok jól járnak De jól tud esni egy korty friss víz a foci után ... Keve­sen gondolnak bele, hogy most már minden új víznyerő­forrás feltárása milliókat, milliárdokat emészt fel. a lakásokban — ezért folyik meleg víz éjszaka is a csa­tornában. Ahhoz, hogy ezen változtassanak a lakók, vagy a lakások tulajdonosai, kezelői, közvetlen anyagi érdekeltség kellene. Ahol magántulajdonról van szó — szövetkezeti és OTP-la- kásokban —, ott úgy tűnik, már zsebbe vágó kérdésként kezelik a vízügyet, sokallják a vízdíjat, s szervezkednek a vízpazarlás megszüntetése érdekében. Az már kevésbé érthető, hogy a távhőszol- gáltató, az ingatlankezelő vállalatok és a vízművek ed­dig miért nem fogtak össze az állami lakások ügyében. Igaz, egyik sem hatóság, de ahhoz talán nem kell külön jogosítvány, hogy akár né­mi befektetés árán is, de megakadályozzák a milliós vízpazarlást. Most talán változik vala­mi: a vízműveknél program, ha úgy tetszik haditerv ké­szül a vízfogyasztás vissza­Nem csökken a termelői kedv Várnunk kell az olcsó lecsóra Talán a nemzetközi olaj­ár zuhanása sem okozott otyan felfordulást a piacon, mint a Skála Zöldért által importált olcsó primőráru. A mezőgazdasági szakembe­rek közül sokan úgy tart­ják, hogy az import-paradi­csommal, -uborkával tönkre­teszik a hazai őstermelők gazdaságát; ők ugyanis aligha versenyezhetnek az afrikai termelők áraival. Végül is a néhány száz ton­na primőráru következmé­nye az lehet, hogy jövőre kevesebben bajlódnak majd a melegágy! palántázással... — Számíthatunk-e ilyen gondra régiónkban? — kér­deztük Viola Ignáctól, a Bor­sod Megyei Zöldért Vállalat «#sportvezetőjétől. — Miután megyénkbe nem jutott az olcsó primőráruból, az áresés sem érinti a ter­melőket. A melegágyak fű­tése, a palánták gondozása nagyon költséges, s egy bizo­nyos szint alá nem csökkent­hetők a hazai árak. Senki se várja, hogy a borsodi vagy az alföldi termelők felvegyék a versenyt az af­rikaiakkal, akiknek aligha okozott gondot a palánták melegen tartása. Vállalatunk nemcsak a szentesi gazda­sággal, hanem több me­gyénkben őstermelővel is szerződést kötött a primőr­áru felvásárlására. Az aján­latunk valamennyiük számá­ra előnyös, mivel a felvásár­lási árat nem kötöttük ki előre. Mindenkor a napi for­galmi áron vesszük át a pa­radicsomot, a paprikát és az uborkát. Arra sem kell szá­mítanunk, hogy jövőre keve­sebben kötnek szerződést vállalatunkkal. Nagyobb gond viszont, hogy megyénk­ben minden esztendőben je­lentős késéssel jelentkezik a piacod a helyben termelt s valamivel olcsóbb primőr, mint az ország más tájain. Noha a helyi termelők is már tavaly októberben—no­vemberben megkezdték a magok hajtatását, a palán­ták előkészítését. szorítására. A célt az Or­szágos Vízügyi Hivatal je­lölte meg: a napi és fejen­kénti százhatvan liter ivó­vízfogyasztásban. Az igazi megoldás az lenne, ha la­kásonként mérni lehetne a hideg-melegvíz-fogyasztást. Erre nincs pénz, de az már nehezen magyarázható anyagi okokkal, hogy rossz minőségűek a csapok, a sze­relvények, és makacsul egy­medencés mosogató kerül a lakótelepi lakásokba, holott abban nehéz „víztakaréko­sán” mosogatni. • KILYUKADNAK AZ ÚJAK IS... Nemcsak a csapok, hanem a csövek is rosszak, renge­teg víz elfolyik a földben. A vízművek most rejtett vízfolyást nyomozó műszert vet be, fiatalítja a hálóza­tot, lecseréli az öreg csöve­iket, amennyire a pénzből futja, és jobbá, gyorsabbá kívánja tenni a hibaelhárí­tást. A tét nem kevés: ma öt-hatezer köbméter napon­ta a hálózati veszteség. Ezer köbméter napi teljesítőké­pességű új vízforrás feltá­rása, kiépítése ma negyven­negyvenöt millió forintba kerül... Néha úgy tűnik, az ivó­vízért folytatott harc elég sziszifuszi, mert nemcsak az öreg csövek lyukadnak ki gyakran, hanem a*ok az úiak is, amelyeket az Avas­délen tettek földbe néhány éve ... Mégis tenni kell va­lamit, mert a vizet egyre távolabbról és egyre drágáb­ban kell Miskolcra elhozni. A város szomjának oltásá­ért felelős szakemberek mos­tanában sokféle tervet fon­tolgatnak. Jó lenne, ha a városlakók legalább a kin­cset érő cseppekre fordított, csöppnyi figyelemmel tá­mogatnák őket. (kiss) A Biztosító visszatérő Berendelhetik pályaalkalmassági vizsgálatra... Sok visszatérő ügyfele van az Állami Biztosító miskol­ci kárrendező telepének. Jó néhány olyan gépjárműveze­tő akad, aki évente nyolc­tíz alkalommal szenvedő ala­nya egy-egy karambolnak. Van-e valamilyen jogi kö­vetkezménye annak, ha va­laki az átlagosnál többször okoz vagy szenved gépjár­műkárt? — kérdeztük dr. Gaál Zoltántól, a kárrende­zési telep igazgatójától. — Sajnos, sok a visszaté­rő ügyfelünk. Az egyik idő­sebb fogorvos csaknem két­hetente okozott kisebb-na- gyobb koccanásos sérülést inasok járműveiben. Egy emődi hölgy ugyancsak ügyetlenül forgatta a vo­lánt, s gyakran idézett elő kisebb-nagyobb koccanásos balesetet. Mi valamennyiük balesetét nyilvántartásba vettük, ám különösebben nem szankcionálhattuk a vét­kes gépjárművezetőket. Még csak a rendőrséget sem ér­tesítettük a volánforgatók rutintalanságáról. A nyilván­tartásra elsősorban azért van szükségünk, hogy megelőz­zük az egyre szaporodó biz­tosítási csalásokat. Előfor­dul ugyanis, hogy egy és ugyanazon karambol kárát több alkalommal, más biz­tosítóknál is el szeretnék szá­molni. Külföldön azok, akik gyakrabban okoznak balese­tet, vagy maguk is többször szenvednek kárt, csak meg­emelt összegű biztosítással vehetnek részt a forgalom­ban. Nálunk fordítva van; akik két esztendőn keresz­tül nem veszik igénybe a casco biztosítást, egyhónapi díjvisszatérítésben részesül­nek. így biztatjuk a ma­gunk módján óvatos, bab esetmentes vezetésre a volán­nál ülőket. Ha valami mó­don hátrányos helyzetbe hoznánk a gyakrabban ka- rambolozókat, még több len­ne az úgynevezett cserben- hagyásos koccanás. így is sok a gondunk azzal, hogy egyesek összetörik a parkoló kocsikat, s a betétlapjuk hát­rahagyása nélkül angolosan távoznak. Noha tudhatnák, hogy ha elismerik a kárt, s ezt egy betétlapon közük a károsult jármű tulajdonosá­val, semmilyen jogi követ­kezménnyel nem kell- szá­molniuk. Hacsak nem itta­san vagy szándékosan követ­ték el a károkozást... — Nem vagyunk kötelesek jelenteni a rendőrségnek az egyszerű koccanásos, kisebb kárral járó baleseteket. Ám a hatóságok gyakran kér­nek információt olyan jár­művezetőkről, akik szinte ál­landó szereplői a belesetek­nek. S ha valakiről bebizo­nyosodik, hogy rendszere­sen veszélyezteti a közúti forgalmat, berendelhetik so­ron kívüli pályaalkalmassá­gi vizsgálatra. Véleményünk szerint ezzel a lehetőséggel az eddigieknél gyakrabban kellene élniük az illetékesek­nek. Korántsem lehet vélet­len, ha valaki egy esztendő alatt nyolc-tíz autót tör ösz- sze, s a saját kocsiján már egyetlen ép gyári elem sem található. (szántó) teltél! a javító KISZ­Sikeres , mozgalmi évet zárt a MÁV Járműjavító Üzemének KISZ-fiatalsága, amit ékesen bizonyít az a kitüntetés, melyet március végén kaptak. A KISZ vá­Számílástechnika és úttörő-házibuli A szünidőben, gyerekeknek A Molnár Béla Ifjúsági és Üttöröház sok vonzó program­mal várja a tavaszi szünetben a gyerekeket. Tegnap már várták azokat a gyerekeket, akiket a szá­mítástechnika érdekel. Öt „csodamasinán” ismerkedhet­tek korunk legújabb komoly játékával, Haraszin Tibor oktató vezetésével. 7-én, 9- én és 10-én 10 órától video­filmeket vetítenek. S a ka­landfilmek mellett lesznek olyan témájúak is, amelyek kötelező olvasmányok. Ápri­lis 8-án 10 órától Kormos Győző vezetésével a játszó­házban lehet agyagozni. 11- én 14 órakor kezdődik az a versmondóverseny, amelyet a költészet napja tiszteleté­re rendeznek. A miskolci és a városkörnyéki községek is­kolásai lépnek pódiumra a díjakért. Ugyanezen a na­pon 16 órakor kezdődik az úttörő-házibuli videódiszkó­val. Április 12-én az MHSZ- lőtérre kirándulhatnak a gye­rekek; találkozás fél 10-kor az 1-es busz majális-parki végállomásánál. Ugyanezen a napon 9-től 12 óráig ismét számítástechnikai foglalko­zást tartanak. Az Ady Endre Művelődé­si Házban április 7-én, hét­főn tartanak szünidei gyer­mekfoglalkozást, maid 10-én 5 órakor A XX. század ka­lózai című filmet vetítik a Alumínium-öntöde Arnóíon A felsőzsolcai Lenin Ter­melőszövetkezet az alapte­vékenysége mellett ipari és szolgáltatási munkáját is bő­víti. A múlt hét végétől üze­mel Arnóton az alumínium- öntöde. Az ELZETT sátor­aljaújhelyi gyárának, illetve sajószentpéteri üzemegységé­nek megrendelése alapján egymillió darab kilincset és különböző kötőelemeket gyártanak. gyerekeknek. Április 12-én 5 órakor nyilvános főpróbát tart a Városi Amatőr Ifjú­sági Színház. A Pál utcai fiúk című darab lesz az el­ső premierjük, amit április 13-án, délután 3 órakor mu­tatnak be. A Vasas Művelődési Köz­pontban nem a gyerekeket, hanem a fiatalokat várják szünidei diszkóra április 9- én 18 órától, A program le­mezlovasa Erdős Péter lesz. rosi bizottsága a Kiváló KISZ-szcrvezct zászlót adott át a járműjavító ifjúkommu­nistáinak. A KISZ városi bizottsága és az MSZMP üzemi bizott­sága egyaránt kimagaslónak értékelte azt a munkát, me­lyet a járműjavító fiataljai végezlek. Jellemző erre a szervezetre, hogy nem elszi­getelten dolgozik, hanem az üzem falain kívül is ismert. A küldöttgyűlésen beszámoltak a fiatalok ar­ról a sokoldalú gazdasági, társadalmi, politikai és kul­turális tevékenységről, me­lyet az elmúlt évben, az ak­cióprogram keretében végez­tek. Beszéltek a lakáshely­zet megoldásának támogatá­sáról, s szó esett a KISZ— úttörő kapcsolatról, ami az ő esetükben igazán élő és aktív. A küldöttgyűlésen megvá­lasztották az űj titkárt — Milus László személyében — és a bizottság tagjait, azzal a megbízással, hogy munká­jukat a jövőben eredménye­sen, az elődökhöz méltóan végezzék. jjt Az úgynevezett öt plusz egyes tanítási forma maradvá­nya a ma falkultációnak nevezett szőnyegszövés a Kossuth Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskolában. Negyedszá­zad alatt sok minden változott, ez jó, hogy megmaradt. Az iskola minden diáklánya (ha akarja, bármelyik fiú is) négy év alatt a perzsaszönyeg-készítés minden titkát elsajátíthat­ja, Eredeti motívumkinccsel dolgoznak; ami a kezük alól kikerül, több mint érték. (Kiss József felvétele) I

Next

/
Thumbnails
Contents